Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-29 / 202. szám

1930. AUGUSZTUS 29., SZERDA prsr , MKU VF.!, 9 3 Ő ária Vérért ordítozó Tiszteljük Pártay Tiva­dar korát. A Kisgazdapárt vezetőinek korelnöke, a Kis Újság főszerkesztője aktív szerzője a lapnak, rendszeresen publikál ab­ban. Mint a legutóbbi (90/34.) számban is. Nem csak emlékezéseit közli, hanem az első oldalon a békés álmenetről is töp­reng. A fogalmat gyanús­nak tartja, mert hiszen a „kiskirályok", az „évtizede­kig az MSZMP jelvényé­vel legénykedők” (nem volt jelvénye az MSZMP-nek) rémisztgetik a népet. P. T. szerint „tomboló embertelenség közepette”, „elvadult, vérért ordítozó sajtó’’ lapjait olvasva élt az ország, „nem volt ház, ahonnan éjszaka idején ne hurcoltak volna el vala­kit’’. A stílremekektől, mint amilyen a „vérért or­dítozó sajtó’’, igyekszünk távol tartani magunkat, nehogy — „elvaduljunk’’... Különben is, P. T. joga, hogy olyannak lássa a saj­tót, az országot, a népet, amilyennek akarja, s joga az is, hogy szakértelem ide vagy oda, mindenki szám­űzetését kívánja a gazda­sági életből, aki csak tagja volt az MSZMP-nek. Tud­juk, kell a hely... Értjük továbbá azt is, ha „el kell tűnnie a közéletből min­denkinek, akinek része volt az embertelenségben, akár aktívan, akár passzívan közreműködött abban.” Mindent értünk, már­mint P. T. szemszögéből nézve. Azt is, hogy a pasz- sziv közreműködés fából vaskarikáját bárki nyaká­ba oda lehet akasztani, akit egy vizsgáló-, igazoló- stb., stb. bizottság maga elé idéz. S mert P. T. azt is megelőlegezi, hogy itt többségében „bűnügyek”- ben kell ítélkezni (remél­jük: a, passzív közreműkö­dők milliói megússzák eny­he ítélettel), csodálkozha­tunk-e, ha Torgyán doktor l e számolást követel, ha egy (túl?)buzgó főtitkár- helyettes ' rendőr- és hon­védtiszteket kíván látni kisgazdaszívvel? Nincse­nek csodák. A logika pon­tosan kijelöli a kisgazda­gondolkodásmód alappillé­reit, akár dr. Torgyán, akár Pártay Tivadar támasz­kodjon is azokra. Egy vala­mit nem tudunk: mi lesz a békés átmenettel?! Kisgaz- dáék szerint... KLIENS adata legyen az emberek meg­nyugtatása, hitük visszaadása és annak garantálása, hogy ilyen törvénytelenségeket soha többé senki nem követhet el a magyar földművelő néppel szemben. Dr. Mészáros Gyula agrármérnök a KDNP Pest megyei titkára „Az utóbbi időben némi megnyugvással tölt el az önök lapja: egyre több józan cikket közöl a földtörvénnyel kapcso­latban. Sajnos országinkban a Kis­gazdapárt elhintette a zűrza­var magját. Felelőtlen, meg­alapozatlan, sokszor rágalmak­kal teli megnyilvánulásaik nyomán a gyomrom összerán- dul. Nagyon szeretném tudni, mi van a háttérben, mi a cél­juk? Mert nem a mi érdekünk­ben szólnak. Fogalmuk sincs milyen is az élet a tanyán, meg mit is akar a józan többség! Tizennégy éve vagyunk há­zasok, 13 esztendeje tanyán élünk. Kezdetben csak a két kezünk munkájára támaszkod­hattunk, s így van ez ma is. Mikor kiköltöztünk a tanyára, béreltünk földet, ahol kap­tunk. Jószágot, tehenet tartot­tunk. Persze mellette dolgoz­tunk, munkahelyünk van (nem a mezőgazdaságban). Tehát él­tük a solcak által kényszerből választott életformát: munka­hely plusz kistermelés. Anti pénzünk haszon gyanánt