Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-20 / 221. szám

1990. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Ő MONDTA Vaskor Szentendrén júniusban készült az az interjú Vas Istvánnal, amelyet most adott közre (90,9.) az Űj trás. A nyolcvanéves köl­tő, a magyar irodalom nagy öregje olyan furcsákat mond. Mármint némely mai füleknek furcsát. Azt mondta például, „ ... vég­ső soron én ma is kom­munista vagyok ...", holott a legnagyobb, ami az éle­temben történt, az az 56-os magyar forradalom volt". Furcsa az ilyesmi, mert ugye — manapság — vagy- vagy ...S mert V. I. soha nem titkolta, dúsgazdag család gyerekeként látta meg a napvilágot 1910-ben, s úgy is növekedett fel, még meghökkentöbb az, amit a mai helyzetről fej­tett ki, mondván, helyesli és örül a változásoknak, „de a kapitalizmus vissza­állításáért nem tudok ra­jong anil” S azért nem, mert ez „magyar kapita­lizmus lesz. Harácsoló ka­pitalizmus. Magyarországon mindig »harácskapitaliz- mus« volt.” És még ezzel sem éri be a valamikori — stílszerűen szólva — bur- sujgyerek, hanem további magyarázatát is adja az el­lenszenvének. Így: „ ... az undok kapitalizmusban él­tünk, nézd; én »belülről« ismertem, és már akkor utáltam, amikor még a nevét sem tudtam.” Ugye, ami sok, az sok! Ilyeneket mondani akkor, amikor ... Mikor is?! Ami­kor a történelmi tapaszta­latoknak furcsa szelektivi­tása érvényesül és erősödik fel, amikor egyszeriben minden szép lesz, amit az 1947, 1945, 1939, 1919 előt­ti naptárlapok mutatlak, holott... Holott persze so­kan vannak olyanok, mint V. 'T~is, 'ákik tudják azt, amit tudnak, saját tapasz­talatból és item elmondá­sokból, nem könyvek lap­jairól, hanem, ahogyan V. I.. nevezte, .„belülről”. A politikai szelektivitás azon­ban — nem újdonság tá­volabbi és közelebbi múl­tunkban! — ismét átgyúrja a történelmi valóságot, hol ezt, hol azt ragadja ki, most éppen (mert az „ez” romba dőlt) „azt”... A Vas-kor (a nyolcvan év) persze megbocsáthatóvá te­szi, ha ilyeneket mond va­laki. De vajon nincsen ott baj, ahol. csupán megbo­csátható az, ami — igaz...?! KLIENS A nagyköveti funkcióval nem fér össze A világnézet nevében A vatikáni rádió interjút sugárzott Keresztes Sándorral, a Szentszék mellé akkreditált magyar nagykövettel, aki a Kereszténydemokrata Néppárt prominens képviselője is. Ke­resztes Sándor nyilatkozatá­ban többek között kijelentet­te: nem tartja csupán demok­ratikus meznek például azt a követelést, hogy a vallás ma­gánügy, tehát semmiféle ál­lami nyilvántartásban ne sze­repeljen a vallások megemlí­tése. Lehetetlen, hogy egy ál­lam ne tudja azt. például egy népszavazás következménye után, hogy körülbelül hány ember vallásos, hogy melyik egyházhoz tartozik, hogy ki vallja magát esetleg felekeze- ten kívülinek. Félönek minő­sítette, hogy szerinte bizonyos liberális elvek hirdetése tu­lajdonképpen megint azt sze­retné elérni, hogy az egyház szoruljon vissza a templomba, ne vegyen részt a közélet irá­nyításában. Az interjú kapcsán telefo­non beszéltünk Kőszeg Ferenc SZDSZ-képviselővel, a párt egyik ügyvivőjével, aki a teg­napi Népszabadságban is meg­jelent nyilatkozat kapcsán a következőket mondta: — Keresztes Sándor a Ma­gyar Köztársaság nagykövete, s diplomata minőségében sem­miképpen sem