Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-31 / 204. szám

PEST MEG VEM ma ____________________________ _____________>f3f3Mygra • JtkSTSci. ; iát»5* • . . ■•Aw «<."•; •• ■ , i';.:' • V.:-- ->vV- f v-/^r'V-»;<%<-«*;*• •.• ij* *9. -4' >*í POLITIKAI NAPILAP ' * ■« A. IVfatE , lan.* . . 1b*fScfe**,' XXXIV. ÉVFOLYAM, 201. SZÄM Ára: .1,110 forint 1900. AUGUSZTUS 31., PÉNTEK FELSZÁMOLJÁK A PEST VIDÉKI EÉPEYÁEAT! Várják a csődbiztos kopogtatását Hónapok óta Damoklész kardjaként függ a Pest Vi­déki Gépgyár felett a csőd­eljárás, a felszámolás réme. A szigetszentmiklósi gyár belső helyzetét kicsit is is­merők cseppet sem lepődtek meg azon, hogy augusztus elején Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter bejelentette, a Pest Vidéki Gépgyár ellen is csődeljá­rást indítanak. A minap pe­dig a sajtóban megjelent az a nyilatkozat is. miszerint a csődeljárás vége felszámo­lás lesz, mivel a kormány nem lát lehetőséget arra, hogy a gyár talpra álljon. A megbízott igazgatótól, dr. Kovács Gézától kérdez­tük meg, megkezdték-e már a felszámolási eljárást? — A felszámolásról nem kaptunk semmiféle hivata­los értesítést, természetesen az államnak mint alapító­nak joga van erre a lépésre. ErrőL a belső döntésről mi is csak közvetett úton érte­sültünk. Az ajtónkon még nem kopogtatott a csődbiz­tos, de elképzelhető, hogy már úton van ... — Csak nem azt akarja mondani, hogy az újságok­ból értesültek arról, mi lesz a sorsuk? — Értesítést nem kaptunk. Az APEH tartott itt egy egynapos célellenőrzést, hogy annyi-e az adósságunk, mint amennyit bevallottunk az adóhivatalnak, s a papír­jaink most a bíróságon van­nak. Más vizsgálat nem volt itt a gyárban. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy meg­lepett a hír, hiszen tudtam, hogy ez a lehetőség is benne van a pakliban. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium­ban többször mondták: rossz vállalat vagytok, indítsátok el magatok ellen a felszámo­lást ! — Augusztusban még bí­zott abban, hogy szanálni fogják a gyárat. — Igen, bíztam a műkö- gép-javító kapacitására a jó­ban, hiszen vannak olyan üzletágaink, amelyek nyere­ségessé tehetők. Pár héttel ezelőtt kaptunk egy levelet Annus Antal altábornagytól, amelyben azt írja, hogy a Pest Vidéki Gépgyár repülő- gépjavító kapacitására a jö­vőben is igényt tart a Ma­gyar Honvédség. De hát el­képzelhető, hogy azt a hét vállalatot, amely ellen meg­indították a csődeljárást, mindenképpen a taccsvona- lon túlra akarták tenni, s végre kell hajtaniuk a fel­számolást. — A csődbiztosra várva hogyan telnek a napjaik? — Napról napra élünk. Mióta kiszivárgott, hogy fel­számolják a gyárat, a hitele­zőinkre is hatott a tömeg- pszichózis, s még azok is kö­vetelték a pénzüket, akikkel megegyeztünk a hiteltör­lesztés átütemezésében. Ez is hozzájárul a teljes ellehe­tetlenülésünkhöz. — Mi lehet a gyárban dol­gozók sorsa? — A felszámolási eljárás lefolytatása után az egyes üzemrészeket nyilván érté­kesítik. Gondolom, a repü­lőgépjavító kapacitásunk is olcsón kel majd el. A gáz- és olajégőüzem után már ér­deklődik egy olasz cég, s a huzalzománcolót is szeret­nék megvásárolni az osztrá­kok, sőt a szovjetek is. A külföldi tulajdonos, gondo­lom majd karcsúsítja a lét­számot, s annyi embert tart majd meg, ahány a hatékony termeléshez szükséges. Hargitai Éva —* - — .• • BIZOTTSÁG A POLITIKAI FELELŐSSÉG VIZSGALAT ARA Költségekhez idomuló energia-árrendszer Á kormány csütörtöki ülé­sét à miniszterelnök távollé­tében dr. Horváth Balázs belügyminiszter vezette. A kormány megvitatta az or­szág energiapolitikai kon­cepcióját, valamint a szén­bányászat szerkezetátalakí­tási programját; a terveze­teket az Országgyűlés elé terjeszti. Az energiapolitikai koncepció szerint korszerű­síteni szükséges a tulajdoni, szervezeti és működési for­mákat, lehetővé kell tenni a decentralizációt, a magán- és külföldi működő töke bevo­nását, a költségeknek és a világpiaci értékítéletnek megfelelő árrendszer kiala­kítását, a környezet védel­mét. A kormány döntött a Szénbányászati Szerkezet­átalakítási Központ létre­hozásáról, és állást foglalt a bányászati hűségjutalom költségvetésből történő ez évi kifizetéséről. A kormány megtárgyalta AZ ÁR ELUN ÚSZVA KIVISZIK Ember legyen a talpán, aki ma kiigazodik abban, mi kerül ki a határokon túlra a megye iparából. A termelés egynegyedét kitevő közvetlen külkereske­delmi értékesítés ugyan érzékelteti, rriilyen a súlya a kivitelnek, de arról nem tájékoztat, milyen viharos helyzet teremtődött mostanában a vállalatoknál. Ezeknek a viharos állapotoknak az ismeretében erős értetlenséggel hallgatom azokat a magabiztos nyilatkozatokat, amelyeket különböző tárcák külön­böző illetékesei tesznek „a kivitel fellendüléséről.” A kedvezőbb külkereskedelmi egyenleg: tény. Mö­götte azonban kötéltáncot járó vállalatok serege, erősen visszaesett árukibocsátás áll. A szovjet kivi­tel megtorpanása a megye tartósítóiparában, az autóbuszgyártás válsága a megye jelentős közútijár- mű-iparában, az alapanyag-ellátás akadozása a me­gye vegyiparában teremtett, teremt válságos hely­zeteket. Félve írom le: mostanában kiderül, a véle­kedések ellenére túlságosan is hamar és könnyen vonult vissza a magyar külkereskedelem a szovjet' piacokról. Ismét bebizonyosodott: a politikai nyo­más rossz szolgálatot tesz gazdasági eszközként... Dilettáns „elemzések” tömegét lehet hallani, ol­vasni napjainkban arról, miként kell „átstrukturál­ni” — gyönyörű kifejezés! — külkereskedelmi orien­tációnkat. A megye üzemeiben azonban csendben megjegyzik az illetékesek a hírlapírónak, hogy ők már esztendők óta az export nagyobb részét nem rubelelszámolásban értékesítették ... S valóban ki­deríthető: a kivitelnek a háromnegyede volt ilyen, megyei összesítésben! Reális veszély: a mindenkor mindent túllicitálok a fürdővízzel együtt kiviszik a gyereket is a dema­gógia mindent elnyelő kanálisához ... Pedig milyen egyszerű lenne az egész! Nem kellene mást tenni, mint hagyni a vállalatokat: oda szállítsanak, ahol a legkedvezőbb értékesítési feltételeket érhetik el. Nem kellene mást tenni, mint békén hagyni a válla­latokat ... (M) ...................... ’■ " -------­B EiPŰUTMAl mélSMA Nem született döntés Pozsgay Imre mentelmi jogának fel­függesztéséről az Országgyűlés mentelmi bizottságának csütörtöki ülésén. A képviselők feltehetőleg szeptember közepén foglalkoznak ismét társuk ügyével, aki ellen ma- gánvádas indítványt terjesztettek be a bíróságon. O Több parlamenti bizottság tartotta ülését tegnap, így a szociá­lis, a környezetvédelmi, a gazdasági és a sajtóprivatizá­ciós vizsgáló bizottság is. 0 Az előzetes híresztelések el­lenére csütörtök délutánig a magyar—román határszaka­szon semmi jelét nem lehetett észlelni a bécsi döntés 50. évfordulója alkalmából meghirdetett tömegdemonstráció­nak. • A TeleBox elektronikus postafiókrendszer ma­gyarországi forgalmazásáról írtak alá tegnap szerződést Bécsben. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a telefonnal és megfelelő személyi számítógéppel, programokkal rendel­kező magyar előfizetők elektronikus postafiókot nyissa­nak Bécsben. a jogszabályokon alapuló ál­lamosítások, közérdekű igénybevételek, továbbá egyéb jogszabályi kötelezett­ség alapján az államot ter­helő kötelezettségekről szó­ló előterjesztést. A kormány indokoltnak tartja, hogy az Országgyűlés a földtörvény benyújtása előtt vagy azzal egyidejűleg kapjon írásos tájékoztatást az államosítá­sokkal összefüggő, rendezés­re váró kérdésekről. A kormány javasolja c Parlamentnek a Politikai Fe­lelősséget Vizsgáló Bizottság létrehozását, amely a múlt rendszer vezető állami, párt- és gazdasági tisztségviselői­nek felelősségét vizsgálja. A javaslat szerint a bizottság tagjait és elnökét az ország- gyűlési képviselők közül vá­lasztják. A testület hatáskö­re kiterjedne az egykori ve­zetők vagyoni vizsgálatára is. A kormány a Belügymi­nisztérium „p olgáriasítása”, a fegyveres szolgálati jelleg megszüntetése, a szolgálati beosztás polgári munkakörré történő átminősítése érde­kében törvényjavaslatot ter­jeszt az Országgyűlés elé. Az új jogszabály lehetővé ten­né a pályázati rendszer be­vezetését a rendör-főkapitá- nyi és -kapitányi szolgálati beosztások elnyerésére. A kormány ismételten át­tekintette a volt Munkásőr­ség ingatlanjainak haszno­sítását, és megerősítette, hogy az ingatlanokat pályá­zat útján kell értékesíteni. A kormány dr. Barát Gá­bort az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgatóság helyettes vezetőjévé 1990. szeptember 1-jei hatállyal kinevezte. A miniszterelnöki sajtó­iroda közölte csütörtökön délután, hogy szerencsés ki­menetelű közlekedési bal­eset történt szerdán Antall József kormányfő gépkocsi­jával. A miniszterelnöki Mercedes a Finnországba utazó kormányfőt vitte a re­pülőtérre. A Ferihegyi gyorsforgalmi úton két ma­gán-személygépkocsi ütkö­zött, amelyik közül az egyik — egyébként érvényes forgalmi engedély és rendszám nélküli jármű — a miniszterelnök éppen elha­ladó Mercedeséhez vágódott. Személyi sérülés nem tör­tént. Kormánynyilatkozat A földkérdésről Az. elmúlt időszakban a termőföldtulajdon rendezé­sével kapcsolatos viták so­rán több olyan nyilatkozat is napvilágot látott, melyek hatásaként bizonytalanság mutatkozott a kormány szán­dékait illetően a mezőgazda­sági termelők körében. A kormány ezúton is kinyilvá­nítja azt a határozott szán­dékát, hogy a termőföld- tulajdon rendezésével kap­csolatos végleges javaslatai­nak megtételénél csak olyan megoldást választ, amely biztosítja: a termőföld azok tulajdonába kerüljön vagy maradjon, akik azt az adott feltételek között a leghatéko­nyabban képesek megművel­ni, s akik hosszú távon érde­keltek termőképességének megtartásában, illetve javí­tásában. Célunk, hogy műi­den törvényes eszközzel megőrizzük a mezőgazdasá­gi termelés folyamatosságát, az ország lakosságárak ellá­tását és a nemzetgazdasági szempontból fontos expor­tot. Ezeket az elveket a tu­lajdonrendezési törvényt előkészítő munka során a kormány határozottan érvé­nyesíteni kívánja. Ezért ké­ri a mezőgazdasági nagyüze­meket és az egyes termelő­ket, hogy a betakarítási és a jövő évi termést megalapozó munkákat időben, a korábbi években tapasztalt szaksze­rűséggel végezzék el. A kor­mány — a földtulajdon-ren­dezés végrehajtása során — megteremti a jogi biztosíté­kát annak, hogy a termelő- munka eredménye azé le­gyen, aki a munkát egyben el is végezte. FELÉLIK TARTALÉKAIKAT A GAZDASÁGOK Egymilliárdos aszálykár Dőlnek a hőségrekordok. Katasztrofális a magyar me­zőgazdaságot ért veszteség. Ha az időjárás tartja jelen­legi formáját, akkor ez év szolgáltathatja az évszázad aszály rekordját. Megbízha­tó adatok szerint a növényi kultúrákat ért kár már meg­közelíti az 50 milliárd forin­tot. Tegnap a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségében tar­tott sajtótájékoztató rendkí­vül szomorú képet festett a pillanatnyi helyzetről. A ter­melők számára az aszály miatt kieső árbevételek ne­gatív hatását fokozzák a kormány közelmúltban tett intézkedései. Ezek: a ked­vezőtlen termőhelyi adottsá­gú üzemek árkiegészítésének csökkentése. A kiegészítő te­vékenységük utáni kedvez­mények és a központi fej­lesztési alapú pályázatok megszüntetése, s végül az exporttámogatások országos szűkítése. A MOSZ már július elején jelezte a kormánynak, hogy az agrárágazatot rendkívül hátrányosan érinti a már említett pénzszűke és a ma­gas kamatlábak. Az elmúlt évtizedek gazdaságpolitiká­ja lényegében minden tarta­léktól megfosztotta a mező- gazdasági termelőket. Rá­adásul a mostani természeti csapás beláthatatlan követ­kezményekhez vezethet, hi­szen égy láncreakciós folya­mat indul el. Egyebek között jelentős mennyiségű áru­hiánnyal kell számolni, s ez oda vezethet, hogy az ágazat képtelen lesz exportkötele­zettségeinek a teljesítésére. A tájékoztatón a Zsámbéki Medence Tsz elnöke lehan- goltan tett említést arról, hogy az utóbbi három évben átlagosan közel 70 mázsás kukoricatermést takaríthat­tak be, de idén jó ha ötmá- zsányi lesz a hektáronkénti termés. A tengerinél lénye­gében elmaradt a csőképző­dés, s teljes a biológiai meg­semmisülés. És nemcsak a természet, hanem a pénzin­tézetek is sújtják a gazdasá­gokat, hiszen ma már 32 szá­zalékos kamatra adnak hite­leket. Pest megyében a leg­frissebb adatok szerint az idei ossz árbevételkiesés meghaladhatja az 1 milliárd forintot, és ebből edd'* a ku­korica több mint 500 milliót hozott össze. A MOSZ részé­ről elhangzott, hogy a ter­melőket elkeseredettség jel­lemzi, mivel a kormányzat nem törekszik az aszálykár hatásainak és következmé­nyinek csökkentésére. Erősen visszaesett a gaz­daságok műtrágya- és nö­vényvédő szer vásárlási ked­ve. Több gazdaság is a meg­lévő tartalékait emészti fel. Az agrometeorológiai előre­jelzés is elkeserítő, jelentő­sebb csapadékra a közeljö­vőben sincs remény. A mos­tani katasztrofális helyzet sajnos a jövő esztendőben is erőteljesen érezteti majd ha­tásait. Felütötte már most a fejét a spekuláció, különö­sen az olyan takarmánynö­vények, mint például a ku­korica esetében. A tengerinél, a naprafor­gónál és a cukorrépánál a terméskiesés a 40 százalékot is elérheti. Egyébként kor­mány legyen a talpán, ame­lyik olyan gazdasági erővel és pénzügyi tartalékokkal rendelkezik, amely képes szembeszállni a természet csapásaival, hogy hatéko­nyan csillapítsa annak vesz­teségeit. Gyócsi László

Next

/
Thumbnails
Contents