Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-19 / 220. szám

1990. SZEPTEMBER 19., SZERDA A LEGTÖBBJÜK VÁGYÁLOM MARAD Innen-onnan és apránként Újdonságokkal, magnóka­zettákkal, könyvekkel, hang­lemezekkel és más oktatási segédeszközökkel jelentkezik még az idén az Országos Ok­tatástechnikai Központ média­tára. Az intézmény évek óta különféle segédeszközöket gyárt és forgalmaz, amelyeket tanárok és diákok a tananya­gokhoz használhatnak fel. Dr. Bödecs László, az or­szágos központi médiatár meg­bízott igazgatója elmondta, hogy idén ősztől új nyelvi ka­zettát forgalmaznak a Kindert­hemen több fejezetével, és most adták ki a Bibliáról szó­lót is. Népszerű az ez év tava­szán kiadott Készülünk az érettségire nyelvkönyvük, de most ősszel az érettségizők matematikai segédkönyvének harmadik kiadását és a Felvé­telizők könyvét is megjelente­tik. Az Országos Oktatástechni­kai Központ és Médiatár ta­valy Unesco-támogatású in­tézetből vállalattá alakult. Ez nemcsak a minisztérium anya­gi támogatásának megvonását, hanem egyúttal a gazdálkodói, a nyereségre törekvő szemlé­letre áttérést is jelentette. Bár az Unesco közvetett anyagi támogatását a vállalat project- munkák, megbízások formájá­ban továbbra Is élvezi, viszont az elmaradó minisztériumi fo­rintok arra kényszerítették őket, hogy segédeszközeik megválogatásában, gyártásá­ban a korábbinál jobban al­kalmazkodjanak az iskolák, az oktatás igényeihez. A természettudományi tan­tárgyakból készleteik tovább­ra is kelendők, viszont a hu­mán órák az át és újraértéke­lésnek megfelelően újfajta se­gédeszközök gyártását is igénylik. Ugyancsak az iskolai okta­tás segédeszközei a magyar és énektanítás anyagához ké­szült hanglemezek. Sajnos, az általános iskolások irodalom­órái számára kiadott kisleme­zeket és a középiskolásoknak szóló nagylemezeket hét-nyolc évvel ezelőtt adta ki a Hun­garoton, de az énektanítás se­gédlemezei is legalább ugyan­ilyen régiek. Az azóta eltelt időszakban ezek nemcsak megkoptak, tönkrementek — már ahol egyáltalán használ­ták a tanárok —. hanem pél­dául a mozgalmi dalok el is avultak. A Hungaroton irodalmi fő- szerkesztője, Tóth Attila sze­rint évekig annyira csekély volt az iskolák érdeklődése e lemezek iránt, hogy most nem tervezik újbóli kiadásukat. He­lyettük viszont időközben el­indították a Nagy költők le­mezsorozatot, amely hónapról hónapra egy-egy szép példány­nyal bővül. Például Pilinszky Jánoséból és Nagy Lászlóéból évente 14-15 ezer is fogy, Ba- bitsból, Kosztolányiból már csak 5 ezer, míg Áprily Lajos­nak mindössze 2 ezres a vevő- tábora. A vásárlók anyagi helyzeté­nek romlása miatt nem sok jó­val kecsegtet az idei tanév, bár az egy hónapja megjelent Csoóri-lemez vagy a két hó­nap múlva napvilágot látó Szőcs Géza-felvétel esetleg lendíthet a forgalmon. Az irodalmi főszerkesztőség idén várhatóan 30 lemezt ad ki, ezek egy része az iskolai oktatásban is jól felhasználha­tó vers-, illetve meselemez. A CD-technika továbbra is csak vágyálom marad az iskolák számára. A minisztérium, az Orszá­gos Oktatástechnikai Központ és Médiatár, valamint az Or­szágos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Széchenyi Könyv­tár bevonásával most olyan or­szágos integrált médiatár fel­állításán munkálkodnak, amelyben egyetlen helyen kap­ják meg az összes segédesz­közt a tanárok, a diákok, az iskolák. Ez egyelőre még csak terv, amelynek megvalósítása függ az érintett intézmények együttműködési szándékától, gyorsaságától és nem utolsó sorban az anyagi lehetőségek­től. Ami bizonyos: a Pest megyei tanároknak, iskoláknak és gyerekeknek még idén is kü- lön-külön helyről kell aprán­ként összeszedegetniük a tan­órák segédeszközeit. Kocsis Klára Koncertek után turné Kettévált a Família A sajtó és a televízió a nyá­ron közölte, hogy szétvált a több évtizede sikeres Neoton Família. A három kócbaba éveken át a fiúkkal járta az országot. Alig telt el néhány esztendő, lemezfelvételek nyu­gaton, fesztiválgyőzelmek a tengerentúlon, sikerek Japán­ban. Már-már azt hittük ez a csapat — melynek zenéjén ge­nerációk nőttek fel — sohasem fog feloszlani. És akkor jött egy kishír. Csepregi Éva, aki kezdettől fogva kitartott a Neotonban, Végvári Ádámmal, Baracs Já­nossal és Schaffer Edinával megalakította az Eva- Neotont. Később csatlako­zott hozzájuk Rajcs Renáta, Herpai Sándor és Erdélyi Gá­bor. Az együttes másik fele sem hagyta cserben a közön­séget, továbbra is szórakoztat­ni szeretné rajongóit. Sokan vélik úgy. hogy a kettéválással a Neoton zenét kedvelők csak nyertek. A változatos, régi stí­lusú és hangzású zeneszámaik­kal sok új rajongót szerzett az Évá-Neoton. A nyáron tizenhárom sike­res, teltházas koncertjük volt a Balaton kőiül és a nagyobb vidéki városokban (megyénk­ben is). Ezen a turnéjukon mutatták be a Kalapot fel! cí­mű, már az új felállásban ké­szült nagylemezüket, amely az­óta is az eladási lista első he­lyén áll. A sikeren felbuzdul­va november 5-től ismét or­szágos turnét szerveznek. Ezzel egyidejűleg a csapat már a stúdióban készíti újabb leme­zét, s a tervek szerint az őszi turnén ebből ízelítőt is adnak. Csepregi Éva tájékoztatójából kiderült, hogy szándékaik sze­rint ezen az albumon az együt­tes minden tagja nagyobb szó­lista szerephez is jut. M. I. Margó GEBULÁZNAK Dugonics Andrással bajt, van. Ügy vélekedett ugyan­is 1788-ban megjelent, Etelka című regényében, hogy Ár­pád fejedelmünk nagy örö­mét lelte (mert zsákmány­részként kapta) „a maszlag­gal megtántorított, a métej- jel megvesztegetett néma ha­lakban.” Skandalum! Dicsér­ni a természet megerőszako­lását. Avagy már Árpád is előbbre sorolta a praktiku­mot, a napi hasznosságot a hosszú távú eredményesség­nél? Ahogyan 1788 óta meg­változott a métely írásmódja, úgy látjuk másként azt is, mit tehet és mit nem szabad tennie az embernek megél­hetése, gyarapodása érdeké­ben. Még nem tartunk Dugonics Andrásnál. Eljön ennek is az ideje. Onnét gondolom, hogy a rövidesen munkát kezdő he­lyi önkormányzatok elé ter­mészet- és környezetvédel­mi témák sokaságát szánják különböző állampolgári cso­portok. Ezeknek a témáknak a sorában üzemek azonnali leállítása éppúgy szerepel, mint a teljes tilalom (!) ki­mondása a műtrágyahaszná­latra. Régen volt eleink szívesen éltek a gebülázásnak neve­zett mérgezőhalászat eszkö­zeivel. Saponint, daphnint, picrotoxint stb. tartalmazó magvakat, zúzott növénye­ket szórtak a vízbe: a hatás nem maradt el. A 16. század­tól viszont már falutörvé­nyek tiltották — így Szent­endrén, Visegrádon, mint erősen érintett Duna mellet­ti településeken — a gebulá- zást. Az ok persze nem a ha­lak és a víz kímélése volt, hanem az embereké. Némely mérgek ugyanis a halhús közvetítésével az emberbe jutottak és okoztak nagy bajt. Ezt ismerték eleink, ezért törvénykeztek. Herman Ottó 1887-ben megjelent két­kötetes munkájában — A magyar halászat könyve — ugyanakkor kimutatja: év­századok szükségeltettek ah­hoz, hogy a falutörvényböl logikus felismerés és maga­tartás legyen a polgárok kö­rében. A gebülázást ugyan­is felváltotta a meszezés ... A vízbe hordott oltatlan mésszel halak tömegét lehe­tett elkábítani, s a nagy zsákmány mindig vonzó .. Végül csak 1888. évi XIX. törvénycikk mondta ki a meszezés, és más hasojiló, módszerek általános tilal­mát, ám még századunk hú­szas éveiben is gyakran kel­lett eljárnia a hatóságoknak meszezö halászokkal szem­ben. A példázat azért érdemel figyelmet, mert. érzékelteti: elrendelni valamit, és az el- rendelteket általános gya­korlattá tenni, az két dolog, nem azonos időben zajló ese­mény. A megye sok tekintet­ben akár környezeti ártal­mak katasztrófaterületének is felfogható, ám a súlyos ál­lapotokat nem szabad (nem lenne szabad) azzal tetézni, hogy némelyek gebülázást folytatnak a környezetvéde­lemben: nagyon is politikai stb. célokat vegyítenek a természetféltés, környezet­óvás egyre erősebb folyamá­ba. Be kellene látniuk az ön- kormányzatoknak: a politi­ka idegen szereplő a környe­zetóvásban, ha saponinként, daphninként belevegyül, ak­kor tönkreteszi a legneme­sebb szándékokat, állampol­gári kezdeményezéseket is. Tetszetős, népszerű (és: de­magóg) követelés üzemek tu­catjainak azonnali bezárását hangoztatni, de végrehajtha­tatlan. Amint rövid távon az is végrehajthatatlan, hogy a mezőgazdaságban a jelenlegi­nek a negyedére csökkentsék a kemikáliák felhasználását. A megyében a legutóbbi években esztendőnként 600 millió és 1,2 millárd volt a kimondottan környezetvédel­mi beruházásoknak az érté­ke. Ez a korábbiakhoz képest jelentős összeg, a megoldandó feladatokhoz mérten viszont kevés, nagyon kevés. Attól azonban nem lesz több pén­ze ilyen célokra az önkor­mányzatoknak, ha tiltások seregével próbálják megte­remteni tekintélyüket. Némely megyei környezet- védelmi (sikeres és kudar­cos) hadakozás szerény mun­kásaként igyekeztem min­denkor óvakodni (és óvni is) a túlzásoktól, az irreális kö­vetelésektől. Ma reális veszély (mert bizonyos csoportok tu­datosan használt politikai eszköze a „társadalmi nyo­más” keltése) az irreális kö­vetelések benyújtása az ön- kormányzatoknak. Mutassák meg...! Igen, mutassák meg, milyen bölcsen tudnak mér­legelni, fokról-fokra haladni. Mészáros Ottó B Postabontás I VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 »1446 Mit tehetünk? Megint választunk. Sokan már hallani sem akarnak róla, néhányan gondolkoznak, této­váznak, egyesek reményked­nek, hátha... En félek. Körülbelül száz nappal ezelőtt megmagyaráz­ták a tévében, rádióban, újsá­gokban : lesz változás, még nehezebb lesz az élet, de men­ni fog. Nem voltam türelmet­len, ma sem vagyok az, pedig 2ene helyett parlamenti tudó­sításokat hallgatok. A nehe­zebb életet már érzem — két gyermekem s majdnem kész házam van —, de bízni nem hagynak. Pedig akkor, hogy a politikai, gazdasági helyze­tet jó irányba tereljék azok, akiknek most a kezükben van (mi tettük oda), segítséget kellene adnunk. Legalább tü­relemmel. Ha több mint negy­ven év járt egy pártnak, miért nem várunk még? Most már eljött annak az ideje, hogy jó szándékkal kri­tizáljunk, de közben mutassuk meg, mi mit tudunk! Nekünk, fiataloknak, mindenképpen ott a helyünk a helyhatósági vá­lasztásokon. A minket felne­velő generáció nehéz helyzet­ben, de felnevelt bennünket, s a kor hibáit, hazugságait nem róhatjuk fel nekik. Nekünk kell most a munkát vállal­nunk. Miért? A mi hibánk, hogy a népességszaporulat nem sza­porulat, hanem csökkenés. Te­hetünk róla? Igen. Szülések helyett gondolkodtunk: le­gyen, ne legyen. Láttuk a kín­lódást, az emberi türelmetlen­séget, a gazdasági-politikai válságot, a létbizonytalansá­got. Egv mindent mérlegre te­vő, értelmes, felelősséget érző emberpár csak egy, esetleg két gyermeket mert vállalni, vagy sajnos esyet sem. S őket is hogyan? Hatalmas bátor­sággal. hiszen nem tudták, nem tudtuk, milyen jövőt le­het nekik biztosítani, milyen lesz a társadalom, a gazdaság, a politika. Mit tudunk? Megtanítjuk őket is felelősségteljesen gon­dolkodni. De ha minden válto­zatlan marad, s jól megtanít­juk őket. félek, hogy nekünk nem lesznek unokáink. Mit tehetünk? Most a he­lyünkre állunk, hogy a gyer­mekeink tudjanak hinni, s le­gyen is miben, lássák a szépet, tanulják meg tőlünk az életet szeretni, bízzanak bennünk és egymásban, s akkor, ha gon­dokkal is, de már nyugodtabb s biztonságosabb életet tudnak teremteni majdani unokáink­nak. Én még bízom, hogy ez így lesz. Nagyné Pál Tünde Felsőpakony talált a levélszekrényében, a következő szöveggel: „Diósd lakói! Szavazzatok Nagy István polgármesterje­löltre! A Gondolkodó Polgári Kör tévesen tájékoztatta a la­kosságot; helyi Fidesz Diósdon nincs, nevükben nincs joga propagandát kifejteni.” Nos, hízelgő a fiatal demok­ratáknak, hogy valaki annyira tart tőlük, hogy létezésüket is szeretné kétségbe vonni. De ki és miért? Nagy István — a még hiva­talban lévő tanácselnök — kérdésemre elmondta, hogy nem volt tudomása a felhívás­ról, fogalma sincs, ki terjeszti, s otromba ötletnek tartja a közelgő helyhatósági választá­sok előtt. Előzményként tudni kell, hogy a község tiszteletben álló orvosának, dr. Kovács Csabá­nak szervezésével létrejött Gondolkodó Polgári Kör pla­kátján bukkant fel a Fidesz neve. Ez a szervezet ugyanis elérte, hogy a helyi Fidesz, MDF, SZDSZ és Zöld Kör köl­csönösen támogatja egymás je­löltjeit — így Spéth Gézát is, aki a Fidesz színeiben indul —, s közös polgármesterjelöl­tet állítanak Hermann Ferenc személyében. Szeptember 10-én falugyű­lést szerveztek, azonban a tá­jékoztatás hiányosságai miatt sokan — így a diósdi fidesz- esek is — nem értesültek az eseményről. Pontosabban egyikük, Máté Zita az adott napon tudomást szerzett a rendezvényről, de neki, mint az érd—diósdi Fidesz-csoport képviselőjének, a szervezet Pest megyei területi koordi­nációs ■ tanácsának ülésén kel­lett részt vennie. Ezért csak az ismerőseitől hallhatta, hogy egyesek nem akarják elismer­ni a diósdi Fidesz-csoport lé­tét. Dudás László Érd CIvasóink figyelmébe Ne Eieküük írják Tíz kocsma a faluban A Pest Megyei Hírlapban olvastam egy fénykép alatt: árengedményes borvásart ren­deznek az ABC-ben. Ez vevő­csalogatónak nem utolsó, de jó lenne, ha egyszer arra is gon­dolnának, hány családot tesz­nek még jobban tönkre. Kiskunlacháza úgy’ el van látva alkoholt árusító helyek­kel, hogy lépten-nyomon az­zal találkozunk, ráadásul az üzletek raktárkészleteinek je­lentős része alkoholos ital. A faluban körülbelül tíz italbolt, étteremszerűség működik. És létezik egy’ palackos áruk bolt­ja, amelyet egy éve nyitott a tanács, s azóta természetesen magánkézbe került. Tehát van választék bőven mindenféle szeszes italból. Hetenként több alkalommal szállítanak a faluba nagy te­herkocsin sört, bort akár kan­naszámra lehet vásárolni. Nem tudom, hogy lehet ennyi alkoholárusító helyet megen­gedni. Gondolom, a társada­lombiztosítás sok alkoholbe­tegnek fizet táppénzt, a taná­csok pedig szociális segélyt térítésmentes étkezést a hoz­zátartozóknak ... Egy előfizető ★ Kedves előfizetőnk gondosan ügyelt rá, hogy véletlenül se le­hessen felismerni — nyomtatott betűkkel írta a levelét. Pedig a véleményével biztosan nem áll egyedül: gyakran találkoznak al­kohol által tönkretett sorsokkal, s időnként erősebb hanf?ú levelet is hoz a postás. Általában szin­tén névtelenül . . . Szóval so­kan tudjuk, hogy mire képes az alkohol, ám azt is, hogy az árusí­tás tiltásával a gond nem oldható meg:. Tiltás még nem szüntetett meg: bajt. Ismertek a statisztikák: Magyarország első, illetve dobogós helyezései a világ töményszesz-, bor-, sörfogyasztásában. De sok­kal érdekesebb lenne az a kimu­tatás, hogy miért iszik az angol, a francia, és miért a magyar. Mert az eredményes „gyógyítás­hoz” az okokat kellene megszün­tetni. S hogy miért számoltunk be a borvásárról? Manapság anv- nyi minden drágul, esemény te­hát bármilyen árleszállítás. Hozzászólás és vélemény Pártvilloitgások A minap egy levelet kaptunk, amelyben B. K. pátyi olvasónk egy falubelijének „dolgairól” szá­molt be. S tette mindezt azért, hogy az írását közöljük, s hogy ilyen ember ne jelöltesse magát a helyhatósági választásokon . . . Kedves B. K., kedves olvasóink! Kérjük, hogy az ehhez hasonló le­velet ne nekünk, hanem a helyi választási bizottságnak szívesked­jenek elküldeni. Szerkesztőségünk nem kíván jelölteket ilyen eszkö­zökkel kigolyózni, sem esetleges személyeskedéseknek teret adni. Nem az számít, hogy ki jelölteti így-úgy magát. Ha az illető köz­ismerten nem oda való, akkor másra kell szavazni. ^léssSdon van A múlt hét közepén sok diósdi polgár géppel írt cetlit Az ember olvassa a híreket, hallgatja az információkat eb­ben a politikailag felfokozott légkörben, és oly sokszor sze­retné elmondani véleményét, megosztani gondjait. Közülük csak egyet-kettőt: Miért kételkednek az embe­rek, ha olvasnak, hallanak va­lamit? E kétkedésre példával szolgálok egy egész kis ügy­ben. Nemrégiben a Fidesz fog­lalkozott a kormány első száz napjával. Kossuth rádió, augusztus 30., 12 órás hírek: a Fidesz 90 oldalas értékelést is­mertetett a sajtótájékoztatón. Aznap este fél nyolckor a te­levízióban 70 oldalról beszél­tek, s másnap a Pest Megyei Hírlap 80 oldalt említett. Nos, egy mondat tartalmát, értel­mét ki lehet csavarni, ki is te- keredik sokszor. De hogy a számadatokat elferdítenek, ez külön valami! Egy fix volt a tájékoztatásban: a száz nap. Más. Nap nap után olvasom s hallom a híradásokban: dr. Torgyán József FKgP-frakció- vezető. pártfőüg'yész, vagy hogy Torgyán József, a FKgP nagybudapesti főtitkára és pártfőügyész. Ez a pártfőügyész valahogy nem megnyugtató cím. Legjobb tudomásom sze­rint a legfőbb ügyészt az Or­szággyűlés választotta, és es­küt a Parlamentben tett. Mi­vel az ügyészség centrális szervezet, a legfőbb ügyész ne­vezi ki a főügyészeket (me­gyei, fővárosi, katonai), és azok tevékenysége is szerve­sen épül be az intézménybe. Nem így a pártfőügyész tevé­kenysége. Hogyan lehetséges egy ilyen félrevezető elnevezé­sű pártfunkció, amely ellen­tétben áll az alkotmányban foglaltakkal, s akkor ellentétes lehet a párttörvénnyel is? Cél­ravezetőnek találnám, ha az alkotmánybíróság e kérdést megvizsgálná, és az ilyen párt­funkciót nevében semmisnek nyilvánítaná. (Csupán az el­nevezést vitatom, tartalmi vé­leménynyilvánításához külön lapot kellene megjelentetni.) Pest megye legyen Pest me­gye! A Pest Megyei Hírlap jú­lius 19-i számában olvashat­tunk arról, hogy szóba került: a megye a régi nevét is visz- szavenné. Rövid megjegyzé­sem: a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye elnevezés földrajzi körülmények és helynevek alapján sem indokolható. Pi­lis hegység és helynevek ugyan vannak a megyében — kettő ugyanilyen kezdetű Ko­márom megyében is van —, de Solt, Soltvadkert és Soltszent- imre sorra Bocs megyében ta­lálható. És egyedüli Kiskun­község Pest megyében Lachá- za. Ezenkívül sokkal több idő múlna el a rövid Pest helvett leírni a Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyét. Nyomtatásban is pluszt jelentene, mindez oer- sze pénzbe is kerülne. Nem érdemes nosztalgiázni ekkora áron. Remélem, a leendő me­gyei önkormánvzat majd tár­gyilagosan foglal állást. A Népszabadság augusztus 18-i számában olvastam Do- mány András Három boríték című írását, amely nyugodt hangvételével emelkedik ki a sok-sok írás, megnyilatkozás közül. írja: nem kellene utó­lag legendákat költeni sem ön­magunkról, sem másokról, aki pedig nem költ legendákat, az érzi, hogy kevés erkölcsi alap­ja van nagyhangú támadásdk- ra. Érdemes e sorokat házi fel­adatként sokaknak elolvasni az önkormányzati választások előtt. S ha ezt megszívleljük, a pártvillongások lecsiHaoodá- sa csak a jövőt, a jövő építé­sét. a gazdasági élet iobbítását szolgálhatja, segítheti. Dr. Bíró Gábor Dömsöd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents