Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-30 / 203. szám

1990. AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK Törvénymódosítás előtt Nők mundérban? Sérti az állampolgári jog- egyenlőséget, hogy a nőkre nem vonatkozik a hadköte­lezettség — jelentette ki Mécs Imre (SZDSZ), az Or­szággyűlés honvédelmi bi­zottságának ülésén, szerdán délelőtt a Parlamentben. Hozzátette: érdemes lenne azon elgondolkozni, hogy miként lehetne az alkot­mányban szereplő állampol­gári jogokat összhangba hozni majd az új honvédel­mi törvénnyel. Véleménye szerint a nők — az édes­anyákat kivéve —• jelentős segítséget nyújthatnának szolgálati idejük alatt a tár­sadalom szociális gondjainak megoldásához. A hölgyek természetesen csak fegyver nélküli szolgálatra lehetné­nek behívhatok — tette hoz­zá. A javaslattal végül nem foglalkozott érdemben a bi­zottság, mert egyelőre csak a honvédelmi törvény módo­sítását tárgyalták. Ennek lé­nyege, hogy 18 hónapról 12- re csökken a fegyveres szol­gálat ideje, 18 hónap lesz a fegyver nélküli, s 22 hónap a pu.yári szolgálat. Sűrű program a Parlamentben Kötélhúzás — döntés nélkül Kisebb viták után két nagy­követjelöltnek nagy szavazat- többséggel, másik két leendő misszióvezetőnek pedig egy­hangúlag szavazott bizalmat szerdai ülésén az Országgyű­lés külügyi bizottsága. Dr. Kulcsár Kálmán kanadai, Varga György író műfordító csehszlovákiai nagyköveti je­lölését erősítette meg a bizott­ság. Egyhangú támogatást ka­pott Benyhe János brazíliai és Kopányi Vilmos mexikói nagyköveti jelölése. A bős—nagymarosi építke­zés leállításának nemzetközi jogi vonatkozásait tárgyalta a Parlament környezetvédelmi bizottsága, de állásfoglalása csak mára várható. Valki László professzor felkért szak­értőként elmondta, hogy a sú­lyos károkat okozó építmény létrehozására — a meglévő szerződések ellenére — nem lehet kötelezni a kormányt. Ha a tárgyalások nem járnak eredménnyel, kezdeményezhe­tünk ismételt tárgyalásokat, de egyoldalúan is fel lehet bontani a szerződést, sőt a két fél által választott nemzetközi bizottságot fel lehet kérni a döntésre, illetőleg a Hágai Nemzetközi Bírósághoz lehet fordulni. A Duna elterelése a határ egyoldalú megváltozta­tását eredményezi. Jogilag ki­SZAJTATVA Háromféle forint Tucatnyi oka lehet (van) an­nak, miért van ügy, ahogyan van. Csakhogy kéttucatnyi oka adható (létezőként) annak, miért van rosszul az, ami van. Mármint ami a földadó­nál van. Szájtátva hallgatom ugyanis az éppen földügyben tárgyaló illetékeseknek a vé­leményét pró és kontra, miért jó, miért rossz ... Tagadhatatlan : laikus ész­szel felfoghatatlanul faramu­ci helyzet. Ugyanazért a hek­tár földért más adót fizet az egyéni gazdálkodó — aki ed­dig sem volt jelentéktelen té­nyező a megyében, hiszen a kisegítő és egyéni gazdaságok földterülete 60 ezer hektárnyi ma már —, másként adózik a termelőszövetkezet vagy az állami gazdaság, s megint másként az, aki tartósan bér­be vett — állami gazdasági, termelőszövetkezeti, tanácsi — földön termel. Az a háromfé­le forint persze gazdasági képtelenség, az ilyen képtelen­ségeknek az elviselésében azonban már nagy a rutinunk. Kérdés persze, ez a nagy rutin — s még inkább a sok­féle képtelenség — mibe ke­rülhet a társadalomnak? Sok­ba, nagyon sokba. Lapunk hosszú évek óta bírálója an­nak a gyakorlatnak, amely nem tulajdonított különösebb jelentőséget az ilyen ellent­mondásos helyzeteknek, a há­romféle forintnak, amely úgy félt a szektorsemlegesség el­vétől. mint ördög a tömjén- füsttől. Bíztunk benne: a tulajdon­lás alapvető kérdéseinek na­pirendre tűzése, a földtulaj­donreform változást hoz eb­ben a tekintetben is. Amit hallani, az nem valami