Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-09 / 186. szám

Német nemzetiségiek építették

Népházavatás előtt

Avatóünnepségre készülnek Szigetújfalun. Pénteken,

augusztus 10-én este hat órakor adják át az úgynevezett Népházat, amelyet a Sziget- szentmártoni Közös Tanács és a Waghausel város közötti kapcsolat, eredményeképpen építettek.

Kóla István tanácselnök elmondta, hogy a német nemzetiségű községek — Sziget- szentmárton, Szigetcsép és Szigetújfalu — tavaly májusban kötöttek együttműködési szerződést a 17 ezer lakosú ' NSZK-beli várossal. A kapcsolat azóta is rendszeres, s nemcsak egymás szűkebb környezetét ismerték meg, hanem számtalan közös kulturális és sportrendezvényt is szerveztek. Az NSZK-kap- csolat révén a Fer-Éksz kisszövetkezetnek még külföldi üzletet is sikerült nyélbeütnie.

A tanácselnöktől megtudtuk, hogy a Népház afféle tartózkodó hely lesz, ahol a Waghauselből érkező vendégek találhatnak maguknak szállást az itt kialakított nyolcágyas szobákban.

Egy szanálásra ítélt óvodát újítottak fel egy év alatt a Fővárosi Vízművek szakemberei. A közel kilencmilliós költséget az NSZK-sok állták. Iskolaévben Waghauselből érkeznek majd iskolás- csoportok, s az idelátogató gyerekek a velük jövő pedagógusok előadásában a magyar történelemmel ismerkednek. A diákok között vannak olyanok is, akiknek a nagyszülei, dédszülei még Magyarországon éltek, másoknak nincsenek itteni rokonaik, de érdeklődnek hazánk iránt. A nyári hónapokban a három magyar község polgárai vehetik birtokba a Népházat. A hasznosítás módjáról a tanácselnök nem akart szólni, mert mint mondta, neki megvannak az elképzelései, de ősszel helyhatósági választás lesz, s a döntő szót majd az önkormányzatok mondják ki.

Kóta István elmondta, hogy az avatóünepségre hetventagú csoport érkezik az NSZK- ból. A waghauseli delegációt már az új Népházban szállásolják el.

H. É.

Egyedülálló vállalkozás

Gyógyszertár az áruházban?

A szigetszentmiklósi Márka Skála áruházból kedvező hírek érkeztek az utóbbi hetekben, napokban. Igaz, az örvendetes hírek csak a vásárlóknak jelentenek jót, a szerződéses üzletrészek vezetőinek már nem annyira. A földszinti ruházati kereskedésnek, melyet több százan is felkeresnek naponta. nagy konkurencia az emeleti horgászbolt helyén megnyílt újabb ruházati részleg, ahol gyermek-, bakfis- és kamaszholmikat kínálnak.

Az áruház vezetőinek még más elképzelései is vannak,

Ha ezek megvalósulnak, akkor minden bizonnyal új vevőkörrel gyarapodhat a bevásárlóközpont. Az áruház igazgatója, Pongrácz Gábor tárgyalásokat folytatott a Pest Megyéi Gyógyszertári Központ igazgatójával. Eddig any- nyit sikerült megtudnunk, valószínűleg , nem lesz akadálya annale, hogy egy gyógyszertár nyithassa meg kapuját a Márka Skálában. Ha az üzlet megköttetik, egyedülálló vállalkozás lesz a hazai kereskedelemben, hogy egy patika működik áruházban.

m. i.

Gycgynövényes orvosok magánrendelése

Egymásnak a kilincset

A budaörsi kétszintes épület. melyet eredetileg családi háznak terveztek és építettek, egy esztendő óta — mint a községben nevezik — gyógy- centrum. A kapu melletti táblán vörös kereszt jelzi, mit rejt az épület, ahol három orvos fogadja reggeltől estig a betegeket.

A kamaraerdei Ifjúsági Parkkal szemben lévő gyógy- centrum nem más, mint magánorvosi rendelő, ahol a természetgyógyászat eszközeivel, fizikális gyógymódokkal (például lézerrel és akupunktúrával), a hagyományos gyógyszerek száműzésével — természetesen megfelelő honoráriumért — kezelik a betegeket, akiknek többsége kisgyermek.