ösz- szegyűlt, mindig befektettük, istállót, gazdasági épületet A vagyonelszámoltatásról tárgyalt a Parlament Földtörvény : még csak interpellációban Elmdultuk a kopcgM&cédulákkal Nem látja szívesen a választópolgár ^ A rendelet értelmében a szeptember 30-i helyhatósági vá- ^ lasztások kopogtatócéduláit augusztus 27. és szeptember 6. ^ között kell kézbesíteni a szavazóknak, így hétfőtől Pest me- ^ gyében is megkezdődött, ez a munka. Késéssel kezdte keddi mun­kanapját a Parlament. A tár­sadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általá­nos vitáját a Független Kis­gazdapárt reggeli frakcióülése miatt nem kezdhette időben a T. Ház. A napirend előtt Horn Gyu­la, a külügyi bizottság elnöke ismertette a második bécsi döntés évfordulójával össze­függésben kialakult magyar— román viszonnyal kapcsolatos bizottsági nyilatkozatot. Esze­rint elítélik azokat az erőket, amelyek az évfordulót a ma­gyar és a román nép közötti ellentétek felszítására igye­keznek kihasználni. És felkéri Románia nemzetgyűlésének tagjait, hogy ugyanebben a szellemben emeljék fel szavu­kat a szélsőséges, gyűlölködő megnyilvánulások, a hangu­latkeltés ellen. A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszünteté­séről szóló törvényjavaslat tárgyalása előtt Balsai István igazságügyi miniszter szóbeli kiegészítőjében leszögezte: az állami tulajdonú ingatlanok kezelői jogának tartalma nem felel meg a piacgazdaságon alapuló jogrendszer elveinek. A kezelői jog — különösen az elmúlt időszakban — tisztá­zatlan helyzetet teremtett, az állam szinte alig tudta érvé­nyesíteni tulajdonosi jogosít­ványait. A törvényjavaslat a tulajdonreform részeként megszünteti a társadalmi szer­vezetek kezelői jogát. Némi vita támadt azon, hogy a tervezet az MSZP-t is felsorolja azon szervezetek között amelyek a használati jog körébe eső ingatlanok hasznosításából származó jö­vedelmeket a költségvetésbe befizetik. A költségvetési bi­zottság előadója szerint az MSZP szerepeltetése ellenté­tes a párttörvénnyel. Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője viszont leszögezte: az MSZP-t nem lehet kihagyni e felsorolásból. Pozsgay Imre, az MSZP frak­cióvezetője bejelentette, hogy a Szocialista Párt nem kíván részt venni a vitában, hozzá­tette azonban, hogy az MSZP minden pártra, szervezetre azonos elbírálást kér. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) hiányolta, hogy a tervezet nem tartal­mazza a szakszervezeti va­emeltünk, traktort, pótkocsit vásároltunk. Mindketten sze­retjük a paraszti munkát, s ha lenne rá lehetőség, hogy egy­fajta munkából megéljen vala­ki, mi ezt választanánk. Há­rom évvel ezelőtt végre a ta­nyánk közelében kaptunk bé­relt földet. Azóta sajátunkként műveljük, minden évben trá­gyázzuk, szerves és műtrágyá­val, eddig már nagyon sokat áldoztunk a föld javítására. Kutat is fúrattunk. ősszel a Kisgazdapárt előállt a 47-es programjával. Azóta a bérelt földünk mellett lakó nénit mintha kicserélték volna. Nyolcvanéves, de követeli vissza az elhalt férje földjét (ennek egy részét mi béreljük). Tavasszal már elültettük a sárgarépát, zöldséget, ő kika- rózott belőle hat sort, mond­ván, az még az ő tanyájához tartozik, a többit pedig ki fog­ja