képviselheti az egyház nézeteit, vagy a ma­gánvéleményét. Szerintem a magyar diplomácia vezetésé­nek a nyilatkozat kapcsán le kellene vonni a konzekvenciá­kat, s egyszersmind elhatárol­nia magát a nagykövet úr ki­jelentéseitől. A vallás szerin­tem magánügy, a legtöbb de­mokratikus országban, ha sze­repel is valamilyen íven erre vonatkozó kérdés, azt nem kö­telező -kitölteni. — Érintsük most a nyilat­kozat hitoktatással kapcsola­tos részét. A nagykövet úr va­lamiféle ravasz célt lát ab­ban, hogy egyháztörténetet akarnak a hittan helyett ad­ni. Ezzel tulajdonképpen a gyermekekben relativizálják az egyház működését, mert már eleve beleszuggerálnak olyan tudatot, hogy ennek ha­tására már a templomi hitok­tatás, vagy bárhol történik, a gyerekek fejében úgy jelenik meg, hogy ez csak az egyik, az általuk már ismert sok közül agy felfogás — fejti ki a rá­dióinterjúban. — Mindezt továbbgondol­hatjuk úgy is, hogy a katoli­kus egyháznak eretnek min­den, ami más hit, holott' az egyház papjai a II. vatikáni zsinat óta ezt a nézetüket ma­guk is elavultnak minősítik. Az interjú konklúziója szá­momra az, hogy Keresztes Sándor — szemben pártja par­lamenti megfontolt, józan vé­leménynyilvánításával —, most diplomata minőségében a világnézet nevében foglalt ál­lást. ami semmiképpen sem egyeztethető össze nagyköveti funkciójával — jelentette ki Kőszeg Ferenc. F. E. Választási választék Mindenki másképp jelöli Megszülettek valahára a várva várt összesítések, adatok az önkormányzati képviselőválasztás előkészítő eseményéről, a jelölt- és listaállításról. Kérésünkre a Test megyei választási munkacsoport számítógépes stábjának vezetője, dr. Bay Endre adott felvilágosítást a megyei eredményekről. Listában az élen Kezdjük a legáttekinthetőb- bel, azzal, hogy a megye 156 településén, ahol tízezernél kevesebb lelket számláinak, az ugyancsak 156 polgármesteri posztra 515 személyt jelöltek, s jóval több mint a felük (364) függetlenként indul a választáson. A többi e posztra pályázót pártok, szervezetek, illetve ezek különféle koalíciói jelölték. Rangsorukban a Független Kisgazda Párt áll az élen 26 saját jelölttel, s még 26-tal, akiket valamilyen koalícióban résztvevőként tá-> mogat. Az élmezőny további sorrendje: MDF (21, 22), Csomagolni tudni kell módra Olasz Üzleti találkozóval egybekö­tött tájékoztatót tartott a minap a hétéves működési múltra visszatekintő csoma­golóanyagokat előállító hazai vegyes vállalat, a Procom Kft. szervezésében. A tanácskozás témái a korszerű csomagolás gyártási és megrendelési le­hetőségei és a kedvezményes árpolitika kialakítása, továb­bá a Procom Kft. és partne­rei jövőbeni együttműködési lehetőségei volt" A cég nem véletlenül han­golta rá magát a malomipari termékek korszerű, esztéti­kus csomagolóanyagokkal, zacskókkal való ellátására, hi­szen évtizedek óta mitsem változott hazánkban ezek cso­magolása. A meghívott ven­dégek között foglaltak helyet a gabonaforgalmi és malom­ipari: Vállalatok vezetői, va­lamint a magyar vegyes vál­lalat olasz partnerei, Gian- pietro Gava és Gianfranco Rampin gyáriparosok. Az európai hírű itáliai cég 26 éve alakult, s ma már évente 250 millió zacskót gyártanak a legkorszerűbb technológiával. Jelen voltak ezen az üzleti találkozón a Budapesti és Pest