Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-13 / 215. szám

1930. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK

3

Önkormányzatok

KÉSZÜL A KÖZSZOLGÁLATI TORVÉNY

a tanácsi dolgozók

Egyre nagyobb aggodalommal figyelik az utóbbi hónapok eseményeit a tanácsi dolgozók. A vezetők nagy része szinte teljesen biztos benne, hogy távoznia kell funkciójából. A tanácselnökök úgy érzik, hogy — végzett munkájuktól függetlenül — az emberek minden gondért őket teszik felelőssé. Bár az tagadhatatlan. hogy a tanácsok irányítói között akadtak szép számmal olyanok is, akik visz- szaéltek hivatali hatalmukkal, ám hogy tekinthetnénk bűnösnek az államigazgatás ösz- szes vezetőjét?

Nem nyugodtabbak a vb- titkárok sem. Sorsukkal kapcsolatban annyi biztos, hogy állásuk a jegyző kinevezésének napján szűnik meg. A jegyzői funkcióért persze ők is pályázhatnak, ám a végrehajtó bizottságok titkárai attól tartanak, hogy a kinevezéseknél nem a szakértelem lesz a döntő szempont. A megválasztott önkormányzati képviselő- testületek nem látják majd szívesen az „előző rendszer embereit", még akkor sem, ha felsőfokú végzettségük, tapasztalatuk és szaktudásuk alkalmassá tenné őket a feladatra.

Bizonytalannak tartja jövőjét a tanácsapparátus többi dolgozója is. Nem egy helyen előfordult, hogy gorombáskod- tak az ügyintézőkkel, megfenyegették vagy „vörös bérencnek” nevezték őket. Sokan elkeseredésükben úgy érzik, hogy lenyúzzák róluk az utolsó bőrt is — a választások előkészítése rendkívül sok munkát jelent —, aztán útilaput kötnek a talpukra.

Az igazgatásban dolgozók helyzetét megszilárdítaná, egzisztenciájukat biztosabbá tenné, ha a közszolgálati törvény valóban életbe lépne a tervezett időpontban, azaz szeptember 30-án. Többek között e készülő jogszabályról is tájékoztatást kaptak a megye tanácsi dolgozóit képviselő szak- szervezeti bizalmiak szeptember 4-én Gödöllőn.

A törvénytervezet szigorú szabályokhoz köti a munkáltató felmondási lehetőségeit. Amennyiben a dolgozónak mégis meg kell válnia munkahelyétől, végkielégítés illeti meg. Az előzetes elképzelések szerint négyhavi illetményt kapna az, aki öt évnél kevesebbet dolgozott az államigazgatásban. öt évnél hosszabb munkaviszony esetén hathavi, nyolc év után tizenkét havi, tizenkét év után 18 havi, húsz év után pedig két teljes évi bér járna végkielégítésképpen.

Perspektívát jelentene a ma még kevéssé becsült állam- igazgatási dolgozóknak az előmeneteli rendszer pontos szabályozása is. Az egyetemről vagy főiskoláról frissen kikerült tanácsi alkalmazottak gyakornoki besorolást kapnának. Egy •■év után lehetne valaki fogalmazó, négy év után előadó, nyolc év után titkár, tizenkét év után munkatárs, tizennyolc év után fömunka- társ, huszonöt év után pedig tanácsos. Egyik kategóriából a másikba meghatározott vizsgák után lehetne átkerülni. A középiskolát végzettek lassabVALASZTASI SAROK

Ma jár le a

Szeptember 13-a a helyi önkormányzati választások előkészítésének határideje. A pártok és társadalmi szervezetek által indított listákat e napon 24 óráig lehet bejelenteni! A határidő jogvesztő, azaz a bejelentésre később nincs mód. Ezért indokolt feleleveníteni a törvény vonatkozó rendelkezéseit.

Jelöltként az a személy jelenthető be, aki elnyerte a választókerületben élő választópolgárok 1 százalékának (polgármester esetében 3 százalékának) ajánlását. A bejelentéshez csatolni kell a elölt nyilatkozatát arról, íogy választójoggal rendelke- :ik, a jelölést elfogadja és nás helyen jelölést nem vállal. Azokon a településeken, hol a lakosság lélekszáma a 0 000 főt meghaladja, a pár- rk és társadalmi szerveze- ik listát indíthatnak, ameny- viben az egyéni válsztókerii- tek egynegyedében sikerült töltet állítaniuk. A megye te- püléseinek lélekszámúra tett tettel ez nálunk 2, illetve nagyobb városokban 3 vá- sztókerületet jelent.

A listákon szereplő szemé- >k sorrendjét a listát indi- párt, társadalmi szervezet tár ózza meg és a bejelen- t sorrenden a későbbiek- i nem változtathat. A lis- :on szereplő valamennyi je- :nek nyilatkozatot kell tenv helyi választási bizottsá- : a törvényes feltételeknek gfelelő jelölteket és listá- nyilvántartásba veszik. A /ény értelmében nem féltük a bejelentési jogosultvizsgálata, azaz nem elbán haladnának a ranglétrán, így a gyorsabb szakmai előmenetel lehetősége is ösztönözne a felsőfokú végzettség megszerzésére. A tervek szerint ez év végéig minden tanácsi dolgozót ideglenesen besorolnának. Két év alatt kellene a végleges besoroláshoz szükséges vizsgákat letenni, s 1993. január 1-jétől működne igazán az előmeneteli rendszer. A köztisztviselők minősítése is egységes lenne az egész országban, ugyanaz vonatkozna a legkisebb községben dolgozókra, mint a minisztériumok alkalmazottaira.

A törvénytervezet szerint a

közszolgálatot végzők javadalmazása is az egységes kategóriák szerint alakulna. A fizetéseket a mindenkori miniszteri bérekhez igazítanák. A felsőfokú végzettségű gyakornokok a miniszterek fizetésének 23 százalékát keresnék. Öt év után a dolgozók bére 36, tíz év után 45, huszonöt év után pedig 55 százaléka lenne a miniszteri béreknek. Kevesebbet kapnának ennél a középfokú végzettségűek, ám ha ez a bérezési rendszer megvalósulna, az összes tanácsi dolgozó jóval többet keresne, mint most!

A törvényesen előirt munkaidő 35 óra lenne, és minden évben járna a 13. havi fizetés is! Ám szerepel valami a tervezetben, amiről nem nagyon tud a közvélemény, pedig sokakat igen fontos döntés elé állíthat. A kormány azt a javaslatot kívánja a Parlament elé vinni, hogy országgyűlési, illetve önkormányzati képviselő vagy polgármester ne lehessen köztisztviselő. Tehát: ha egy tanácsi dolgozó indul és győz a választásokon, döntenie kell, a korábbi állását hagyja ott, vagy lemond a képviselőségről!

AHÁNY HÁZ - ANNYI „KOALÍCIÓ'

Nincs elegendő a jósláshoz

Javában tart a választási előkészület, folyik a kampány, s vége a jelölési határidőnek. Miként is alakul a választási küzdelem Pest megyében? Mi jellemzi a jelöléseket? — erről kérdeztük dr. Pálffy Ilonát, a megyei választási munkacsoport vezetőhelyettesét.

— Rengeteg a váratlan fordulat, valóban nagy, s egyre élesebb a harc, de különbözik a korábbitól. Az érdekessége most az: a pártok nem any- nyira saját jelöltjeiket, mint inkább a függetleneket, s a közös jelölteket támogatják. Szinte fehér hollónak számít az olyan település, ahol egyetlen párt valamennyi képviselő- testületi helyre önállóan állított jelöltet, mint Biatorbá- gyon, ahol az MDF tíznél több posztra nevezett be embereivel.

— Ezek szerint tarkák a jelölőívek?

— Ahogyan eddig értesültünk — mert még nincs meg a végeredmény, csupán a

lenőrzik és nem is ellenőrizhetik, hogy a bejelentő a párt vagy társadalmi szervezet nevében jogosult-e eljárni.

A független jelöltek, jelöltet állító pártok, társadalmi szervezetek — hasonlóan az országgyűlési választásokhoz — elküldhetik megbízottaikat a helyi választási bizottságokba és szavazatszámláló bizottságokba. Az ilyen megbízottak a választási szervek úgynevezett delegált tagjai, akinek nevét a jelölt bejelentésével egyidejűleg, de legkésőbb 1990. szeptember 17-ig be kell jelenteni a helyi választási bizottságnál. Fontos tudni, hogy megbízást csak az adott településen állandó lakóhellyel rendelkező választópolgár számára adhat a jelölt, párt vagy társadalmi szervezet.

A helyi önkormányzati választások előkészítése, lebonyolítása során a területi választási bizottságnak is van törvényben meghatározott feladata. E terület azonban ez alkalommal csak választott tagokkal működik, megbízottat sem a jelöltek, sem a jelöltet állító szervezetek nem küldhetnek a bizottságba.

Mi a teendő akkor, ha valaki úgy véli, hogy a választójogi törvényt megsértették? Ilyen esetben 3 napon belül a helyi választási bizottsághoz fordulhat. A választási bizottság döntése ellen a területi választási bizottsághoz (Budapest, Városház u. 7. 1052) lehet kifogással élni. A területi választási bizottság határozata elleni jogorvoslat elbírálására a megyei bíróság jogosult. (Budapest, Thököly út 97—101. 1143.)

LASSAN KICSÚSZUNK AZ IDŐBŐL

Lesz-e világkiállítás?

Kedden délelőtt gyűlt össze újabb megbeszélésre a Duna menti megyék és régiók együttműködéséhez csatlakozott hét magyar megye. Mivel előre látható volt, hogy a résztvevőket elsősorban a világkiállítás kérdése foglalkoztatja majd, ezért a Pest Megyei Tanács meghívta dr. Kunkár Dénest, Magyarország új bécsi nagykövetét, d,r. Sándor Juditot, a világkiállítás program- irodájának vezetőjét, dr. Király Attilát, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettesét és dr. Szabó Lajost, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetőjét.

Hazánk frissen kinevezett bécsi nagykövete — aki vasárnap utazik ki állomáshelyére korábban ENSZ-diplomata- ként tevékenykedett, és több évtizedes osztrák kapcsolatokkal rendelkezik. Ennek alapján számolt be a jelenlévőknek arról, hogy Ausztriában maximálian támogatják a világkiállítás gondolatát. Osztrák üzleti körökben nem örültek neki, hogy dr. Baráth Etele hétfői tv-interjújában bejelentette: Magyarország elhalasztotta a végleges döntést. Ausztriában már megkezdődött a szervezés, és létrejött az a részvénytársaság, amelyik a kiállítást finanszírozza majd.

Az utolsó percek

A bős—nagymarosi építkezés leállításával kapcsolatban dr. Kunkár Dénes elmondta: nyugati szomszédunkban már kezdenek napirendre térni az ügy felett. A kártérítés kérdésében — bár a cégek mögött álltak a kormányok — tulajdonképpen az Oviber és a Donaukraftwerke közötti per dönt, a jogvita pedig 5-6 évig is eltarthat. Mindez nem érint: a világkiállítással kapcsolatos együttműködést, a végleges döntés azonban nem tűr halasztást, mert kicsúszunk az időből.

A világkiállítás program- irodájának vezetője beszámolt arról, hogy eredetileg október 15-én szerették volna Parlament elé vinni a kérdést. A helyhatósági választásokra azonban szeptember 30-án kerül sor. ezután alakul meg az új budapesti önkormányzat, s egy frissen létrejött testületet nem lehet azonnal ilyen nagy jelentőségű döntésre kényszeríteni. Márpedig a világkiállítás helyszíne — bár be akarják kapcsolni az ország egészét — mégiscsak a főváros, tehát az új önkormányzat véleménye nélkül nem kerülhet a kérdés a honatyák elé.

Különböző újságodban megjelent a beruházási felhívás. Határideje szeptember 30-a, s

a beérkezett jelentkezések még a végső döntés előtt jelzik a nemzetközi és magyar cégek érdeklődését. A Kiállítások Nemzetközi Irodája november 23-án ülésezik legközelebb, addig kell az osztrák és a magyar félnek bejelentenie a rendezéssel kapcsolatos szándékát. A nemzetközi szervezet november után már csak jövő év júniusában tart megbeszélést. addig azonban valóban nem várhatunk, mert nem marad elegendő idő a felkészülésre.

Dr. Király Attila, a Külügyminisztérium illetékes főosztályvezető-helyettese szintén úgy vélekedik, hogy az utolsó percben vagyunk. Magyarország késése még Ausztriához képest is 30-40 év, a fejlettebb nyugati országokról nem is beszélve. A világkiállítás hatalmas lehetőség lenne, belépő Európába. Előzetes számítások szerint az Expo 8 milliárd dollárba kerülne, amelyből viszont csak 1,5-2 milliárd szolgálná közvetlenül a kiállítást. Legalább 6 milliárd dollárt az infrastruktúra — többek között az úthálózat és a telefonvonalak — fejlesztésére költenének. Mindez hosszú távon szolgálná Magyarország érdekeit. A külföldi cégek szintén nem csak a világkiállítás idején lennének jelen hazánkban, befektetéseiket ők is hosz- szú távon megtérülőnek tekintik.

Fővárosok között

A megyék jelenlévő képviselői arról számoltak be, miként készültek eddig a kiállításra. Győr-Sopron megyében még tavaly decemberben megalakult egy operatív bizottság, s

azóta már Vas megyével, valamint a szomszédos Burgen- landdal együtt közös feladattervet fogadtak él. Hazánkban a legdélibb Duna menti megye Baranya. Bár a terület nem esik Bécs és Budapest közé, azért nem szeretnének kimaradni a világkiállítás, nyújtotta lehetőségekből. Az eddigi tapasztalatok szerint a látogatók harmada nem csak a renr dező várost keresi fel, hanem szétnéz az expónak otthont adó országban. A baranyaiak szép tájaikat, termálvizeiket, borvidékeiket és Pécs nevezetességeit ajánlhatják a vendégeknek. Az előzetes elképzelések szerint 1995-ben Pécsett rendeznék meg a nemzetközi borversenyt, ami szintén sok érdeklődőt vonzana a megyébe.

Bács-Kiskun megyében szintén létrejött egy szakmai bizottság, amely kiadványt készített azokról a lehetőségekről. amit a terület kínálna a külföldi érdeklődőknek. Fejér megye szerencsésebb helyzetben van, hiszen területe a két főváros közötti útvonalra esik. A megye képviselője feltett azonban egy mindenkit foglalkoztató kérdést: honnan lesz pénz a világkiállításra?

A semmivel egyenlő

Dr. Sándor Judit elmondta, hogy a magyar költségvetés öt év alatt körülbelül 10 milliárd forinttal tudná támogatni a munkát — ami szinte a semmivel egyenlő. A kiállítást csakis vállalkozási alapon lehet létrehozni, kül- és belföldi működő tőke bevonásával. Bár Antall József miniszterelnök és Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági ügyek minisztere támogatja a világkiállítás megrendezésének gondolatát, de nem keverhetik újabb adósságba az országot. Esetleg any- nyi képzelhető el, hogy különböző adókedvezményeket kapnak a beruházó cégek. S bár az egyik legfontosabb kérdés a pénzügyek rendezése, de legelőször is a Parlamentnek meg kell hoznia a végső döntést: legyen-e Bécs—Budapest Világkiállítás?

A 3„ 4., 9., 10. oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült. A pártok ismertető anyagaikat maguk állították össze.

jelzések jönnek —’ nagyon is tarkák. A nagy pártok, például az utolsó pillanatig vártak a jelöléssel, s ez mpdosíthaíja a korábban kialakult képet.

— Milyen ez a kép?

— A kisebb községekben, ahol a pártok jelenléte, tagsága csekély, vagy hiányzik, zömmel független jelölteket találunk, 50 százaléknál több az ilyen. Hihetetlen, de a parlamenti koalíciónak alig érezhetők a nyomai. Ugyanis MDF—SZDSZ, MSZP—Fidesz, Kisgazda—SZDSZ helyi „koalíciók” is akadnak szép számmal, s támogatnak közös jelöltet. Nagyon sok helyütt a jelölésben társ Kereszténydemokrata Párt, a legmagányosabbnak pedig az MSZMP tűnik, mégha nagyszámú körzetben állított is saját jelöltet. Eladd említsek egy példát, ami jellemző: egyik településünkön az MDF helyi szervezetének elnöke indul független jelöltként a polgármester-választáson, a Fidesz és az SZDSZ támogatásával. De ugyanott az MDF-nek van másik polgármesterjelöltje is...

— Sokan pályáznak köztisztségre a régiek közül?

— A várakozással szemben rengeteg kistelepülésen, de a nagyobbak közül Nagymaroson vagy Tárnokon, s például a nagykátai körzet szinte valamennyi községében jelölt lett a polgármesteri tisztségre a volt tanácselnök. Méghozzá a 3 százalékos ajánlási minimumszintet jóval meghaladó, gyakran 10 százalék fölötti ajánlási aránnyal, tehát élvezik a lakosság kitapintható támogatását. Érdekesség: Kódon öt, Váchartyánban hat, Hévízgyörkön, Szobon, Pilis- szentkereszten hét-hét polgármesterjelölt is akad, s a rekord Pilisborosjenőé: ott kilenc. Van persze község, ahol a hangosbemondót kellett körbeküldeni a falun, mert egy hétig szinte senki nem jelölt képviselőt, polgármestert, mint Bényén. S nincs szerdáig elegendő képviselőjelölt például Kisorosziban, vagy Csornádon.

— Említette, hogy nagy a harc. Mik a jelei?

— Nos, nem a megszokottak. Ugyanis nem annyira a pártok között, mint inkább a pártokon belül tapasztalható a pozícióharc. A tagjaik olykor egymástól függetlenül, egymással sem egyeztetve különböző jelölteket állítanak vagy támogatnak, egy párthoz tartozókat — egymás ellen ... Érdi a példa: a kisgazdák két részre szakadtak, mindkét csoport önállóan adta a lista- állításhoz szükséges egyéni választókerületi jelölteket. így a megyei választási bizottság most nem tudja, melyik is a legitim Kisgazdapárt Érden. Tény, hogy csak egy csoport készíthet egy párt nevében listát. A helyi választási bizottság jobb megoldás híján azét fogadta el, aki elsőnek adta át a hiánytalan listajelölést. De úgy tűnik, hogy az ügyben a végső szót a bíróság mondja majd ki.

— Mi a várható eredmény? Körvonalazható már?

— Korai lenne, hiszen a jelöléseket még számolják. Any- nyi azonban bizonyos: a pártok erőviszonyairól rendkívül keveset árul majd el ez a jelölési forduló. Egyrészt mert sokan vannak a független jelöltek, akiknek a háta mögött több párt is állhat. Ez a helyzet nem enged meg semmilyen előzetes spekulációt, nem ad alapot semmilyen jósláshoz. Másrészt végül is az dönt majd el mindent, melyik párt kit támogat. Lehet, hogy a legszimpatikusabb, a legnépszerűbb emberek kerülnek majd az önkormányzatokba, csak épp azt nem fogjuk tudni, mert nem mindenütt derül ki egyértelműen, hogy melyik párt is győzött. ...