Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-28 / 201. szám

1990. AUGUSZTUS 28., KEDD A sikerből nem lesz kenyér Ráni, ráni, sukar ráni Táncol a Praia sam. Siker a XXIII. országos nemzetiségi fesz­tivál közönsége előtt (Vimola Károly felvétele) Munkahelyi összeférhetetlenség • Szerző­dés nélküli tartás 0 Szülési szabadság alatt megszűnt a műhely — Honnan ered táncaik for­rása? Ki foglalkozik gyűjtés­sel, koreográfiával? Ki a mű­vészeti vezető? A csobánkai í’rala sam Ci­gány Népi Együttes tagjai azt mondják magukról: amit tud­nak, az a vérükben van. örö­költék az idősebbektől. Szegé­nyes rekvizitumokat avatnak művészi eszközökké. Akad egy-két húros hangszer, de ha ez kevés, megteszi a ceglédi kanna és a kanál is, amivel ritmust lehet dobolni. A próba, a szereplés másra is jó, mint a közönség előtti bemutatko­zásra. Közösség jön létre. Híd és kapcsolat, egymást segíthe­tik jóban, rosszban. Kitiltó határozat A cigány folklórt először vit­ték nemzetiségi fesztivál kö­zönsége elé. Éppen Vácott és a csobánkaiak. Működésük felté­telein kívül egyéb dolgokról is beszélgettünk a két meleg nyári nap alkalmával. A vezetőnek maguk között elfogadott Toldi Miklós szíve­sen megtanított érdekes da­laik közül egynek az első versszakára. „Ráni, ráni, su­kar ráni, / avelma, i káli rá- tyi.” Gyors fordításban ez va­lami ilyesfélét jelent magya­rul: Asszony, asszony, / Te szép asszony, / Jön már a fe­kete éjszaka. Augusztus 13-i számunkban idéztük már, mily dicsérő sza­vakkal beszélt produkciójuk­ról Vásárhelyi László koreog­ráfus, a fesztivál rendezője. A szakember elismerése, a szín­vonalas műsor láttán nem is gondolnánk arra, amit az együttes vezetője mond. Kény­telenek az ő lakásán próbálni, mert a csobánkai közösségi házból kitiltották őket, —• Vajon miért? — Azt mondták, nem takarí­tunk ki magunk után, rendet­lenséget hagyunk a próbák befejeztével. Ezt a nyugdíjas- klub tagjai állították, akiknek viszont takarítót vettek fel. A többiek mind azt bizony­gatják: ők rendben tartották a házat, csak éppen nem szívle­lik őket. Felmondtak nekik Ismerkedünk. — Kinek mi a foglalkozása? — kérdezgetem. — Munkanélküli vagyok — jelenti be Toldi György. Ami­kor a rövid mondat elhang­zik, Toldi Gyula ismétli meg ugyanezt. György harminchá­rom, ő harmincéves. Családos emberek. Gyulának kömíves a szakmája, így segít valamit rajta és barátain a néhány al­kalmi megrendelés, össze kell fogniuk, hiszen a nevük ma­gyarul testvéreket jelent. Mondják, a négyszáz csobán­kai cigány különben összetart. Hazai műsoraikon mindig telt ház van. Csak ebben a mai, élénken politizáló világ­ban húzódnak némi választó- vonalak. Ilyen például a ci­gányság sokféle szervezeti ho­vatartozása. Ök az Amalipe Kulturális Egyesület tagjai. Megalakult a faluban a Ma­gyarországi Cigányok Szociál­demokrata Pártja is. — Azok szeretnék, ha tagjai lennénk — mondják a táncosok. — Am az az igazság, hogy mi nem akarunk politizálni. Kiss Bélának, a Csobánkai Tanács Végrehajtó Bizottsága titkárának fel kellett tennem a kérdést: Mit szól ahhoz, amit az együttes tagjai állítanak? Többek között munkanélküli­ségüket, is a tanácsnak tulaj­donítják. Eszerint ők, mint parkgondozók voltak alkalma­zásban. de felmondtak nekik. Toldi Gyula, mint kőmíves dolgozott ott. de azt a munkát, amit a cigányokkal együtt megcsináltak volna 30 ezerért, most egy másik kisiparos há­romszázezerért végzi majd el. Kiss Béla az elején kezdte a válaszadást. — Én magam győződtem meg róla, hogy nem hagytak maguk után rendet. Pedig csak a székeket, asztalo­kat kellett volna helyre rakni — állítja. A helyiséget ugyanis mások szintén igénybe veszik. Nem hajlandók megnevezni a vezetőjüket. Döntésünk nem végleges, de garanciát kell kapnunk arra, hogy kulturált körülményeket hagynak ma­guk után. A munkanélküliség­gel kapcsolatban pedig azt kell mondanom: ezen nem tudunk változtatni. Három embert tu­dunk úgynevezett közérdekű közmunkák végzésére alkal­mazni. Ilyen célból két hónap­ra köthető munkaszerződés. Az is úgy, hogy ezalatt az illető köteles magának állandó mun­kahelyet keresni. A szerződés lejárt. A havi hatezer forint kereset 70 százalékát is a me­gyei tanács támogatásából tudtuk fizetni. Az ajtó nyitva áll Külön megemlítem még, hogy az egyébként szabályos, napi nyolc órai munkaidőt va­lamilyen oknál fogva ezek az emberek nem nagyon bírják ki. A hatodik óra után elmen­nek. Meghallgattuk tehát mind­Az Űj Idő Lap- és Könyv­kiadó Kft. igazgatótanácsa szí­nészképző iskola alapításáról és működtetéséről hozott ha­tározatot, Nyilassy Juditot bíz­ták meg az igazgatói teendők ellátásával — kaptuk az infor­mációt. Érettségizett, 18 és 23 év kö­zötti fiatalok jelentkezhetnek, akikre felvételi vizsga vár. Csak húszán kerülhetnek be, akiket várhatóan a magyar színházi világ legkiválóbb elő­adói oktatnak majd. Kétéves a képzés, félévenként vizsgáz­nak, az utolsó év végén záró­vizsga következik. Az iskola korántsem ingyenes, fél évre 25 ezer forint tandíjat kérnek. Ösztöndíjat pályázat útján le­ljgy tűnik, zilált korunkban semmi ok az optimizmusra. Aki nem lát és nem hall, an­nak szemüveget és nagyothal­ló-készüléket ajánlanak, hogy érzékelje, mi történik körülöt­te. Ës mit javasol az Optimis­ta Klub? Mert ilyen is van. Országszerte 12 klub működik 360 fős tagsággal, mely szep­tember 15-én tizenegy órakor a Jurta Színházban tartja köz­gyűlését. Az optimisták közös célja: az optimista életszemlélet nép­szerűsítése. Kell-e hangsúlyoz­nom, hogy soha nem volt még ennyire szükség a biztató szó­ra, a derű visszacsalogatására életünkben mint manapság. Az Optimista Klub ehhez kí­ván segítséget nyújtani. Kisi­mítja a gondtól redőzött hom­lokot, letörli a könnyeket. Az egyre nehezülő élet, a követ­hetetlen áremelések közepette is hozzásegít, hogy megőrizzük életkedvünket. Már csak azért is, mert ez az egyetlen meg­oldás (a hatvan altatón kívül, ami ugyebár nem lehet meg­oldás). két felet. A teljes igazságot csak egy helyi dialógus kere­tében lehetne kideríteni. Ki hozza össze a partnereket? Nem nehéz erre válaszolni, mert biztosan alkalmas rá a Szociáldemokrata Párt. Megte­heti akkor is, ha a Praia sam tagjai tartózkodnak a politi­kától. Megteheti a helyi ta­nácsban most is részt vevő két cigány tanácstag. Érdemes tisztázni a viszonyokat, mert Kiss Béla azt mondta: — Az ajtó mindig nyitva áll. Ha si­kerül megegyezni, talán még a működési feltételek javítá­sáért, az eszköztár gazdagítá­sáért is tehet valamit a testü­let. Ha pedig így van, akkor át kell lépni a nyitott ajtó kü­szöbét. Munkaalkalomról is együtt kell gondolkodni, mert a tánc és a siker még nem elég a megélhetésihez. hét elnyerni. Szeptember 10-ig fogadják el a jelentkezéseket, csakis levélben, a kft. címén (1083 Budapest, Szigetvári u. 6—8.). Az Űj Idő szerkesztőségének főszerkesztő-helyettese, Erdé­lyi Z. Ágnes elmondta, hogy a kft. bejegyzett cég, s mint ilyen, alapíthat iskolát. Ter­mészetesen adnak diplomát, ám az csak később fog kide­rülni, hogy elfogadják-e azt. Mitől függ? Az oktatógárda is garancia lehet, a jól képzett végzősök is, de valószínűleg az lesz a döntő, hogy ez a színész­képző milyen nevet és rangot tud kivívni magának. Miként küzd mindezért a klub? A rendszeres összejöve­telek nemcsak kirándulással, az asszonyok sütéstudományá­nak bemutatásával, kultúr- programokkal telnek el, hanem elsősorban beszélgetésekkel. Jaj, de nagy hiánycikk mos­tanság az ilyen lehetőség! Per­sze nem úgy, hogy négy-öt magyar összehajol, és szidja a kormányt meg az árakat. Az Optimista Klub nem politikai szószék, hanem a mindent túl­élés műhelye. A bajokat tehát nem félretolni, hanem megol­dani tanít. A „ha hétfő, ak­kor áremelés" cinikus szóla­mára a válaszuk : ha kedd, ak­kor Optimista Klub. Általában ugyanis minden hónap első keddjén gyűlnek össze vala­hol „a szeretet svédasztala” körül. Az ilyen keddi alkalmak még egyszer sem mondtak csütörtököt... Remélhető, hogy e híradás kapcsán többen kedvet kap­nak ahhoz, hogy a klubba lép­jenek. Ehhez szívesen nyújt segítséget az egyik alapító tag: Kjsgergely József • H. G. péceli üzletszerző munkahelyének esyik partne­rénél mellékfoglalkozást vál­lalt. Nemrég az új főnöke ki­jelentette, hogy a továbbiak­ban nem engedélyezi a mun­kavégzési ennél a másik cég­nél. Jogszerű volt az eljárás? — kérdezi. A munkaviszonyban álló dolgozó további munkaviszo­nyának szabályait az 1989. évi V. törvény határozza meg. A jogszabály előírja, hogy mi­lyen esetekben tilos további jogviszony vagy munkavég­zésre irányuló egyéb jogvi­szony létesítése. Ilyen tilalom általában összeférhetetlenség esetében áll fenn, amely ro­koni kapcsolat, alá- és fölé­rendeltség, illetve tisztesség­telen verseny meglétében nyilvánul meg. Az olvasónk által leírtak valószínűsítik — legjobb szándéka ellenére is — a tisztességtelen verseny­ben való közreműködést, mi­vel a konkurens cégnél való munkavállalás során aligha kerülhető el az üzleti titok megsértésének lehetősége. Ilyen esetben a munkáltató — amennyiben előzetes hozzájá­rulással már engedélyezte a foglalkoztatást — a dolgozót a további foglalkoztatástól írásban eltilthatja. A mun­káltatói döntés ellen a dolgo­zó a munkaügyi vitát elbíráló szervnél kérelmet terjeszthet elő. Az eljárás során tehát le­hetőség nyílik annak meg­vizsgálására, hogy a munkál­tató eljárása megfelelt-e a törvényes előírásoknak. • Igen hosszú jogvitát foly­tat egy gödöllői család. Tar­tási szerződés nélkül gondos­kodtak a szomszédjukról ha­láláig. A végrendeletileg rá­juk hagyott családi házat azonban megsem kapták meg, mivel a korábbi eltartók, és az elhunyt között kötött szerző­dést a bíróság nem bontotta fel. Abban az esetben, ha valaki tartási vagy életjáradéki szer­ződési köt, számolnia kell az­zal, hogy a megállapodásban foglaltaknak vagy ő vagy a másik fél nem tud vagy nem akar eleget tenni. Ilyenkor a lelek vagy megállapodnak a szerződés felbontásában, illet­ve, ha nem tudnak közös ne­vezőre jutni, a bíróság tesz pontot a vitájukra. Amíg azonban a bíróság nem dönti el perüket, vagy ha a kere­setet jogerősen elutasítja, senki sem rendelkezhet érvé­nyesen a szerződésben lekö­tött vagyontárggyal. A mi esetünkben az eltartott által készített végrendelet éppen ezért érvénytelen volt, hiszen a vagyon nem tartozott az el­hunyt hagyatékába. Természe­tesen ez nem azt jelenti, hogy a jóhiszeműen eljáró, de nem elég körültekintő eltartók ál­tal nyújtott szolgáltatás ve­szendőbe menne. Az örökösö­ket ugyanis a hagyatéki te­her kiegyenlítésének kötele­zettsége terheli. A szomszé­dok tehát végső soron bíró­ságtól is kérhetik a tartás értékének megtérítését. 9 G. Sz. szigethalmi bedolgozó szülési szabadságának ideje alatt megszűnt az őt foglal­koztató műhely. A jogutód munkáltató közölte vele, hogy munkaviszonya a munkahely megszűnésének napiával a továbbiakban nem áll fenn, de természetesen passzív jo­gon igényt tarthat a gyer­mekgondozási díjra és egyéb A helyi önkormányzatokról szóló szabályokat az 1990. évi LXIII. törvény határozza meg, a Magyar Köztársaság alkot­mányának módosításával. A helyi önkormányzati kép­viselők és polgármesterek vá­lasztásának szabályait az 1990. évi LXIV. törvény tartalmaz­za. A jogszabályok az 1990. évi 78. számú Magyar Közlönyben jelentek meg. A Magyar Köztársaság hi­vatalos lapjának 79. száma tartalmazza az állami vállala­tok felügyelőbizottságáról szóló 24/1990. (VIII. 13.) Korm. számú rendeletet. A középfokú szakoktatási in­tézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytatók jutta­társadalombiztosítási szolgál­tatásokra is. A munkahely el­járását olvasónk sérelmesnek tartja. A konkrét esetben a mun­kaviszony megszüntetése jog­ellenesnek minősíthető, mivel a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, va­lamint a gyermek gondozásá­nak céljára kapott egyéb fi­zetés nélküli szabadság idő­tartama és az azt követő 15 nap alatt a határozatlan idő­re szóló munkaviszonyt nem lehet felmondani. Olvasónk tehát mindaddig a jogutód munkáltatónak az állományá­ba tartozik, amíg az előbbi feltételek megvannak. Más a helyzet akkor, ha a munkahely megszűnését kö­vetően nincs jogutód. A dol­gozó ilyen esetben is termé­szetesen jogosult a társada­lombiztosítási szolgáltatások­ra, de az előbb említett fel­mondási védettség nem illeti meg, hiszen itt munkáltatói intézkedés nem történik. A jogszabály azonban az ilven helyzetbe került dolgo­zóknak is segítséget nyújt az­zal a módosítással, amelv 1990. március 12-én lénett hatályba. Ennek megfelelően többek között a szülési sza­badságon lévő dolgozó há­romévi átlagkeresetének meg­felelő, de legalább a munka­Ä bébipiac és Az örökbefogadási eljárás többnyire teljesen szabályos, Az iratok között ott van a ma­ma lemon dónyilatlkoza ta, az adoptáló szülők körülményei­ről készített tanulmány — minden, ami szükséges. A gyámhatóság nyugodt lehet: semmi kivetnivaló, sőt tiszta öröm, hogy ismét otthonra ta­lált egy szegény, rossz körül­mények közé született kisbaba. Belekötni az ügyletekbe többnyire akkor se lehet, ha az NSZK-ban — az örökbefoga­dók hazájában — nyílt titok: valahol, tán Hollandiában egy-egy ügynökség minden si­keres adoptálás után 15 és 40 ezer márka körüli összeget vesz fel. A csecsemőket távoli országból „importálják", gya­nús körülmények között. Van, amikor, a, mondjuk Sri Lan­kában világra jött csecsemő édesanyja helyett egy másik asszony adta a beleegyező nyi­latkozatot. Ki tudja bizonyí­tani? Ami a gyámhatóságot il­leti, a csecsemők származási helyein — Ázsiában, Latin- Amerikában stb. — többnyire kisebb gond is nagyobb, mint ilyesmivel foglalkozni. A nyu­gatnémet gyámbatóságot pedig általában kész helyzet elé ál­lítják, s végül is nekik inkább azt kell ellenőrizniük, vajon a nevelőszülők jól bánnak-e a kis jövevénnyel. Azért, persze, néha kiderül­nek a disznóságok, olyannyira, hogy tenni is lehet — és kell — ellenük. Ecuadorban és Gua­temalában lebukott néhány osecsemőcsempész-banda. ök fásairól és kedvezményeiről szóló jogszabályt módosította a 4/1990. (VIII. 13.) MKM ren­delet. viszony megszűnésekor! mini­málbér háromszorosával egyenlő összegre tarthat igényt abban az esetben is, ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg. Ezt az összeget az igénylő állandó lakóhelye szerint illetékes munkaerő- közvetítő szervtől kell igé­nyelni. Bár a rendelet az előbb említettek szerint csak 1990. március 12-én lépett hatályba, a rendelkezéseit azonban azokra is alkalmazni kell, akiknek sorkatonai szol­gálata a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabad­sága, valamint szülési szabad­sága 1990. február 10-ét köve­tően szűnt meg. Mindezek alapján olvasónk panaszának jogosságát csak annak egyértelmű ismereté­ben lehet elbírálni, hogy a munkahely jogutód nélkül szűnt-e meg vagy sem. Te­kintettel arra, hogy ez a vizs­gálat hivatalos szervek köz­reműködését igényli, javasol­juk, hogy kérelmével fordul­jon a munkahelye szerint il­letékes munkaügyi vitát el­döntő szervhez. A döntőbi­zottság vagy a dolgozó koráb­bi munkahelyén, ennek hiá­nyában a helyi tanács mellet* működik, haszonélvezői szabályosan elrabolták az új­szülötteket, és busás haszonnal adták el őket külföldre, A co­lomból (Srí Lanka) nyugatné­met nagykövetség egyik mun­katársa néhány évvel ezelőtt lencsevégre kapott egy igazi „bébifarmot”: miközben az egyik helyiségben vagy 17-18 ifjú anya szoptatta kisbabáját, a mellette lévő helyiségben bé­késen reggelizett ugyanennyi külföldi házaspár, a leendő szülők. Törökországban 1982 óta fo­lyik a per egy nőgyógyász ügyében, aki a vád szerint klinikáján hamis halotti bi­zonyítványokat állított ki az újszülötteknek. Az édesanyák sírva vették át a bizonyít­ványt, egy másik ajtón át pe­dig az egészséges újszülöttek­kel azok a külföldi nők távoz­tak, akik ugyancsak a klinika páciensei voltak, s az iratok szerint ott szültek. Esetük or­vosilag akár rejtélyes is lehet­ne: alig egy hónappal koráb­ban még csak terhesek sem voltak. Bár az NSZK-ban a Zöldek kezdeményezésére parlamenti bizottság vette kezébe a nem­zetközi csecsemőkereskedelem felderítését, valójában még az sem nyomozható ki, hány, a harmadik világ országaiban született kisbabát fogadnak örökbe. A hiányos adatok sze­rint féltételezhető, hogy 1981 óta legalább 3391 gyerek ke­rült nyugatnémet nevelőszü­lőkhöz. Egy másik adat szerint 1988-ban összesen 7535 gyer­meket adoptáltak az NSZK- ban, s amint azt a bonni kor­mány egyik jelentésében hang­súlyozta, többségüket teljesen törvényesen. Igaz, a külföldi gyerekek örökbefogadásának aránya egyre emelkedik: 1982- ben még csak 1117, azaz 12.2 százalék volt, 1988-ban az arány már 16,4-re emelkedett. A Pest Megyei Vendéglátó Vállalat visszavonja a 307. sz. Autópihenő vendéglőre vonatkozó, és ' augusztus 14-én majd 17-én megjelent versenytárgyalási ajánlatát. Kovács T. István Magán szinészképzés * Evente ötvenezerért K. M. A túlélés műhelye Optimista Klub § Tíz nap rendeletéi Dr. Sinka Imre Hamis halotti bizonyítvány

Next

/
Thumbnails
Contents