Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-01 / 205. szám
Ingyenesség és fejkvóta' Kinek hol (nem) csöngetnek be? Kinek hol csöngetnek be? — ismétlem meg a címben szereplő kérdést. A legtöbb gyerek tudja, de idén már lesznek olyanok is, akik nem. Akik mondjuk az általános hatodik osztályából a hetedikbe lépve, mint eddig annyiszor, ősszel megjelennek a már megszokott iskolájukban. Iskolaköpeny, táska, füzetcsomag. Minden rendesen, ahogy annak lennie kell. Mégis lehet, hogy sírva megy haza, mert ő már nem járhat ide többet... A szabad iskolaválasztás eddig is lehetséges volt bizonyos keretek között, s most, hogy ezt a jogot világgá is kiáltottuk, elképzelhető, hogy bedugul. Leáll a gépezet, egy másik dolog, az anyagi támogatási rendszer kidolgozatlansága okán. Mit mond a törvény? Egy adott önkormányzat, amely általános iskolákat tart fenn, bizonyos összeget kap az üzemeltetésre, fejkvótát a gyermekekre. Ha egy gyerek, egy falusi kisfiú vagy kislány szeretne nyelvi tagozatra járni, vagy kiemelkedő zenei tehetséget sejtenek benne, kitűnő rugalmassága, gyorsasága láttán a szülők szeretnék torna tagozatra íratni, mit tesznek? Elviszik oda, időt és fáradságot nem kímélve, ahol magas óraszámban tanítanak nyelveket, ahol kiemelt tantervben tanulhat zenét, netán közel a zeneiskola is, vagy testnevelés tagozat működik, s közel egy uszoda vagy teniszpálya. Otthon maradjanak A szabad iskolaválasztás igazán humánus intézmény lehetne, hiszen a különféle igényeket segítene kielégíteni. Ugyanakkor versenylehetőségét is biztosítana az egyes iskoláknak, hogy oda menjenek főbben. Föltéve, ha ebben érdekeltek lesznek! A vidéki iskolák mindenesetre érdekeltek abban, hogy otthon maradjanak a falubeliek, hiszen ha elpártolnak tőlük tanulók, akkor annyiszor ötezer forint kerül ki a falu pénztárcájából, annyival nehezebb lesz az iskola fenntartása. Ugye, itt hibádzik valami a gépezetben? . Harprn váci iskplát választottjaink ki, .és kérdeztük . meg igazgatóikat: mi lesz náluk a vidékről bejáró gyerekekkel? — Hozzánk elég sok vidéki gyerek jár, de nem az első osztályokba — kezdte Mátyásffy- né Jenei Gabriella, a Juhász Gyula-iskola igazgatónője. — Mi teszi vonzóvá az önök iskoláját? — Nem tudom. Lehet, hogy a tagozatok, angol, német, matematika, de lehet, hogy csak azért íratták ide a gyerekeket, mert a szülők a közelben dolgoznak, és így volt praktikus. Kőszívű szerep — Érezhető valamilyen változás az idei iskolalétszámon a finanszírozási szabályok változása miatt? Hiszen most már csak azok tanulhatnak Vácon, akiknek a helybeli tanácsa kifizeti a részét, évi ötezer forintot. — Nem, ezt nem fogjuk megérezni. Éppen elég váci gyerekünk van. A vidéki tanácsok egyébként még nem is nyilatkoztak, kevés kivételtől eltekintve. Eddig úgy látszott, hogy a kosdiakkal lesz a legnagyobb gondunk, de éppen a beszélgetésünk előtt kerestek fel öten Váchartyánról, elkeseredve, azzal, hogy nem hajlandó a tanács átutalni a gyerekek utáni összeget. — Ilyenkor mit lehet tenni? Kifizethetik a szülők? — Nekünk nem, ez csak a tanácsokon keresztül történhet. Hallottam már olyat, hogy a helyi tanácsnak fizették be, amit aztán ők utaltak át Vác- nak — válaszolta az igazgatónő. Egy házzal odébb állunk, a deákvári Petőfi Sándor-isko- lában kerestük meg Végvári Nándorné igazgatónőt. Náluk ének és matematika tagozat működik. — Az első osztályokba idén nem jöttek vidékiek. Magasabb osztályokban, főleg a zenei tagozaton . sok a vidéki gyerek. Például Kosdról. Azoknak, akik“ eddig ide jártak, nem volna szabad megtiltani, hogy itt is fejezzék be az általánost. — Ezzel szemben lesz olyan eset, amikor haza kell küldeniük a falujukba, mert nem fizetett a tanácsuk? — Én remélem, hogy nem kerül ilyenre sor, de a legutóbbi igazgatói értekezleten A vasút melleit... Még áll a régi ház A* 1989-çs nyár eufórikus hangulata, annak a júniusnak megrendítő élménye ma már köznapivá süllyedt. Az áldozatok új sírját ugyan nem veri gyom, akárki megláthatja a virágtengert a 301-es parcella hantjain. Am sokan nem tudják, s akik tudják, el akarják felejteni, hogy a legnevesebb áldozatok egy részének keserű napjai — az utolsók is — Vác hoz fűződtek, és kapcsolatuk volt e várossal. Közöttük is első a Tanár Űr — dr. Brusznyai Árpád. Emlékét ma már márváinytábla hirdeti a gimnázium falán megmaradóén és intelem gyanánt. Nem egy forradal- . már, hanem a humanista győzelmét viszi át a távoli, leendő diákok tudatába, leikébe . . . Ki tudja ma már. hogy sokan megelőzték Brusznyai Árpádot? Aki kocsival indul Gödöllő felé, s mielőtt áthalad a vasúti pályán, kérem, lassítson, s nézzen észak felé, ahol a kereszteződés előtt még ma is áll egy kicsi ház. Az alagi gazdaság szőlője volt még e környéken néhány éve, s annak telepítése előtt kopár és homokos sivatag. A ház közvetlen környéke kegyeleti hely lehetne, mert az szorosan kapcsolódik az 1950-es, ún. „tábornokper’’ áldozatainak első „nyughelyéhez". Sólyom Ildikó „Megtörténhetett!?” című. 1988-ban kiadott könyvében olvassuk a 239-ik oldalon a feleség visz- szaemlékezését. Így mondta el az exhumálás eseményeit a színésznő édesanyja: „... foghattam azt a fejet, amely ma már csak csont, de ami gondolatait, érzéseit és az utolsó pillanata iszonyatát körbefogta... ott álltak dermedten körülöttem. Egy fiatalabb civil ruhás férfi — ó vezette a keresést — elmondta, hogy Vác határában egy libalegelö szélén voltak elasva, s agyag került fölé, azért maradi épebb, mint a többi.. A ház, a helyszín ma is ott van. Én még láttam a berogyott gödröt, ahonnan a gépállomás (akikori munkahelyem) mélyművelő, szőlőtele- pitő ekéje fordította ki Sólyom László, Beleznay István, Révay Kálmán, Illy Gusztáv, Pórffy György, dr. Merényi Gusztáv tábornokok és Lő- rincz Sándor ezredes maradványait. Úgy ásták el őket, akár Rajk Lászlót egy évvel azelőtt a gödöllői út árkában, a Patkó-kanyar útifüves csendjében . .. Volt még valaki, aki Brusznyai Árpáddal közel egy időben lett mártír 1956-ban. Maiéter Pál volt életében. Váci kapcsolata? A Váci Napló 1946. május 18-i számában olvashatjuk az alábbiakat: „Váci százados kitüntetése. Szombaton és vasárnap tartotta a Magyar Partizán Szövetség első kongresz- szusát, melyen különféle nemzetek küldöttségei is részt vettek. Az Országház kupola- csarnokában osztotta ki Tildy Zoltán a Magyar Szabadságért érdemrendet. A kitüntetettek között van Maiéter Pál száza dos, a Vácon állomásozó 4 honvéd határvadász zászlóalj parancsnoka. Maiéter százados ismerős a váciak előtt.. vérbeli katonaember, részt vett a nemzeti ellenállásban, s ezért méltán érte a kitüntetés..." Nos. ennyi az, amit az eseményekhez fűzhettem. Csankó Lajos határozottan közölte velünk Bóth János tanácselnök a végrehajtó bizottság álláspontját, mely szerint nem tehetünk kivételt, szigorúnak kell lennünk. — Ezek szerint adott esetben önöké lesz a kegyetlen, a kőszívű szerep, végre kell hajtaniuk a parancsot. És ha a gyerek hozza magával a „tandíjat" is... ? — A szülő nem fizethet a tanács helyett. És egyáltalán, ha ingyenes az állami iskola- rendszer, miért is fizetne? Ez ellentmond bizonyos elveknek. — Egyébként el tudnak-e igazodni a pillanatnyilag meglevő elvek között? Ingyenesség, szabad iskolaválasztás ... — Nem kaptunk egyértelmű országos intézkedésről tájékoztatást, csak a helyi végrehajtó bizottság döntését ismerjük ebben a kérdésben — válaszolta Végvári Nándorné igazgató. Bizony az elvek, sőt a gyakorlati szabályok is útvesztőként állnak így az iskolák vezetői előtt. Az ő szándékaik másodlagosnak tűnnek, s a szándékokkal együtt a pedagógiai érvek sem érnek sokat. Pedig a legfontosabb, hogy a gyerekek megszokott környezetükben fejezzék be az iskolát, hogy a már megkezdett intenzívebb zenei, matematikai, vagy nyelvi foglalkozások ne hulljanak kútba. Közös gondok A tavaly még Hámán Kató névre hallgató iskola idén őszre visszakapta régi nevét, a Karolinát, így ma már azt mondhatom, hogy a Karolina Általános Iskola vezetőit kérdeztük. Dezső Enikő igazgató- helyettes sem mondott ellent a korábban megszokottaknak. A problémáik közösek. — Mikor tudják meg biztosan, kik azok, akikért hajlandó volt fizetni a lakhely szerinti tanács, és kik azok, akiknek jobb hv,án megtörik a tar nulmányuk? — Augusztus 31-én kapjuk meg- a listát. ■ ■■ " ■ — Van, ahol ezen a napon már évnyitót tartanak ... — Nálunk csak másodikén lesz, de hiába, ennyi idő alatt nem is tudnánk értesíteni a szülőket. Pedig vannak olyan szülők, akik nem tájékozódnak otthon. Ebből pedig kellemetlen meglepetés lehet. Az az igazság, hogy sokan nem is vették komolyan, ugyanakkor vannak higgadt gondolkodású szülők is, akik egyszerűen bejelentik a váci nagyszülőkhöz, rokonokhoz a gyereket, így mentesülnek minden ügyintézéstől. Mi nem szeretnénk egyetlen gyerekét sem elküldeni. Igazgatónőnk, C bikán Enikő mindent elkövet annal érdekében, hogy mindenki maradhasson, aki tavaly is ide járt — válaszolta Dezső Enikő igazgatóhelyettes. Dudás Zoltán ^ítiiap Milliók felújításra Van, ahol többen lesznek A Pest Megyei Iparcikk Rt. váci papírboltjában naponta 200 füzetcsomagot állít össze Pauliscsák Mária és Magyar Katalin. Mivel ezt a munkát már július eleje óta végzik, számíthat minden tanuló arra, hogy hozzájut a kötelező füzetcsomaghoz (Vimola Károly felvétele) A tanévkezdésre való felkészülés mintegy 33 és fél millió forintba kerül: ennyit emésztenek fel a felújítások, karbantartások. A legnagyobb volumenű munka a volt Lőwy kollégiumának bővítése. Az ezzel járó tetőtér-beépítési munkát a — pályázatot nyert — Váci Városgazdálkodási Vállalat végzi, s ígérete szerint a 12,5 millió forintos beruházás január 31-ig elkészül. (Ennek fedezete egyelőre még nem biztosított.) Mindenesetre a tanévet több mint 4600 középiskolás kezdi meg, az osztályok száma nyolccal több, mint tavaly volt. (A mezőgazdasági szakközépiskolában 266 diák tanul.) Az általános iskolások száma 3970, kÖsíUük §93.,az ,gjső osztályos. À Forte-gyárral kötött megállapodás alapján' a tanács vette át a gyár gyermekintézményének működtetését, így eggyel több óvodai csoport lesz, a rendelkezésre álló hely pedig a tavalyi 1175-ről 1185- re nő. A felvett gyerekek száma viszont kevesebb, mint tavaly — összesen 1290 —, de így is több, mint az optimális, vagyis a hely. A tanácsi szakigazgatás szerint minden jogosultat felvettek. A nép haragszik? K. J. jóakarónk — ez szerepel aláírás helyett levele végén — figyelmeztetett bennünket: ha nem jelentetjük meg írását, akkor vállalnunk kell a következményeket, vagyis „lelkünk rajta”. Az írás maga is figyelmeztetés: egy községi tanács vezetőinek szól, ne induljanak a választásokon. Ha nem hallgatnak a jó tanácsra — írja a szerkesztőség és a tanács jóakarója —, ők is magukra vethetnek ... Természetesen, régi ta nácsi vezetőkről van szó, akik — K. J. szerint — visszaéltek a hatalommal, és ezért „a nép nagyon haragszik rájuk”. A jóakaratú figyelmeztetésért mindenki hálás lehet, s miközben szerkesztőségünk is köszönettel nyugtázza ezt, kénytelen hangot adni kétkedésének vagy inkább értetlenségének is. Hiszen, ha valaki visszaélt hatalmával, és ezért a „nép” haragját vívta ki, akkor a választás éppen jó alkalom arra, hogy ki is mutassa nemtetszését. Vagyis, ne vá lassza újra a vezetőt. Ám, ha el se indulna a választáson, akkor ez ki se derülne. Ezért aztán úgy döntöttünk, hogy vállaljuk a kockázatot — lelkünk rajta —, és nem figyelmeztetjük a tanácsi vezetőket. Rábízzuk ezt a falu népére, szavazatára ... — rő. VEROCEN Zöld piknik Szeptember elsején egész napos programot kínál Verőcén a helyi Zöld Párt. Zöld pikniknek nevezték a szombati szórakoztató összejövetelt, és hívnak rá fninden kíváncsit a faluból és a falun kívülről egyaránt. Minden ingyenes, esetenként csupán kanalat és tányért, esetleg házi süteményt vagy egy üveg italt várnak a vendégektől, ahogy a pikniken szokás. Vendéglátós bonyodalmak Süllyed a mentőtutaj? Mentőtutajon volt a címe annak a kétrészes írásunknak, amely a Váci Vendéglátó és Szolgáltató Rt. megalakulása körüli bonyodalmakat tárta fel. A. Pest Megyei Bíróság, mint cégbíróság 1990. augusztus 21-i végzésében a több hónapja húzódó ügyet — egyelő- ^ re — lezárta, a cég bejegyzése ^ iránti kérelmet elutasította. S (Természetesen nyitva hagyva s a .fellebbezés lehetőségét . . .) Mint az indoklásban szerepel, hogy miután az 1989. december 13-i, majd az 1990. február 22-i zártkörű alapítás meghiúsult, a zártkörű alapításban eredetileg megállapodott részvényesek megegyezése felborult, a bíróság csak úgy látja bejegyezhetőnek a részvénytársaság alapítását, ha aggálytalan új alapító okiratot nyújt be a bejegyzést kérő. A Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat csaknem 28 millió forintos apportja a kezelésében lévő vendéglátó-ipari üzemek használatának átengedéséből áll, ám a csatolt apportnyilatkozat szövegével ellentétben, az apportáln.i kívánt üzletek közűi legalább S csak jönnek szüntelenül... A Vácott élőknek immár megszokott az az autóáradat, amit fotóriporterünk megörökített. A városba áramló gépkocsik különösen hétvégeken terhelik meg benzingőzükkel az amúgy is súlyos környezeti gondokkal küzdő váciakat (Vimola Károly felvétele) kettőnek a használatát nem engedheti, át a vállalat, mert ezekre szerződéses megállapodást kötött. A szerződéses üzletvezetők ragaszkodnak a2 üzletek használatához, a privatizációs törvény megszületésével meg kívánják vásárolni. A bíróság álláspontja szerint a cég bejegyzése hitelezővédelmi érdeket sértene, hiszen az rt. alaptőkéje részben olyan vagyonból áll, amely fölött az apportőr egyelőre nem gyakorolhat használati jogot. A már idézett Mentőtutajon című írásunkban a vállalat vezetői kifejtették álláspontjukat. A cégbíróság döntése után mi a részvénytársaság alapítása ellen leghevesebben tiltakozó egyik érintettet, Nándori Miklóst kértük meg: kommentálja a döntést, mondja el véleményét. — Ez a társaság három jogi személy és negyvenöt, vállalati dolgozó részvényjegyzésével jött volna létre, a vállalati részvények tulajdonjoga a Fogadós nevű alapítvány birtokába ment volna át. Ám az érintett károsult és jogaiban sértett üzletvezetők egy része fellépett a társaság ily módon történő alapítása és bejegyzése ellen. A más véleményen ' lévők jogtalan kizárása ellenére sem tudta a társaság elfogadtatni magát. Kétségtelenül jogsértés, hogy a szerződéses üzletvezetőknek visszterhes szerződéssel egyszer már átadott használati jogot most az rt.-nek akarták átadni. Ez már magában is semmissé tehette az alapítást — vélte Nándori Miklós. A Vácon jól ismert vendéglátó-ipari szakembertől arra is szerettünk volna választ kapni, hogy ha nem lenne személyesen is érintve ebben az ügyben, akkor is volnának-e fenntartásai. Vagyis miben látja a hasonló módon alakuló társaságok „veszélyességét”. — Véleményem szerint a vállalatok értékeinek „kiszívása” a hasonló társaságok alapításával költségvetési hiányt okoz. Közvetve tehát minden adófizető vagy vásárló megérzi és megfizeti — például az áremelések révén — az üzletek aláértékelésével vagy az ellenérték kifizetése nélkül létrejött társaságalapítások által okozott bevételi hiányt. B. J.