Ottjártunkkor délután két órakor váltotta egymást dr. Szikra Tamás és dr. Lerner Péter. Amikor arról kérdeztük őket. hogy milyen betegségek kezelésével foglalkoznak, szinte egyszerre sorolták azokat a kórokat, melyektől igyekeznek végleg megszabadítani a betegeket. A gyermekeknél gyógyítanak asztmát, torokgyulladást, krónikus köhögést és hörgőgyulladást. A fülgyulladás okozta fájdalmakat a hallószerv felszúrása nélkül szinte néhány órán belül meg tudják szüntetni.

A rendelőben szinte egymásnak adják a kilincset a különféle allergiás betegségben szenvedők. Az orvosteam — melynek tagja még dr. Nánási Ferenc is — úgy véli: ha csak lehetséges, el kell hagyni a szintetikus gyógyszereket, amelyek sokszor többet ártanak, mint használnak. Helyettük a számtalan gyógynövényből készült tinktúrákat, keverékeket, teákat ajánlják, illetve adják a betegeknek. Ezeket a gyógynövénykészítményeket meg lehet vásárolni a gyógy centrumban. Mint

megtudtuk: ezeknek az alkalgyításért. Ilyenkor havi 500 forint befizetése mellett, ha a gyermek megbetegszik, a rendelési időben bármikor fogadják. A kezelés tehát ingyenes, csak a gyógykeveréket kell megfizetni, melynek ára 500 forint, és egy kúrára elegendő.

A magánrendelőt bárki felkeresheti. Előzetes bejelentkezés után fogadják a betegeket.

Biocentrum

Biocentrum nyílt Szentendrén, a volt Duna-parti művelődési házban. A Biogenich Kft. kialakította központban olyan élelmiszereket kínálnak, amelyek kemikáliamentes anyagokból készültek. Emellett egy állandó klub kezdte meg a tevékenységét, ahol a biotermesztéssel kapcsolatos kérdésekről cserélhetik ki tapasztalataikat a gyakorlati szakemberek, és ahol szaktanácsadást is kaphatnak a vegyszerek felhasználása nélkül termesztő gazdák. A vegyszerek elhagyásával termesztett zöldségek, gabonák, gyümölcsök iránt külföldön igen nagy a kereslet, s magasabb árat is szívesen megadnak értük.

mmm AA o z i

mazásával szinte állandó javulás tapasztalható.

A köhögős, allergiás, asztmás betegek többségének van homlok-, illetve arcüreggyulladása is, Ezeknek a kezeléséhez infravörös lézersugarat használnak, amely elpusztítja a kórokozó baktériumokat. A krónikus légúti megbetegedésekben szenvedőknél szinte észrevétlenül alakulhat ki gyulladásos góc, mely számos fertőzés kiindulópontja lehet. Ezeknek a betegeknek az orr- garatüregét fájdalommentes beavatkozással letörlik, illetve kitisztítják. Néhány kezelés után végleg megszűnik az éjszakai fullaszt» köhögés. Ugyancsak csillapítólag hat ilyenkor a talp- és reflexmasz- szírozás.

A gyógycentrumban néhány mozgásszervi megbetegedésen, például a ritka, de nagyon komoly Becbterew-kóron kívül gyógyítanak érszűkületet, fog- ínvsorvadást, a bőrbetegségek közül pedig lábszárfekélyeket, pikkelysömört és egyéb, nehezen gyógyuló sebeket.

Dr. Lerner Péter elmondta, hogy különleges kozmetikai jellegű kezeléseket is végeznek. Mint megtudtuk, az aku- punktúrás kezelésen kívül olyan gyógynövényeket ajánlanak a testsúlyfeleslegüktől megválni kívánóknak, amelyek csökkentik az étvágyat, s kúraszerű szedésük hozzásegít a fogyáshoz.

