Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-11 / 188. szám
Man Már az árkot tisztítják Cegléden, a Kátal úton a Széchenyi úttól a Közgépig aszfaltozott kerékpárutat épített a Strabag Hungária Kft. a városi tanács megbízásából. A befejező munkálatok, a táblázás van hátra. Képünkön az út melletti vízelvezető árkot tisztítják (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Kétmilliós havi forgalom Az olcsóbbak a kedveltek Április 10-én, vagyis az esztendő századik napján új húsbolt, illetőleg húsáruház nyílt Cegléden. Lapunk az eseményről akkor tudósított is. Az áruházat az Opál és a PENOMAH sikeresen üzemelteti. A felfelé kúszó árak ellenére is sikerült már az első hónapokban a tervezett körüli bevételt elérni: havi kétmillió forint. Mintaüzletről van sző, mint ahogy hangsúlyozta Cseh Márton üzletvezető, két műszakban 3—3 dolgozó látja el az összes feladatot. Az árukínálat rendkívül gazdag, hat- van-hetven ceglédi gyártású húskészítményt kínálnak, ezeknek a megnevezése: töl- telékes áruk. Ebből a legnagyobb a kereslet, vagyis az életszínvonal rohamos csökkenését az üzlet forgalmi indexein szépen követhetjük. Sajnos, valódi slágerré váltak a száz forint per kiló körüli cikkek. Tepertő, sült szalonna, hurkafélék, disznósajt és természetesen a belsőségek, mint a máj, vese, szív, lép, nyelv, tüdő alkotják a teljes forgalom 80 százalékát! Hol van már az az idő, amikor a kenyér, a tej és a hús ára politikai kérdés volt? A húsfélék áremelése előtt jól öltözött és derűs „fiúk” széledtek szét a szélrózsa minden irányában, hogy „inját” gyűjtsenek be a „pórnép” hangulatáról, s reagálásairól... Mindez csak azért merült fel bennem, mert az öltözködéstől függetlenül, mindenki — ottjártamkor — olcsó árukat keresett és vett. Lassan kezdek aggódni, hogy mi lesz a sertéstarjával, a rövid- és a hosszúkarajjal, a felsállal, a bélszínnel, no meg a borjúval ... ? Már most is bőségesnek látszik az ellátás, számos hal és más húsos konzervféle- ség, valamint tésztaféleség és sokféle fűszeres termék kínálja magát a pultom A margarin mellett borok és többféle sör szintén megtalálható a boltban. Korábban a kávén kívül virslit, debrecenit is találtak a belépők, ezeknél nagyobb igény mutatkozik a szárnyasokra. A közeljövőben hűtőpultok kerülnek az asztalkák helyére, s így a kacsa, a liba, a pulyka és a csirke előhűtött formában is kapható lesz. Eddig csirkehúst csak fagyasztva kínáltak Cseh Márton és munkatársai, vagyis a profilváltoztatás bizonyára eredményesnek látszik. További hónapok döntik el, hogy a fizetőképes kereslet e szép üzlet kínálatát tudja-e vagy éppen fogja-e egyáltalán méltányolni. Amennyiben nyugdíjasokra és pályakezdőkre építkezik a forgalombővítés, azt hiszem, keserves hónapok elé nézhet a húsáruház. A keddi kedvezményes cikkek vásárlási akciója az utóbbi időben megtorpant, egysíkú lett a kínálat, már hetek óta csak ugyanazok a csontos füstölt cikkek kaphatók. Friss és gusztusos áruféleségek, márványos húsok csábítóan kérkednek, kínálják ízüket. Remélhetőleg lesz kinek, mert egy recessziós időszakban igencsak nagy bátorságra vall húsüzletet nyitni. Az eddigi eredmények a bátrakat igazolták. További hónapok lesznek azonban a döntők, s bizonyára kedvelt üzlet is fog maradni, ha az olcsó áruk a mai arányokban maradnak meg. Az árak mai színvonala, no meg a reformétkezés szójacentrikus szemlélete talán sosem fogja ismét „politikai kérdéssé” varázsolni a húst, amelyből sokat enni legalább annyira káros, mint a fejlődő gyermekektől megvonni azt. A gazdag marhahúsválaszték, s a megígért szárnyasok korszerű kínálatra utalnak, amelyet bizonyosan a vásárlók is meg fognak szokni. Tej- és tejtermékek, továbbá élő hal biztos nem kerül fel a listára, így az eddigi jó kétszáz cikkben igyekezzék megkeresni minden vásárló a maga gusztusa és pénze szerinti húsárúit. (Surányí) Nem hiszem, hogy belevágnánk Befordultunk a célegyenesbe Manapság egy-egy család alaposan meggondolja, hogy építkezzen. Annál is inkább, mert akad jó néhány elriasztó példa: anyagi csődről, megroppant egészségről, zátonyra futott házasságról. Akik mégis veszik a bátorságot, igencsak elimerést érdemelnek. Bangó Lajos, a Budapesti Közúti Igazgatóság ceglédi üzemmérnökségének vezetője és pedagógus felesége a merészebbek közül való. — A kívülállók szerint, ha valaki napjainkban építkezésre adja a fejét, az némiképp egyenlő az önpusztítással. Ennél talán egyszerűbb befizetni az OTP-lakásra. önöknél mi motiválta, hogy az előbbi megoldásra szánták el magukat? — Az, hogy kis családunk panellakásban élt, amit kinőttünk. A tanácsnál megjelentünk, hogy szeretnénk elcserélni. Kijelöltek bennünket az azóta már elkészült Rákóczi úti zöld-sárga házakba. Ahol az akkori ajánlat 20 ezer forint volt négyzetméterenként. Ezt az ■ összeget bizony soknak találtuk. Meditáltunk. Osztottunk, szoroztunk. Végül arra a következtetésre jutottunk, amennyi-ben eladjuk a lakásunkat, kölcsönöket veszünk fel, rengeteg munkával eny- nyiből kihozhatjuk a saját ízlésünk szerint otthonunkat. Ugyanakkor a kertes háznak mindenképpen van egy varázsa. — Az Induláshoz két alapvető dolog szükségeltetik: porta és sok-sok pénz ... — Az egykori lakásunkért kapott összegből jutott arra, hogy apósomék szomszédjában megvegyük ezt a telket. Vettünk fel kölcsönt az OTP- től, mindkettőnk munkahelyétől. Tehát az eladósodás felső határához értünk. A mi pénzünkkel együtt a rendelkezésünkre álló összeg meghaladta az 1 milliót. — Manapság egy felkapott mestert szinte lehetetlen elhívni. Miként oldották meg ezt a dilemmát? — Nagyon egyszerűen. Csak olyan szakipari munkát végeztettünk el, amihez semmit sem konyítok. Amíg a tető- szerkezetet el nem értük, mindent jómagam csináltam. Természetesen segéderőkkel, és nem utolsósorban a család komoly közreműködésével. Az persze relatív, hogy egy-egy mester sokat kér vagy sem. A mi pénzünkhöz mérten drágán dolgoztak. — Az anyagok beszerzése bűvészmutatvány? — Igen. Voltaképpen úgy terveztük, hogy két év alatt készülünk el annyira, hogy a ház lakható legyen, és beköltözhessünk. A mostani árakhoz viszonyítva 1988-ban még igen kedvező összegekért sikerült beszerezni a faanyagot, téglát, sódert stb. Ráadásul nem sürgetett bennünket az idő, hogy mindent azonnal megvegyünk. Ennek ellenére akadtak bosszúságok. Megrendeltük a cserepet — azzal, hogy a gyártó céghez elmegyünk majd érte —, fél évre visszaigazolták. Hat hónap múlva aztán vaskos meglepetés ért, kapásból 17 ezret vesztettünk. A burkolólapnál egy másik alkalommal „csak” 13 ezret. — Hogy lehet az efféle gyűrődést viselni: itt bukók az áremelés miatt tizenhét-, amott tizenháromezret.. ? — Azt hiszem, erről a feleségemet kellene megkérdezni. Mert ő kénytelen elviselni engem. A munkahelyemen is akad bőven teendőm, s akkor ráadásként még itthon is szépen összefutnak a dolgok. Néha úgy érzem, hogy az idegszálak kitüremkednek a fejem tetején. Ha a nejem nem lenne ennyire türelmes és jó természetű, akkor esetleg már nagyobb gondok adódhattak volna. Tényleg, olykor már szinte azt sem tudom, mi történik itthon. Fogalmam sincs a háztartási gondokról. A munkám és a házépítés együtt — nagyon sok. — Azt mondom: ár. Erről a tehetetlen dühre, szelíd beletörődésre ... egyáltalán mire asszociál? — A versenyfutásra. S ezután jön a vesztes beletörődése. Az ember szeretné utolérni az árakat, de az lehetetlen. Amikor eljut az üzletbe, és ki keli fizetni valamit, rájön: hiába futott, mert az árak megelőzték. — Most már az utolsó periódushoz közelednek. Egy erőltetett menetben a cél előtti méterek a leggyötrelme- sebbek. Önök ezt miként élik meg? — Valóban már befordultunk a célegyenesbe, de a szalag még messze. Ugyanis számos szakipari munka van hátra. Kellően elfáradtunk, s ez az egész kissé megviselte az idegeinket. Szerencsére nem ingott meg a házasságunk. Nem került sor kenyértörésre, pedig nemegyszer nehéz napokat éltünk meg. — Ha újra el kellene kezdeni ...? — ... nem hiszem, hogy belevágnánk. Ilyen kemény hitelkamatok mellett csak az merje elkezdeni, akinek van elég jövedelme, hogy visszafizetheti a kölcsönt. Egyébként nem veszélyezteti semmi, hogy még a télen beköltözhessünk. Abban reménykedünk, hogy a fenyőfát már az új otthonunkban állíthatjuk fel mindannyiuk örömére. Fehér Ferenc Van, aki nem fizet Megugrott az adósok számlája Súlyos gazdálkodási gondokat okoz a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalatnak, hogy adósai közül egyre többen nem akarnak vagy nem tudnak fizetni. Általában állami lakások lakbérével, a távfűtési díjjal, a szemétszállítási és kábeltelevízió-használati díjjal adósak a lakók. Egyre több a szegény, idős nyugdíjas, a gyermekét egyedül nevelő szülő, de Nagy István főmérnök tapasztalatai szerint olykor jómódú emberek is „megfeledkeznek” adósságukról. A díjbeszedők nincsenek könnyű helyzetben. A 11 ezer lakásból, házból ketten szedik be (vagy pontosabban akarják) a szemétszállítási díjat. A három lakbér- és távfűtési díjbeszedő mellékfoglalkozásban végzi ezt a munkát. Gyakran elmennek otthonról a lakók. Van, aki nem engedi be őket, de életveszélyes fenyegetéseket is kapnak. Jelenleg 3,5 millió forinttal tartozik a lakosság a vgv- nek. Az összeg tavaly óta 1,5- 2 millió forinttal emelkedett. Az év eleji áremeléskor alaposan megugrott az adósok számlája. Elérte az ötmillió forintot is. Mit tehet a vállalat? Mindenesetre adósok börtönébe nem zárathatja őket. Felszólítás után letiltás vagy bírósági végrehajtás következik. Ha a vevő dönti el, állnak elébe A konkurencia nem új dolog — Egy esztendeje, hogy megvalósult egy fontos beruházásuk. Akkor érthetően optimizmussal gondoltak a jövőre. Végül is az eltelt idő visszaigazolta-e ezt? — kérdezem Kovács Károlyt, a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatóját. — Tulajdonképpen az üzembe helyezés 1 éves évfordulóján már túl vagyunk. A hivatalos beindítás pedig tavaly augusztus 20-án történt meg. Ekkor abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy Németh Miklós, akkor kormányfő, felavatta az új létesítményt. Nagy örömünkre szolgál, hogy a gyár szinte teljes egészében beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Közismert Cegléden és környékén a kenyérkultusz. Ezért mi egykor — még a tervezés és kivitelezés idején — azt a célt tűztük ki magunknak, hogy itt a lakosságnak a korábbinál jobb minőségű, finomabb termékeket készítsünk. Ez jelentős mértékben megvalósult a kenyérfajtáknál, szemmel látható a zsömlénél, a kiflinél kevésbé. — A korszerű technikával és technológiával hatékonyabb lett-e a termelés? — Ez a technológia lehetővé Kalandorok kíméljenek! Olcsón eladó — kalandorok kíméljenek! (Apáti-Tóth Sándor felvétele) tette, hogy a nehéz fizikai munkát jelentősen csökkenthet- tük és persze a hő okozta munkakörülményeket lehetett javítani. A négy ötventonnás silóból gépi úton történik az ömlesztett liszt mozgatása. Megszűnt a rendkívüli kemény munkát igénylő lapátos technológia. Végül is feltétlenül javult nálunk a hatékonyság. Ez utóbbi a fűtésünknél is megmutatkozik, amióta átálltunk a földgáztüzelésű kemencékre. — Miként változott a termékskála? — Számottevő változás nem volt. Elsősorban a meglevő termékek gyártástechnológiájának stabilizálására törekedtünk. A közeljövőben szeretnénk majd bevezetni egykor közkedvelt — árproblémák miatt abbahagyott — áruk gyártását. — Egy-két hónapja a konkurencia megjelenésével egyfajta feszült helyzet alakult ki... — A konkurencia nem új dolog számunkra. Hiszen a működési területünkön levő termelőkapacitás egyharmada — az ön által említett időpont előtt is így volt — zömmel kisipari termelők kezében van. Tehát egyáltalán nem lepődtünk meg, hogy egy új üzem jött létre. Ez a napi száztonnás kapacitásunkhoz viszonyítva kevésbé jelentős. Nagy baj lenne, ha ez alapjaiban ingatná meg a tevékenységünket. Annál is inkább — s ezt kérem, ne vegye szerénytelenségnek —, mivel a kisüzemek és pékségek, véleményünk szerint, jelenleg nem tudják azt a minőséget produkálni, amit mi. Ha a vevő dönti el, hogy neki mire van szüksége, akkor az nekünk nem gond;áI- lunk elébe. Ám amennyiben a kereskedők beleviszik a kereslet-kínálat alakításába a saját érdekeltségüket, azt nem szeretjük. Nevezetesen, hogyha a vevőkre ráerőltetik a máshonnan vásárolt árut, akkor már nem a piaci viszonyok érvényesülnek. — Lesz-e kenyéráremelés? — A liszt ára emelkedett. Mi is átlagban mintegy tizenkilenc százalékkal drágábban kapjuk. Ilyen mennyiségű alapanyagnál ez már nem viselhető el. A kenyér közelgő ünnepét egyáltalán nem szeretnénk elrontani. Viszont augusztusban vagy szeptemberben — nekünk is emelni kell az árainkat, ha nem akarjuk, hogy csődbe jusson a cég. Egyébként a környezetünkben is igen változatos a kép. Mert a konkurencia többsége — teljes joggal — már végrehajtotta az emelést. Mi nem akartunk az első rezdülésre árváltozást. — Nem tétlenkednek, akad egy-egy új lépésük. — Valóban. Keressük a különböző formáit annak, hogy az igényeket minél jobban ellássuk. Voltaképpen ez motiválta a vasárnapi termelést és árusítást. A termékeinket részben a Kossuth Ferenc utcai — centrumban levő — üzletünkben, valamint bizonyos mennyiségben a piacon értékesítjük. Természetesen nem zárkózunk el attól sem, hogy a szomszédos megyék is szállítsanak tőlünk. A Magyar Pékség boltunk szintén közeleg az X éves jubileumához. Azt nem mondhatjuk, hogy most már teljesen kihasználtuk a benne rejlő minden lehetőséget. Megítélésünk szerint a vevők kedvelik, mert friss és igényes készítményekkel látjuk el őket. Kétségtelen, hogy eddig nem sok nyereséget hozott ez az üzlet. De egy ekkora forgalommal rendelkező cégnek ezt el kell bírni. S ami lényeges, hogy nem a vásárlókon kívánjuk a jelentős többletköltséget bevasalni. F. F. Tűzoltó készülékeket ellenőrző és javító bázist adtak át rendeltetésének a közelmúltban a Ceglédi Állami Tangazdaság Külső Kátai úti ipari üzemében. Házilagos kivitelben készítették el a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság licence alapján. A részlegben többféle szolgáltatást végeznek külső megrendelőknek. A tűzoltó készülékek használatát ingyenesen oktatják. Pótláshoz beszereznek tűzoltó eszközöket. Sürgős esetben a helyszínen cserélnek ki készüléket. Vállalkoznak tűzcsapok és tűzcsaptömlők ellenőrzésére és javítására is. A kézi és hordozható készülékek ellenőrzése és javítása szintén beletartozik a profilba. A saját készülékek javításával költséget is megtakarítanak a GÁT-ban, ahol az idén 1.2 millió forintot költenek tűzvédelmi teendők elvégzésére. Tűzvédelem Ellenőrző és javítóbázis