Megyei Malomipari Vál­lalat műszaki osztályának szakemberei is, köztük dr. Pál Jenőné, technológus és Bal- fás László szaktechnikus, üzemmérnök. Utóbbi elmond­ta, hogy az elmúlt három év­ben sikerült három új csoma­gológépet műszakba állíta­niuk. Az aszódi malom mel­lett egy felújított régi raktár épületben működik az NSZK- licenc alapján készített, Fa- yvénra csomagológép. Ez a (tnasina képes naponta 60-80 tonnányi lisztet zacskózni. Balt ás László utalt arra is, jiogy igényelnek a Procom Kft.-tői 10 ezer zacskót, s ha beválik, akkor az említett té­telt újabbak követhetik. A két malomipari szakem­ber beszélt arról is, hogy o régi, eléggé durva tapintású liszteszacskók ára 30 és 50 fillér között mozgott darabon­ként. Az új olasz technológiá­val előállított zacskók dara­bonkénti ára pedig 1 forint 50 és 2 forint 40 fillér között in­gadozik. Ám nemcsak az ár­ban, hanem megjelenésében, minőségében is nagy a kü­lönbség. Gy. L. A léalma is schiüinget ér Hazánkban az alma és a zőlő 85 százaléka a kisgazda- ígokban terem. A Földműve- isügyi Minisztériumban tar- >tt sajtótájékoztatón dr. Tóth ándor, az FM főkertésze, fő- iztályvezető-helyettes, az idén árható termésről szólt. El- íondta, hogy a tavalyihoz ké- est, mintegy 50 ezer tonnával evesebb alma kerülhet érté- esítésre. Ez döntően az oly okát emlegetett aszály követ­kezménye. Pest megyében kü­lönösen megviselte a tartós szárazság az almáskerteket. Például az Alagi Állami Tan­gazdaságban az elmúlt évi 550 vagonnyi terméssel szemben előreláthatóan csak 300 vagon­nyi lesz az őszön betakarít­ható alma. A Gyümölcs Egyesülés igaz­gatója, Iváncsi Ferenc, elége­detten állapította meg, hogy bár az idén nem a remélt mennyiséget takaríthatják be a gazdaságok, de az alma kül­kereskedelmi pozíciói, az ex­portkilátások jók. Külön is ör­vendetes, hogy az ipari fel- használásra kerülő úgyneve­zett láalma kilónkénti ára sem megy egy schilling alá. A főkertész a szőlőről szól­va elmondta, hogy az aszály miatt csak közepes termésre van kilátás. Gondot okozhat a termelőknek, hogy a borásza­ti vállalatoknak jelenleg még 4 és fél milliárd forintra len­ne szükségük ahhoz, hogy za­vartalan legyen a szőlő felvá­sárlása, vagyis az idei termés mintegy 40 százaléka ne ma­radjon a gazdák nyakán! Az utóbbi években sajnálatos mó­don számos negatív tényező zavarta a szőlősgazdák terme­lői kedvét. Az egyik legkirí­vóbb talán az, hogy közel 800 millió forintot von el tőlük az állam, adó fejében. Dr. Tóth, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a jövőben, éppen a dollárelszámolású export ré­vén, javulhat a helyzet. Pest megyében, mintegy 10 ezer hektáron termelnek sző­lőt. Ezen az őszön előzetes becslések szerint, amelyet a megtartott próbaszüretek is igazolni látszanak, hektáron­ként 30 mázsányi termésre van kilátás. A gazdák szerencsé­jére mind több a magánfel­vásárló, illetve palackozó, akik keresik a termést. A megyé­ben nagy a termelői kedv. Ezt jelzi a közelmúltban lezajlott borverseny, illetve annak be­tetőzéseként a mai napon Tö­kön, a Bögre csárdában meg­tartandó ünnepélyes díjkiosztó, amelyet a MAE Pest megyei szervezete rendez. Harmincán kapnak oklevelet, és értékes tárgyi jutalmat piagyüzemek, gazdaságok képviselői, és olyan kistermelők, akik