A gyermekeken kívül felnőtteket is gyógyítanak, de csak negyvenesztendös korig. Az első vizitdíj 600 forint, a további kezelési díj a diagnózis függvénye. A páciensek egy kezelésért 500 forintot fizetnek. A krónikus betegeknek egy-egy kúra 15-20 kezelésből áll. Abban az esetben, ha egy olyan kisgyermek betegedik meg, akit már előzőleg is kezeltek a budaörsi gyógycentrumban, akkor a szüleinek már nem kell fizetniük a gyóDunakeszi. Rákóczi. Augusztus 9-10-én y,6 és 8: Vak végzet (színes, mb., am. akciófilm) ; lî-12-én i/j4: Az idő urai (színes magyar- francia rajzfilm) ; 11-12-én 1,6 és 8 : Rendőrakadémia, 5. (színes, mb., am. vígjáték) ; 13—15-én ■’ .6 és 8: Papa, én nő vagyok (színes, mb., am. vígjáték).

Dabas. Autós. 9—12-én 9: Ür- golyhók (színes, mb., am. sci-fi- paródia) ; 13—15-én 9: Bízzál bennem! (színes, am. bűnügyi vígjáték).

Érd. Autós. 9-10-én 9: Lököttek (színes, mb., am. vígjáték) ; 11-12- én 9: Micsoda nő (színes, mb., am. vígjáték): 13-14-én 9: A nagy kékség (színes, mb., am.—francia kalandfilm): 15-én 9: Nicsak, ki beszél... (színes, mb., am. vígjáték).

Gyál. Dózsa: 10-én ‘/a®: Lángoló Mississippi (színes, mb., am. film); 11-én ’.6: A háború áldozatai (színes, am. film) ; 12-én

1 :6 : Nagy zabálás (színes, olasz— francia film) ; 13-án V26 : Erik, a viking (színes, mb., angol vígjáték); 15-én y26: Papa, én nő vagyok (színes, mb., am. vígjáték).

Nagykáta. Rákóczi. 9-10-én 6: Halálos fegyver (színes, mb., am. krimi) ; 11-12-én 6 : Dumbo (színes, mb., am. rajzfilm) ; 11-12-én 8: Good bye, Emmanuelle! (színes, francia erotikus film) ; 13-án 6 és 8: Könnyű vér (színes magyar film).

Pomáz. Szabadság. 10-én 6: Arizonai ördögfióka (színes, mb., am. vígjáték); 11-én 6: Gyilkos lövés (színes, am. krimi); 12-én 6: A tengeralattjáró (színes,

NSZK-kalandfilm) ; 13-án 6: A

Vadnyugat fiai (színes, am. western).

Ráckeve. Autós. 9-10-én 9: Gyilkos lövés (színes, am. krimi) ; 11-12-én 9: A menekülő ember (színes, arn. krimi); 13-14-én 9:

Tremors (Ahova lépek, szörny terem (színes, am. scifi) ; 15-én 9: Vak végzet (színes, mb., am. kalandfilm).

Szentendre. Autós. 9—12-én 9!

Papa, én nő vagyok (színes, mb., am. vígjáték); 13—15-én 9: Ürgolyhók (színes, mb., am. sci-fi- paródia). Dunakorzó, 9-én 5 és 7: Nincs kegyelem (színes, am. krimi) ; 10-én 5 és 7 : Szellemirtók, 2. (színes, mb., am. sci-fi-paródia) ; 11-12-én 3:. Vértestvérek (színes, mb. NDK-kalandíilm) ; 11-12-én 5 és 7: Saigon — A tiltott zóna (színes, mb., am. krimi) ; 13-14- én 5 és 7: Vak végzet (színes, mb. am. kalandfilm) ; 15-én 5 és 7: Magánbűnök, közerkölcsök (színes olasz—jugoszláv film).

Szigetszentmiklós. Kossuth, lóén 6 és 8: Kötéltánc (színes, am. krimi); 11-én 6: Roger nyúl a pácban (színes, mb., am. vígjáték); 11-én 8, 12-én 6: Good bye, Emmanuelle! (színes, francia erotikus film) ; 13-án 6 és 8, 14-én 6 : Marslakó a mostohám (színes, mb., am. vígjáték).

Százhalombatta. Műv. ház. 9-én 7 : Bizzál bennem ! (szines, am. bűnügyi vígjáték) ; 10-én 7 : Erik, a viking (színes, mb., angol vígjáték) ; 11-12-én 7: Micsoda nő

(színes, mb., am. vígjáték) ; 13-án 7: Saigon — A tiltott zóna (szines, mb., am. krimi); 14-én 7: A nagy kékség (színes, mb., francia—am. kalandfilm).

ócsa. Műv. ház. 10-én :,6 : Nincs kiút (színes, mb., am. krimi) ; 11- én V26: Cinema paradiso (színes, francia—olasz film); 12-én y26: A légy, 2. (színes, am. sci-fi).

Pilisszentiván. Autós. 9-10-én 9: Bízzál bennem! (színes, am. bűnügyi vígjáték): 11-12-én 9: A rendőrsztori folytatódik (színes hongkongi krimi); 13-14-én 9: Gyerekjáték (színes, mb., am. horror); 15-én 9: Saigon — A tiltott zóna (színes, mb., am. krimi).

Miért van téesze/lenes hangulat?

Búcsúsimogatás egy zsák búzán

1959 elején szokatlan esemény történt a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban. Ott és akkor egetverő szenzációnak számított, hogy egy negyedikes tanulót átkérettek a városi pártbizottságra tanítás idején.

A pelyhedző álló fiatalember behúzott nyakkal követte a küldöncöt, a pedellus-portás mindkettőjüket niegsíivegelte. — No nézd csak, miből lesz a cserebogár — dünnyögte magában. A jóember azt hitte, a Csák-gyerelt megindult a karrier csúcsára, mi másért is hívnák a pártbizottságra? Akkoriban sokan csináltak karriert tizennyolc éves fejjel. Sokan, de Csák Pista nem ezek közé tartozott, már csak azért sem, mert az apja neve mellett 38 hold jó kunsági földet jegyeztek a hozzá tartozó tanyával. Csák Istvánt bevezették az első titkárhoz, akinél már ott ült idősebb Csák István.

— Harminc év távlatából még mindig jól emlékszem arra a beszélgetésre, amely körülbelül így folyt le: — Hallom, maga éltanuló. Szeretne tovább tanulni, egyetemre menni ? Bólintottam, hogy igen. — Márpedig abból nem lesz semmi — emelte fel a hangját a titkár. — A nép pénzén nem taníttatjuk a nép ellenségeinek gyerekét. Köszönje meg ennek a konok, fafejű apjának, hogy nem fog továbbtanulni.

Út a karrierhez

Még mondott mást is. így tudtam meg, a község gazdái ahhoz kötötték a belépésüket a téeszbe. hogy apám lép be

először. Vagyis apám kulcsfigurája lett a felülről erőltetett tagosításnak. Később azt is hallottam, a titkárnál lezajlott „rábeszélés” előtt apámat már mások is próbálták győzködni. A szürke pu f ajk ások. Sötétben, tanúk nélkül. Apám erről flegmán csak annyit mondott: nem az a legény aki adja, hanem aki állja.

• A titkárnál mit végeztek?

— A titkár felállt és azt mondta: adok egy utolsó lehetőséget, beszéljék meg egymás közt. Én addig kimegyek.

És amire nem tudták fenyegetéssel, tettlegességgel rábírni. az öreg Csák megtette a Pista gyerek jövőjéért — aláírta a belépési nyilatkozatot. Utána aláírta mindenki, s megalakult a Jászberényi Haladás Tsz, melynek elnökéül Csák Istvánt választották.

@ Ezek után joggal hihetnem, hogy ifjú Csák István csak úgy besétált az egyetemre, mert felülről leszóltak,

— De mennyire, hogy leszóltak! Csak abban nem volt köszönet. Az állatorvosi egyetemre felvételiztem sikerrel, mégsem vettek fel. mert „nem volt elég hely”. Apám felment a dékánhoz, aki megmutatta a jászberényi pártbizottság levelét. Ebben fehéren-feketén az állt, kulákgyerek vagyok, nem javasolnak továbbtanulásra.

Idősb Csákról nemhiába mondták, hogy konok jászkun. — Ha kell elmegy az úristenig! — dühöngött. El is ment. Hogy az ki volt. s hol állt a trónusa, nem tudni. Az viszont tény, hogy Pista naooikon belül kapott egy értesítést: az állatorvosi felvételin szerzett

pontjai alapján felvételt nyert a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre — mezőgazdásznak.

Kényszerű pályakorrekció, amikor még el sem kezdte a pályát. Ilyen esetekben tíz végzősből egynegyed idő előtt lemorzsolódik, fele sosem jut túl a középszerűségen, s jó ha egyről-kettőről elmondhatjuk ; kiváló ismerője a szakmának.

— Jó eredménnyel végeztem, alighogy kézbe kaptam a diplomát, ki akartak nevezni téeszelnöknek. Sem, akkor sem később nem féltem a felelősségtől, a józan ész mégis azt súgta: sem tapasztalatom, sem tudomásom az ilyen státushoz.

Úgy látszik, a sors könyvében mégis az volt megírva, hogy elnök legyen belőle, de erre majd csak 1975-ben került sor, amikor a farmosi és tápiószelei téeszek fuzionáltak.

Egy maréknyi ember

Az AS 15-05-ös rendszámú NIVA-t mindenki ismeri a Tá- pió patak környékén, ez az „elnöki batár”. Egy egész napot rázkódtam rajta Szele és Farmos közt; dr. Csák István havi háromezer kilométert rázkódik. Sofőré nincs, hajnalban maga ül elsőnek volánhoz, s este utolsónak áll be a parkolóhelyre. Néhány éve még érdemnek számított az ilyen buzgalom, ma már senki sem díjazza. A megkérdezettek közül csak egvetlen nyugdíjas tag mondta, hogy szereti, kedve’i Csák Istvánt. A többi csak hürr.imögött. vagv ..kovakőit". Mi az, amit e’lene felhoznak? Nem engedi a betakarítás utáni tallózást (böngészést), intkább beszán tat ja az elhullott kalászt, kukoricacsövet, leszedetlen paprikát, paradicsomot. E panasz kivált Szelén hangzott el. A környezetvédők a tarlóégetést nehezményezik, meg egyes területeken a fairtást. Kívülállóként is azt mondom, mindebben több a vélt, mint a valós sérelem, nem annyira az elnökkel szemben, mint inkább a téesz ellen erősödött meg az ellenszenv. Harminc év után most mondhatják ki nyíltan az emberek: nem akarunk közösben dolgozni.

• Felejtsük el az indíttatást, a családi hátteret, nem mint magánembert, hanem mint elnököt kérdezem: mi a véleménye úgy általában a téeszekről, s milyennek látja a magyar mezőgazdaság jövőjét? — kér- dezemv Csák Istvántól két kukoricatábla közt rázódva.

— Nem szeretek „általában” véleményt mondani. Maradjunk tehát a hazai terepen. A Tápiómente Mg. Termelőszövetkezet összterülete több mint ötezer hektár. 3700 a szántó, 500 az erdő, a többi rét, legelő, nádas. Nagy falat, tudni kell megrágni. Eddig megrágtuk, az országos átlagnál mindig és mindenben jobbak voltunk. Hogy miért van mégis téeszellenes hangulat? Én fenntartással kezelem ezt a tünetet, talán nincs is olyan súlya a dolognak, mint sokan hiszik.

9 Vagyis itt nincs igény a földre?

— A márciusi közgyűlés előtt kiküldtünk 400 körlevelet azoknak a tagoknak, akiknek a földje nem lett megváltva. 1200 hektárról van szó, jói-észt jó minőségűekről. A körlevélben azt kértük, jelezze, aki igényt tart a földre. Tudja, hányán írtak? Négy személy, a négyük jogos igénye 12 hektár. Ez is nagyon jól szemlélteti. hogy a téeszek felszámolását az emberek jelentős része nem óhajtja, nem ismerik ki magukat a földtörvény körüli vitákban.

