Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-14 / 216. szám

1990. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK 5 Nem hagyják futni a bűnösöket A SEMMIT NEM LEHET KÖZVETÍTENI Egyre több munkanélkiili Nyomoz a számítógép A Dunakeszi Rendőrkapitány­ság vezetői posztján viszony­lag rövid idő alatt harmad­szor került sor helycserére. Az új parancsnok, dr. Dezső Gyu­la rendőr százados, megbízott vezetőnek mondja magát. A helyhatósági választások után ugyanis az önkormányzatnak kell megerősítenie öt is e tisztségében. Harminchét év még nem magas kor ilyen felelős beosz­tásban. A pályán eltöltött idő és az állomáshelyek azonban gazdag tapasztalatok szerzésé­re adhattak alkalmat a polito­lógus, kriminológiából dokto­ri disszertációt írt bűnügyi szakembernek. A Pest Megyei Rendőr-főka­pitányságról került augusztus elsején a Budapest melletti városba. Nagy és nehéz felada­tok várnak rá és kollégáira a Főital és Göddel együtt mint­egy hetvenezer lakosú körzet­ben. Uj rendőrállomások 0 Parancsnok úr, milyennek látja a közbiztonságot, az önök munkájának tárgyi és személyi feltételeit? — Minősítésünk a lakosság dolga. A megalakuló önkor­mányzat véleménye pedig ér­tékítéletté válik majd a szá­munkra. Az általános helyzet­képhez hozzátartozik, hogy a megye 13 rendőrkapitányságán az első félévben általában 38 és fél százalék volt az isme­retlen tettesek által elkövetett bűncselekmények felderítése. Ezzel szemben nálunk 13.2, vagyis a megjre legutolsó he­lyén kullogunk, ami szakmai tényezőkkel függ össze. 0 Nem sértek meg valakit, ha ezf így megírom? — £ náluok,és..a* országban, kialakult bizahniválság köte­lez bennünket az őszinteségre. Emellett ki kell fejtenünk azo­kat a koncepciókat, melyek a bizalomra is számítva, javulást hozhatnak. Beszélnünk kell a hiányosságok objektív okairól is. Szervezeti felépítésünk nem korszerű. A nyomozók és körzeti megbízottak közti ügy­intézés szétaprózódik, a felde­rítés eredménye nehezen kö­vethető. Ezért azonosulunk a megyei kapitányság kezdemé­nyezésével. Rendőrállomáso­kat állítunk fel. Az erőket a bűnözés területi arányaitól függően csoportosítjuk át. — Érdekesek az átszervezés részletprogramjai. Bizonyára hatásos intézkedés lesz. hogy m;nt ön mondja: a várost ket­té osztva, Dunakeszi nyugati felével és Göd egész területé­nek rendjével foglalkozik majd az egyik, az a!agi oldallal és Fóttal a másik csoport. 0 Elegendő erejük lesz erre? — A bűnügyi adatok azt in­dokolják, hogy ha már van eléé szakemberünk, akkor mind a három helységben 10- 14 fős egységet kell és lehet ál­1000 ni3 kulékavics, depóniából eladó Érdeklődni lehet: Főt, Attila u. 5/A. Telefon: (27)-58-123. lomásoztatni, az ügyeletet is ott kéri tartam. Táviati rejresz- tesi terveink szerint arra aia- pozuiiK, hogy minden kapi­tányságnak van számítógépe. Az ismert buncseiekmenyeK adatait ezeken rögzítjük, de számíthatunk rá, hogy feltéte­leink javulásával együtt az. is­meretien elkövetők felkutatá­sát is elősegítik majd ezek a műszerek. Most vettem fel nemregen erre a munkára egy számitogepes mérnököt. Var- ható, hogy a jövőben komo­lyabb berendezési is kapunk. 0 Miiyen esetek ellen kell veaekeziu? Kik es milyen mó­don veszélyeztetik errefelé az emberek nyugalmat és bizton­sagát? — A tipikus esetek mellett többek között elszaporodtak a színesfém-, a kabellopasok. Ebből egyébként országosán mintegy 7-10 milliárd forint évi kár keletkezik. 0 Tapasztalataim szerint ez son helyen számít igen komoly veszélynek. Vegyük például a vasúti közlekedést. Előfordul, hogy a jelzőberendezéseket rongálják meg. — A .megelőzés érdekében szerintem kormányzati dön­téssel kellene megakadályozni a színesfémek privát értékesí­tését, biztosítani az ellenőrzés feltételeit. Változtatni kellene 0 Milyen a közlekedési fe­gyelem ebben a körzetben? — A szakemberek szerint itt legforgalmasabb a 2. számú főútvonal. Tudjuk, hogy ezen szállítanak végig sok lopott holmit is. Jelenleg nincs jog­körünk közlekedési alosztály felállítására. A súlyos sérülé­sekkel járó baleseteket a váci : ________a.... ............................................ ■ À pátyi medence kiszáradá­sa miatt szinte tragikussá vált Piliscsaba és környéke vízellá­tása. A kutakban kevés és igen egészségtelen a víz, nem csoda, hiszen a Fővárosi Víz­müvek ezekről a területekről csak viszi az ivóvizet, adni azonban nem képes. Az idén, március 16-án. ala­kult meg a Piliscsabai Tanács épületében a Vízműtársulat azzal a céllal, hogy három te­lepülést, Piliscsabát, Tinnyét és Jászfalut egészséges veze­tékes ivóvízzel lássák ei. Hogy ők honnan veszik majd a vi­zet? Kasza Péter, a Vízműtár­sulat elnöke elmondta, sikerült Komárom megyével végre megállapodást kötni, hogy Do­rog felől egészséges és igen jó minőségű karsztvízzel lássák el a lakosságot, másrészt Szent­endre felől is számíthatnak vízre. Piliscsabán eddig is volt vezetékes víz, de csak igen ke­vés helyen, a közelmúltban szerveződött utcai társulások révén. Tinnyéri és Jászfalun viszont csak az állami gazda­ság mélyfúrású kútjából jutot­tak vízhez az emberek. alosztály vizsgálja. A könn., j. sérüléseket, az ittasságot mi. Ezen célszerű lenne változtatni. Önvédelmi kör 0 Hatásos módszer-e a pre­venció? Segithet-e önöknek, mit tehet a megelőzés, az ön­védelem és a felderítés érde­kében maga a lakosság? — Korábban kialakult kon­cepciók léteznek. Működtek bűnmegelőzési tanácsok. Tény, hogy Magyarországon bizonyos okok miatt az emberek egy ré­sze a jó szándékú bejelentések­től is tartózkodik, ami pedig közérdek. A rendőrségen dol­gozók számára az a legfonto­sabb, hogy érezzék a bizalmat és támogatást. Megosztott a közvélemény a módszerek al­kalmazásával kapcsolatban is. Sokan határozottabb fellépést várnak az elszemtelenedett bű­nözőkkel szemben. A rendőr­ségről szóló parlamenti tör­vény számos kérdést tisztázhat majd. Pozitív kezdeményezés volt a fóti önvédelmi kör meg­alakítása. amely több helyi jogsértést akadályoz meg. Ezek az emberek sokat vállalnak magukra, visszatartó hatást gyakorolnak a bűnözőkre. Maximálisan betartják a tör­vényeket. Nem jellemző rájuk az önkényeskedés. Sajnos azon­ban, van eset rá, hogy testüle­tünket lejáratják hasonló szándékkal létrejövő szerveze­tek, melyek hatósági jogokat akarnak megkapni. Az persze tény, hogy bűncselekményt megakadályozni mindenkinek jogában áll. Ha az önvédelmi kört vesszük alapul, fellépésük során az önvédelem joga őket is megilleti. Kovács T. István Ä Pest Megyei Munkaerő Szolgálati írnia ráckevei ki- rendeltsége február 1-je óta társulási megállapodás alapján működik, ameiyet Ráckeve, és a 14 környező település közö­sen hozott létre, és közösen tart fenn. A növekvő feladatokat ugyanis községi szinten már nem lehet győzni, ezért az új típusú munkaerő-szolgálati iro­dák már az egész országban megyei szervezetekkel, és von­záskörzeti kirendeltégekkel üzemelnek. Ésszerű ez már csak azért is, mert a komplex szolgáltatások tárgyi és sze­mélyi feltételei nem biztosí­tottak minden településen. A társülásnak Ráckeve Vá­ros Tanácsa két helyiséget biz­tosít, a kirendeltségen két ügyintéző dolgozik. Feladatuk elsősorban a munkaerő-keres­let és -kínálat felkutatása, a pályakezdő fiatalok, a megvál­tozott munkaképességűek és az átszervezések miatt mun­kanélkülivé válók, elhelyezke­désének segítése, állásközve­títés, és a segélyekkel, átkép­zésekkel, újrakezdési kölcsön­nel kapcsolatos ügyintézés tar­tozik. Az adatokat szeptember kö­zepétől egy, az Országos Mun­kaerőpiaci Központ és a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda által telepített IBM PC típusú személyi számítógéppel tartják nyilván. Az iroda napjainkban igen nehéz helyzetben van, szinte szélmalomharcot vív a kedve­zőtlen körülményekkel. Az ál­lampolgárok ugyanis szinte kizárólag munkaközvetítői te­vékenységüket vennék igény­be. Ugyanakkor a munkálta­tók nem tesznek eleget az egyébként rendelettel is sza­bályozott kötelezettségüknek, Mindent helyben intéznek el Vezetékes ivóvíz Komáromból A Vízműtársulás tehát egy­részt beruházási feladatokat lát el. már megkezdődött a 214 milliós költséggel épülő veze­tékhálózat kivitelezése, mely az ütemterv szerint halad. Másrész a kapcsolatot tartják a lakossággal, szerveznek, gyűjtik az igényeket, és segí­tik az embereket a bekötési engedélyek beszerzésében, a tervekkel, befizetésekkel kap­csolatos ügyintézésben. Az ivóvíz két lépcsőben ke­rül a lakásokba. Először kiépül a hálózat minden utcában, minden ház előtt a csatorna, amelyre mindenkinek lehetősé­ge lesz rácsatlakozni. Ezért a helybélieknek 30 ezer forint úgynevezett érdekeltségi hoz­zájárulást kell fizetniük, tíz év alatt, évi 3 ezer forintos részletekben. A Vízműtársulás szívesen fogadja, ha valaki úgy érzi, ennél többel is hoz­zá tud járulni a közös célhoz, vagy ennél magasabb részle­tekben tud fizetni. Ugyanak­kor a szociális körülményeik miatt nehezebb anyagi hely­zetben lévők kérvényezhetik a fizetéskönnyítést is. A Vízműtársulat ezenkívül jelen­tős OTP-hitelt is kapott a be­ruházás megvalósításához. Második lépésként mind­azok, akik befizették a 30 ezer forintos érdekeltségi hozzájá­rulás időarányos részét, bead­hatják bekötési kérelmüket a kezelőnek, a Duna Menti Re­gionális Vízműveknek, hogy lakásukba vezethessék az ivó­vizet. Ennek tervezésében és megrendelésében is segít a Vízműtársulás, az ügyfeleknek nem kell Pilisvörösvárra utaz­ni. mindent helvben, a tanács­ház víztársulati irodáján in­tézhetnek el. Sz. K. Lesz még fű. kapcsolják be. Az ikladi Ipari Mfiszergyárban készülnek ezek a formás és keresett fűnyíró gépelt. A gyűjtőkosárral ellátott kis kerti gépeket az aszályos nyárban bizonyára nem sokan (Vimola Károly felvétele) amely szerint a munkaerő- igényeiket folyamatosan, de legalább hetenként egyszer jelezniük kellene. Sem ér­deklődést, sem együttműkö­dést nem tanúsítanak a ki- rendeltség iránt. Ha akad is munkalehetőség, akkor is na­gyon nehéz a munkát kínálók, és munkát keresők elvárásait összeegyeztetni. Az ügyefelek — mármint a munkát kereső ügyfelek — legjelentősebb há­nyadát a cigány származá­sú munkavállalók képezik. Ugyanakkor az ő elhelyezésük a legnehezebb, mivel szakkép­zettséggel, de gyakran még a nyolc általánossal sem rendel­keznek, nem végeznek rend­szeres munkát, nem állnak munkaviszonyban, és igen ked­vezőtlenek velük szemben a munkáltatói tapasztalatok. Mindezek miatt a munkálta­tók nagy része alkalmazásuk­tól eleve elzárkózik, a köz­hasznú munkavégzést pedig ők tartják rangon alulinak, és nem vállalják. Az iroda forgalma állandóan növekszik, nyitva tartásuk ed­dig a tanács ügyfélfogadásá­hoz igazodott, a gyakorlatban azonban a nagy érdeklődés miatt állandó ügyfélforgalom alakult ki. Az egész napos ügy­félszolgálat már akadályozza, hogy a két dolgozó az egyéb rájuk háruló adminisztratív feladatokat — ügyvitel, iktatás, irattározás — elláthassa. Mun­kájukat a kilátástalanság még tovább nehezíti. Egyre több a munkanélküli és egyre keve­sebb a munkahely. A vonzás- körzetben nyilvántartott 65 munkáltató közül mindössze 9-től érkezett felvételi igény. Egy-egy felszabaduló^ állás­helyre már annyian várakoz­nak, hogy az irodát a jelzés el sem éri. A környező termelő- szövetkezetek, amelyek tavaly nyárig még fel tudták szippan­tani a felszabaduló munkaerőt, ma már a leépítések, létszám- stoppok miatt szintén kiesnek a számításból. A pályakezdők és a rehabilitációs munkára várók helyzete pedig már tel­jesen kilátástalan. Legújabban a szociális foglakoztatók is megteltek, bedolgozási lehető­ség sincs. Az iroda kimutatása szerint január I-jétől július 22-ig az általuk kifizetett munkanélkü­li-segélyek havi 130 ezer fo­rintról csaknem másfél millió forintra növekedtek, a segélye­zettek száma pedig 44-ről 315- re. Összehasonlításként érde­kes megemlíteni, hogy az 1989 januárjában még mindössze 6 fő szorult itt munkanélküli-se­gélyre. Sz. K. A munkásöntudat és a pénztárca Tengiz - más nézőpontból Hálásak lehetünk eleinknek, hogy. közel 1100 éye elvezet­tek bennünket az ősi földről, mert így nekünk, magyarok­nak, nem kell ma egy darab szappanért, csomag mosópo­rért, rágóért, vagy a helybe­liek szemében luxusnak szá­mító Bedeco márkanévre hall­gató kakaóért megalázkodni. A helyiek — a tengiziek. Akik az odatelepült magya­roktól fent nevezett cikkeket minden mennyiségben átve­szik, jó kis mellékjövedelmet biztosítva az eladóknak, hisz a tábor üzletében kifizetett összegnek általában a duplá­jára lehet szert tenni ily mó­don. Hogy most mégis visszamen­tem arra a földre dolgozni, távol a családtól? Ennek me­gint az ősök az okai. Mi a fenéért nem mentek tovább egy kicsit... Tehát tengizi lettem jó két éve. Van, aki úgy fogalmaz: „Tengizig süllyedtem”. Én ki­jelentem: nem süllyedtem. Bi­zonyos szempontból éppen­séggel kiemelkedik az ember: pénzügyileg elég jól ki lehet mászni a kátyúból, amelybe az utóbbi időben igen sok csa­lád beleesett. Divat panaszkodni, szidni Tengizt, de azért azt is látni kell, hogy sok embernek ez jelenti az egyetlen lehetőséget a talpon maradásra. Érdekes, hogy leginkább azok szidják, akik a jobb körülmények közt dolgoznak, nem úgy, mint a nagy többség, akik a nyári 45-50 fokban kint dolgoznak, ahol árnyékot legfeljebb a lapát nyele, vagy az éppen ott dolgozó gép vet. Nemrég furcsa hangulatot teremtett az egyik délutáni lap igencsak szubjektív cikk­sorozata. Kezdetben a veze­tők hallgattak róla. Csak az irodaházakban ment kézről kézre az újság fénymásolata. Döbbenetes volt tapasztalni, hogy o fizikai állomány meny­nyire nem ismeri ezeket a cikkeket. Ez akikor derült ki, amikor a némiképp fentről sugalmazott aláírásgyűjtés megkezdődött. Az embereknek fogalmuk sem volt, mi ellen kell tiltakozni... Mindenesetre pozitív vál­tozások történtek. A hazauta­zás már kulturáltabban tör­ténik. A tájékoztatás is so­kat javult. Csak a munka, a hatékony­ság nem javul. A régi kor­mány idején az ellenzék ar­ról beszélt, hogy ezt a beru,- házást le kell állítani, mert az ország számára előnytelen, a rubelkitermelési mutatók nagyon rosszak. Nem tudom. Társaimmal együtt tettem a dolgomat, . amit mondtak — ha egyáltalán volt dolgom. Egy biztos, nem kell közgaz­dasági végzettség ahhoz, hogy lássa az ember: jobb munka- szervezéssel biztosan kiseb­bek lehetnének a költségek. De hiszen mitől legyen jobb, mint otthon? Ugyanazokat az előírásokat kell betartani ott is. Itt a példa: az automata légsűrítőhöz, közismert ne­vén kompresszorhoz, kötelező a gépkezelő, akinek semmi más dolga nincs, mint reggel az indítókulcsot elfordítani, és kétnaponként üzemanyaggal feltankolni a masinát. Mel­lesleg a sivatagban nem a talajban levő köveket kell szétverni, hanem az elkészült betonlapokat. Majd újra el­készíteni, és ha netalán az el­ső „gyakorló” betonozás után a második sem sikerült, hát azt is szét kell verni. Lehetne több példát is fel­hozni, aminek magam is ré­szese voltam. Dolgozhattam volna többet is. Miért nem fogtam meg a légkalapácsot? Mert nagyon fárgáztó, és egy fillérrel sem ka^Mim volna több pénzt, ha gürizek. És a munkásön.tudat csakis a pénz­tárcán át mérhető ... Akinek kétsége van efelől, nyugod­tan próbálja ki! Már közel egy éve nem fi­zikai állományban dolgozom, de látok, hallok ma is hason­ló dolgokat. A beruházás idén januártól megtorpant, a pan­gás korszaka következett be — ahogy ott mondják. Mi lesz? Maradunk vagy me­gyünk? A legfelsőbb vezetők­től a legalsóbb szinteken dol­gozókig mindenki várta a döntést. A munka lassabb lett, a létszám jelentősen csök­kent, a hangulat romlott. A költségek viszont maradtak. Az új kormány mégsem állí­totta le. Nekünk, kint lévők­nek, s így nekem is — igaz, egyre kevésbé — egyelőre még megéri. Jövőre már nem biz­tos. Tapp József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents