Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-10 / 187. szám

1990. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK &Mîm 3 SZAJTÁTVA Megszokás Furcsa helyzeteket teremt a változások hömpölygő folya­ma. A vasúti csomópont fő­nöke nem titkolja — miért tenné? magánügye! — párt­állását, politikai elkötele­zettségét, nevezetesen azt, hogy a kormánypártok egyi­kének nemcsak tagja, ha­nem tisztségviselője is a vá­rosban. Híve, tevőleges résztve­vője a demokráciának, a vál­tozásoknak. ezért azután száj- tátva hallgatom, amint keser­vesen panaszkodik. Panaszkodik, mert hiszen fa­ramuci helyzet az, amikor — ő fogalmaz így — „négyfelé kell szakadnia”. Ezt a képle­tes szakadást az teszi szüksé­gessé. hogy a csomóponton je­lenleg négyféle szakszervezet helyi csoportja tevékenykedik. A Vasutas Szakszervezet, a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete, a Szolidaritás Munkásszövetségek Szerveze­te, a Mérnökök és Techniku­sok Szabad Szakszervezete egyaránt megteremtette a ma­ga helyi csoportját, s mert mind a négy csoport érdekvé­delmet tűzött zászlajára, mert mind a négyen szakszervezeti jogokat gyakorolnak, a főnök­nek nem egy, hanem négy szervezet képviselőivel kell egyezkednie. A megszokás berzenkedése készteti a főnököt, holott ö valóban híve a változásoknak, a más szellemnek, a demok­ráciának. csak éppen . . . Ami­kor szembetalálkozik ennek a gyakorlatával, s a gyakorlat­nak az őt terhelő részével, akkor úgy érzi: négyfelé sza­kítják. Ami nemcsak szokat­lan, hanem fárasztó is. mert időt, energiát követel. Sokan vannak ma hasonló szerep­ben, elsőként maguk szembe­sülnek azzal, amit óhajtottak, amiért küzdenek. S elsőként maguk hőkölnek hátra a szo­katlantól. a korábbi kényelmi helyzet eltűnésétől, az érdek- védelem, mint egyeztetési fo­lyamat soktényezőssé válásá­tól. Ne becsüljük le a csomópon­ti főnök gondjait. A belénk rögződött megszokások legyű­rése a legnehezebb. Hirdetni az igét vagy betartani azt: két különböző dolog. Megértve a gondot, mégis örülnünk kell, hiszen az a jó, ha az emberek szinte azonnal és magukon el­lenőrizhetik. miként fest az, amit szavakban óhajtanak, a gyakorlatban viszont nehezen viselnek. MOTTÓ Bosszul fizel a SSustguxosiekiár Mézesmadzag méhészeknek Nyafog a Hungaronektár, hogy a méhészek ráülnek a mézükre és nem viszik az ÁFÉSZ begyűjtőhelyeire, mert egyre magasabb árakat vár­nak. Panaszkodnak a méhé­szek, hogy keveset fizetnek a Hungaronektár felvásárlóhe­lyein, ezért egyre kevésbé éri meg nekik a mézzel az ÁFÉSZ-ek begyűjtőhelyeit fel­keresni. Tapasztalataik sze­rint a méz felvásárlási ára minden év végére 30-40 fo­rinttal, azaz 15-20 százalékkal feljebb megy," mint a felvá­sárlási szezon elején. KESESSEL FIZET Az utolsó pörgetésen már túl vagyunk, csak azok a felvásárló cápák ne lennének! Patthelyzet alakult volna ki mézügyben? Idén is, mint tavaly meg tavalyelőtt? Alig­hanem így van. Csakhogy ez az év abban különbözik az előzőktől, hogy az infláció még vadabbul kergeti fölfelé az árakat. Ezért a lassú tőke- forgású méznél a költségekre számított kamatok mindig el­nyeléssel fenyegetik a terme­lők kereskedelmi hasznát. Közép-Európa legnagyobb méhészetével, 500 méhcsalád­dal rendelkezik Saftics György. A tököli nyugdíjas ősméhész nemcsak nagybani méztermelő, hanem egy év óta önálló mézkereskedő, saját boltot nyitott Budapest köz­pontjában. Azóta az ő üzlet- helyiségében korábban vesz­teségesen árusító állami mé­hészeti szaküzletet virágzóvá, nyereségessé tette. A 73 esz­tendős maszek Saftics György­nek sikerült. Ami az áldatlan kötélhúzás okait illeti mézfelvásárlás- ügyben, arról Saftics György mint nyereséges méztermelő és kereskédődoyen igazán hi­vatott nyilatkozni, öszerinte az ország mézfelvásárlásának 60 százalékát kézben tartó Hungaronektár gyűjtőhelyeire mostanában nemcsak azért nem árad a termelők mézfo­lyama, mert a szokásos árli­cittel a szokásos év végi fel- vásárlásiár-emelésre várnak, hanem azért is, mert a Hunga­ronektár mostanában nem azonnal, hanem sokszor egy­két hónapos késéssel fizeti ki a termelőket. Saftics bácsi meg azonnal fizet, ha kell. A cukoráremelésen túl vagyunk, tehát ez már nem indokolja, hogy a méhészek visszatartják a mézet. Sokkal inkább arról van szó, amit Saftics mondott. NEM EMELHETNEK A Hungaronektár főkönyve- Iőnője, Jókayné Gáspár Kata­lin meg a kötél másik végét Mii lesz a polcára, gyógyszerész úr? A Kígyó patikóríusa A jogszabályok alapján ma­gángyógyszertárak nyílhatnak. Az országban eddig mindössze tíz ilyen van. A működtetés­hez szükséges engedélyeket az illetékes tanácsok és a me­gyei gyógyszertári központok közösen adják ki. Pest megyé­ben egyelőre két magángyógy­szertár nyitott kaput, az egyik Gödöllőn, a másik Diós- don. Az előbbi magántulajdo­nú, az utóbbi kft. A helyi ta­nács, a megyei gyógyszertári központ és egy osztrák pati­kus tulajdono^túrsi összekap­csolásával működik. A lehetőségek tehát megfe­lelnek a szokásos tulajdonosi, vállalkozói, működési jog sza­bályainak. A jogviszonyok tisztázása és a működtetési engedély beszerzése semmi különleges újdonságot nem rejt magában, vagyis a hiva­talos papírokhoz a szokásos módon lehet hozzájutni. Ennél egyelőre sokkal na­gyobb kérdőjelnek látszik, hogy miként és kitől szerezték be a magánpatikák az áru­készletüket. A maszek gyógy­szerésznek ugyanis saját ma­gának kell gondoskodnia ar­ról, hogy mindig meglegye­nek a szükséges gyógyszerei és gyógyászati kiegészítő esz­közei. Galó Tiborné, a Gyógyszer­tári Központok Beszerzési és Szervezési Egyesülése fő­könyvelője elmondta, a ma­gángyógyszertárak működte­tői az állami vállalatokhoz hasonlóan, tőlük szerezhetik be gyógyászati csomagolóesz­közeiket, a gyógyszerkészítés­hez szükséges eszközeiket és adminisztrációs kellékeiket. Az országból eddig mindösz- sze két maszek patika képvi­selője kereste fel őket áruren­delési szándékkal. Meg is kapták a kért termékeket. A magánpatikák a szüksé­ges gyógyszereket ma három helyről szerezhetik be. Az el­ső és legfontosabb forrás a Gyógyáru Értékesítő Vállalat, amely egy idő óta Hungaro­Válioznak a feltételek? Megszűnik a kiskapu Az idén az első félévben 9703 személyautót hoztak be külföldről a magyar állampol­gárok. 4034 jármű vám- és áfamentesen érkezett, mert — az okmányok szerint — moz­gássérültek voltak a vásárlók. Ezzel kapcsolatban Balogh György vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos pa­rancsnoka az MTI érdeklődésé-1, re közölte, hogy kezdeménye­zik a magánautó-import felté­teleinek megváltoztatását. mert a hivatal szerint nem ilyen módon kellene támogat­ni a mozgássérülteket. Az el­múlt év első felében egyéb­ként 17 214 személyautót hoz­tak be magánforgalomban, s s ezek közül csak 497-et a mozgássérültek. A parancsnok elmondta, hogy vizsgálatuk szerint a legtöbb mozgássérült még sze­mélyautója színét sem tudja, nemhogy a típusát. Csak a ne­vüket adják az ügylethez, amiért cserébe több tízezer fo­rinthoz jutnak. Az állami költségvetést az első félévben közel félmilliárd forint kár ér­te emiatt. Balogh György hangsúlyozta: nem akarnak gyanúsítottat csinálni a több ezer szerencsétlen sorsú em­berből, ezért inkább a kiska­puk megszüntetését szorgal­mazzák. pharma néven működik. Ez a gyógyszergyáraktól közvetle­nül vásárolja a készletét és olcsóbban árusítja a magán- rendelőknek, mint a megyei és a fővárosi gyógyszerellátó központok. Ám a piaci _ ver­seny nyomán a másik két el­látó is hamarosan követni kényszerül a Hungaropharma útját. A jelenlegi két me­gyei magángyógyszertár-tulaj­donos közül a gödöllői Sárt Lászlóné arról számol be, hogy a három hónapja meg­nyitott patikájába hetente kell beszereznie a gyógyszereket. Eddig Gödöllőn három állami gyógyszertár működött, de ez kevés volt. Ezért építettük föl a város egyik központjá­ban a saját Kígyó-patikánkat. Mi nem butikosok vagyunk, hanem az egészségügy komoly és áldozatos munkát vállaló katonái, mondja. Nekünk mindig van időnk arra, hogy a beteg gyógyulásához oly­annyira szükséges jó szót is a pirulák mellé tegyük. Az áraink ugyanazok mint az ál­lami gyógyszertárakban, a hiányzó gyógyszereink se sok­ban különböznek az államiak­tól. Viszont azáltal, hogy meg­nyitottuk a magángyógyszer­tárunkat, Gödöllő és környé­ke gyorsabban kapja meg a szükséges medicinákat. Most már csak *gt kéne elérnünk, hogy mi is közvetlenül vásá­rolhassunk a gyógyszergyá­raktól, ne csak közvetítő vál­lalatokon keresztül. Erre ugyan jogilag van módunk, de a gyakorlatban még nemigen próbálkozott ezzel egy magán- gyógyszerész sem. Pedig a gyógyszerárak emelkedését ezzel részben megakadályoz­hatnánk, egyúttal könnyebben jutnánk a hiányzó gyógysze- rekhez, fejezte be Sári Lászlóné, a hat dolgozót fog­lalkoztató Kígyó-patika tulaj­donosa. K. K. rángatja kétségbeesetten, és amiatt panaszkodik a méhé­szekre, hogy 30 százalékos vállalati kamatokat kell el­lensúlyoznia, és a kőkemény exportárakhoz kell igazodnia, ezért nem emelhetik tovább a belföldi felvásárlási árat. Ilyen kedvezőtlen anyagi fel­tételek mellett a Hungaronek­tár nyilván nem sieti el a ki­fizetést. AZ A FELVÁSÁRLÁS (!) A méhészek és a felvásárlók közti birkózásba ráadásul idén az időjárás is betette a maga bal lábát. A méhészeti szakértők szerint húsz éve nem volt annyira rossz a méz- termés, mind mennyiségileg, mind minőségileg, mint idén. Ami a Hungaronektár felvá­sárlási árait illeti, azt május­ban emelték ugyan 15 forint­tal, csakhogy ezt nemsokára vissza is vonták. A másfél hónappal ezelőtti második ár­emelés 17 forintos, de nyil­vánvalóan így ez nem fedezi a méhészek kiadásait. És ak­kor még hol van a nyeresé­gük? A méz java része ezért még ott csücsül a méhészek bödö- nében, otthon, a hideg kam­rasarokban. A méz ugyanis tárolható. Bár enyhén szólva különös, hogy a nyereségre törekvő Saftics bácsi és az ál­lami Hungaronektár vélemé­nye ez ügyben sem egyezik. Saftics bácsi szerint ugyanis a méz már egy év múltán aromaromlás áldozata lehet. Mig a Hungaronektár szerint 20 évig is minőségromlás nél­kül eltartható. A méznek mindez olyan, de olyan mindegy. Legfeljebb a tőkés japán mézkóstolgató fintorítja el az arcát, ha za­varos, ikrás, íze-bűzé vesztett valamibe nyalint bele, amit egyesek magyar állami akác­méznek neveznek. A tőkésnek ez többé nem kell. És neki van igaza. Kocsis Klára Készülődés az őszi becsengefésre Iskolaközelben a tankönyvek Hamarosan kezdődik az új tanév. A megye számos tele­pülésén már most osztják a tankönyveket, munkafüzete­ket, de van olyan község is, ahol csak az évnyitó után ke­rül sor a könyvcsomagok ki­adására. Mint Telekes Györgynek, a Tankönyvkiadó Vállalat mű­szaki igazgatóhelyettesének tá­jékoztatójából kiderült, most 191 kötet összeállításával fog­lalkoznak. Az ő feladatuk az általános, valamint a középis­kolai alapismereti tankönyvek megszerkesztése. A speciális tárgyak ismeretanyagát a szak­kiadók állítják össze, de a Mű­szaki, Mezőgazdasági, valamint a Medicina Kiadóval nekik is jó a kapcsolatuk. Az új tanévben, idén késni fog a nyolcadik osztályos tör­ténelemkönyv — tudtuk meg a műszaki igazgatóhelyettes­től. Az átmeneti, ideiglenes tankönyv kézirata június vé­gére készült el, de a lektori egyeztetés, ellenőrzés után már a nyomdában van, várha­tóan szeptember-októberben kerül az iskolákba. A Tan- könyvkiadó többi munkafüze­té és könyve nem fog késni — ígérte Telekes György. Mint elmondta, az előző évekhez képest sokkal jobb a helyzet, előreláthatóan semmilyen aka­dálya nincs annak, hogy au­gusztus 15-ig, illetve 20-ig az elosztóvállalatokhoz kerülje­nek az ismeretanyagok. A nyomdákból két helyre szállítják a kész köteteket. Az Állami Könyvterjesztő Válla­lat küldi a budapesti boltok­ba, a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat pedig a vidéki — így a Pest megyei üzletek­be. Visnyovszki Lászlónétól, a Művelt Nép munkatársától ar­ra kerestünk választ: hány tankönyv nem érkezett még meg a nyomdákból. — A beérkezések jobban ala­kulnak az idén, mint például az elmúlt esztendőben — mondta. — A 214-féle általá­nos iskolás könyvből és mun­kafüzetből még 17-féle nem jött meg a nyomdákból, de a napokban kapjuk meg őket, ugyanúgy, mint a 196-féle kö­zépiskolai tankönyvből hiány­zó 20 fajtát. Sok az új szak­könyv, melyeket a szakkiadók küldenek hozzánk, azokkal különösen sok a tennivaló. A megérkezett köteteket a bol­tok, illetve az iskolák igényei alapján elosztjuk, majd a rak­táráruházunkba küldjük, amely pontosan két hét alatt szállít­ja ki azokat a megye bármely településére — mondta Vis- nyovszkiné. Egri Emil, a budaörsi rak­tárház munkatársa tájékozta­tójából kiderült, hogy azokba a könyvesboltokba, amelyek tudtak olyan raktárhelyiséget szerezni, ahová el lehet he­lyezni a könyveket, és az igé­nyeket idejében jelezték a Mű­velt Nép könyvterjesztőinek, oda már áprilisban kiszállítot­tuk a már meglevő köteteket. A megye szinte valamennyi te­lepülésén egy-egy üzlethez kö­rülbelül 20-40 általános iskola tartozik. Attól kezdve, hogy megkapják a szállítmányt, már az ő feladatuk annak tovább­adása. A raktárház munkatársa el­mondta, hogy Szentendrére, Dabasra, és még néhány tele­pülésre, a februárban és már­ciusban leadott rendelésre, még májusban kiszállították a köteteket. , — Mi úgy tervezzük — foly­tatta Egri Emil —, hogy a meg­jelent könyveket augusztus 20-ig kiszállítjuk, azonban né­hány bolt már jó előre jelez­te, hogy csak augusztus végén tudja fogadni a szállítmányt. A • legnagyobb problémát az jelenti, ha több az igény, mint a meglevő mennyiség. Ilyen­kor jön a kapkodás. A kiadó, illetve a nyomda kénytelen utánanyomozni, s akkor biz­tos, hogy késve érkezik a szál­lítmány a gyerekekhez. Mind­ezek ellenére csak kevés könyv fog késni és csak né­hány napot. Molnár Ildikó A BBC etikai kódexe nyom án Műsorok versenye Nem vagyok hajlandó az­zal kezdeni a munkámat, hogy fejeket veszejtsk mások uta­sítására — jelentette ki Han- kiss Elemér, a Magyar Tele­vízió nemrég kinevezett elnö­ke. Csütörtökön néhány új­ságíróval találkozva kifejtet­te azt a gondolatát is, miért A Pest Megyei pályázatot hirdet függetlenített belső ellenőri munkakör betöltésére Feltétel: szakirányú felsőfokú végzettség, a költségvetési gazdálkodási területen szerzett, legalábbb 3 évi gyakorlat. A kérelmet a megyei bíróság elnökségére kell benyújtani. Cím: Budapest, Pf.: 176. 1443. Érdeklődni lehet a 252-5577-es telefonszámon. nem osztják meg a két csa­tornát az ellenzék és a kor­mány között. Meggyőződése, ugyanis, hogy ennek Magyar- országon romboló hatása len­ne. Elmondotta, hogy hamaro­san elkészül a BBC etikai kó­dexének fordítása s ezt a jo­gászok a hazai körülményeik­hez igazítják, ezután lép élet­be a tévében ez az irányelv. A médiatörvény kihirdetéséig a kódex alapján szabályozza majd a hirdetések és a poli­tikai műsorok viszonyát, az esélyegyenlőség érvényesíté­sét, a politikai reklámok köz­lését és más kérdések rende­zését is. Szeretné versenyeztetni a politikai hírműsorokat. El­képzelhető, hogy a műsorok készítésének jogát, vagy a műsoridőt pályázattal lehet majd elnyerni. Lehet, hogy egy időben két-három híradót is sugároznak, hogy meg­valósuljon a több pólusú mű­sorszerkesztés. Nem akarok itt maradni, nem akarok hatalmat — val­lotta az elnök —, éppen ezért azt hiszem, lesz elég erőm a szükséges változtatásokhoz. Mindehhez hat hónap áll rendelkezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents