Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-04 / 182. szám

10 1990. AUGUSZTUS 4., SZÓMRA T Önkormányzati dilemmáié TELKIN NEM A PARTHARC DÖNT MAJD? Szeptemberben ismét választ a magyar. Ha elmegy szavazni. Legyünk optimisták: ebben az ügyben azután mindenki érde­kelt, hiszen a saját településé­ről, jövőjéről van szó. Arról, hogy a legalkalmasabbak kor­mányozzák, bizalommal övezve a községet, várost. A voksok aránya megmérettetés lesz. Nem véletlen hát, hogy a pár­tok nagy gonddal készülnek az újabb közszereplésre. Már ahol vannak pártok. De hogyan vá­lasztanak majd önkormányza­tot ott. ahol csak néhány száz lelket számlál a falu, ahol a pártoknak legfeljebb szurkoló- tábora van, tagsága nincs vagy elenyésző? Minit például Tel­ki n ... Simon László rokkantnyug­díjas úgy tudja, nincs a falu­ban egyetlen pártnak sem né­pes szervezete. — Harc persze lehet hogy lesz a helyi hata­lomért, csak épp nem a pártok nevében. Vannak önjelöltek, telkiek, budajenőiek is, akik már mozgolódnak. Néhányam például szeretnék, ha különvál­na a két község. De ennek én nem látom értelmét — s azt hi­szem az itt élők többségesem. Badarság, pénzkidobás lenne külön óvodát, iskolát, közigaz­gatást fenntartani. Akadnak, akik egy korábbi vezetésből próbálnak most visszakapasz­kodni, s olyanok is, akik úgy hiszik: most mindent lehet, most jött el az ő idejük. RÉGI ÉS ÚJ ÖNJELÖLTEK — Talán senki sem sértődik meg, ha azt mondom: én nem ismerek senkit, akit szívesen látnék az élen. De biztos van értelmes ember, helybéli, aki magáénak érzi Telki jövőjét. Péter József, a Rákóczi út 23-ból egyszerűen kinevet, amikor a pártokról kérdezem: — Még a szakszervezetből is kiléptem, nemhogy bármiféle pártot, pártjelöltet támogas­sak ... A szomszédot azt igen, azt ismerem. Ami az önkor­mányzatot illeti, azt hiszem elég a két falunak egy vezető. Csak ne legyen részrehajló, befolyásolható, intézze tisztes­séggel mindkét község ügyét. Hanem tudja mit, kérdezze er­ről inkább Molnár Ferencet. ö tagja az elöljáróságnak és van véleménye is... MI IS LENNE DEMOKRATIKUS? — Tényleg én vagyok az elöl­járóság helyettes vezetője, de hálisten már nem sokáig — mondja a toki téesz géplakato­sa. — Hogy miért? Mert nem lehet úgy vezetni a falut, hogy a vezető csak ott lakik, de nem él ott. A pártokról pedig any- nyi't: a kisgazdák csak a vá­lasztásig jöttek a falunkba, amíg kellett a szavazat. Azóta hűlt helyük. Az MDF-nek és a többi pártnak sincs semmilyen képviselete, így az egyetlen, amelyik jelöltet állíthat, az SZDSZ. Ennek van egy kisebb csoportja, s néha hallatja a hangját. — Tény az is, vannak vagy tucatnyian a különválás hívei, akik már összeültek megbeszél­ni, milyen anyagi és politikai következményekkel járna, mi-l lyen feltételeket kíván a kü­lönválás. Akad közöttük ta­nácstag és SZDSZ-es is, van aki a Székely Baráti Kör tag­ja. Lehet, hogy ők is fognak jelölni valakit. De az én véle­ményem az, hogy tartottunk már ennél előrébb a demokrá­ciában, amikor legutóbb öt éve a falugyűlésen közvetlen volt a jelölés. Ezt nem azért mon­dom persze, mert engem akkor választottak elöljárósági tag­gá, hanem mert szerintem a pártharcoknak ilyen kis köz­ségben nincs realitása. Talán ha a pártok közösen tennének javaslatokat. Csak ahhoz itt kéne lenniük ... Ügy gondolom, a legjobb az volna, ha a la­kosság választókörzetenként állítana jelöltet. — A mostani vezetés? Van­nak, akik elégedetlenek velünk. Pedig azt hiszem, sokkal többet tettünk az utóbbi öt évben, mint amit előttünk tettek hu­szonöt évig. Rendbe tettük a temetőt, a könyvtárat, a buda- jenői iskolát, óvodát, megcsi­náltattuk a vízmüvet, szeptem­berben adják át. A falu képét persze nem tudtuk megváltoz­tatni, mert a lakosság egy ré­sze nem támogatta az elképze­léseinket. Félig sikerült a fá­sítás, a vízelvezető árkokat senki sem tisztítja, egyébként is hagy kívánnivalót a köz- tisztaság. VANNAK BÖLCSEK, TAPASZTALTAK — Hétszáz fős Telki, s való­ban illúzió lenne a pártoktól várni, hogy együtt majd meg­oldják az önkormányzat ügyét. Hiszen; Télkin egypártrendszer van! — fog a szóba dr. Juhász Három nagy falat kvalifikáltabbaknak Nemzetközi irányzatokat magyar módra Hirtelen-váratlanul sokan maradnak kenyér nélkül nap­jainkban. Súlyos gondokkal küszködik iparunk, mezőgaz­daságunk. Egyik napról a má­sikra vállalatok, intézmények szűnnek meg vagy átszerve­ződnek. A legkülönfélébb szakmákban válnak felesleges­sé munkakörök, munkahelyek. Pest megyében januárban még 300 munkanélkülit tartot­tak nyilván. Jelenleg a mun­kanélküli-segélyesek száma 1250, a járadékosokkal együtt megközelíti az 1300-at. Ezeket az adatokat a Pest Megyei Foglalkoztatási Központban kaptuk. Jó, ha megtanuljuk ennek az új intézménynek ne­vét; hiszen alighanem gyakor­ta hallatnak majd magukról. Igaz ugyan, hogy még csu­pán a szerveződés állapotában leledzenek, s tulajdonképpen helyük sincs, de a feladatok özöne hárul rájuk. Pillanat­nyilag a Pest Megyei Pedagó­giai Intézet épületében tevé­kenykednek, nyolcán azonban még a megyei tanácson. Sorvadozó igények — A Pest Megyei Munka­ügyi Szolgáltató Iroda és a megyei tanács munkaügyi csoportjának tagjaiból tevődik össze a központ — magyaráz­za dr. Mikula Gabriella jo­gász. — Olyannyira bővültek a foglalkozáspolitikai eszkö­zök, hogy szükségessé vált egy önálló létesítmény alakí­tása. Amíg nem volt például munkanélküli-segély,. addig* meghosszabbított felmondá­sokkal foglalkozott az iroda. Ugyanakkor az átképző tan­folyamok szervezését is végez­te. A munkaerő-közvetítés vi­szont tanácsi feladat volt. 9 Mi történik akkor, ha valaki munkanélkülivé válik? — Nagyobb településeken összesen tizenöt kirendeltsé­get hozott létre még az iroda, itt és nálunk is lehet jelent­kezni. A kirendeltségekben most már két-két alkalmazott dolgozik, a tanácsi apparátu­soktól függetlenek. Ök ajánla­nak fel munkahelyet, igazol­ják a segélyre való jogosult­ságot, s ha az egy év letelt, a munkanélküli-járadékot is tő­lük kapják. 9 A megszűnő munkahe­lyek mellett újak is létesül­nek. Mit tehet az, aki át akar­ja magát képezni egy másik szakmára? — Az átképzés kétféle mó­don történik. Az egyik a mun­kaviszony melletti, tanulás. Ez azonban már eléggé elsorvadt, hiszen az üzemek, vállalatok nagy részének léte is bizonyta­lan, nemigen lépnek fel ilyen igénnyel. Napjainkban sokkal inkább a munkanélküliek át­képzése került előtérbe. Ter­mészetesen rendelkezünk fel­mérésekkel, adatokkal arról, hogy hol mire van szükség. 9 Hány tanfolyamot indí­tottak mostanában? — Hélyi igényekhez igazod­va nyolcat. Vácott szervez­tünk például nőiruha-készítő­ket képző oktatást, amely 14 hónapig tart, erre huszonket­tőn jelentkeztek. Ugyanitt, a Szőnyi Tibor Kórházban szak­ápolókat képezünk 16 hónap alatt. Kerepestarcsán kömű- vestanfolyamot indítottunk, sokszorosan hátrányos helyze­tű szakimanéiüliek számára. Harminchármán kezdtek, de, sajnos, majdnem a fele abba­hagyta, s továbbfolytatja ősi életmódját. Mi bői ni en nyil ? • Gondoltak-e az érettségi­vel rendelkezőkre? — Ez számunkra is nagy falat. A kvalifikáltabbaknak háromféle átképző tanfolya­mot szerveztünk, idegen nyelv oktatásával egybekötve: kö­zépfokú áruforgalmi, idegen- forgalmi ügyintéző és keres­kedelmi levelező szakmákban. 9 Mi történik akkor, ha a munkanélküli-segély nagyobi} mint az átképzési támogatás, hiszen így nem ösztönöz a ta­nulásra? — Ez esetben a tanfolyam­fa járó a munkanélküli-segély 110 százalékára jogosult. Az átképzés egyébként munkavi­szonynak számít, a résztvevők munkakönyvé nálunk van. A július 1-jével alakult központ igazgatója Peráth Bé­la. Éppen egy értekezletről jön, de egyébként is állandó ingajáratban van a megyei tanács és a Karinthy Frigyes u. 3. között. ® Milyen összegből gazdál­kodik a PMFK? — fordulok hozzá. — Ez az. amit még mi sem tudunk — válaszolja. Jelenleg létezik egy 200 millió forintos alap, amelyből a pályakezdő­ket kell támogatni. Ebből azonban az ország bármelyik megyéje kaphat. Mi éppen most kezdjük összeállítani a. pályázati anyagot. Csekély mértékű hozzájárulásra a he­lyi, illetve a megyei tanácstól . is számíthatunk. A nagyobb Agostonné, a községi közös ta­nács elnöke. — Az SZDSZ programjával azonosulók vol­tak azok, akik felajánlották: együtt gondolkodnak, együtt­működnek mindenkivel, aki a faluért tenni akar. A többi pártnak ha van is tagsága, nem hallatszik a helyi közéletben a hangja. Én viszont — a többi riportalanyával ellentétben — meg vagyok győződve arról, hogy akadnak Telkin társadal­mi szervezetek, amelyek aktí­vak, ismertek. Ilyen a Székely Baráti Kör harminc tagjával, a hozzátartozókkal s a pártolók­kal, vagy az önkéntes tűzoltó­egylet, 47 taggal, népszerű rendezvényekkel, ök természe­tesen kirukkolhatnak jelöltek­kel, s esetleg — mert sok bölcs, nagy tapasztalatú ember él Tel­kiben — a lakosság is jelöl majd közismert és elismert embereket. — Ki fog nekik korteskedni? Ezt látja, tényleg nem tudom ... Azt viszont igen, hogy nem elég kimondani: váljon szét a két falu. Folytani is kell tud­ni ezt a mondatot azzal: vál­jon szét, mert... és itt indo­kok. elképzelések sora kell kö­vetkezzék! S azt is tudom: a mostani, szerintem eredményes önkormányzatból néhány em­bert nem a politikai érdek vagy a személyes szimpátia, hanem a szerzett érdem s a szakértelem okán ismét meg­választanak majd, bármilyen is legyen az új önkormányzat... V. G. P. Falun az élet oly vidám .. 1 EMIL NOLDE rajza Kell a szakértelmük, kell nekik a pénz HAJNALI ÉBRESZTŐ Ingázók voltak, vannak, s ahogyan a dolgok állnak, jó darabig még lesznek is. Vál­tozik a világ, s vele valame­lyest a kétszázezernyi Pest megyében élő, s Budapesten dolgozó ember élete is. Ho­gyan? S megéri-e? Erre keres­tünk választ a Taurus Kerepe­si úti gépgyárának egyik utód­hányadot azonban a Munka­ügyi Minisztérium bocsáthatja rendelkezésünkre. Ezekből adódik össze a működési költ­ség. A központi foglalkoztatási alapból fordítunk a munka­nélküli-segélyekre, -járadékok­ra. Egyet viszont pontosan tu­dok: közhasznú munkára 18,5 millió forint az éves keretünk. © Miért csak szervezi a központ, s miért nem vezeti is az átképző tanfolyamokat? — Azért, mert erre nincs lehetőségünk. Még arra sem, hogy simán indíthassuk az oktatást. Minden egyes átkép­zési tanfolyamot egyedi engedé­lyeztetéssel kezdhetünk meg. Reméljük, hogy ebben is lesz előbbrelépés. Hiszen a köz­pont munkája rendkívül szer­teágazó amúgy is. Segélyezés, munkaközvetítés, tanács­adás, pszichológiai alkalmas- sági vizsgálattól a pálya- orientációkig, a foglalkozási rehabilitációig rengetegféle teendőnk lesz. Egy dolgot azonban bizton állíthatok: hogy-a központ munkája meg­szüntet jó néhány párhuza­mosságot, áttételt, ami koráb­ban jellemző volt. Csak ne pélisót — A tervek szerint 1991. ja­nuár 1-jétől életbe lép a fog­lalkoztatok törvény. Nem .mennek elébe az esmények- nek, nem tartanak attól, hogy később módosítani kell tevé­kenységüket? — Nincs ilyen veszély, is­merjük a legkülönfélébb nemzetközi tendenciákat. Ajánlásként az NSZK kormá­nya átadta a munkaügyi igaz­gatás reformját. De nem ez az egyetlen forrás. Járt itt svéd, kanadai, finn. osztrák munka­ügyi delegáció, akiktől sokat tanulhattunk. Sajnos, a nem­zetközi tendenciákat saját le- hetöségeihk figyelembevéte­lével kell megvalósítani... Erről az utolsó gondolatról óhatatlanul eszembe jut a pé­tisó. Annak idején a korszerű nyugati gépek vásárlásakor — saját anyagi lehetőségeink figyelembevételével — csak a granuláló gépet hagyták ki. Csak most ne így legyen. Vennes Aranka fánál, a Tauform Kft.-nél, mely az egykori abroncsforma- gyártó üzletágból jött létre a közelmúltban. Tőkéjének 97 százalékát a Taurus, 3 száza­lékát a dolgozók adták. így eshetett meg, hogy az alapítás­kor kimondták: a kft. dolgo­zói sérhiní'bén sem” kerülhet­nek rosszabb körülmények kö­zé, mint voltak taurusos ko­rukban ... Vincze István munkaügyi vezetővel számolgatunk. Száz- harmincketten vannak, s kö­zülük negyvenhatén naponta közeire, hárman hetente, tá­volabbi megyékbe ingáznak. A bejárók hat kivétellel Pest megyeiek, Ecserről, Monorról, Vecsésről, Aszódról, Gyömrő- ről, Isaszegről, Maglódról, Nagykátáról jön a zömük. Har­minchét százalék azok aránya, akik rendelet szerint a vonat­jegy 86 százalékát, a többi járműre a jegy vagy a bérlet 80 százalékát kapják útikölt­ség-térítésként. Ez havonta a kft.-nél 45 ezerre rúg, ami a termelési költségnek csak el­enyésző része. — De ha nem lenne, én bi­zony meggondolnám, hogy in­gázzak-e: — mondja Győri Er­nő, az egyik hattagú szerszám­készítő-csoport vezetője. — Félévente emelik a vasúti bér­let árát, most ezer forint fe­letti havijegy, nekem 160- ba kerül. Ám bosszantóbb en­nél, ha az ember hajnalban kel, pontosan ott van az állo­máson. a vonat meg tíz-tizen­öt percet is késik gyakran, a 4 óra 28-as, Gyömrőről. A cso­portomban hárman is odava- lósiak vagyunk. Befele jövet beszélgetünk. szunyókálunk, de azt is csak másfél éve. mióta drágult a jegy. Kevesebb az utas, van hely. — Hogy megéri-e a napi másfél óra zötykölődést? Nézze. Nekem ez az első mun­kahelyem 1961 óta. Megszok­tam. Innen akarok nyugdíjba menni, ha megtalálom a szá­mításomat, mint eddig. Gyom­ron nehéz lenne a szakmám­ban elhelyezkedni, a kereset is legfeljebb a fele lenne. Szó­val ragaszkodom annyira. hogy még „tőkés” is lettem magam felett... Pénzt fek­tettem a kft.-be. — Megváltoztatni? Hogy jobb legyen ingázni? Talán, ha Gyomráig járna a metró .., ★ Papp Siilveszter csak egv éve szerelt le, s 22 esztendős fejjel úgy véli: az ingázást nem lehet megszokni. — Az valami borzalom! El­mondom részletesen: Érden a helyi járattal tíz perc a távol­ság buszig. Azzal vagy fél óra a Kosztolányi Dezső térig. On­nan újabb 20-25 perc a Ke­letiig, ahonnan már csak tíz- percnyi. busz- vagy troliút idáig. Mindezt várakozás nél­kül számoltam! Az ingázás egyetlen'haszna, hogy olvasha­tok. De csak hazafelé. Park­városban, ahol lakom, reggel fél Ötkor nincs újság, s mire odaér a távolsági busz, olyan zsúfolt, hogy egy minikönyvet sem lehetne kinyitni, nem a Pest Megyei Hírlapot. Ha ki- ;marad egy busz — megesik —, elkésem. A visszaút jobb, kivárom, míg ülőhelyhez ju­tok. Ráadásul még azt el­mondom: testépítés a hobbim, segédezdő vagyok Törökbálin­ton, a Flóra Szálló fitness klubjában. Munka után haza­megyek ebédelni, jut tán né­hány óra a családra, mert he­tente négyszer az estét Tö­rökbálinton töltöm, én zárom 9-kor a klubot. Nős vagyok, a feleségem, Tünde, mxg meg nem szüle­tett a kislányunk, szintén be­járó volt. Budafokon cukrász. Nincs más választásunk, mint ingázni. Kell a pénz, házat vettünk, havi 8 ezer 500 az OTP-törlesztés. Hát ezért a napi háromórányi út. Még jó, hogy a marha közel lakik, rá­bízhatjuk majd a csemetét.... — Reggeli? 4-kor csörög a vekker. Olyankor még nem tu­dok enni. Itt a munkahelyen van hűtőnk, s egy bevásárló lány mindenkinek megveszi, amit kér. Az ebédet kiha­gyom, kettő után sietek haza már, kár lenne, ha ez a fél óra is megrövidítené a család­dal tölthető időt. ★ Az ingázás piaci kérdés Laszkovszky László, a Tau­form Kft. ügyvezető igazgató­ja szerint. Leállna a terme­lés, ha az a bizonyos 37 szá­zalék hiányozna. Szakképzett, bevált emberek ők, begyakor­lott profik, akikre építeni le­het a jövőt. S nekik van jö­vőjük, hiszen évről évre töb­bet rendelnek tőlünk a gumi- abrpncsförmákból, amit nem­csak a Taurusnak, hanem idén 162 millióért nyugati cé­geknek s szállítanak. S az ingázás, ahogyan Laszkovszky László mondja, más szempont­ból sem rendezőelv: ha egy új dolgozó gyengén produkál, az kiderül a próbaidőben, s megválnak egymástól. Mert a szorgalom, a szaktudás nem attól függ, honnan jön, hová megy haza a munkás. V. G. P.

Next

/
Thumbnails
Contents