bizta­tó! A jelek szerint maradna a sokféle forint, csak éppen most másfajta elosztásban, más­fajta nem szektorsemlegesség­ben . .. Ami tehát ugyanaz a fából vaskarika, csak éppen átfestve valamilyen új szín­re. A megye 530 ezer hektár­nyi termőterülete akkor szol­gálná igazán a tulajdonosokat is, a társadalmat is, ha a tulajdonlás sokszínűvé válásá­val egy időben éppen hogy uniformizálódna az adózás mikéntje. Mert amíg ugyanaz a hektár föld így is, úgy is, amúgy is adózhat, addig ne­héz lesz eldönteni, a föld és ami terem rajta, az valójában mit ér. MOTTÓ zárt, hogy a csehszlovák fél ezt a lépest egyoldalúan meg­tegye. A költségvetési adó- és pénzügyi bizottság gazdálko­dószervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvénymódosításról, valamint az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásának kér­déséről tárgyalt. A gazda­sági bizottság ülésén élénk vitát váltott ki Dragon Pál (FKgP) és Török Ferenc (SZDSZ) képviselők módosító indítványa a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvénnyel kapcsolatban. Lé­nyege, hogy a szövetkezetek­ből a vagyonnal együtt tör­ténő kizárás lehetőségét a je­lenleginél egyszerűbb módon kell biztosítani, és a jóváha­gyáshoz legyen elég a tagság felének részvétele a közgyűlé­sen. A bizottság nem fogadta el a javaslatot. Az illetékes parlamenti bi­zottságok a nagyszámú mó­dosító javaslat megvitatásá­val nem végeztek szerdára, ezért az eredetileg tervezett­nél kevesebb törvényjavasla­tot tűzhetett napirendjére Dörnbach Alajos elnökletével az Országgyűlés rendkívüli ülése szerdai munkanapján. A képviselők elsőként a kormányzati munkamegosz­tásról szóló törvényjavaslat hétfőn félbeszakított általános vitáját zárták le, majd a pol­gármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló tör­vényjavaslatról tárgyaltak, de erről nem sikerült dönteniük. A kormánypárti frakciók ugyanis azt szorgalmazták, hogy zárják le a törvényter­vezet általános vitáját, az el­lenzéki pártok képviselői vi­szont ezzel nem értettek egyet, mondván: ez esetben nem lenne lehetőség újabb módo­sító indítványok beterjeszté­sére. A javaslat — értékelve a polgármesteri pozíció súlyát — az állami felső szintű ve­zetés jövedelméhez közelítő javadalmazásra ad lehetősé­get. A tervezet elsődleges alapelve, hogy a polgármester kizárólagos munkáltatója az önkormányzati testület, s tő­le ne csupán jogi, hanem eg­zisztenciális függőségben is legyen. Az önkormányzati bi­zottság előadója, Böröcz Ist­ván kijelentette, elfogadták: amennyiben a leendő polgár- mester munkaviszonya a helyi önkormányzati képviselő-tes­tület megbízatásának lejártát követően az új polgármester megválasztásával szűnik meg, akkor ne három, hanem hat­havi alapbérének megfelelő összeg illesse meg. Az össze­férhetetlenségi szabályokkal kapcsolatban az a bizottság álláspontja, hogy a polgár- mester pártban ne viselhes­sen tisztséget, és ne lehessen országgyűlési képviselő. A bi­zottság kisebbségi álláspontját ismertető Kóródi Mária (SZDSZ) szerint a törvényja­vaslat a tárgyalásra teljesség­gel alkalmatlan, mert nem kellően kidolgozott feltétel- rendszer alapján készült. A kormánypárt és az ellen­zék közötti kötélhúzást tovább bonyolította az önkormány­zati bizottság jövő hétre ter­vezett franciaországi utazása, amely veszélyeztette volna a módosító indítványok feletti bizottsági állásfoglalást, s döntésképtelenné tenné a Par­lamentet. A felszólalók azon a véleményen voltak: a bizott­ság vagy mondja le vagy ha­lassza el az utazást, hogy mi­előbb és zökkenőmentesen si­kerüljön megalkotni az ön- kormányzati választásokat alapvetően befolyásoló tör­vényt. Talpra álle a váci fonógyár? Ráfáztak, pedig meleg a helyzet Néhány hónappal ezelőtt örömmel adtak hírt arról, hogy a váci fonógyárban izraeli tö­kével megalakították a Master Piece Kft.-t. A szakemberek­nek az volt a véleménye, itt lesz Európa egyik legkorsze­rűbb fonodája. Az eltelt félév alatt aztán nagyot változott a világ. Az ott dolgozók azt re­besgették, hogy a vállalkozás pénzügyi gondokkal küzd, ke­vés az alapító törzstőke. Hat hónap alatt a veszteség is tete­mes lett. s augusztus 23-án Na- ményi Péter ügyvezető igazga­tó is lemondott tisztségéről. A kft. ügyeiről már nem akart nyilatkozni, úgy vélte, a le­mondás után ez nem lenne tisztességes. Ezért a Masterfil — a vegyes vállalatot a kft. tu­lajdonjogának 57 százaléka il­leti meg — megbízott vezér­igazgatóját, a felügyelőbizott­ság tagját, Bakonyi Györgyöt kérdeztük meg, bajba jutott-e a Master Piece? NAGY MÍNUSZ — Vácon 50-es és 60-as fi­nomságú fésűsfonal készül, s úgy terveztük, hogy évi kétezer tonnát dobunk a piacra. A fe­lét a hazai kötőipari vállala­toknak adtuk volna el. A kö­töttárugyárak fizetési gondjai miatt azonban inkább az ol­csóbb, durvább fonalakat ke­resték. Ezért ez az üzlet ugrott. Mire a tőkés piacra eljutottak a kiajánlásaink, több hónap eltelt. Volt egy olyan időszak, amikor csak termeltünk, de ár­bevételünk nem volt. Közben a rövid lejáratú hitelek kamata is egyre emelkedett. Az indu­lási nehézségekkel számoltunk, de tény, hogy ekkora mínuszt nem vártunk. O Pontosan mennyi a kft. vesztesége? — Az első nyolc hónap után nem készítettünk mérleget, becslésem szerint 50—70 millió forint lehet. Ezzel együtt a kft.-nek mindig volt alapanya­ga, s bérfizetési gondjaink sem voltak. A veszteségeket eddig ugyanis a Masterfil fe­dezte. dén a butiksor fosztogatói okoznak gondot a kereskedők­nek és a hatóságoknak egy­aránt. A január óta tevékenykedő rendőrállomás személyzete tel­jes erőbedobással küzd, hogy kivédje, megelőzze az alvilág mind erőteljesebb támadásait. Már körözik a maglódi lakás- betörések tetteseit (kétszer két óra alatt történt meg a fel­derítés), s a péteri autófoszto­gatókat is elkapták. A gyöm- rői besurranó tolvaj előzetes letartóztatását azonban nem hagyta jóvá a bíróság, részben a megfelelő indokok, illetve bizonyítékok hiánya miatt. Ijesztő a dologban, hogy a be- surranót sokan ismerik a helybeliek közül, de rajtakap­ni mégsem sikerült, mert nem rombol, nem gyújtogat, nem erőszakoskodik, s szinte nem is hagy maga után nyomokat. A temetőfosztogatás felderí­tése eredményre vezetett, mert 270 bűncselekményt sikerült bizonyítani. Az iskolákat és tanácsi intézményeket meglopó két banda, s vezetőjük, (gúny­nevén) az igazgató, is kézre ke­rült. Jól szervezett társaság volt. Amíg az egyik csoport idehaza tört be, szerte az or­szágban s Erdélyben terítette az árui, addig a másik banda Budapesten rabolta ki az is­kolákat és más gyermekintéz­ményeket, s Gyomron értéke­sítette az elorzott műszaki cikkeket. Vagy két tucat gyöm- rői lakos az igazgató és bandá­ja szerzeményeinek megvásár­lásával orgazda lett. Egy má­sik banda illegálisan beszerzett valutából nyugati gépkocsikat hozott be az országba, mégpe­dig rokkant emberek nevén, hogy vámkedvezményt kapja­nak, illetve szociális támoga­tást. Olyan rokkant embert is kihallgatott a rendőrség, aki­ről kiderült, fenyegetéssel vet­ték rá, hogy írja alá a kedvez­ményeket igénylő kérvényt. A tisztességes állampolgá­rokra leeselkedő veszélyre jel­lemző, hogy január óta ötszáz bűncselekmény, illetve vétség miatt rendelt el nyomozást a rendőrállomás parancsnoka, s negyven gyanúsítottat helyez­tek előzetes letartóztatásba. A veszély azonban nem csökken, hiába a gyömrői rendőrök or­szágosan is kiemelkedő (több mint hetvenszázalékos) bűn- felderítési eredménye. Utazó bűnözők bandái Az utazó bűnözők egyre na­gyobb távolságokról keresik fel a monori körzetet, így Sülysápot, Úrit, Mendét, Gyomrot, Maglódat és Ecsert is. Leggyakrabban Budapest­ről, Dabasról, Ócsárol, Isaszeg- ről, Máriabesnyőről, Egerből. Gyöngyösről, Miskolcról, sőt még a Vas megyei Vépről is visszalátogatnak a fél évtized­del korábban Gyömrőn vagy környékén lakó, vagy foglal­koztatott emberek, akik ma­napság koncentrált támadást intéznek elsősorban az intéz­mények és kereskedelmi egy­ségek ellen. Aszódi László Antal Ki emlékszik már az igazi kenyérre... Drága lenne a nosztalgia Manapság divat a nosztal­gia. Zenében, filmekben, múltba veszett mesterségek, szokások feltámasztásában. Nemrég az egyik Pest megyei kisközségben járva idős pa­rasztasszony újságolta, hogy ha lesz ereje és gabonája, ak­kor ismét begyújt a régi sütő­kemencébe, mert a mai ke­nyérárakkal egyre nehezebb lépést tartani. Gabonát is em­lített. bízván abban, hogy azt a kétholdnyi szántóföldet, amit egykoron a párjával együtt műveltek, rövidesen vissza­kapják, s azt bérbe adva meg- műveltetik. Annyi búzát és az állatok etetéséhez szükséges szemes takarmányt kapnak majd, amiből gondtalanul megélnek, hiszen ők már túl a hetedik X.-en, kevéssel is beérik. Leves és hús Mind több helyről hallani, hogy ismét lesznek olyanok, akik a kenyérnekvalót otthon dagasztják, és esetleg a pék­ségekben süttetik meg. Míg megint mások az otthoni vén kemencébe fűtenek be, mond­ván, annyi forgács, kukorica­szár vagy csutka mindig akad a ház körül, amivel fel lehet izzítani a kemencét. Amikor ezekről a próbálkozásokról beszámoltunk Polgárdi Jó­zsefnek, a Nyugat-Pest Me­gyei Sütőipari Vállalat igazga­tójának, az első reagálása az volt, hogy mai modern vilá­gunkban bizony furcsa lenne, ha ismét divatba jönne a kora hajnali befűtés a kenyérsü­téshez. Amikor pedig arról értesült, hogy elképzelhetően újfent lesznek olyanok is, akik netán lisztet visznek majd a pékhez, s azért kenye­ret vagy aprósüteményt kér­nek, bizony elmosolyodott, s úgy válaszolt, hogy az már az illetőnek nem érné meg. Adatokkal érvelve támasz­totta alá, hogy az áremelkedé­sek ellenére még mindig ol­csóbb, ha az üzletekben vagy a sütödék mintaboltjaiban vá­sárol a lakosság, mintsem úgy­mond, engedve a nosztalgia­hullámnak, a hajdan volt ke­nyérsütések technikáját kí­vánnák ismét gyakorlattá ten­ni. Magyarországon napjaink­ban bőven tíz forintot költ egy állampolgár kenyérre vagy péksüteményre. Ez egy­úttal azt is jelenti, hogy mind­ez az egy napra kivetített élel­miszer-kiadásainak az egyha- toda, maximálisan az egytize- de. Ezek az arányok akkor kedvezőek igazán, ha a ke­nyér árát egy gombóc fagy­lalt vagy netán eay pohár üdí­tő árához hasonlítják. Egyéb­ként, hogy valaki liszttel fi­zessen a kenyérért, annak is megvannak a játékszabályai. Például az. hogy 1 kiló kenyé­rért, mondjuk, 1 kiló 30 deka lisztet ad, s ezenfelül meg­fizeti a munkaköltséget is. És máris többe került, az ismert szólásmondást idézve, a le­ves, mint a hús! Mintaboltok A Nyugat-Pest Megyei Sü­tőipari Vállalatnál szeptem­bertől emelik a kenyér árát. Náluk az áremelés 11 és fél százalékos, tehát alatta marad az országos, már érvényben lé­vő 12,7 százalékos áremelke­désnek. Az igazgató azt is el­mondta, hogy 26 sütödéjük és 47 mintaboltjuk van. Ezekben az üzletekben a házikenyeret 20 forintos kilónkénti áron ér­tékesítik, de a kereskedelmi bolthálózatban már 23 forin­tért juthatnak hozzá a vá­sárlók. Ez a sütőipari vállalat területileg 400 ezer ember szá­mára készíti termékeit. Közü­lük legalább 100 ezer az, aki a mintaboltokban vásárol. Nekik tehát mindenképpen megéri ez a fajta kenyérbe­szerzési mód. Sütödéi fogás Aki a régi idők kenyerét kívánja fogyasztani, az ma mindenképpen ráfizet. A lisz­tek minősége, sikértartalma néhány évtizeddel ezelőtt olyan volt, hogy az abból ké­szített kenyér akár egy hétig is megőrizte minőségét, fo- gyaszthatóságát. Ennek titka: a kenyérkészítéshez burgo­nyát is használtak. Napjaink energiaárai, és az adalékanya­gok ára már nem teszi lehető­vé az olcsó kenyérhez jutást. Polgárdi József befejezésül utalt arra, hogy például a szomszédos Ausztriában, az Alpok vidékén élők előre el­készített keverékanyagokbál készítik a kenyeret. Ehhez már nem kell mást hozzáad­ni, mint a vizet és élesztőt meg egy kevéske szintetikus anya­got. Ott a magángazdaságok­ban vagy panziókban a tulaj­donosoknak érthetően maxi­málisan megéri, ha házilag készítik el a család vagy a vendégek kenyerét, illetve péksüteményét. Erre a sütödéi fogásra a hazai sütőipar is fel­készült. A lényeg azonban változatlanul az, hogy legyen elegendő liszt, s abból a pé­kek ízletes, jó kenyeret süsse­nek. Talán a kis magánpék­ségeknek ez sikerülni fog. (gyöcsi) VAN RENDELES O Mi történt augusztus 22- én? — Egész napos ügyvezetői taggyűlést tartottunk, amely­nek végén Naményi Péter le­mondott. Ha egy vezető maga sem bízik abban, hogy a ki­tűzött feladatok megoldhatók, jobb, ha átadja a helyét, mert a fásultsága a kollégáira is át­ragadhat. A taggyűlésen meg­határoztuk, hogy a veszteség év végéig már nem növeked­het, s jövőre némi nyereséget is el kell érni. A megrendelé­sek most már biztosítottak, a jövő év első negyedére is kö­töttünk üzleteket. Főleg a né­met és angol területre expor­táljuk majd a fonalat. Úgy ítéljük meg, hogy ez a piac fizetőképes. Természetesen a hírnevet meg kell szerezni, s akkor magasabb árat is kap­hatunk. Kétezer tonnával szá­molva, az árbevétel így is el­érheti a nyolcmillió dollárt. JOVGRE JOBB O Közben azonban a gép­vásárlásra felvett bankköl­csönt is törleszteni kell. — ötszáz millió forintnak megfelelő hitelt vettünk fel svájci frankban, s az árfolyam- változások miatt ez időközben 650 millióra növekedett, s a kezelési költség sem lett keve­sebb. Ennek ellenére úgy vél­jük, hogy jövőre 10-15 száza­lékos nyereséget érhetünk cl, ami kompenzálhatja az indulá­si veszteségeket. A vegyes vál­lalatok öt évig adókedvez­ményt kapnak, így az elkövet­kezendő három évben még lesz lehetőségünk az üzlet fel­futtatására. A technika kor­szerű, s a kft. 220 ezres bér- színvonala sem megvetendő. Elképzelhető, hogy az üzletbe újabb partnereket vonunk be, s a kft.-t részvénytársasággá alakítjuk. O A nehézségeket látva a kft. külföldi partnere nem akart kiszállni a vállalkozás­ból? — Nem, ők is bíznak ab­ban, hogy a kft.-nek sikerül egyenesbe kerülnie. H. £. LESZ\EK-E BENZINKUTAK? A 0—8-as szisztéma Egyelőre szünetelnek a tár­gyalások az Áíor és a Kuvait Petroleum International kö­zötti vegyes vállalat létrehozá­sáról, de ez nem jelenti azt, hogy bármelyik fél is elállt volna együttműködési szándé­kától — mondta Sokorai Ist­ván, az Áfor Ásványolajfor­galmi Vállalat vezérigazgatója. Az Áfor, a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat, va­lamint a Kuvait Petroleum júliusban írták alá a szándék- nyilatkozatot, de közbejött azonban az iraki—kuvaiti konfliktus. Mindenesetre az eddigi tervek szerint a Kuvait Petroleum és az Áfor — a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével — 17 Áfor-töl tőállomást korsze­rűsítene. alakítana á( a Nyu- gat-Európá'oan ismert és elter­jedt 0—8 benzinkút sziszté­mára. Az Áfor adná apport­ként a 17 töltőállomást. * 1

Next

/
Thumbnails
Contents