Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-07 / 184. szám
4 FW I. .»#£€.» *7] 1990. AUGUSZTUS 7., KEDD Tér, idő és hangulat Akinek két élete van Ritka szerencsés ember az, akinek egy emberöltő alatt — két élete van. Alighanem közéjük tartozik Losonci Lilla festőművész is. Taksonyban született, de mivel édesapja vasutas állomásfőnök volt, a család mindig vándorolt. A háború éppen Szabadkán érte őket, ahol átéltek egy bombázást is. Amikor már lehetett, folytatta tanulmányait. Érettségi után elvégezte az egyetemet, magyarból, történelemből és németből szerzett diplomát. Itt ismerte meg életre szóló társát, akivel összeházasodtak. Jogi takácsok Téves telekalakítás • Továbbdolgozó! nyugdíjpótlék • Végrehajtás a gyed-re Két fiúk született, akiket tisztességben, szeretetben fölneveltek. ö eközben tanított, gondoskodott a családról, tá- masza-ösztönzője lett férjének, Losonci Miklós művészettörténésznek. Igazi jó feleségként és anyaként szolgálta a családot. S az évek múlásával nagymamaként is ezt folytatta. Ekkor váratlan fordulat történt. Festeni kezdett. Ezt azonban még a férjének is csak egy idő után árulta el. Igaz, mindig szeretett rajzolni, egészen fiatalon festett is. Tizennégy éves volt, amikor a duna- haraszti templom oltárára három kisebb képet kértek tőle. E tevékenysége olyan figyelemre méltó volt, hogy még az érettségi elnök is azt mondta: kislány, soha ne hagyja abba a festést. Akkoriban leginkább babákat rajzolt, aztán ruhákat tervezett. Egyetemista korában gyermekruha-tervezőként és modellezőként dolgozott a Háziipari Szövetkezet számára. Az első kiállítására öt évvel ezelőtt került sor, amely igencsak meglepte a szakmát. Hirtelen-gyorsán megismerték nevét. Azóta hihetetlen energiával állandóan fest — és jelentkezik képeivel. Negyvenkilenc önálló táiflata volt és huszonnyolc csoportos kiállításon vett részt. Bemutatkozott, már Vácott. Szentendrén~ Abonyban, Szigetszentmikló- son, Ráckevén, Százhalombattán, Érden — és ez csak a megyei kiállítások színhelye. Láthatták műveit az ország különböző részeiben, és akadt már belga, német, amerikai francia, osztrák, japán és spanyol vevő is műveire. Most éppen Kecskeméten láthatók alkotásai, s ez az anyag szeptemberben Firenzébe kerül, onnan pedig Mann- heimbe. A múzeumi hónapban Jászberényben nyílik tárlata. Ezzel egyidejűleg került a boltokba a róla szóló könyv, amelyet Pogány ö. Gábor művészettörténész és a zsámbéki főiskola tanára, Kovács József László írt. Amikor beszélgetünk, mindezeket tényszerűen mondja el. Ügy, mintha egy kívülállóról lenne szó. Kislányhangjából hiányzik mindenfajta büszkeség és dicsekvés. Leginkább mintha önmaga is rácsodálkozna arra, ami vele az utóbbi esztendőkben történt. A rengeteg összegyűjtött élmény, tapasztalat pedig színeket, formákat ölt. Évtizedeken keresztül hordozza magában ezeket, most pedig festményein mondja el felismeréseit. Aki megáll képei előtt, elgyönyörködik bennük. Lenyűgöző színei, életszerűsége nyugalmat kelt az emberben. Mindegy, hogy nádfödeles tanyai házikókat, hóförgetegben szekerével haladó parasztembert, vagy haraszti Duna-partot tár elénk. Egyik sem hordoz tragédiát, drámai mondanivalót — csak mögöttes módon érzékeltetik annak lehetőségét. Űjabban a tél izgatja. Néhány hónappal ezelőtt Pogány Ö. Gábor a szuzdáli templomot ábrázoló alkotása láttán azt mondta: telet nagyon nehéz festeni. Azóta nem hagyja nyugton a téma, amelyről szebbnél szebb alkotások születnek. Mindig átkölti a dolgokat. Jól érzékelhető ez a ráckevei templomot megörökítő képén. Az égbe törő gótika nála falusi templom jelleget ölt, szinte emberi melegséget kap. Néhány munkája merész vállalkozás. Ezek a se nem táj-, se nem csendélet festményei. Amikor például a vásznat az érett búzakalászok töltik be, amelyek között piros pipacsok vidámkodnak. Vagy amikor csak a vízparti tájat ábrázolja, ahol az ágnak csupán tükörképét látjuk. A föld nagyobb teret foglal el művein. Mindez az élet erejének dicsőítése. Képei arra késztetnek bennünket, hogy megtanuljuk látni az élet szépségét a nehéz helyzetekben is, s egyúttal segítenek túllépni önmagunkon a sorsverte pillanatokban. Amikor ezeket a gondolatokat hallja, szerényen elmosolyodik, s csöndben megjegyzi: Mindig azt tanultuk — fogalmazza meg —, hogy térben és időben élünk. De ezenkívül — teszi hozzá — hangulatban is. Mást nem akarok, mint ezt jobbá tenni. • Z. M. gyáli olvasónk 1990 tavaszán építési telket vásárolt az egyik vidéki tanácstól. Az ingatlant a nevére bejegyezték és a tereprendezést is elkezdték. Ekkor kapták meg az újabb határozatot, amelyben közölték : téves telekalakítás miatt a tulajdonjogot visszavonják és a vételárat visszafizetik. Az eljárást igazságtalannak tartja olvasónk, mert ennél több a kára. Amikor valaki szerződést köt. arra is kötelezettséget vállal, hogy a tulajdonos zavartalanul használhatja a megvásárolt vagyontárgyát. Ha ennek az ígéretnek bármilyen okból nem tud eleget tenni, viselnie kell magatartásának következményeit. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy az ádásvétel eleve nem jöhetett volna létre, mert az eladónak nem volt a tulajdonában eladható ingatlan, mivel az állam- igazgatási szabályok szerint nem alakítható ki a szerződésben meghatározott helyen építési telek. Ez a megállapodás tehát semmis, így vissza kell állítani az aláírás előtti helyzetet. A vásárlót azonban a vételár visszafizetése önmagában nem kárpótolja, ezért minden olyan költséget meg kell téríteni, amely a meghiúsult vásárlás következtében nála felmerült. (Például vételi illeték, a telken végzett munka, stb.) Mindezen túl a kifizetett vételár után kamatra is igényt tarthat. A jogszerűtlenül eljáró tanáccsal szembeni igényét tehát az állampolgár végső esetben a bíróság előtt is érvényesítheti. • Nemsokára betölti 60. életévét V. J. kerapesi asztalos. Munkahelyén marasztalják, de csak akkor dolgozik tovább, ha meghagyjak a nyugdíjpótlékát. A továbbdolgozásra ösztön- : zö nyugdíjpótlék szabályai .továbbra is fennmaradták de a jelentőségük csökkent. A dolgozónak ugyanis akkor is lehetősége van teljes munkaidőben munkát végezni, ha a nyugdíját folyósítják a számára. Döntenie kell, hogyan jut kedvezőbb helyzetbe: a személyi jövedelemadó és a nyugdíjjárulék megfizetését követően kedvezőbb keresetre, vagy pedig az ösztönző nyugdíjjárulékra tart-e igényt. Ösztönző nyugdíjjárulékpt annak lehet megállapítani, aki a 60. (férfi), illetve az 55. (nő) születésnapját követően nyugdíj megállapítása nélkül legalább 365 naptári napot munkában töltött. 1980. december 31-ét követően csak a fizikai munkakörben dolgozókat illeti meg ez a kedvezmény. A termelésben és a forgalomban, valamint a lakosság ellátásával kapcsolatban állók minden év után hét, egyéb munkakörben három százalék ösztönző nyugdíjjárulékra jogosultak. • Testvéremnek 20 000 forintot adtam kölcsön, írja egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk. Hiába kérem vissza a pénzem — amiről írás is készült —, testvérem azt mondja. hogy ő gyeden van, egyedül neveli gyermekét, nem tudok ellene tenni semmit. Igaz-e ez? Minden kölcsönadó maga viseli annak kockázatát, hogy olyan személyben bízik-e meg, aki arra méltó, vagy sem, tehát. hozzájuthat-e a pénzéhez, vagy pedig hoppon marad. A kölcsönről adott elismervény csak akkor bír igazi értelemmel, ha annak, aki a kölcsönt kérte, van pénze vagy vagyona és a tartozást az állam a maga kényszerítő eszközeivel be is tudja rajta hajtani. A jogerős ítélet tehát önmagában még nem garancia arra. hogy a kölcsönadó a pénzéhez jut, hanem szükséges az is, hogy a kötelezett lefoglalható vagyonA kormány 8/1990. (VII. 17.) sz. rendeletével felfüggesztette az újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsönével kapcsolatos igazolások kiadását.-A-jogszabályt a Magyar Közlöny 1990. évi 68. száma tartalmazza. Módosította 1990. LUI. törvényével az Országgyűlés az Állami Vagyonügynökség és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló korábbi jogszabályt. E rendelkezést a Magyar Közlöny 1990. évi 71. számából ismerhetik meg. Az 1990. évi LIV. törvénnyel ismételten módosították az alkotmányt. Űj törvényeket alkotott az Országgyűlés. Az 1990. évi LV. nal. vagy jövedelemmel rendelkezzen. A végrehajtásra vonatkozó szabályok meghatározzák, hogy a járandóságok mely köréből lehet a tartozásra levonni. Az közismert szabály, hogy a munkabérekből maximum 33 százalékot, kivételes esetekben 50 százalékot lehet letiltani. Más szabályok vonatkoznak a táppénzre, a munkanélküli-segéiyre, a gyermekgondozási díjra. Ilyen járandóságból ugyanis csak a tartásdíj és táppénz címén jogalap nélkül felvett összegeket lehet levonni és a levonások együttes összege nem haladhatja meg a 33 százalékot. Olvasónknak tehát ebben az esetben nincs más lehetősége, mint hogy megkísérelje, hogy követelését az adós tulajdonában lévő ingókból, illetve ingatlanokból hajtsák be. Ha az adós ezekkel sem rendelkezik. a végrehajtási eljárás — mint eredménytelen — szünetel és azt csak akkor lehet folytatni, ha valamilyen lefoglalható vagyontárgy ismertté válik, az adós újra jövedelemmel rendelkezik, illetőleg valószínű, hogy az eljárás eredtörvény az országgyűlési képviselők jogállását, az LV1. törvény pedig az országgyűlési képviselők tiszteletdíját, költségtérítését és kedvezményeit hátározza még. A 15/1990. (VII. 27.) korm. sz. rendelet az egyes személyi szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről intézkedik. 17/1990. (VII. 27.) sz. rendeletével módosította a kormány a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló korábbi MT- rendeletet. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1990. évi 72. számában olvashatóak. Vennes Aranka Losonci Lilla: Öcsa ményes lesz. Dr. Sinka Imre § Tíz nap rendeletéi Vérfertőzésért öt esztendő Kiderült a hétpecsétes titok Théba városának ókori királya; Oidipusz, a monda szerint, egy jóslat beteljesüléseként feleségül vette Iokasztét, akiről nem tudta, hogy a tulajdon anyja. Amikor rádöbbent arra, hogy mit cselekedett, kiszúrta a saját szemét, és vakon tengette tovább életét. Az istenek büntetéseként pedig dögvész pusztított Thébában. A mondát Szophoklész dolgozta fel, s Oidipusz nevét ma is egybekapcsolják az egész világon a vérfertőzés fogalmával. A vérfertőzés bűn, már a gondolata is mélységesen megdöbbenti, elriasztja az emberéket. Az igazságügyi szakemberek szerint sokkal gyakrabban fordul elő, mint ahányszor ügy lesz belőle. Hétpecsétes titok, de olykor mégis kiderül, mert valaki nem bírja tovább, és beszélni kezd. A most következő bűnesetben minden szereplő nevét megváltoztatjuk, a fiatal lányok miatt, akik áldozatai egy emberi mivoltából kivetkőzött apának. Az apát — nevezzük Kovács Ferencnek — néhány nappal ezelőtt, nem jogerősen, öt év szabadságvesztésre ítélte a Budaikörnyéki Bíróság. Leánya ágyában A történet színhelye egy Pest megyei város, ahol — mint mindenütt az országban — sorra épülnek a nagy ablakos. emeletes családi házak. Kovácséknak szintén szép otthonuk van, még medencét is építettek a kertben, öt gyermeket nevelnek. Kovács Ferencné tavaly február 10-én feljelentést tett a városi tanácsnál, mely szerint férje több esetben megerőszakolta tizennyolc éves lányát, Klárát, akit meg is vert, ha védekezni próbált. Állítása szerint gyermeke egy ideig hallgatott, mert az apja megfenyegette, hogy nagyon megveri, ha arról a dologról beszél valakivel. A gyámhatóság segítségét kérte, mert a rendőrség tehetetlen. Ám a rendőrség mégsem volt tehetetlen, ugyanis néhány nap múlva Kovács Ferenc ellen erőszakos közösülés bűntettének alapos gyanúja miatt elrendelték a nyomozást. Az előterjesztésben az is szerepel, hogy alapos gyanú merült fel arra is, miszerint Kovács Ferenc rendszeres nemi kapcsolatban áll idősebb, huszonegy esztendős lányával, Arankával. A vádlott felesége így látja az életüket: — A házasságunk a harmadik gyerek születése után romlott meg, a férjem gyakran kimaradozott, sőt 1975-ben jó félévig külön is laktunk. A gyerekeket én neveltem, a férjem elköltözött a nőjéhez. Egy év múlva megpróbáltuk rendezni családi életünket. Ügy-ahogy sikerült is egy időre, de ismét kezdődtek a problémák. A nagyobbik lányom továbbtanult Pesten a szakmunkásképzőben, de a férjem betegesen féltékeny volt rá. Kiszámította, hogy mikorra ér haza, és ha később jött, akkor keményen megbüntette; 15-20 percig a gyereknek egy helyben kellett guggolnia, és ha elesett, felpofozta. Többször engem is megvert. Arankának nem lehettek barátai, barátnői, csak a testvérével mehetett el otthonról. Három éve a férjemmel teljesen megszüntettem a kapcsolatot. Ugyanabban a lakásban laktunk, de külön háztartásban. A gyerekeket én neveltem, de később a férjem nem hagyott, bennünket békén, és Arankát magához csalta. Kávézás ürügyén A probléma akkor kezdődött, amikor a gyerek megismerkedett egy fiúval. Elég komolynak tűnő kapcsolat látszott kialakulni, de ekkor a férjem közbeszólt, és nagyon sokszor megverte a kislányt. Aranka terhes lett. Arra jól emlékszem, hogy a férjem emiatt önkívületi állapotban, volt. Sokat ivott, és ő követelte, hogy a terhességet azonnal meg kell szakítani. A Rókus kórházban végezték el a műtétet, s a kislány még azon a napon hazajött, mert jól érezte magát. Ezen az estén a férjem befeküdt az Aranka ágyába, és minden este vele aludt, csaknem egy évig. Azután a két kisebb gyereket is elvette tőlem, majd engem kizavart a lakásból, hogy költözzem el onnan. El is költöztem Klára lányommal, abba a lakásba, amit az anyósom a bátyjától örökölt. Már vagy egy hónapja ott laktunk, amikor Klári elmondta nekem, hogy az apja mit csinált vele. Részletek Klári vallomásából: nyolcadik osztályos voltam, 1986 telén, amikor az apu első alkalommal nem úgy közeledett hozzám, mint máskor. Amikor elengedett, azt mondta nekem, hogy ne mondjam el senkinek sem. Én ezután mindig megtettem neki, amit akart, mert féltem tőle. Előfordult az is, hogy nagyon szerettem volna házibuliba menni, de apu azt mondta, hogy csak akkor enged el, ha háromszor lefekszem vele. Amikor megígértem neki, elmehettem a buliba. Utána mondta apu, hogy tartozásom van. Tudtam, mire mondja, és engedelmeskedtem neki. Részletek a nagyobbik lány vallomásából: tizennégy éves voltam, amikor egyszer nyáron, bizonyítványosztás előtt, apuval és a kisöcsémmel hármasban maradtunk otthon. Fürödtem a kerti medencében, amikor apu kiszólt, hogy főzzek neki egy kávét, és hozzam be a lakásba. Én akkor kétrészes fürdőruhában voltam. Apu odahívott magához, és azt mondta, megmutatja nekem milyen az, ha egy nő és egy férfi szereti egymást. Megmondom őszintén, hogy engem is érdekelt a dolog, izgatta a fantáziámat. Utána azt mondta. hogy ez maradjon a kettőnk titka. Később egy fiúval is jártam, és úgy alakult a dolog, hogy terhes lettem. A fiú szülei eljöttek hozzánk, és én mondtam, hogy nem akarom ezt a terhességet, mert nem tudom, kitől van a gyerek. A fiú apja adott ezer forintot, és elmentek. Volt úgy, hogy az apu nagyon féltékeny volt. Amikor későn jöttem haza, azt mondta, guggoljak fel az asztalra, és a kezem tegyem fel előre vízszintesen. Egy idő után színleltem, hogy leestem az asztalról. Ezután az apu leöntött egy pohár vízzel, és vissza kellett guggolnom. Akkor anyu elment, és szólt a rendőröknek, akik ki is jöttek. Sodródva az árral Részletek a vádlott vallomásából : — A feleségemmel kezdetben nagyon szerettük egymást. Boldogan éltünk, és sorban jöttek a gyerekek. Azután kezdődtek a bajok. Nagyon sokat dolgoztam, mert kellett a pénz, sok gyerek volt. Jártam maszekolni, állatokat tartottam, fóliáztam. Hiába dolgoztam sokat, a pénz mindig kevés volt. Aztán jöttek a veszekedések, kocsmába nem jártam, a sok pénz, amit kerestem, mégis mindig elment. Pedig olykor havonta 25 ezer forintot is megkerestem akkor. Később szexuális téren is kezdődtek a bajok. Nőt szerezni nem tudtam, mivel folyton dolgoztam. Á nagyobbik lányom már betöltötte a 14. évét, amikor egy nyári napon a kertben fürdött a medencében. Nézegettem, milyen szép alakja van. Nagyon ki voltam éhezve egy jó nőre. Megfogtam a mellét és mondtam neki : kislányom, olyan szép telted van. Közösülés után megkértem, hogy ne mondja el senkinek. Én úgy tudom megfogalmazni, hogy sodródtam az árral, és a mai napig is csak úgy érzem, mintha álmodtam volna az egészet. Munkahelyi vélemény a vádlottról: a dolgozó munkához való viszonya jó, munkatársai szeretik. Az utóbbi évektől brigádvezetői feladatot lát el. Fegyelmi eljárás nem folyt ellene. Munkafegyelme jó, a rábízott feladatokat kötelességtudóan elvégzi. Kitüntetésben részesült. Munkaviszonya az eljárás alatt nem szűnik meg. A társadalom tehát megbocsátott, hiszen a vádlott kifogástalan munkaerő, akit visszavárnak. Az ügyben tanúkat is kihallgattak, szomszédokat és ismerősöket, akik azt vallották, hogy tudtak a dologról, de kínos ilyesmivel foglalkozni. Kihallgatták a nagymamát is, aki szerint a fia beteg, és nem büntetni kell őt, hanem gyógykezelni. Az elmeorvosi szak- vélemény szerint a vádlott nem elmebeteg, büntethetőséget kizáró ok nincs. Volt-e értelme a büntetőeljárás lefolytatásának? Klári azt mondja, ő azért fordult a hatósághoz, mert nem akarja, hogy most ötéves húga is olyan sorsra jusson az apjukkal, mint ő és a nővére. Aranka új életet akar kezdeni. — Én titkon reméltem, hogy végeszakad ennek, de az is igaz. én ezért semmit nem tettem. Lehet, hogy ha nincs ez az eljárás, életem végéig így kellett volna élnem. Ga. J.