régtől fog­va hallatnak magukról, kiváló termékeik révén. SZDSZ (20, 21), Keresztényde­mokrata Párt (9, 9), MSZP (4, 0). A többi párt, szervezet, leg- feljebH egy-két polgármester­jelöltet volt képes állítani, s hármat, igaz mindhármat he­lyi kolíció résztvevőjeként — a Fidesz. Van polgármester­jelöltje a nemzetiségi, kisebb­ségi és lokális szervezeteknek, mint amilyen például a Dél­egyházi Falukör, a Magyaror­szági Szlovák Fiatalok Szer­vezete, a Nagykovácsi Polgári Egylet, vagy a Hévízgyörki Sportegyesület. A Pest Megyei Hírlap olva­sói előtt bizonyára ismeretes már: a tízezernél népesebb te­lepüléseken a polgármestere­ket az új önkormányzati tes­tület választja majd, így ezek­nél még nincs polgármester­jelölt. Bonyolultabb jóval a kép az önkormányzati képviselő-tes­tületi tagok jelölését illetően. Itt is külön kell választani a tízezer alatti kisllstás) és a 26 népesebb települést. Az előbbiekről: A jelöltek számát illetően Pest megye az országban a harmadik: 3 ezer 826 jelölt van az 1 ezer 490 képviselő-testületi helyre. Még- lepöen nagy a független jelöl­tek száma: 2 ezer 185 közülük. A pártszínekben indulóknál az élsorrend a következő: FKgP (330), SZDSZ (298), MDF (211), KDNP (95), MSZP (41). Az utóbbiakról: a tízezernél népesebb településeken 1 ezer 709 egyéni választókerületi je­lölt jut a 284 kép.viselő-testü- leti helyre, s — most tessék megkapaszkodni! — 3 ezer 475 személyt jelöltek a listákon a 258 önkormányzati helyre. Ez­zel bizony országos első helye­zett lett Pest megye, hiszen még a kétszer népesebb Buda­pesten is csupán kevesebb mint két és fél ezer listás je­lölt akadt. A megyében egyéb­ként 26 településen, összesen 200 listát állítottak. Divat a függetlenség Az 1 ezer 709 egyéni válasz­tókerületi jelölt közül 464 a független, a pártok sorát az MDF vezeti (146 jelölt), majd az MSZP (136), az SZDSZ (133), az FKgP (125), és az MSZMP (108) következik. A kép azonban csak akkor érté­kelhető, ha figyelembe vesz- szük a közös jelölteket is. Az utóbbiak állításában az SZDSZ-é a pálma (99), majd a Fidesz (81), az MDF (78), a KDNP (70), és az FKgP (61) jön a sorban. Mint már említettük, 200 listát állítottak a 26 népesnek számító Pest megyei nagyköz­ségben, városban. A kép ezen belül is tarka, hiszen Pilisvö- rösváron például 11 párt és társadalmi szervezet volt ké­pes saját listát vagy közöset állítani, míg Albertirsán, Gö­dön, Szigctszentmiklóson csak 5-5. A listák egynegyede „koa­líciós”. Ezeket is figyelembe véve, az élmezőny így fest: el­ső az MSZP (25 helyi listá­val), második az MSZMP (19), harmadik az MDF, az FKgP és az SZDSZ (17), negyedik a KDNP és a Fidesz (11). Ezután nagy szakadék következik, majd 5—5 listával a Vállalko­zók Pártja, a cigány kisebbség és a német kisebbség követke­zik, a többiek csak szórványo­san egy-két településen szere­pelnek listával. Még néhány gondolatot az önkormányzati képviselő-jelö­lésről. Az első szembeötlő je­lenség, hogy nagyon sokféle szervezet nagyon sokféle cso­portosításban, helyi koalíció­ban fogott össze a jelölésre, a jelöltek támogatására. A 65 bejegyzett párton kívül még 190 különböző országos, regio­nális, vagy helyi szervezet, to­vábbá pártok közötti, illetve pártok és szervezetek közötti spontán koalíció áll a jelöltek