méretni, mert az az övé. Te­liét úgymond „áll a bál”. Saj­nos ón mióta ismerem, tudom, soha nem ültetett kukoricán kívül mást a tanyájában, de most kellene az ősi juss. A Kisgazdapárt felfogása szerint mi is örökösök lennénk a földtulajdonra. Dédnagy- apámtól több mint 100 hold földet, malmot, gyümölcsöst, házat vettek el, nagyapámtól 45, férjem nagyszüleitől 50 hold földet államosítottak. De mindez engem soha sem fog­lalkoztatott, hisz nem számít­hattunk soha az ősök jussára. De most, hogy ez az öreg jaéni gyón számvevőszéki felülvizs­gálatát, ugyanis az MSZOSZ arra törekszik, hogy vagyonát részvénytársaságokba, alapít­ványokba mentse. A törvény- tervezet részletes vitáját a Parlament a bizottsági ülése­ken kialakított állásfoglalások után folytatja. Szervesen kapcsolódott az előző napirendhez a követke­ző, az elmúlt rendszerhez kö­tődő egyes társadalmi. szerve­zetek vagyonelszámoltatására vonatkozó törvényjavaslat, amelyek vitája elsősorban az előterjesztés címe körül csú­csosodott ki. A törvényjavas­lat az MSZP-t is érinti, így érthető, ha nekik jutott a fő­szerep a vitában. Horn Gyula részletesen ismertette, hogyan számolt el vagyonával az idén tavasszal pártja. Akkor az át­adott vagyon 90 százalékáról tételes listát készített az Álla­mi Számvevőszék számára. A fennmaradó 10 százaléktól csak később „tudott megsza­badulni”. Horn Gyula kifogá­solta a törvényjavaslat címét, amely tulajdonképpen politi­kai minősítés. Tóth Sándor kereszténydemokrata képvise­lő is hasonló állásponton volt. Mások viszont úgy véleked­tek, hogy a volt pártállammal szembeni diszkriminációra igenis szükség van, de éles ha­tárvonalat kell húzni az elöd- és az utódszervezetek között. Az alkotmányügyi bizottság sem az eredeti címet nem tá­mogatta, sem azt a megoldást, hogy az előterjesztés csak az egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról elne­vezést viselje. Az előterjesztő miniszter azonban hangsú­lyozta,' ' 1 hogy o kormány ra­gaszkodik az eredeti megfo­galmazáshoz. A döntés szerda délután várható. A törvénytervezeteik vitáját követően a képviselők egy­hangúlag elfogadták az Észak­atlanti Tanács felhívására vá­laszul megfogalmazott ország- gyűlési állásfoglalás szövegét. Ez üdvözli a tanács javasla­tát, amely a Varsói Szerződés és a NATO-tagállamok közötti politikai és katonai párbeszéd magasabb szintre emelését szorgalmazta. Délután képviselői interpel­lációkkal folytatta munkáját a Parlament. A legnagyobb vitát Magyar Bálint interpellációja kavarta, amelyet a földtör­vénytervezet kapcsán intézett nekem okoz naponta bosszúsá­got az egy holdja miatt, sok mindenen elgondolkodom. Ez az úgymond földprogram csak a peres ügyek számát sza­porítaná. Lassan az idei év vé­gére érünk. A betakarítás után már tervezni kell, mit hová ültetünk jövőre. Vetőmag, műtrágya után kell nézni. De most bizony teljesen tanácsta­lanok vagyunk. Vajon mit fo­gunk vetni jövőre, és hova? Itt az Alföldön sok tanyában élnek fiatalok. Még senkinek sem jutott eszébe, hogy az le­gyen egy „földosztásnál” az alap, ki mennyire szorgalma­san dolgozott eddig? A földosztásból még nem lesz kenyér. A mai viszonyok között pedig egyre meggondo- landóbb termelni. Baj van a juhászaiban, baj a sertés érté­kesítésével, nem kell a vásár­ban a borjú, ráfizetés tyúkot tartani, aki zöldségfélét termel, s közvetlenül nem tudja ma­ga értékesíteni, a kereskedők­nek ne is termeljen, hisz azok­nak féláron kellene minden. A napi nyomasztó gondok mellé most még itt a bizonyta­lanság, mi lesz a földdel? Re­mélem az értelem fog győzni. A Kisgazda-vezérek pedig jó lenne, ha a saját nevükben be­szélnének, nem a parasztság nevében. Tisztelettel: K. K. (Név és cím a szerkesztőségben) a tárca miniszteréhez. Magyar Bálint megkérdezte, milyen módon képzeli a kormány a kárpótlások rendszerét, készí­tett-e felméréseket a törvény által érintett terület nagyságá­ról, a jogosultak köréről? Mi­ből tudják pótolni a tönkre- menő termelőszövetkezetek nyugdíjasainak háztájiját, lesz-e az újonnan földhöz ju­tóknak kedvezményes hitel? Nagy Ferenc József föld­művelésügyi miniszter vála­szában az idei aszálykárokat több tízmilliárd forintra be­csülte, és felhívta a figyelmet, hogy az interpelláció olyan kérdésekre keresi a választ, amelyekkel kapcsolatban a kormányzati munka még nem fejeződött be. Elmondta, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a termőföld korábbi tu­lajdonosait természetben kár­pótolják. Szerinte a vissza­igénylések feltételezett mérté­ke eltúlzott, és az egész föld- rendezésnek nagyobb a füitje mint a lángja. A minisztérium elképzelése szerint a vállalko­zások támogatására speciális hitelintézetet kell létrehozni, amely 8—10 éves lejáratra, 7—8 százalékos kamatfeltéte­lekkel működne. Az interpel­lációt a képviselő nem fogadta el, a Parlament azonban igen. A keddi ülésnap berekeszté­sekor Szűrös Mátyás bejelen­tette, a Budai Központi Kerü­leti Bíróság kezdeményezte Pozsgay Imre képviselői men­telmi jogának felfüggesztését. (Pozsgay Imre az MTI mun­katársának elmondta: vélemé­nye szerint feltehetőleg a hír­hedtté vált ..gombgate-ügy- ben” tett kijelentései miatt jelentették fel. Pozsgay Imre ellen magánvádas eljárás fo­lyik. Az ügyet a héten a men­telmi és összeférhetetlenségi bizottságnak kell megtárgyal­nia) A plenáris tanácskozás után több parlamenti bizottság kezdte meg ülését, hogy a szerdán 14 órakor folytatandó teljes ülésen a hétfőn és ked­den elnanolt napirendek rész­letes vitáját folytathassák. I * * * Van-e jogtalanul a tulaj­donában levő víkendtelke an­nak, aki miatt Magyarország gazdasága Afrika szintjére süllyedt? Jogosan lakik-e többszobás lakásban az, aki miatt évtizedekig némán kel­lett statisztálnunk az erdé­lyi, felvidéki magyarság el­nyomásához? Van-e soron kí­vül kiutalt Zsigulija annak, aki semmitől sem riadt vissza, hogy a fentiekről húsz, tíz, vagy egy évvel ezelőtt se cik­kezhessen a sajtó? Nem ta­gadom, attól tartok, mindössze csak víkendházak, Zsigulik, szobák felderítésében merül ki az igazságot szolgáltatni hiva­tott Iustitia-terv. — Mi lesz azokkal, akik ti­tokban svájci bankokba me­nekítették a vagyonukat? — kérdem Kónya Imrétől, az MDF frakcióvezetőjétől, a Jog­talan Előnyöket Vizsgáló Bi­zottság elnökétől. — Hát ez az ... — kesereg Kónya Imre. * Ez, de úgy vélem, más is. Elegendő mindig csak a volt vezetők vagyonával foglalkoz­ni? Ama bizonyos Iustitia- terv fél mondat erejéig tesz említést