Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-03 / 206. szám
1999. SZEPTEMBER 3., TIÍTFÍ5 Őrizetbe vett nagykövet Az utcára veszélyes kilépni Az NDK kuvaiti nagykövetét szombat este őrizetbe vette és feltehetően Bagdadba kísérte az iraki hadsereg. A kuvaiti belga nagykövet által hazaküldött jelentés, szerint az SÁRKÁNY-AKCIÓ Kevesebb mint három hét alatt belejezödik az összes vegyi fegyver-gránát kivonása a Német Szövetségi Köztársaságból. Ezt közölte a hét végén az elszállítással megbízott amerikai dandártábornok, Dennis L. Benchoff, miután véget ért a „Sárkány-akció”, azaz a mérgező harci anyagok elszállítása a clauseni raktárból egy közbenső állomásra, az ötven kilométerre fekvő Miesauba. Innen vasúton szállítják majd a több mint százezer vegyi fegyvert Nordenham kikötőjébe, ahonnan amerikai hajók a rakományt a Johnston-atollhoz viszik és ott megsemmisítik. A clauseni raktárak, ahol húsz éven át őrizték a 400 tonnányi anyagot, „mentesek a vegyi fegyvertől’’, hangzott el amerikai és német részről. NDK-nagykövetet az NSZK- nagykövetnél tett látogatásáról visszatérőben vette őrizetbe az iraki hadsereg. Ez az első eset, hogy az iraki fegyveres erők ily módon kiutasítanak Kuvaitból egy európai diplomatát, aki az iraki hatóságok felszólításával dacolva az Irak által bekebelezett országban maradt. Bagdad álláspontja szerint, mivel Kuvait mint önálló ország nincs többé, az ottani diplomáciai képviseletek működésére sincs többé szükség. Az iraki kormány a képviseletek kiürítésére szólított fel, és úgy nyilatkozott, hogy a mégis Kuvaitban maradó diplomaták elvesztették diplomáciai jogaikat Az iraki felszólítás ellenére Kuvaitban maradt diplomaták általában nem lépnek ki a képviseletekről, ám az NDK-nagykövetség helyzete tarthatatlanná vált, nem volt már sem víz-, sem élelmiszertartaléka. j BCüSföScSi események — j egy mondafbin SZU — védelmi tanács Minőségi átalakítás Mihail Gorbacsov elnökletével ülést tartott szombaton Moszkvában a szovjet államfő mellett működő úgynevezett védelmi tanács. Az ülésen egyebek között megvitatták a szovjet fegyveres erők Kelet-Európából, illetve Mongóliából történő kivonásával kapcsolatos kérdéseket. Jazov védelmi miniszter, valamint az egyes haderőnemek főparancsnokai beszámoltak a szovjet fegyveres erők 1990—91-ig, illetve az ezredfordulóig tervezett reformjáról. A védelmi tanács üléséről most első ízben hoztak nyilvánosságra sajtóközleményt, amelyet a szovjet televízió esti híradója, illetve nem sokkal később a szovjet hírügynökség is ismertetett. A TASZSZ közlése szerint a védelmi tanács egyetértett abban, hogy a szovjet fegyveres erőket, létszámuk csökkentésével egyidejűleg — az unió új katonai doktrínájával összhangban — fokozatosan minőségileg át kell alakítani. Sevardnadze Phenjanban Tokióba várják A moszkvai bejelentéssel egy időben Amerikában is ismertté vált, hogy szeptember 9-én, vasárnap Helsinkiben egynapos találkozót tart George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök a Közel-Keletről, az európai csúcstalálkozó előkészítéséről. A A bolgár sajtó az iraki—kuvaiti konfliktus óta arról ír, hogy az ország lakossága fázni fog, sötétben lesz, s éhezik. A II. János Pál pápa afrikai kőrútjának első állomására, Tanzániába érkezett. A Ladislav Adamecet, a CSKP elnökét a párt központi bizottsága, saját kérésére, egészségi állapotára való tekintettél felmentette pártelnöki tisztéből. A Hosszú távú politikai és gazdasági keretmegállapodást írtak alá Moszkvában Oroszország'' és Grúzia vezetői. A Kérdésessé vált Szlovákiában az Együttélés politikai mozgalom és a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Párt további koalíciója a júniusi parlamenti választásokon elért eredmény „kisajátítása” -miatt. . Az északkelet-kínai Harbin- ból vasárnap Phenjanba érkezett Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Kétnapos munkalátogatása során a szovjet diplomácia vezetője megbeszéléseket folytat észak-koreai kollégájával, Kim Jong Nammal. A két külügyminiszter mindenekelőtt a Perzsa(arab)-öbölben zajló eseményeket, valamint a Koreai-félszigeten kialakult helyzetet tekinti át. Sevardnadzét a jövő héten Tokióba várják. Tisztelt magánkereskedők, szövetkezeti és i boltok vezetői! Keressék fel a DÉLKER Rt. utcai raktárházát! «. óMt V» v ntj \ ti íry italok, vegyi áruk és szakmán kívüli áruk választékával állunk rendelkezésűkre. Cimünk: Budapest XVIII., Hangár u. 5-37. Telefon: 157-4677, 157-4897. Telefax: 127-0809. !i. A nJ# Jfb t \ *•$. 0. ». Bp- un..i HOGYAN BÚCSÚZZUNK A KGST TOL? A kapkodás bajjal jár Ezelőtt harminc évvel azt vallottám, hogy nem érdemes a KGST-vel foglalkozni, mert azt megjavítani úgysem lehet. Ehhez is tartottam magam. Az utóbbi évben azonban egyre inkább szükségét érzem, hogy ezt a témát is szakszerűen kezeljük. Erre éppén'akkor van a legnagyobb szükség, amikor a politikai változások a téma korábbi szakértőit szinte egységesen arra ösztönözték, hogy egészen új szakmát válasszanak. Ahogy ez a terület korábban kiváló alkalom volt a karrierré, most a legrosszabbak egyikének érzik. A KGST, azaz az úgynevezett szocialista országoknak a világpiactól elkülönült, áraiban szinte izolált piaca eleve a kor követelményeivel ellentétes koncepció. A jelenkor integrációs parancsa azt diktálja, hogy a fejlett piaci társadalmak gazdaságilag egyre jobban integrálódjanak. Ugyanezen okokból minden olyan országnak, amelyik valamilyen eséllyel indul a fejlettek utolérésében, alapvető érdeke a fejlettek integrálódott piacához egyre szorosabban kapcsolódni. Az elmúlt évtizedek minden sikeres felzárkózása a világpiac felé nagyon nyitott gazdaságon alapult. Kimondhatjuk tehát, hogy a jelen században csak annak az országnak sikerült az utolérés, amelyik a nála fejlettebbekkel szőtte szorosra gazdasági . kapcsolatait. A megelőző száz évhez viszonyítva ellentétes a gazdasági felzárkózás feltétele. Akkor a védővámok, vagyis a gazdasági bezárkózás és az elmaradottak. a -gyarmatok, ilr létve befolyási.--övezetek3 „búr toklása.volt a siker titka. Ezt az idejét múlt utat válag?totta a második világháborúból győztesként kikerülő sztálinista Szóvjetunió is. Saját, erőszak árán is gyarapítóit területét és befolyási övezetét igyekezett izolálni a világpiactól, abban a ' reményben, hogy eléri ugyanazt, amit a század- fordulót megelőző és követő évtizedekben a német imperializmus elért gazdasági téren. Az érintett népek tragédiája, hogy a gazdasági felzárkózás ezen politikai útja bezárult és szinte ellentétes követelmények léptek fel. A területi integrálódás a közepesen fejlett vagy elmaradott gazdaságok számára több kárral, mint haszonnal jár. A latin-amerikai országok integrációs kísérletei kudarcba fulladtak. Mert minden érintett ország többre értékelte a fejlettekkel folytatott gazdasági cseréjét, azok pénzét, mint egymásét. Ami pedig a világpiactól eltérő árakon történő integrálódást illeti, egyszerűen csak végzetes hibának lehet minősíteni. Csak a korlátlan hatalmában vakon bízó bürokrata agyában születhetett meg az az ötlet, hogy a szocialista gazdaságra nem vonatkoznak a világpiac törvényei, árai. Azt, hogy ez nemcsak Moszkvában volt jellemző, jól bizonyítja, hogy hazai közgazdászaink az olajválság idején elhitették magukkal, hogy ők képesek ettől függetlenül tovább pocsékolni az energiát. Ezek után meg kell azonban állapítanom, hogy a magyar gazdaság számára végzetes lenne, ha a KGST létéből fakadó tényéktől most hirtelen elszakadnánk. A mi gazdaságunk nemzetközi versenyképessége annyira leromlott az elmúlt évtizedek során, hogy csak évek múltán képes fokozatosan a világpiaci versenyhez akklimatizálódni. Vonatkozik ez egyrészt az energiaimportunkra, másrészt az exportunk jelentős részére. Ennél is fontosabbnak ítélem szem előtt tartani azt a Vtílt jdő; amikbe hazáhkát à"tf 'fhititôT-lêâiÜus 'országaként emlegették. Manapság az éppen’ hogy “csak' kibontakozni látszó demokrácia küszöbén megközelítettük ezt a szomorú rekordot. Már nem számít látványosságnak a pályaudvaron csövező hajléktalanok népes iáimra, az aluljárókban kéregető hármon ikás, a kukában turkálók, a különböző segélyekért naponta sorban állók szomorú serege. Ök azok, akik máról holnapra élnek. Ideiglenes szállás, ingyenkonyha, rendkívüli segély ... mind csak tüneti kezelés. Azt a hírt kaptuk, hogy Pi- lisborosjenön a napokban kedvezményes éielmiszervásárt szerveznek. Megkerestük Mi- kula Mihálynét, az SZDSZ helyi képviselőjét, akiktől az ötlet ered. Kérdésünkre elmondtényt, hogy a világpiaci árakra való áttéréshez nekünk évente mintegy másfél milliárd dollárral többre van szükségünk. Ezt a pénzt pedig nem vagyunk képesek előteremteni. Vegyük tudomásul, hogy a világpiaci árakra való átállás elsősorban a Szovjetunió számára jár azonnali nagy előnyökkel. Az egyenlegjav utasukat közel 20 milliárd dollárra becsülöm. Ez abból származik, hogy elsősorban energiát ad el, aminek a világpiaci ára magasabb, az értékesítési lehetőségei kedvezőek, a partnerek meg jórészt olyan cikkeket adnak ezért cserébe, amit nagyrészt semmi áron nem lehet a tőkés piacokon eladni, amit meg igen, annak alacsonyabb az ára. Az sem szorul magyarázatra, hogy a Szovjetunió egyre kevésbé engedheti meg magának, hogy évente ekkora összeget kidobjon az ablakon, akkor, amikor már ennek ellenében a politikai befolyását sem élvezheti. Ajánlás: a nálad kedvezőbb pozíciót élvezővel, aki történetesen sokkal erősebb is, még akkor is ajánlatos az óvatosság, ha teljesen igazad van. ta. Hogy szeptember S-án 14 öráíol á 'Budai " út“ 'szám alatt' lehet majd ‘ ?—30'1 sááiía- iékŐat óíciobtí'áh ' ' váS'arólni cukrot, lisztet, margarint, rizst, olá'ját és más élelmiszereket. Szándékosan fizetésnap utánra időzítették az akciót. Elsősorban többgyermekes családok és nyugdíjások vásárlására' számítanak. Erről plakátokon értesítik majd a, lakosságot. A 200 ezer forint értékű árut à Duna-Füszérttől kapják bizományba és ugyanez a cég szállítja a helyszínre. Júniusban szerveztek már egy hasonló vásárt, akkor két óra alatt hasonló tételben minden elfogyott. Tervezik, hogy az ősz folyamán ugyanígy ruhaneműt is árusítanak majd. V. M. Kopátsy Sándor Kedvezményes vásár szegényeknek Időzített akció! A kollégáknak nem mondanak fel íróasztaltól a pulthoz A szövetkezés hagyományairól beszélgetve mondja Furák János, a Váci ÁFÉSZ elnöke: — Nálunk mindig is választották a vezetőket. Küldöttközgyűlés dönt a mandátumokról, s évente legalább egyszer közgyűlést kell tartani. A tizenegy tagú, szintén választott igazgatóság havonta ülésezik. Terv, mérleg, vezetők fizetése, vagyis minden lényeges kérdés a tagság fórumain válik közös elhatározássá. A vagyon oszthatatlan — Ezek , az érvek elfogadhatók — szólok közbe a felsorolás hallatán —, de azért emlékeztetem: sokat megélt tudósítóként számtalan formális beszámolót is volt ■alkalmam meghallgatni a falugyűlések második napirendjeként. Amikor már megadón emelkedtek szavazásra a kezek, mert a fáradt hallgatóság alig tudott figyelni, s hazafelé készülődött. — Volt ilyen ■— ismeri el az elnök —, de ahol kérték, ott külön hívtuk egybe a tagságot. A jövőben pedig éppen, a közvetlen kapcsolatok kialakítására törekszünk. A jövő esztendei választások előtt most azért keresünk olyanokat, akiket elfogadnak, akik nem szeretik a formalitásokat. Ez utóbbi szinte alapfeltétele annak, hogy joggal nevezzék mozgalomnak a helybeli szövetkezést, melynek ma már megjelentek az alternatívái. Ettől függetlenül az áfész vezetői még mindig kötelességüknek tekintik a falvak, azaz tagságuk alapellátását, bár ezzel kapcsolatban számtalan kérdés foglalkoztatja őket. Tegyük hozzá, bennünket úgyszintén. A szövetkezeti vagyon a mai álláspont szerint oszthatatlan.' A privatizáció jelenleg ismert vagy várható formája egyelőre nem jelentkezik az áfésznél. A szerződéses üzlettartás megszűnt, helyette a bérleti formákat alkalmazzák olyan kis boltok esetében, melyeket másként nem tudnának gazdaságosan fenntartani. Jelenleg tizenhárom ilyen megállapodás van érvényben, s ez segíteni látszik a munkaerőgondokon is. Nincs többé bezárt kültelki bolt, mint amilyen három évvel ezelőtt még gyakran volt például Dunakeszi alsó üzlete is. — Más kérdés — folytatja az elnök —, hogy míg nekünk annyi kenyeret kell a faluba szállítani, amennyit igényelnek, a pékmester csak annyit dagaszt, vet kemencébe és ad el, amennyi neki megéri. Más példát is hozhatnánk az esély- egyenlőségre vagy -egyenlőtlenségre. A jövőben olyan hatáskör kellene az önkormányzatoknak, hogy elejét vehessék az áruhiánynak, egyeztethessék az érdekeket. Esetenként, ha mi ráfizetünk, szóba jöhet majd egy-egy ilyen ellátó intézmény közös fenntartása. Vagy netán az, hogy a falu vezető testületé maga tart fenn ilyen intézményeket. Teszem azt, kifizetik a veszteségünket. Az ellátás kötelező Több lábon álló gazdaság. Sokszor halljuk ezt, amivel Furák János, is jellemzi