mögött. SioaSiciók kavalkádja Az is elgondolkodtató, hogy milyen sok a listán jelölt sze­mély. Csupán az érdekesség kedvéért: Vácott 227, Érden 207, Nagykőrösön 180, s az utolsó 90-nel Szigetszentmik• lós. Ám nyilvánvaló, hogy a nagy számok mögött csak nagyralátó vágyak húzódnak, hiszen a listáról betölthető önkormányzati képviselő-tes­tületi helyek száma igen cse­kély, s a pártok listáin indu­lók közül csak településenként 9-en, illetve 13-an juthatnak majd a testületbe, a párt ál­tal szerzett mandátumok ará­nyában. A többiek bizony csa­lódhatnak ... Végezetül: a jelöltállításnál, listázásnál tapasztalható ará­nyok vélhetően keveset árul­nak el a valóságos erőviszo­nyokról. Gyanítható: a válasz­tópolgárok voksai után is ma­rad majd némi homály. Ugyanis a függetlenek magas száma, s a nagyon sokféle he­lyi koalíció inkább tükrözi az adott település belső viszo­nyait, mint az országosat, s bi­zony a pártok nehezen dönt­hetik majd el: siker-e, vagy kudarc számukra az önkor­mányzati választás. Persze, a helyzet zavarossága alkalmat kínál majd arra, hogy — bár­milyen lesz az eredmény — saját sikerüknek tüntessék fel... V. G. P. Farkasszemet nézve Megdöbbentő eseménysorozat szolgáltatta tegnapi lapunkban a nap hírét, miszerint az egri Csebokszári lakótelepen eddig pontosan ki nem derített okok miatt egymást üldöző, láncok­kal, késekkel felfegyverzett fiatalokból álló bandák tartják rettegésben az állampolgárokat. A bőrfejűek megtisztítani szándékoznak a környéket a cigányoktól, ennek érdekében — a szóbeszéd szerint — a hétvégére *,a cigányellenes erők5* erősítést várnak más városokból is. Félnek a cigányok, félnek a nem cigányok is, a város rend­őrei azonban egyelőre úgyszólván tehetetlenek, mert mire a helyszínre érkeznek, a randalírozók már kereket oldottak. Döbbenetes, hogy az úgynevezett „cigányellenes erőket” zöm­mel 14-16 éves fiatalok alkotják, ezért ez nem pusztán rendőr­ségi ügy. Ám gondolkodóba ejt. Ezért is hívtuk fel telefonon Sárai Flóriánt, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldö­zési osztályának főnyomozóját. — Szerencsére Pest megyéből ilyen durva megmozdulásról egyetlen területi rendőri szerv sem küldött értesítést, s na­gyon bízom benne, hogy nem is kerül rá sor — mondotta. Ennek persze az az egyszerű oka, hogy a megyében élő ci­gány közöisségek fizikai értelemben is erősek, de nem is kon­frontálódnak ilyen kétes értékű bandákkal. Magam egyéb­ként az egri események kapcsán igen hitetlen vagyok, mert nehezen tudom elképzelni, hogy egy jóformán gyerek sörös­üveggel a kezében bekiabál a presszóba : „cigányok, gyertek ki”, mire válaszul a felszolgálónő jön elő. Ettől függetlenül persze minden megtörténhet, de végül is a cigányság mai hely­zetéért nem kizárólag ők maguk a felelősek. Az etnikum tár­sadalom peremére szorulásában a társadalom is bűnös, fel- emelkedésükért pedig évtizedek óta tenni kellett volna. Ha így lenne, akkor mára bizonyára nem csúcsosodnak ki eny- nyire a problémák — vélte Sárai Flórián. Egerben két lépcsőház hatvan lakásában mindössze hat ci­gánycsalád lakik. Nekik kell farkasszemet nézni üldözőikkel, de ennek a küzdelemnek végül is műiden lakó kárvallottja. Fazekas Eszter (gyócsi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents