Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-06 / 183. szám
1990. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ 3 ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSRA KÉSZÜLVE Győzött a kisgazdák elgondolása Szombaton Bugyi község főterét ellepték a helyi kisgazdák traktorai és mezőgazdasági gépei. Egyelőre nem az ott álló szovjet hősi emlékmű ledöntésére készültek — bár a délutáni nagygyűlésen dr. Tor- gyán József képviselő, parlamenti frakcióvezető azzal a kérdéssel kezdte, hogy miért nem magyar jelkép található már a helyén — hanem csak azt kívánták demonstrálni, hogy elégendő gép áll rendelkezésükre a földek megműveléséhez. Mind a hajdani május 1-jei felvonulásokon, kifényesítve sorakozott mintegy 40 traktor, ezenfelül tehergépkocsik, rotációskapák, kerti kisgépek. Az emelvényen zászlók, jelvények, hangszórók álltak, előtte pedig népviseletbe öltözött citerás gyerekek. A nagy készülődés oka, hogy a délutáni nagygyűlésre dr. Torgyánon kívül vezérszónoknak várták Gerbovics Jenő tárca nélküli minisztert, párt- főtitkár-helyettest, a Parasztszövetség elnökét. Egyelőre azonban csak 11 óra. A község iskolájának napközis ebédlőjében ekkor kezdődött a Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Pest megyei vezetősége és intéző- bizottsága nyílt ülése. Legalább kétszázan várták Dragon Pál megyei elnök ország- gyűlési képviselő felszólalását, aki bejelentette, hogy péntek éjjel elkészült a földtörvény, az MDF és a Kereszténydemokrata Néppárt beletörődött abba, hogy visszaállítsák az lS47-es tulajdoni állapotokat. Nincs akadálya annak, hogy szeptember első napjaiban a Parlament elfogadja a földtörvényt. Dragon Pál azt is bejelentette, hogy ugyancsak pénteken éjfél felé megszületett az önkormányzati és a választási törvény is. Biztos, hogy szeptember 30-án a települések irányítását új emberek veszik át. A kormánykoalíció azt akarja, hogy az önkormányzatok a maguk területén ,, miniparlamentek” legyenek. Úgyhogy most az a cél, hogy minél több kisgazda bejusson a helyi hatalomba, mert az igazi rendszerváltás szeptember 30-án így következik be. Azonban ezért még igen soBalról jobbra Izsó Mihály megyei titkár, Dragon Pál megyei elpök, Herczeg Ferenc megyei szervezőtitkár (Fotó: Erményi Csaba) téssel tapasztalhatta, hogy a Pest megyei kisgazdavezetés a szeptember 30-i helyhatósági választások sikerét legalább annyira fontosnak tartja, mint a földtulajdon visszaállítását. E két kérdéskörön kívül sokat foglalkoztak a sajtóval. Herczeg Ferenc Pest megyei szervezőtitkár keményen bírálta az újságírókat. Szerinte versengenek azért, hogy a Kisgazdapártról rosz- szat írjanak, lejárassák, a lapok pedig nem közlik a helyreigazítást. Sokak meglepetésére Dragon Pál megvédte a sajtót, mondván, hogy példákkal tudja bizonyítani : jóindulatú cikkek is megjelentek, a párt kéréseit is teljesítették az újságok......önkritikusan elmondta, hogy több olyan dolog történt a Kisgazdapártban, amire az újságírók lecsaptak. Ám ezért nem őket kell hibáztatni, nekik az a dolguk, hogy tájékoztassák az olvasókat. Inkább a pártnak kellene ügyelni arra, hogy sem a vezetésben, sem a tagságnál ne történjenek pellengérre állításra alkalmas dolgok. Az értekezleten szó volt még gazdatanfolyamok indításáról, a gazdakörök újjászervezéséről, s megállapodtak abban is, hogy a következő megyei vezetőségi megbeszélést Vácott tartják augusztus 20. és szeptember 1. között. (A Gerbovics Jenővel és dr. Torgyán Józseffel készített interjút a keddi számunkban közöljük.) Vicsotka Mihály kát kell szervezni a kisgazdáknak, mert kiderült, hogy az intézőbizottságok vezetőinek csak a fele van jelen az értekezleten. Sőt, Aszódon és Budaörsön még kisgazdapárti szervezet sincs. Ügy, hogy most a kampánykezdet meghirdetésével egyidőben a párt aktivistái nekilendülnek, s egymás után tartják a gyűléseket, keresik az önkormányzati tagoknak alkalmas képviselőjelölteket. Dragon Pál kimondta, hogy az országgyűlési képviselőválasztáson hiba volt, hogy csak a kisgazdapártiakat támogatták. Most azokat a szimpatizánsokat is segítik, akik feddhetetlenek, s vállalják az önkormányzati munkát. Különösen "nagy a becse;- számukra az értelmiségieknek. Közülük szeretnének minél többet megnyerni a kisgazdapolitika támogatására. A párt figyelme mostanában fordult a nők felé. Az Országgyűlés vezetősége máris megalapította a női szövetséget. Most a megyében is feladat lett ezek kiépítése. A külső szemlélő meglepeHárommiIIiával vágtak neki Tornacsarnok épült Testnevelés tagozat, tornaterem nélkül. Kissé meghökkentőnek tűnhet a dolog, pedig Budakeszin, az általános iskolában mindeddig így volt. Amikor a demográfiai hullám elérte az iskolát, előbb nyolc, majd ugyanennyi, később újabb négy tanteremmel bővítették az intézményt, de tornaterem egyszer sem épült. Jobb híján az udvaron, illetve az aulában tartották az órákat, miközben elsőtől nyolcadikig vitték a testnevelés tagozatos osztályokat, s neveltek ki sok-sok élsportolót a Vasasnak. Három esztendeje merész vállalkozásnak tűnt, amikor a helyi tanács mindössze hárommillió forinttal belevágott a tornacsarnok építésébe. A kivitelezés jogát a törökbálinti Isois Kisszövetkezet nyerte el. Tervezőjük első dolga az volt, hogy felkereste az iskola vezetőit és a testnevelést oktató tanárokat. A kezdeményezés jó visszhangot keltett, hiszen itt korábban nem volt divat kikérni a pedagógusok véleményét. A kisszövetkezettel úgy állapodott meg a tanács, hogy évente módosítják a szerződést, s tételes anyagelszámolás alapján végzik a munkát, így egyik fél sem érezhette magát becsapva. Nos, a napokban adták át az 540 négyzetméteres torna- csarnokot, ami 22,5 millió forintba került. Lényegében elválasztható, két komplett tornateremről van szó, hiszen az 1500 gyereket, illetve a településen működő Viadal önvédelmi sportegyesületet, az A FIDESZ ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK ÜLÉSE Helyi programok kidolgozásán a sor Ülést tartott szombaton Gödöllőn a Fidesz országos tanácsa. A testület a Fidesz- kongresszus döntése alapján ezentúl megyénként két-két állandó képviselőt tömörítő szervezetként működik, amely rendszeresen tartja a kapcsolatot a Fidesz parlamenti frakciójával. A közös munka továbbra is garanciát jelent arra, hogy a tízezres tagság véleményét, egyes kérdésekben az állásfoglalását a parlamenti Fidesz-képviselők ismerjék, döntéseik, véleményük kialakításánál figyelembe vegyék. A tanács napirendjén a helyhatósági választásokra való felkészülés, a megfelelő stratégia kialakítása szerepelt. Amint a résztvevők megfogalmazták, a Parlament által most elfogadott önkormányzati törvény jó esélyt ad arra, hogy helyi szinten minél több fiatal, lelkes, hozzáértő polgár kerüljön be az önkormányzati szervezetekbe. A Fidesz mindenütt azoknak a jelölteknek az indulását támogatja a választásokon, akik a tekintélyelvűség helyett képesek szakmai tudásukkal, hozzáértésükkel a közösségekben tekintélyt kivívni maguknak, elfogadják a Fidesz alapelveit, a helyi autonómia megvalósításáért, az egészséges lokálpatriotizmus szellemében fáradoznak. Fontos szempont az is, hogy a fiatal demokraták állította jelöltek szemléletéből a környezetvédelem se hiányozzék, s arra törekedjenek, hogy a helyi vagy a nagyobb területet érintő gazdasági döntéseknél e szempontok megfelelő hangsúllyal érvényesüljenek. A következő hetek feladatai közé tartozik — szögezték le — a kisebb-nagyobb településeken olyan, a helyi lakosságot érintő programok kidolgozása, amelyek elősegítik a sikeres rendszerváltás megvalósítását helyi szinten is. Piszkos úti hiftsng voltam Palackonként egy forintot Nagykáta csendes mellékutcájában, egy panelház emeleti lakásában ülünk. Odakint perzsel az augusztusi kánikula. Itt bent, a lefüggönyözött ablakök mögött egy kettétört életpálya mozaikjait rakosgatjuk. Már a miliő is sejtet valamit a múltból: a míves fafaragásba fogott metszett tükör, a karcsú irat- szekrény, az asztal és a karosszékek relikviái a hajdan volt hétköznapoknak. A házigazda magas, szikár férfi. Mintegy kívülről és fölülről szemléli élete utóbbi 40 évét. Olykor kesernyés mosollyal sorolja megpróbáltatásait, melyekben ő győzött, mert talpon maradt. Nem futamodott meg 1956-ban sem, pedig ha akkor elmegy, most bizonyára nemcsak anyagi helyzete jobb, netán öt is nagyköveti állás várja. Rövidnadrágot, könnyű, kockás inget visel, mégis úgy fest, mintha frissen vasalt könnyű délutáni öltönyben lenne. Az ilyen típusú emberekre mondják: úrnak születni kell. Kézszorítása erős, tekintete egyenes. Kávéval kínál. pedig igazából a pezsgő illenék hozzá, hiszen ő dr. Törley József, a budafoki Törley Pezsgőgyár alapítójának nem is oly távoli leszármazottja. — A gyárat 1882-ben Csan- tavéri Törley József alapította, aki utódok nélkül halt el, így üzemét két testvérének fiaira hagyta. Négyük közül egyikük az én édesapám volt, aki a franciaországi borászat mekkájában, Mcmtpellier-ben sajátította el a pezsgőgyártás műszaki tudományát. Engem apám jogásznak taníttatott, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a fiskálisoknak. A háborúban orosz fogságba kerültem, így apám a testvéremmel indította újra a gyárat, s vezette az 1950-ben bekövetkezett államosításig. Az akkori miniszteri határozatban az szerepelt, hogy a volt tulajdonosokat kártalanítani kell. Nos,: ezt én meg is kaptam: Hajdú- dorogra telepítettek ki a családommal együtt. Innen vittek el, Nagykátáról, az apósomék- tól. Fogadjunk, nem tud olyan munkát mondani, amit ne csináltam volna. — Molnár — vágom ki. — Na látja! Ha búzát nem is őröltem, de a zsákokat cipeltem. Voltam kőművesát- képzős, kitanultam a vasesztergályos-szakmát, noha soha nem engedték, hogy gyakoroljam, és sorolhatnám, mi minden voltam. Végre 1953-ban sikerült elhelyezkednem valami csoda folytán a MÁV-nál, 17 esztendeig pályamunkás- ként dolgoztam. — „Piszkos úri bitang" — ez a legenyhébb kifejezés azok közül, amivel minősítettek. Az apósomék mentettek meg az Hogy az of leikéi termék legyen Kockázati tőkére van szükség Hova fordulhatnak azok a vállalkozók, akiknek ötletük, kutatási eredményeik vannak, ám semmi több. Kik azok, akik vállalják, hogy ezt az ötletet, tervet, piacra alkalmassá teszik, a sorozatgyártást beindítják, finanszírozzák az innovációs tevékenységet, úgy, hogy a végeredmény, a siker előre nem látható. Ilyen típusú finanszírozást fejlett piacgazdaságú országokban a kockázati tőkebefektető társaságok vállalnak. Persze korántsem emberbaráti szívességből, hanem az extraprofit reményében. Nálunk mind a mai napig hiányoznak ezek a szervezetek. Hiányuk felmérhetetlen veszteséget okoz. Gondoljunk bele, hogy hány ötlet, világraszóló találmány süllyed a feledés homályába, ha gazdájuk nem olyan kitartó, mint a rákkutató Kovács Adám vagy a Béres-csepp kitalálója. A kockázati tőke egyik legfontosabb ismérve, hogy az innovációs folyamatban nem a hitelfolyósítás szokásos eszközeivel vesz részt. Nem kíván visszafizetést, kamatfizetést, hanem mint részt vevő tőke, saját tőke működik. A kockázati tőkebefektetés akkor térül meg, akkor hoz nyereséget, ha a vállalkozás értéke növekszik. A kockázati tőkebefektető nyeresége a vagyongyarapodás. Igaz, ezt csak hosszú idő távlatában érheti el, ha éppen nem a vagyonvesztés a végeredmény, merthogy a vállalkozás igencsak kockázatos. Az ötlettől a termék piacra kerüléséig hosszú az út. Á fejlesztés — és technológia- igényes vállalkozás beindítása, piacképessé tétele 5-6-7 évet is igénybe vesz. Addig a pénzt csak használják, és nem fial semmit. Ezért az áldozatért jutalom jár, mégpedig extraprofit képében. A kockázati tőkét befektető társaságok általában az ötletet, a találmányt még akkor karolják fel, amikor a termelési feltételek csak csírájukban vannak meg, gyakran még a kutatás stádiumában. Menedzselik a vállalkozást, majd a tőkéjükkel a piacra befutott termék termelését is megszervezik. A befuttatott termék vagy szolgáltatás ekkor már más tőkét is vonz, ekkor már lehet részvényeket kibocsátani. A kockázati tőkének ebben a stádiumában nincs több teendője, általában kivonul, részesedését eladja, és a tőkét máshová fekteti be. A fejlett gazdaságok gyakorlatában a kockázati tőke- befektető társaságok viszonylag kis tőkét forgatnak. Legalább 10 terméket visznek egyszerre, a tapasztalatok szerint ugyanis ezek közül átlagban négy üzletről hamar kiderül, hogy sikertelen, további négy csak átlagos hasznot hoz, és csak égy-kettő, amelyik igazán megfelel a reményeknek. Addigra viszont a magyar adózási, szabályozási gyakorlatban le is húzhatják az ilyen típusú társaságok a rolót. Mert az adózás nomatív, minden évben adózni kell, tartós veszteséggel pedig sokáig nem tartható fenn a működés, így a felszámolás elkerülhetetlen. De nem ez az egyetlen magyarázata annak, hogy hazánkban éppenhogy próbálkozik a türelmesnek is nevezett kockázati töke. A . kockázati tőke típusú vállalkozásnak sokak szerint nincs megfelelő szervezeti formája. A korszerűnek mondható társasági törvényből hiányoznak az e tevékenységnek megfelelő speciális társasági formák. Például részvénytársasági formában lehetetlen a kockázati tőketársaságnak működnie, mert 50 százalékos vagyonvesztés után — márpedig a kockázati tőke működése során ilyen helyzet gyakran előállhat — meg kell szűnnie A kockázati tőkebefektetés egyértelmű, törvényi szintű szabályozásával, a kedvezmények kialakításával együtt várhatóan megnő a külföldi befektetési kedv is. A hazai kockázati tőkebefektető társaságok elszaporodására rendkívül szüksége van a gazdaságunknak. Egyelőre azonban nincs, aki a szabályozást előkészítse, foglalkozzon vele. A pénzügyi kormányzat átszervezésre vár. az OMFB-t megszüntetik, mindenki a nagypolitikával van elfoglalva. Csak reménykedni tudunk, hogy ez a csak látszólag lényegtelen probléma minél hamarabb terítékre kerül. D. M. éhhaláltól. Cserébe mit adhattam én a lányuknak? Nyomort, nélkülözést. Annak az asszonynak, aki festőművésznek készült, Rudnay Gyula tanítványa volt, de mellettem csak röntgenasszisztens lehetett 30 esztendeig. Felneveltük a gyerekeket, a fiunk gyógyszerkutató vegyész, a lányunk szobrászművész, most éppen a rgvennai biennalén láthatók a munkái. Dr. Törley József már őszülő halántékkal lehetett jogtanácsos á Nagykátai ÁFÉSZ-nál. Azt mondja, jó cserét csinált, amikor 17 esztendő után átment — akkor már nyugdíjasként — a takarékszövetkezethez. Végül is Lakiteiken, ahol politizálni kezdett, újra ■ lett volna mit veszítenie. — Az MDF tagja vagyok, az első ezer között tartják nyilván a tagkönyvemet. Elmentem Lakitelekre, mert még naplemente előtt akartam tenni az országért. Hetvennégy esztendősen se vagyok fáradt az átalakulásért munkálkodni, ezért vállalnám a képviselő-testületi tagságot is. De polgármesternek nalamnál fiatalabb embert keil találni. — Ha a törvény lehetőséget ad majd rá, visszakéri a budafoki gyár önt megillető részét? — Természetesen rendezni akarom ezt az ügyet. De nem szeretnék mást, mint megszabadulva látni a budafokiakat a tröszttől, s rt.-vé alakítani a gyárat, ahol elképzelésem szerint nekem is lenne részvényem. Ezt persze befektetném a fejlesztésbe, hiszen nem lehet cél egy jól prosperáló cég szétverése. A tényékhez tartozik az is, hogy 1950 óta változatlanul Törley néven forgalmazzák a pezsgőt, és használják azt a nemesi címert, amelyet még Ferenc Józseftől kapott a család a gyár alapításáért. Azt hiszem, nem kérnék sokat, ha csak egyetlen forintra tartanék igényt minden azóta eladott palack után ... És ez még nem minden: dr. Törley József tekintélyes ma- gánvagyont örökölt a gyár alapítójának özvegyétől :v Fo- nyód-Bélatelepen kapott egy nyolcszobás villát, egy hold szőlőt és egy hold földet a tóparton. Az ominózus patszakaszon ma kemping van, a villát a SZOT kezeli, most éppen lengyelek üdülnek benne. A szőlőt új gazdája kiirtotta, a területet felparcellázták, magánházak épültek rajta. A villa éa a kemping területének tulajdonjogára igényt tartok, bérleti díjat kérnék. Az egykori szőlőről pedig tárgyalnék a Fonyódi Városi Tanáccsal. Talán nem sok, ha kártalanításomul egy kicsi telket adnának faházzal valahol a városban. Még nem kértem semmit, hiszen erre nincs törvény. De soha nem rejtettem véka alá, hogy mi illet engem. Fazekas Eszter ökölvívó klubot, és a Petőfi Sportegyesületet csak ily módon képes kiszolgálni, teljes üzemben szeptembertől az új létesítmény.