Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-04 / 182. szám
10 1990. AUGUSZTUS 4., SZÓMRA T Önkormányzati dilemmáié TELKIN NEM A PARTHARC DÖNT MAJD? Szeptemberben ismét választ a magyar. Ha elmegy szavazni. Legyünk optimisták: ebben az ügyben azután mindenki érdekelt, hiszen a saját településéről, jövőjéről van szó. Arról, hogy a legalkalmasabbak kormányozzák, bizalommal övezve a községet, várost. A voksok aránya megmérettetés lesz. Nem véletlen hát, hogy a pártok nagy gonddal készülnek az újabb közszereplésre. Már ahol vannak pártok. De hogyan választanak majd önkormányzatot ott. ahol csak néhány száz lelket számlál a falu, ahol a pártoknak legfeljebb szurkoló- tábora van, tagsága nincs vagy elenyésző? Minit például Telki n ... Simon László rokkantnyugdíjas úgy tudja, nincs a faluban egyetlen pártnak sem népes szervezete. — Harc persze lehet hogy lesz a helyi hatalomért, csak épp nem a pártok nevében. Vannak önjelöltek, telkiek, budajenőiek is, akik már mozgolódnak. Néhányam például szeretnék, ha különválna a két község. De ennek én nem látom értelmét — s azt hiszem az itt élők többségesem. Badarság, pénzkidobás lenne külön óvodát, iskolát, közigazgatást fenntartani. Akadnak, akik egy korábbi vezetésből próbálnak most visszakapaszkodni, s olyanok is, akik úgy hiszik: most mindent lehet, most jött el az ő idejük. RÉGI ÉS ÚJ ÖNJELÖLTEK — Talán senki sem sértődik meg, ha azt mondom: én nem ismerek senkit, akit szívesen látnék az élen. De biztos van értelmes ember, helybéli, aki magáénak érzi Telki jövőjét. Péter József, a Rákóczi út 23-ból egyszerűen kinevet, amikor a pártokról kérdezem: — Még a szakszervezetből is kiléptem, nemhogy bármiféle pártot, pártjelöltet támogassak ... A szomszédot azt igen, azt ismerem. Ami az önkormányzatot illeti, azt hiszem elég a két falunak egy vezető. Csak ne legyen részrehajló, befolyásolható, intézze tisztességgel mindkét község ügyét. Hanem tudja mit, kérdezze erről inkább Molnár Ferencet. ö tagja az elöljáróságnak és van véleménye is... MI IS LENNE DEMOKRATIKUS? — Tényleg én vagyok az elöljáróság helyettes vezetője, de hálisten már nem sokáig — mondja a toki téesz géplakatosa. — Hogy miért? Mert nem lehet úgy vezetni a falut, hogy a vezető csak ott lakik, de nem él ott. A pártokról pedig any- nyi't: a kisgazdák csak a választásig jöttek a falunkba, amíg kellett a szavazat. Azóta hűlt helyük. Az MDF-nek és a többi pártnak sincs semmilyen képviselete, így az egyetlen, amelyik jelöltet állíthat, az SZDSZ. Ennek van egy kisebb csoportja, s néha hallatja a hangját. — Tény az is, vannak vagy tucatnyian a különválás hívei, akik már összeültek megbeszélni, milyen anyagi és politikai következményekkel járna, mi-l lyen feltételeket kíván a különválás. Akad közöttük tanácstag és SZDSZ-es is, van aki a Székely Baráti Kör tagja. Lehet, hogy ők is fognak jelölni valakit. De az én véleményem az, hogy tartottunk már ennél előrébb a demokráciában, amikor legutóbb öt éve a falugyűlésen közvetlen volt a jelölés. Ezt nem azért mondom persze, mert engem akkor választottak elöljárósági taggá, hanem mert szerintem a pártharcoknak ilyen kis községben nincs realitása. Talán ha a pártok közösen tennének javaslatokat. Csak ahhoz itt kéne lenniük ... Ügy gondolom, a legjobb az volna, ha a lakosság választókörzetenként állítana jelöltet. — A mostani vezetés? Vannak, akik elégedetlenek velünk. Pedig azt hiszem, sokkal többet tettünk az utóbbi öt évben, mint amit előttünk tettek huszonöt évig. Rendbe tettük a temetőt, a könyvtárat, a buda- jenői iskolát, óvodát, megcsináltattuk a vízmüvet, szeptemberben adják át. A falu képét persze nem tudtuk megváltoztatni, mert a lakosság egy része nem támogatta az elképzeléseinket. Félig sikerült a fásítás, a vízelvezető árkokat senki sem tisztítja, egyébként is hagy kívánnivalót a köz- tisztaság. VANNAK BÖLCSEK, TAPASZTALTAK — Hétszáz fős Telki, s valóban illúzió lenne a pártoktól várni, hogy együtt majd megoldják az önkormányzat ügyét. Hiszen; Télkin egypártrendszer van! — fog a szóba dr. Juhász Három nagy falat kvalifikáltabbaknak Nemzetközi irányzatokat magyar módra Hirtelen-váratlanul sokan maradnak kenyér nélkül napjainkban. Súlyos gondokkal küszködik iparunk, mezőgazdaságunk. Egyik napról a másikra vállalatok, intézmények szűnnek meg vagy átszerveződnek. A legkülönfélébb szakmákban válnak feleslegessé munkakörök, munkahelyek. Pest megyében januárban még 300 munkanélkülit tartottak nyilván. Jelenleg a munkanélküli-segélyesek száma 1250, a járadékosokkal együtt megközelíti az 1300-at. Ezeket az adatokat a Pest Megyei Foglalkoztatási Központban kaptuk. Jó, ha megtanuljuk ennek az új intézménynek nevét; hiszen alighanem gyakorta hallatnak majd magukról. Igaz ugyan, hogy még csupán a szerveződés állapotában leledzenek, s tulajdonképpen helyük sincs, de a feladatok özöne hárul rájuk. Pillanatnyilag a Pest Megyei Pedagógiai Intézet épületében tevékenykednek, nyolcán azonban még a megyei tanácson. Sorvadozó igények — A Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda és a megyei tanács munkaügyi csoportjának tagjaiból tevődik össze a központ — magyarázza dr. Mikula Gabriella jogász. — Olyannyira bővültek a foglalkozáspolitikai eszközök, hogy szükségessé vált egy önálló létesítmény alakítása. Amíg nem volt például munkanélküli-segély,. addig* meghosszabbított felmondásokkal foglalkozott az iroda. Ugyanakkor az átképző tanfolyamok szervezését is végezte. A munkaerő-közvetítés viszont tanácsi feladat volt. 9 Mi történik akkor, ha valaki munkanélkülivé válik? — Nagyobb településeken összesen tizenöt kirendeltséget hozott létre még az iroda, itt és nálunk is lehet jelentkezni. A kirendeltségekben most már két-két alkalmazott dolgozik, a tanácsi apparátusoktól függetlenek. Ök ajánlanak fel munkahelyet, igazolják a segélyre való jogosultságot, s ha az egy év letelt, a munkanélküli-járadékot is tőlük kapják. 9 A megszűnő munkahelyek mellett újak is létesülnek. Mit tehet az, aki át akarja magát képezni egy másik szakmára? — Az átképzés kétféle módon történik. Az egyik a munkaviszony melletti, tanulás. Ez azonban már eléggé elsorvadt, hiszen az üzemek, vállalatok nagy részének léte is bizonytalan, nemigen lépnek fel ilyen igénnyel. Napjainkban sokkal inkább a munkanélküliek átképzése került előtérbe. Természetesen rendelkezünk felmérésekkel, adatokkal arról, hogy hol mire van szükség. 9 Hány tanfolyamot indítottak mostanában? — Hélyi igényekhez igazodva nyolcat. Vácott szerveztünk például nőiruha-készítőket képző oktatást, amely 14 hónapig tart, erre huszonkettőn jelentkeztek. Ugyanitt, a Szőnyi Tibor Kórházban szakápolókat képezünk 16 hónap alatt. Kerepestarcsán kömű- vestanfolyamot indítottunk, sokszorosan hátrányos helyzetű szakimanéiüliek számára. Harminchármán kezdtek, de, sajnos, majdnem a fele abbahagyta, s továbbfolytatja ősi életmódját. Mi bői ni en nyil ? • Gondoltak-e az érettségivel rendelkezőkre? — Ez számunkra is nagy falat. A kvalifikáltabbaknak háromféle átképző tanfolyamot szerveztünk, idegen nyelv oktatásával egybekötve: középfokú áruforgalmi, idegen- forgalmi ügyintéző és kereskedelmi levelező szakmákban. 9 Mi történik akkor, ha a munkanélküli-segély nagyobi} mint az átképzési támogatás, hiszen így nem ösztönöz a tanulásra? — Ez esetben a tanfolyamfa járó a munkanélküli-segély 110 százalékára jogosult. Az átképzés egyébként munkaviszonynak számít, a résztvevők munkakönyvé nálunk van. A július 1-jével alakult központ igazgatója Peráth Béla. Éppen egy értekezletről jön, de egyébként is állandó ingajáratban van a megyei tanács és a Karinthy Frigyes u. 3. között. ® Milyen összegből gazdálkodik a PMFK? — fordulok hozzá. — Ez az. amit még mi sem tudunk — válaszolja. Jelenleg létezik egy 200 millió forintos alap, amelyből a pályakezdőket kell támogatni. Ebből azonban az ország bármelyik megyéje kaphat. Mi éppen most kezdjük összeállítani a. pályázati anyagot. Csekély mértékű hozzájárulásra a helyi, illetve a megyei tanácstól . is számíthatunk. A nagyobb Agostonné, a községi közös tanács elnöke. — Az SZDSZ programjával azonosulók voltak azok, akik felajánlották: együtt gondolkodnak, együttműködnek mindenkivel, aki a faluért tenni akar. A többi pártnak ha van is tagsága, nem hallatszik a helyi közéletben a hangja. Én viszont — a többi riportalanyával ellentétben — meg vagyok győződve arról, hogy akadnak Telkin társadalmi szervezetek, amelyek aktívak, ismertek. Ilyen a Székely Baráti Kör harminc tagjával, a hozzátartozókkal s a pártolókkal, vagy az önkéntes tűzoltóegylet, 47 taggal, népszerű rendezvényekkel, ök természetesen kirukkolhatnak jelöltekkel, s esetleg — mert sok bölcs, nagy tapasztalatú ember él Telkiben — a lakosság is jelöl majd közismert és elismert embereket. — Ki fog nekik korteskedni? Ezt látja, tényleg nem tudom ... Azt viszont igen, hogy nem elég kimondani: váljon szét a két falu. Folytani is kell tudni ezt a mondatot azzal: váljon szét, mert... és itt indokok. elképzelések sora kell következzék! S azt is tudom: a mostani, szerintem eredményes önkormányzatból néhány embert nem a politikai érdek vagy a személyes szimpátia, hanem a szerzett érdem s a szakértelem okán ismét megválasztanak majd, bármilyen is legyen az új önkormányzat... V. G. P. Falun az élet oly vidám .. 1 EMIL NOLDE rajza Kell a szakértelmük, kell nekik a pénz HAJNALI ÉBRESZTŐ Ingázók voltak, vannak, s ahogyan a dolgok állnak, jó darabig még lesznek is. Változik a világ, s vele valamelyest a kétszázezernyi Pest megyében élő, s Budapesten dolgozó ember élete is. Hogyan? S megéri-e? Erre kerestünk választ a Taurus Kerepesi úti gépgyárának egyik utódhányadot azonban a Munkaügyi Minisztérium bocsáthatja rendelkezésünkre. Ezekből adódik össze a működési költség. A központi foglalkoztatási alapból fordítunk a munkanélküli-segélyekre, -járadékokra. Egyet viszont pontosan tudok: közhasznú munkára 18,5 millió forint az éves keretünk. © Miért csak szervezi a központ, s miért nem vezeti is az átképző tanfolyamokat? — Azért, mert erre nincs lehetőségünk. Még arra sem, hogy simán indíthassuk az oktatást. Minden egyes átképzési tanfolyamot egyedi engedélyeztetéssel kezdhetünk meg. Reméljük, hogy ebben is lesz előbbrelépés. Hiszen a központ munkája rendkívül szerteágazó amúgy is. Segélyezés, munkaközvetítés, tanácsadás, pszichológiai alkalmas- sági vizsgálattól a pálya- orientációkig, a foglalkozási rehabilitációig rengetegféle teendőnk lesz. Egy dolgot azonban bizton állíthatok: hogy-a központ munkája megszüntet jó néhány párhuzamosságot, áttételt, ami korábban jellemző volt. Csak ne pélisót — A tervek szerint 1991. január 1-jétől életbe lép a foglalkoztatok törvény. Nem .mennek elébe az esmények- nek, nem tartanak attól, hogy később módosítani kell tevékenységüket? — Nincs ilyen veszély, ismerjük a legkülönfélébb nemzetközi tendenciákat. Ajánlásként az NSZK kormánya átadta a munkaügyi igazgatás reformját. De nem ez az egyetlen forrás. Járt itt svéd, kanadai, finn. osztrák munkaügyi delegáció, akiktől sokat tanulhattunk. Sajnos, a nemzetközi tendenciákat saját le- hetöségeihk figyelembevételével kell megvalósítani... Erről az utolsó gondolatról óhatatlanul eszembe jut a pétisó. Annak idején a korszerű nyugati gépek vásárlásakor — saját anyagi lehetőségeink figyelembevételével — csak a granuláló gépet hagyták ki. Csak most ne így legyen. Vennes Aranka fánál, a Tauform Kft.-nél, mely az egykori abroncsforma- gyártó üzletágból jött létre a közelmúltban. Tőkéjének 97 százalékát a Taurus, 3 százalékát a dolgozók adták. így eshetett meg, hogy az alapításkor kimondták: a kft. dolgozói sérhiní'bén sem” kerülhetnek rosszabb körülmények közé, mint voltak taurusos korukban ... Vincze István munkaügyi vezetővel számolgatunk. Száz- harmincketten vannak, s közülük negyvenhatén naponta közeire, hárman hetente, távolabbi megyékbe ingáznak. A bejárók hat kivétellel Pest megyeiek, Ecserről, Monorról, Vecsésről, Aszódról, Gyömrő- ről, Isaszegről, Maglódról, Nagykátáról jön a zömük. Harminchét százalék azok aránya, akik rendelet szerint a vonatjegy 86 százalékát, a többi járműre a jegy vagy a bérlet 80 százalékát kapják útiköltség-térítésként. Ez havonta a kft.-nél 45 ezerre rúg, ami a termelési költségnek csak elenyésző része. — De ha nem lenne, én bizony meggondolnám, hogy ingázzak-e: — mondja Győri Ernő, az egyik hattagú szerszámkészítő-csoport vezetője. — Félévente emelik a vasúti bérlet árát, most ezer forint feletti havijegy, nekem 160- ba kerül. Ám bosszantóbb ennél, ha az ember hajnalban kel, pontosan ott van az állomáson. a vonat meg tíz-tizenöt percet is késik gyakran, a 4 óra 28-as, Gyömrőről. A csoportomban hárman is odava- lósiak vagyunk. Befele jövet beszélgetünk. szunyókálunk, de azt is csak másfél éve. mióta drágult a jegy. Kevesebb az utas, van hely. — Hogy megéri-e a napi másfél óra zötykölődést? Nézze. Nekem ez az első munkahelyem 1961 óta. Megszoktam. Innen akarok nyugdíjba menni, ha megtalálom a számításomat, mint eddig. Gyomron nehéz lenne a szakmámban elhelyezkedni, a kereset is legfeljebb a fele lenne. Szóval ragaszkodom annyira. hogy még „tőkés” is lettem magam felett... Pénzt fektettem a kft.-be. — Megváltoztatni? Hogy jobb legyen ingázni? Talán, ha Gyomráig járna a metró .., ★ Papp Siilveszter csak egv éve szerelt le, s 22 esztendős fejjel úgy véli: az ingázást nem lehet megszokni. — Az valami borzalom! Elmondom részletesen: Érden a helyi járattal tíz perc a távolság buszig. Azzal vagy fél óra a Kosztolányi Dezső térig. Onnan újabb 20-25 perc a Keletiig, ahonnan már csak tíz- percnyi. busz- vagy troliút idáig. Mindezt várakozás nélkül számoltam! Az ingázás egyetlen'haszna, hogy olvashatok. De csak hazafelé. Parkvárosban, ahol lakom, reggel fél Ötkor nincs újság, s mire odaér a távolsági busz, olyan zsúfolt, hogy egy minikönyvet sem lehetne kinyitni, nem a Pest Megyei Hírlapot. Ha ki- ;marad egy busz — megesik —, elkésem. A visszaút jobb, kivárom, míg ülőhelyhez jutok. Ráadásul még azt elmondom: testépítés a hobbim, segédezdő vagyok Törökbálinton, a Flóra Szálló fitness klubjában. Munka után hazamegyek ebédelni, jut tán néhány óra a családra, mert hetente négyszer az estét Törökbálinton töltöm, én zárom 9-kor a klubot. Nős vagyok, a feleségem, Tünde, mxg meg nem született a kislányunk, szintén bejáró volt. Budafokon cukrász. Nincs más választásunk, mint ingázni. Kell a pénz, házat vettünk, havi 8 ezer 500 az OTP-törlesztés. Hát ezért a napi háromórányi út. Még jó, hogy a marha közel lakik, rábízhatjuk majd a csemetét.... — Reggeli? 4-kor csörög a vekker. Olyankor még nem tudok enni. Itt a munkahelyen van hűtőnk, s egy bevásárló lány mindenkinek megveszi, amit kér. Az ebédet kihagyom, kettő után sietek haza már, kár lenne, ha ez a fél óra is megrövidítené a családdal tölthető időt. ★ Az ingázás piaci kérdés Laszkovszky László, a Tauform Kft. ügyvezető igazgatója szerint. Leállna a termelés, ha az a bizonyos 37 százalék hiányozna. Szakképzett, bevált emberek ők, begyakorlott profik, akikre építeni lehet a jövőt. S nekik van jövőjük, hiszen évről évre többet rendelnek tőlünk a gumi- abrpncsförmákból, amit nemcsak a Taurusnak, hanem idén 162 millióért nyugati cégeknek s szállítanak. S az ingázás, ahogyan Laszkovszky László mondja, más szempontból sem rendezőelv: ha egy új dolgozó gyengén produkál, az kiderül a próbaidőben, s megválnak egymástól. Mert a szorgalom, a szaktudás nem attól függ, honnan jön, hová megy haza a munkás. V. G. P.
