Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-19 / 220. szám

1090. SZEPTEMBER 19., SZERDA Villan 3 Kifogások okkal, s ok nélkül Bírósághoz fordul Sinkó Eszter A Pest megyei területi vá­lasztási bizottság javában dol­gozik a jelöléssel kapcsolatos kifogások elbírálásán. Eddigi információink szerint az első tíz ügyből mindössze egy volt kellően megalapozott: a Buda­örsön az ipartestület cégbíró­sági bejegyzésének hiánya miatt elutasított jelölést a me­gyei választási bizottságnak már el kellett fogadnia, mert bemutatták a hiányzó doku­mentumot. A többi ügy: egyesek azt ki­fogásolták, hogy a jelöltek egy százalékát — amennyi a mi­nimum volt — miként ítélte meg a választási bizottság, volt, aki hamisításra gyana­kodott, mert nem került nyil­vántartásba. Ugyancsak több helyütt azt tették szóvá — mint utóbb kiderült, alaptala­nul —, hogy késve, vagy nem szabályszerűen alakult meg a helyi választási bizottság. Pe­dig a határidőket betartották, s a tanács vb-nek is joga volt a bizottság életre hívására. Tanulságos a pilisborosjenői panasz is, amely szerint fel­Ő MONDTA CsMások Négy miniszter nyilatko­zott a Reformnak (90/37.) Egyikük Für Lajos, a hon­védelmi tárca birtokosa. A sok tekintetben szimpati­kusán tevékenykedő politi­kus néhány mondatán asért akadtunk fenn, mert mi még emlékezünk azokra az időkre, amikor a (volt) Par­lament, ellenzéki nyomásra, szinte ülésről ülésre kurtí­totta meg a honvédelmi költségvetést... F. L. most azt mondta: „őszintén meg kell mondanom, több tekintetben csalódtam. Saj­nos sokkal rosszabb helyze­tet találtam, mint amit ko­rábban elképzeltem. Ez nem az emberekre, hanem a kö­rülményekre, a technikai állapotra, a korábban oly sokat emlegetett korszerű­ségre vonatkozik.” Csodálkozunk, ha a mi­niszter csodálkozik. A hon­védség hosszú ideje a le­épülés szakaszában volt. s költségvetésének radikális — már említett, ellenzéki nyomásra bekövetkezett — megkurtítása felgyorsította ezt a folyamatot. Azok a vadászrepülőgépek például, amelyek itthon szolgálnak, Angliában repüléstörténeti múzeumi tárgyként látha­tók ... Lapunk hasábjain annak idején a magyar saj­tóban elsőként mertük pub­likálni (következményeit most ne említsük) a védel­mi kiadások megközelítő összegét, s azt, hogy ennek a csöpp országnak ez vállat roppantó. Akarva-akaratla- nul (őszinték leszünk: aka­ratlanul) ellenzéki követe­lésnek adtunk nyilvánossá­got akkor, de most sem lá­tunk okot arra, hogy akko­ri véleményünkön változ­tassunk. Csalódással halljuk, ol­vassuk ugyanis egyre gyak­rabban az F. L.-éhoz ha­sonló véleményeket, nyi- latkozatolcat, kormánytiszt­viselőktől, pártvezérektől. Gyanítjuk, a kertek alatt sompolyog vissza az, amit a nagykapun kikergettek ... azaz ismét munkához lát a hadsereg-lobby, kellő lélek­tani előkészítés után. A kérdés csak az, a népköz- társasági meg a köztársasá­gi ilyen forintok között kü­lönbség lenne? Azaz, ami akkor tűrhetetlen teher volt, az most égető szükség? S valóban nagyot akkor csalódnánk, ha kiderülne: pusztán politikai trükk volt annak a követelése, aminek ma az ellenkezőjét kíván­ják elfogadtatni velünk a hatalom pozíciójából a teg­napi ellenzéki követelők. KLIENS háborító, hogy nem volt nyil­vános az ajánlóív. A válasz­tási bizottság viszont úgy ítél­te meg: hiba lett volna, ha bárki végiglapozhatja, s meg­nézheti, ki kire tett ajánlatot. Ugyanis az ajánlók személyét védi a választójogi törvény ... A legzaftosabb eset persze a rádióban tegnap megszellőzte­tett törökbálinti ügy. Ezt ép­pen tegnap tárgyalta másodjá­ra a területi választási bizott­ság, s ez előtt interjúvoltuk meg a panaszost, Sinkó Esztert, a törökbálinti MDF tagját, akit ebbéli minőségében dele­gáltak a helyi választási bi­zottságba, s ráadásul az inkri­minált faluszépítő egyesület tagja. B Mi a kifogás lényege? — Az MDF szeretné, ha Tö­rökbálinton is mindenféle vá­lasztási csalástól mentesen za.ilanának le az első szabad helvhatósági választások. B Miért, csalás történt? — Úgy érzem, megszegte a választási törvényt a faluszé­pítő egyesület akkor, amikor úgy állított jelölteket, s úgy támogatta más pártok — a kisgazdák és az SZDSZ — je­löltjeit, hogy erre vonatkozóan az egyesület választmánya nem volt jogosult dönteni. B Hogyhogy? — Egyrészt az egyesület je­lenlegi választmánya törvény­telenül működik. Évente két közgyűlést kellene összehívnia, s tavaly csak egy volt. Más­részt, ha meglett volna a két közgyűlés, a választmány ak­kor is helytelenül járt volna el. Ugyanis a közgyűlést he­lyettesítendő (s erre nem ad le­hetőséget az egyesületi tör- vénv) aláírásokat gyűjtött a tagoktól, hogy a jelöltek állí­tásáról a pártokkal tárgyaláso­kat kezdhessen. Megkapták le­vélben még májusban a felha­talmazást, de nem minden tagtól. (A közgyűlési határo­zathoz a tagok 50 százaléká­nak plusz egy főnek a szava­zata elegendő lett volna.) Ügy érezzük, az aláírások gyűjtése nem helyettesítheti a közgyű­lést, így a faluszépítő egyesü­let által támogatottak jogtala­nul tettek szert előnyre a töb­bi jelölttel szemben, s ez a vá­lasztások tisztaságát súlyosan sérti. Az ügyhöz tartozik egyébként, hogy a faluszépítő egyesület néhány tagjából a törvényességet helyreállító bi­zottság alakult (korántsem csak MDF-esek vesznek részt benne), s ez a bizottság ér­vénytelennek minősítette más pártok jelöltjeinek támogatá­sát. B És most hogyan tovább? — A rádióriportban elhang­zott, hogy kétségessé vált a tö­rökbálinti választás. Ez sze­rintem helytelen, szakszerűt­len. Most fellebbeztünk a me­gyei bizottsághoz, s ha nem fo­gadják el. a legfelső fórumhoz, a megyei bírósághoz fordu­lunk. A héten mindenképpen lezárul az ügy, lesz választás. ★ A bizottság ülése után foly­tattuk az interjút. B Mi az eredmény? — A területi választási bi­zottság elutasította fellebbezé­sünket, ugyanazzal az indok­\kai. amivel a helyi: nem tar­tozik illetékességi körébe a jelöltállítás vizsgálata. Ez sze­rintem — ha így van — hatal­mas hézag a választási tör­vényben. Tehát: megyünk a bíróságra. V. G. P. Benelux-országok és Anglia Vízum nélkül A Belügyminisztérium saj­tóosztályának tájékoztatása szerint szeptember 20-tól meg­szűnik hazánk és a Benelux- országok közötti vízumkény­szer. így az érvényes útlevél­lel rendelkezők csütörtöktől vízum nélkül utazhatnak Bel­giumba, Hollandiába és Luxemburgba, ha három hó­napnál rövidebb ideig kíván­nak ott tartózkodni. Termé­szetesen a munkavállaláshoz és egyéb jövedelemszerző te­vékenység folytatásához, va­lamint a három hónapot meg­haladó tartózkodáshoz tovább­ra is vízumot kell kérni. A magyar és a brit kormány közötti 1990. szeptember 18-án létrejött megállapodás értel­mében 1990. október 1-jétől megszűnik a vízumkötelezett­ség a két ország állampolgárai számára. Továbbra is előzetes beutazási engedélyt kell be­szerezni azoknak, akik hat hó­napnál hosszabb tartózkodás vagy munkavégzés céljából kívánnak Nagy-Britanniába utazni. TÖRVÉNY SZÜLETETT A PRIVATIZÁCIÓRÓL Interpellálták a kormány elnökét Az előprivatizációról szóló előterjesztés részletes vitája után a szavazással kezdte tegnapi ülését a Parlamont. Több mint két órán át tartó határozathozatal végeredményeként a Parla­ment elfogadta a privatizációs törvényjavaslatot. A végső eredmény kimondása azonban nem volt egyszerű, előtte ugyanis szót kért Eörsi Mátyás (SZDSZ) és bejelentette, olyan jogtechnikai hibát szavaztak meg a módosító javaslatok elbí­rálása során, amely a már elfogadott törvényt alkotmányel­lenessé tenné. Miután a kormánynak és a kormánypártoknak a felvetéssel ellentétes álláspontja nem változott, Tölgyessy Péter közölte: a plénum a törvény elfogadásával súlyos al­kotmánysértést követ el, és ezt az erre hivatott bíróságok fog­A törvény elfogadását kö­vetően Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter saj­tótájékoztatót tartott, ame­lyen hangsúlyozta, hogy a szá­mos módosító indít,vany ré­vén jelentősen bővült, gazda­godott az elfogadott törvény. Hangsúlyozta azt Is, hogy: a törvény egyértelműdé te re, hogy a reprivatizációval szem­ben a privatizációt kell elő­térbe helyezni. A kártalaní­tást célszerű elkülöníteni és más úton megoldani. A saj­tótájékoztatón a szabadde­mokraták ismét szóvá tették, hogy nem helyes akár az ál­lamot, akár a magántulajdo­nost bármilyen formában kor­látozni az eladásnál. Már­pedig a rendelkezési jog csor­bítása sérti a tulajdonosi jo­gokat. Erre válaszolva a mi­niszter rámutatott a korábbi bérlő számára biztosított elő­vásárlási joggal voltaképpen a bérleti jogot szeretnék a tulajdonjoghoz közelíteni. Délután Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője Ma­gyarország általános válságá­nak súlyosbodása és a cselek­vési program hiánya miatt in­terpellált a miniszterelnökhöz. Szólt arról, hogy a modern parlamenti demokráciákban a kormányalakítást követő 100- 120 napon belül a kormány nyilvánosan számot ad az or­szág helyzetéről. Magyarország erkölcsi, gazdasági és társa­dalmi helyzete rosszabb, mint a választások idején. Százez­rek kerülnek a létminimum alá, új központosítás miatt a sajtó újra a függetlenségért tusakodik. Hangsúlyozta : egyes kormánypárti megnyi­latkozások olcsó hazai népsze­rűség fejében a határainkon túl élő magyarság sorsát koc­káztatják. Antall József válaszában az interpelláció minden hangu­lati elemére reflektált. Mint mondotta: Tölgyessy Péter ha­tásos szónoklatot tartott. Egy­két kérdést egyszerűen nevet­ségesnek nevezett, így például a sajtó szabadságával kapcso­latos aggodalmakat. Antall Jó­zsef szerint bárki mondhatja, hogy a kormány első száz nap­ja után az ország állapota rosszabb, mint a választások napján volt. De honnan ve­szik? Nem felel meg a való­ságnak — hangoztatta —, hogy a kormány nem mondta meg: Magyarország súlyos állapot­ban van. A működés négy szűk hónapja alatt folytatódik a külföldi tőke beáramlása, komoly világcégek kötelezték el magukat mellettünk. Antall József hosszan sorolta azokat az intézkedéseket, amelyekkel a kormány a gazdaság talpra- állítását igyekezett elérni. A hároméves gazdasági progra­mot a kormány keddi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta. Jövő hét közepén nyomtatás­ban is elkészül. Antall József tájékoztatott arról is, hogy a jövőben milyen törvényterve­zetek megvitatását kéri a kormány. Végezetül a minisz­terelnök annak a véleményé­nek adott hangot: a kérdés eb­ben a formában nem tipikus interpelláció, sokkal inkább egy széles körű parlamenti ál­talános vita témája. Tölgyessy Péter nem fogadta el Antall József válaszát. Példákat so­rolt annak bizonyítására, hogy egy új kormány is képes lehet minimális idő alatt program- koncepcióval előállni. Nem az a kérdés, hogy a Parlament elfogadja-e a választ, hanem, hogy az ország cselekedeteivel bizalmat szavaz-e a kormány­nak? Lesz-e olyan vállalkozó, aki nem ingatlanba, aranyba, külföldi autóba fekteti a pén­zét, hanem vállalkozást indít? Az Országgyűlés Antall József tájékoztatóját 182 egyetértő és 94 ellenszavazattal elfogadta. Ám az interpellációra adott választ ismét szópárbaj szakí­totta félbe, mivel Tárgyán Jó­zsef személyeskedéstől sem mentes felszólalásában kifogá­solta Tölgyessy Péter interpel­lációját. Végül is az Ország- gyűlés munkája kedd este fél hétkor határozatképtelenség miatt — mindössze 111-en vol­tak az ülésteremben — félbe­szakadt. Az Országgyűlés ok­tóber 25-én ülésezik újra. Ad­dig, tekintettel a helyhatósági választásokra, szünetet tart. élmillió forint a piaion Mégis lesz egzisztenciaalap? Megbízható források szerint a kormány valamelyik közeli ülésén, de legkésőbb két héten belül tárgyal az úgyneve­zett egzisztenciaalap létesítéséről. Az alapot gazdaságélén­kítő hatása miatt lenne kívánatos létrehozni. Lényege, hogy olyan pénzügyi alapot teremtsenek, amelyből azok a magán- személyek kaphatnának, akik a privatizáció kapcsán fölaján­lott állami vagyonból az Állami Vagyonügynökségen keresz­tül részesednek, s egyúttal új vállalkozást hoznak létre. Ehhez az alap nyújtana anyagi támogatást, méghozzá maximum öt­millió forinttal vállalkozásonként. Az alap létesítésének tervét erőteljesen támogatja a Vállal­kozók Országos Szövetsége is. A hitelforrást egyrészt külföldi tökéből — várhatóan a német kormány állami anyagi támo­gatásával —, másrészt a Magyar Nemzeti Bank részvételével kívánják megvalósítani. A nagyszabású terv jelenleg a vég­leges tárcaegyeztetés, a végső finomítás szakaszában van. Nemzetgazdasági szempontból fontos, hogy a kormány mi­előbb elfogadja cs az a gyakorlatban is működni, hatni kezd­jen. Pénzügyi szakemberek azt jósolják, hogy a kellően mél­tányos hitelfeltételek nyomán vidéki magánemberek Is új vállalkozásokba fognak az alap segítségével. K. K. Torgyán József büszkén hoz­ta az Országgyűlés tudomásá­ra tegnap reggel, hogy ő tisz­teletbeli taxis. Ügy látszik, közéleti ember nem sokáig menekül meg efféle megtisz­teltetésektől, korábbi politiku­saink csak úgy habzsolták a címeket. Voltak tiszteletbeli elnökök, tiszteletbeli várospol­gárok, meg miegyebek, de most nem erről van szó. Tor­gyán úr elődeitől sokkal sze­rényebb titulusa már abból az időből való, amikor a székes- fehérvári taxisokhoz ö jelent­kezett önként: segíteni akart a fuvarosoknak a szovjet csapa­tok hazaszállításában. Torgyán a kormánynál Az önkéntelen utasokat végül is önként jelentkezők nélkül szállítják jelenleg is, a taxisok azonban hétfői tüntetésükön a Parlament előtt tiszteletbeli tagtársuknak tettek panaszt. Torgyán József pedig nem az a fajta képviselő, akinél a nép tülkölése süket fülekre talál­na. Pláne, ha hőskori elvtár­sairól van éppen szó. Így a kormánykoalíció egyik pártja, a kisgazdák vezére fölhívta a kormány figyelmét arra, hogy a nép nehezen bírja már a sa­nyargatást, hogy a benzinárak, amelyeket a koalíciós kor­mány emelt meg nemrégen, már irreálisak, s aki elégedet­len az árakkal, annak a köve­6 0 0 6 telése jogos. Torgyán taxissal a képviselőházban arról be­szélgettünk, hogy ezek szerint egyetért a szabaddemokraták azon véleményével, miszerint a kormány nem túlságosan megfontoltan kezeli a költség- vetést, hogy sem az áremelé­sek, sem a kiadások nem elég­gé körültekintőek, s hogy en­nek tragikus vége lehet. — En más oldalról közelí­tem meg a dolgot, mint Soós Károly Attila. Az én szemem előtt Tajvan lebeg, ahol olyan gazdasági csodát hajtottak végre, amiről mi csak álmod­hatunk. Látnunk kell, hogy nálunk nehezebben mennek a dolgok, látunk kell, hogy n mezőgazdaság végveszélyben van. és meg kell hallanunk a nép hangját. A nép elégedet­len. — Most a taxisok jöttek a Parlamenthez, várhatóak a Zetorok is. — Nem én hívtam a parasz­tokat, azok maguktól fognak Pestre jönni. — Mikor? — Nem sok hiányzik hozzá. — Mennyi az a nem sok? Negyvenhét? — Nagyon húzódik ez a földtörvény, pedig tárgyalhat­ta volna már az Országgyűlés, hiszen hárompárti megállapo­dás alapján készült el a javas­lat. Nem értem, miért kellett az Alkotmánybíróság elé vin­ni, hiszen amikor elvették a földet, akkor sem volt más, csak gumibot meg korbács: De az alkotmánybírák okos, meg­fontolt emberek, egyikük régi ellenzéki, bizonyára számunk­ra kedvezően fognak dönteni. — S ha mégsem? — Annak az ország, a nép látja kárát. — A koalíció nem? — Ennek a jelenlegi koalí­ciónak nincs alternatívája. A kormánypárt nem nélkülözheti a kisgazdák közreműködését és erről a helyhatósági válasz­tások eredményei mindenkit meggyőznek majd. — Szóval, nem vonulnak ki sértődötten a kormányzatból akkor sem. ha engedniük kell a negyvenhétből. — Nem tehetjük meg, hi­szen amit mi ígérünk a nép­nek. az nem pusztán válasz­tási fogás. Mi azt be is akar­juk váltani. Radikálisak le­szünk. át fonjuk venni a koa­líció irányítását. Hiszen a vá­lasztás eredményei bebizo­nyítják majd most. hogy a nép bízik bennünk s számít ránk. Lehet, hogy Torgyán József akkorra nemcsak tiszteletbeli taxis, hanem tiszteletbeli kor­mányfő is lesz? A tulipán csak hervad Ismét alkotmányellenesség­gel vádolta az ellenzék a kor­mánypártot, tegnap éppen a privatizálási törvény egyes pontjai kapcsán. A vita miatt kései ebédszünetben két szo­morú honatya az üldözöttek keserű ételét fogyasztotta a büfében. A tulipánok is her- vatagok voltak zakójukon. — Még lefogyunk, ha min­dennap megsértjük az alkot­mányt — mondta egyikük. — Még elfogyunk, ha min­dennap megsértik a törvé­nyeinket — mondta a mási­kuk. — Meri ma még csak azt mondják, politikában nincs helye erkölcsnek, holnap meg azt, hogy nem a én törvé­nyem, nem hajtom végre. Egyre kókadtabbak lettek a gondterhelt honatyák kabát­ján a tulipánok, ök is nehe­zen birkóznak a teherrel. Nem­hiába tartja a mondás: teher alatt nő a pálma. Es a tuli­pán? Elég volt ennyi idő — MifőZ optimista? — kér­deztük Haraszti Miklós sza­baddemokrata képviselőt, aki­nek felöltőjén az amerikai köz­pontú Nemzetközi Optimista Világszervezet jelvényét lát­tuk. Mint kiderült, a szerve­zet vezetői a T. Házban tar­tózkodtak éppen, s Haraszti Miklós, saját bevallása sze­rint, mire észrevette volna, máris belépett tagjaik sorába. — Igen, azt hiszem, lehetek optimista. Hogy mitől? Azt gondolom, ha az emberek eb­ben az országban nem is sze­rettek soha politizálni, azért mindig foglalkoztatta őket. Fi­gyelnek, figyelik a parlamenti munkát, figyelik a kormány tevékenységét, és igenis van véleményük róla. A vélemé­nyük pedig ki fog derülni az önkormányzati választásokon. Hiszen most már eltelt annyi idő, hogy ismerni lehessen a pártokat, a politikájukat, most már senki nem tud zsákba­macskát árulni választások előtt. Az emberek többsége szerintem meg tudja ítélni, hogy adhatja-e ismét a kor­mányzópártokra a voksát, s ezzel a falujában, városában, kerületében is testközelbe hoz­za azt, ami az országos poli­tikában történik. Vagy pedig ennyi idő elég volt, hogy ele­ge legyen a kormányból, a kormánypártokból, akkor sza­vazatával ki is fejezi ezt az elégedetlenségét. Például úgy, hogy ránk szavaz. Bízom ben­ne, hogy az elégedetlenek van­nak többen. Jakubovits Anna

Next

/
Thumbnails
Contents