Lehet. Viszont a jelen tulajdonosi formát nagyon is élénken vitatják, s az irányítás módjával sem értenek egyet. Egy téeszt gyakorlatilag egy maréknyi ember irányít, ők mondják meg, mit, hová és mennyit vessenek. Néhány ember jó vagy rossz döntésén múlik százak sorsa, ám a rossz döntésekért legfeljebb leváltják, elküldik a vezetőt, de be nem zárják, s még arról sem hallottunk, hogy valaki fizetett.

A fentieket Csák István sem vitatja. — Azzal egyetértek, hogy állítsuk vissza a tulajdonviszonyokat, de ettől még megmaradhat a szövetkezeti forma. Legfeljebb nem mamut méretekben. Szerintem a kisszövetkezeteknek van jövője. Egy családra 30-40 hektár föld, 10-15 család alkothat egy szövetkezetét. Ezek a kis szövetkezetek kialakíthatnak egy vagyonkezelő központot, minimális szakembergárdával és megfelelő gépparkkal. A szakemberek beszerzik a vetőmagot, műtrágyát, vegyszereiket, gyomirtót, gépet, gépalkatrészt, biztosítják az érdekképviseletet, és az információ áramlását; mikor mire van kereslet a hazai és nemzetközi piacon, mikor mit és hol lehet olcsón megvenni. A tulajdonosi szemléletet és az egyéni felelősséget úgy lehet a legjobban kiterjeszteni a szakembergárdára. ha maguk is érdekeltek tőkével. Mindjárt menedzsercentrikusább egy üzletkötő, ha a saját zsebe is megérzi egy rossz döntés következményét!

Áhítat nélkül

Rémlik, mindez nem új. A dán parasztok már régen így csinálják, a hollandok is ösz- szefogva tartják fenn a gátakat, amelyek megvédik a földjeiket a tengertől. De vajon a magyar mezőgazdaságot ki védi meg, lesznek-e mecénásai, mint az iparnak? Aligha. A mezőgazdaság felé nem mozdul a nyugati tőke, mert a föld profitját az emberen kívülálló tényezők befolyásolják. Hiába a jó szándék, a hozzáértés, ha a jég közbeszól, s az aszállyal sem lehet megbirkózni csak fohásszal. De erre nem adnak hitelt, dóré dolog abban bízni, hogy önmagunk ereién túl másra is számíthatunk. A magyar mezőgazdaságot csak a magyar paraszt teheti rendbe. Szerencsére a mezőgazdaság nincs olyan mélyponton, mint az ipar, az „élni kell, enni muszáj” törvény nem hagyja elsüllyedni.

Előbb Farmoson, majd Szelén részt vettem a gabonaosztáson, figyeltem az új búzát zsákokba öntő emberek arcát, viselkedését. Egykedvűen lapátoltak, szidták a port meg a meleget. De jó szó nem hangzott el, s az arcokra nem ült ki az az áhítat, amely évszázadokon át úgy hozzátartozott a földdel viaskodó magyar paraszt gondoktól barázdált arcához, mint pipacs a búzához.

— Vigyék, emberek, vigyék — biztatta őket az elnök, s valami suta, szégyenlős mozdulattal simított egyet a zsákokon. Lehet, ugyanaz járt a fejében, mint az enyémben: vajon nem ez az utolsó osztás? Lesz-e még osztozkodás búzán a Tápió menti téeszekben?

Csák István zsákot simogató kezét nem a holnaptól való félelem mozdította. Ha széjjelhordják a téeszt, neki is van mit visszakérnie. Ha nem Farmoson. hát Jászberényben.

— Nekem nem, az apámnak. Hál ’istennek még él, sőt, dolgozik, fóliázik az öreg jászkun.

A két Csák jól megél majd a 36 hold kunsági földből, talán még a régi tanyát is felépítik. S miközben a saját földjüket szántják, elmeditálnak azon, mi értelme volt az elmúlt harminc év küzdelmeinek?

Matula Gy. Oszkár