politikai felelősségről is, de a továbbiakban szinte másról sincs szó, mint a volt vezetők, szervezetek anyagi visszaéléseiről, sőt, még teg­nap sem foglalkozott az Or­szággyűlés mással, mint a ré­gi MSZMP és maradvány szervezeteinek, embereinek zsebével. Vajon az az igazságszolgál­tatás, ha Zsigulik, víkendhá­® Milyen volt a technikai lebonyolítás, voltak-e fennaka­dások? — kérdeztük Tóth Fe­rencet, a Pest Megyei Tanács igazgatási osztályának illeté­kes munkatársát. — A szétosztásban én ma­gam is segédkeztem, a helyi településeknek rendre átad­tuk a kopogtatócédulákat és a névjegyzékeket. Sőt volt olyan helység, ahol az előírt időpont­nál előbb, már vasárnap meg­kezdték a kézbesítést. Szeren­csére a nyomtatványok időre elkészültek, a hiteles listákat is megkaptuk, tehát fennaka­dás nem volt. Egy település a névjegyzéket csak. hétfőn reg­gel vitte el, de ők sem ma­radtak le semmiről, hiszen, az előírások szerint hétfőtől kel­lett kifüggeszteni, tehát ők is időben megtehették ezt. @ Hogyan sikerült megolda­ni a lakosság tájékoztatását? Tudják-e az emberek, hogy mit kell a kopogtatócédulákkal csinálni, tudják-e. hogy me­lyik szavazókörzetbe mehetnek szeptember 30-án voksolni? — A szavazással kapcsola­tos tudnivalókról a megyében nagyon korrektül tájékoztat­ták a lakosságot. Sok helyen szórólapokat nyomtattak, il­letve plakátokat helyeztek el a település legforgalmasabb pontjain, még az egészen ki­csi helységekben is. E nyom­tatványok részletesen tájékoz­tatják a szavazókat minden lényeges tudnivalóról. © A névjegyzékeket a helyi tanácsok és az Állami Népes­ségnyilvántartó Szolgálat az 1990. augusztus 1-i állapotnak megfelelően állították össze'. Mint ismeretes, a nyár folya­mán a megyében is rengeteg utcanév változott, illetve sok ház került átszámozásra. Nem okozott ez fennakadásokat a jegyzékek összeállításában? — Sokat kellett dolgozni, amíg ezeket a változásokat regisztráltuk, majd át kellett írni, és át kellett vezetni a szá­mítógépes rendszerbe. Mind­ez azonban az előkészítés során zak után kutakodunk? Hogy az ország Afrika-szintre sül­lyesztésében ki mennyire fele­lős, már nem is számít annyit, mint egy elszámolatlan örök­lakás? Ráadásul valószínűsít­hető, hogy a (csak) vagyoni alapon történő igazságszolgál­tatás nem lesz eredményes. Már csak azért sem, mert vé­lekedésem szerint az ország állapotáért igazán felelős ve­zetők a puritán, az egyszerű életvitelű emberek közül ke­rültek ki. Akik nem rózsa­dombi villák birtoklásában, hanem hivatali hatalmukban lelték örömüket. Akiknek nem egy jó Mercedes jelentette a boldogságot, hanem a „nekem mindent szabad” érzete. Akik nem dőzsöltek, „csak” gazda­sági válságba taszították az országot. Kónya Imre közelebb hajol. — Hamarosan javaslatot tesz a kormány egy, a szemé­lyes politikai felelősségre vo­nás megállapítására hivatott parlamenti bizottság létreho­zására. Ez a bizottság paritá­sos alapon tömöríti a pártok képviselőit, eldönti, személy szerint melyik volt vezető, és milyen mértékben bűnös Ma­gyarország állapotáért. Nos, ha ez így lesz, akkor csakugyan nem maradhat el az igazságszolgáltatás, s az érintettek aligha fogják meg­úszni. Elvégre a politikai vissza­éléseket nehezen lehet svájci bankokba menekíteni. Tóth Béla Endre már megtörtént, így a mosta­ni munkát már nem zavarta. Azóta pedig utcanévváltozás nem Volt, nekünk legalábbis nem jelezték. Érd volt az egyik település, ahol a lelkes szervezők már vasárnap megkezdték a kézbe­sítést, így hát dr. Tunyogi Ba­lázs vb-titkár már a lakossá­gi visszhangról is tájékoztatni tudott, hiszen az érdi kézbesí­tők már hétfő délelőtt beszá­molhattak a fogadtatásról. — Valóban megkezdtük már vasárnap a kopogtatócédu­lák kiosztását, mivel váro­sunkban sok helyen közbiz­tonsági okokból csak nappal ajánlatos a házakat járni, es­te nem tanácsos kézbesíteni. A lakosság vegyes érzelmekkel fogadta a kopogtatócédulákat, sőt Ófalun kifejezetten negatív volt az emberek reagálása. Sok helyen elküldték a kézbe­sítőt, vagy becsukták előtte az ajtót. Ha szóba is álltak vele, nem akarták a kopogtatócédu­lát átvenni, sokan pedig amint átvették, ott a kézbesítő sze­me láttára összetépték. Dühös megjegyzéseket tettek, mintha bizony mi találtuk volna ki, hogy most újra választás le­gyen. Jó dolog, hogy sok újság, például a Pest Megyei Hírlap is igyekezett tájékoztatni a lakosságot, ismertetni, magya­rázni a rendeletet. Az embe­rek többsége azonban inkább a televíziót nézi, de ott még nemigen propagálják az új választást. Pedig jó lenne, ha elmagyaráznák az emberek­nek, tessék, itt a lehetőség a rendszerváltás befejezésére. Rengeteg zavart okoz az is, hogy a városokban nem vá­lasztják közvetlenül a polgár- mestert, s az emberek ezt is sérelmezik. © Befolyásolta a közhangu­latot a július 29-i sikertelen népszavazás? — Nagyon sokat rontott a közhangulaton, megkavarta az embereket. Ha a tendenciát nézzük: az országgyűlési vá­lasztás második fordulójára a szavazóknak már csak 40 szá­zaléka ment el. A júliusi nép­szavazásra 8 százalék. Vajon hányán jönnek el szeptember 30-án? Pesszimista vagyok, az emberek kifáradtak, az ár­emelések is rontották a kedé­lyeket, és a választási törvény is későn készült el. © Bírják még a megsoka­sodott munkát? — Napi feladataink mellett készülünk a választásokra, hiszen az emberek születnek, halnak, segélyért folyamodnak most is. Ráadásul létszám­gondjaink is vannak, egy hó­nappal ezelőtt tíz ember adta be egyszerre a felmondását az egyik osztályunkon. Megrémí­tette őket a pártok fenyegető­zése, úgy gondolták, nem vár­ják meg, amíg kiebrudalják őket, elmennek, amíg van ho­vá. A pártok pedig, miközben fenyegetőznek, elvárják, hogy előkészítsük a választást. Szegő Krisztina Vissza a „természeteshez” A biogazdálkodók világszö­vetségének (IFOAM) 8. nem­zetközi tudományos konferen­ciája hét elején kezdődött meg a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetemen. Az eszmecserén mintegy hatvan ország több mint 700 biogaz­dálkodással foglalkozó szak­embere vesz részt. A termé­szetes gazdálkodás hívei most első alkalommal túllépnek a szorosan vett biogazdálkodás keretein, s a négynapos fóru­mon annak társadalmi-gazda­sági hátterével is foglalkoz­nak. Ezt jelzi az is, hogy a fontosabb témákat ennek az elvnek megfele'ően választot­ták ki, s ezek: a biogazdálko­dás társadalmi és gazdasági összefüggései. PARLAMENTI JEGYZET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents