Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-28 / 201. szám
PEST MEG YEI ina — — — — mms® ;t- - .V*. ,■'••• ■' Wú■ ' - ■ ontit 1* U L1 1 A Willi , mm . . .. . mm m mm « \ , * Ő IKAI NAPILAP XXXIV. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM Ära: 5,Sí) forint 1993. AUGUSZTUS 23., KEDD AZ AR ELLEN ÚSZVA NEMZEIB MESE Visszafogottan fogalmazva is azt kell írnom, élénk figyelmet keltett az az esti mese, amelyet Szent István- napján sugárzott a Magyar Televízió egyes programja. A szerkesztőségbe érkező visszhang egyöntetű volt a témaválasztást illetően. Helyes, hogy e' jeles napon a Magyar történelmi mondák sorozat Istvánt királlyá koronázzák című darabját sugározták. A 11 perces magyar rajzfilm tehát nem témájával keltett élénk figyelmet, hanem a feldolgozás módjával. Némelyek megítélése szerint ugyanis a rajzfilm szemlélet- és megjelenítési módja szinte megkülönböztethetetlenül egybeolvadt az utána következő műsorrésszel, a Katolikus krónikával. Nem a történelemre, hanem a hitre (a vallásra) tették a • hangsúlyt az alkotók — így a véleményt nyilvánítók egy része —, azaz téves képet állítottak a gyerekek egy olyan csoportja elé, amelynek a tagjai nem kapcsolódnak a katolikus hitvilághoz és szertartáskörhöz. Ezzel szemben, a véleményt nyilvánítók egy másik csoportja úgy vélekedett, hogy végre, első királyunkat úgy ábrázolta a film (egy rajzfilm, egy mesefilm), ahogy kell: szentnek. Egyházi nagyságnak, aki egyben világi nagyság is volt. Egyben? Is? Nem tudom, jó-e az, ha már az esti mesék is ilyen módon mérlegre kerülnek. Ez a mérlegelés azonban benne van a levegőben, műsorperceket mérnek szinte mindenütt a pártok háza táján, s a helyi párt- gyűléseknek olykor fő napirendi pontja egy-egy tv- műsor - • • Más, jobb, fontosabb híján? Félek, a mese mögött korántsem mesébe illő indulatok, akaratok húzódnak meg. A nemzeti mese igénye (azaz olyan esti mese sugárzása, ami mindenkinek mindenféle szempontból megfelel) olyan fikció, amilyet lehetetlen valóra váltani. S ha lehetséges lenne is, ksttwié-e, helyes lenne-e? Az egy képre formálás egyre erőszakosabb igénye ismerős. Következményeivel azonban elsőként aligha az esti mesékben találkozunk majd. (M) Nincsen e/hocsátás a Fortéban, de... Látszatmuükára kell ember Olyan világban élünk, amelyben egyre több embernek kell szembenéznie azzal, hogy munkahelyén feleslegessé válik, s más foglalkozás vagy állás után kell néznie. Pest megyében is akad jó néhány cég, amelyről közismert, hogy hónapok óta bajban van, rosszul áll a szénája. A Pestvidéki Gépgyár vagy a Csepel Autógyár problémáinak feszegetése már lerágott csontnak számít. Újdonságként hatott, hogy a Pest Megyei Foglalkoztatási Központban legutóbb már a váci Forte gyárat is a problémás vállalatok közé sorolták, mert ott hamarosan elképzelhető egy nagyobb mértékű létszámleépítés. A kapott információnak megpróbálunk utánajárni. A Fortéban a Peterdi Vincét helyettesítő Égéi Zoltán műszaki igazgatóhelyettes csodálkozott a hallottakon. Elmondta, a közeljövőben nem készülnek arra, hogy dolgo zókat küldjenek el a cégtől. Annyit azonban elmondott, hogy az utóbbi években létszám racionalizálására törekedtek. Míg öt éve ezer- kétszáz embert foglalkoztattak, addig tavaly kilencszázötvenet, az idén pedig már csak nyolcszázötven dolgozónak adtak munkát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy tömeges elbocsátásokra szánták volna el magukat, csupán a kilépők, nyugdíjba menők helyett nem vettek jel új embereket. Az idén néhány dolgozójuknak a korkedvezményes nyugdíjaztatását is elintézték. Igaz, ez pénzbe került a vállalatnak, de a vezetők véleménye szerint ez a megoldás még mindig olcsóbb, mintha napi nyolc órában fizetett emberek látszattevékenységgel foglalkoznának. A műszaki igazgatóhelyettes elmondta, már csak azért sem készülnek leépítésre, mert bíznak abban, hogy az idén sikerül beindítaniuk a fényképezőgép-összeszerelő üzemet. A tevékenységbővítésről még nem szívesen beszélnek a Fortéban. Az igazgatóhelyettes csak annyit árult el, az üzemet japán érdekeltséggel építenék. Az üzlet azonban még nem biztos, konkrét szerződés nem született. Egei Zoltán a Suzuki- üzletet hozta föl példának, amely már öt éve húzódik, pedig a szándéknyilatkozat már régóta megszületett. A váciak csak reménykedhetnek; az ő boltjukat hamarabb nyélbe ütik. II. É. Hétfőn megkezdődött a kopogtatócédulák kézbesítése a szeptember 30-i helyhatósági választásokra. Mintegy 7,8 millió választópolgár kúp arról értesítést, hogy melyik szavazókörzetben adhatja le majd voksát. Tóth Zoltán, a BM választási irodájának vezetője elmondta, hogy a helyi tanácsok, illetve az Állami Népességnyilvántartó Szolgálat az 1990. augusztus 1-jei állapotnak megfelelően állította össze a választópolgárok névjegyzékét. A nyilvántartásba azokat a magyar állampolgárokat vették fel, akik a választás napjáig betöltik 18. életévüket. A nyilvántartást a tanácsoknak 10 napra közszemlére kell tenniük. Akik valamilyen oknál fogva nem szerepelnek rajta, a vb-tit- kárnál emelhetnek kifogást, illetve bírósághoz fordulhatnak. Azok a választópolgárok, akik augusztus 1-je után változtatták, illetve változtatják meg állandó lakhelyüket, az új lakóhely szerint illetékes vb-titkárnál — vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól — kérhetik felvételüket a választók nyilvántartásába. 'nffervemiés aS&phóf gyapiúhisomástyi A birkatartóknak kicsi üzlet Keserves heteket, hónapokat élnek át a juhtenyésztők. Egy évvel ezelőtt még aligha gondolták volna, hogy a gyapjú felvásárlási ára 218-ról 62 forintra zuhan. A Gyapjú- és Textilnyers- ányag-forgalmi Vállalat-sem adhatott többet érte, hiszen az elosztásos kereskedelemről a piacgazdálkodásra való áttérés éppen akkor következett be, amikor a világpiac is telítődött gyapjúval. A bajokat tetézte, hogy a hazai gyapúipari vállalatoknál sem fut a szekér, ezért azok is kevesebb alapanyagot igényelnek. Az állattartók természetesen nem szívesen adnak túl ilyen nyomott áron az értékes alapanyagon, inkább a kivárás taktikáját alkalmazzák. A múlt héten megjelent egy hír, amely talán némi reménysugarat jelenthet a juhtenyésztőknek. A kormány ugyanis ' intervenciós alapot létesített", amelyből fedezheti a GYTV a bizományba vett gyapjú mosását és tárolását. A Gyapjú- és Textilnyers- anyag-forgalmi Vállalatnál elmondták, hogy a. hír megjelenése óta sok birkatartó érdeklődött a f eltételek iránt, A pontos részletek megismerése. ü.tán sokan elhúzták a szájukat', mondván; a segítségnyújtásban sok a bizonytalanság. A bizománybavétel azt jelenti, hogy pénzt egyelőre néni kap a tenyésztő, sőt a , mosatásért kapott kamatmentes hitelt majdan vissza is kell fizetni az államnak. S hogy a GYTV-nél tárolandó gyapjút mikor sikerül majd eladni, azt egyelőre senki sem tudja. A gyapjúpiacot mindig 'bizonyosfajta ciklikusság jellemezte, így hát a szakemberek most is biztosak abban, hogy ez az állapot sem tart sokáig. Természetesen biztos üzletet a gyapjú- forgalmi munkatársai sem ígérhetnek, csak azt, hogy a bizományba átvett árut átválogatják, mossák, raktározzák, s ezzel megőrzik állagát. A GYTV-nél elmondták, hogy maximum két és fél ezer tonna alapanyag bizományba vételét fedezi az intervenciós alap. Az akcióban a nagyüzemek és a kistermelők is részt vehetnek. Hogy végül is hányán kötnek szerződést a vállalattal, azt ma még nem tudni. A szakemberek arra számítanak, hogy a gyapjú körüli hercehurca sok állattartónak elveszi a kedvét a juhtartástól. Elsősorban arra lehet számítani, hogy a nagyüzemek dobják be a törölközőt, mert náluk amúgy is sok rárakódó költség nehezíti a „ gazdálkodást. A magángazdák talán jobban megtalálhatják. - 1 számításukat. s a bárányhús és juhtej eladásával kompenzálhatják a gyapjún elvesztett forintokat. Pest megyében megkérdeztünk néhány téeszt, ahol juhtenyésztéssel' ' foglalkoznak: eladják-e bizományba a nyakukon maradt gyapjút? A törteli Dózsa Tsz-ben — ahol több mint háromezer juhot tartanak — Sebők Mihály ágazatvezető elmondta, hogy egyelőre nem adják el a gyapjút. Semmi biztosíték arra: egy vagy két év múlva találkoznak a pénzükkel. Inkább maguk keresnek vevőt. Igaz, ez egyelőre nem sikerült, ugyanis a győri Richards keveset ígért az áruért. Most még egy külföldi üzlet nyélbe ütésében reménykednek. Ügy vélik, az intervenciós alap ilyen formában nem sok segítséget nyújt a tenyésztőknek. A .bizományba adás ellen voksoltak egyelőre a kocséri és a nagykőrösi tsz-ben is. A birkatartók még a változásokban reménykednek. Ügy tűnik, a gyapjúcsata egyelőre állóháborúvá alakult. II. É. A baromfipiac is megingott ínyenceknek tappcs meg láb Éveken át biztos bevételi forrást- jelentettek az országnak a baromfiexportból befolyt dollármilliók. Hazánkat már-már úgy is emlegették, hogy libamáj-nagyhatalom. Utóbbiból pillanatnyilag túlkínálat van, és ezért a termelők és a külkereskedelem visszafogására kényszerülünk. A csirke- és pulykafarmok fölött is vészjósló felhők gyülekeznek, mert a nemzetközi piac telített. Az áru ugyan még átgurul, -repül a határon, de mennyiért? A kistermelőknek adott eddigi kedvezmények, amelyek a terményekben és a kedvező felvásárlási árakban jelentkeztek, már mindinkább a múltba vesznek. A konvertibilis elszámolási kulcsok drasztikus mérséklése különösen a feldolgozóipar bevételét, a remélt hasznot nyirbálja meg. Az elmúlt évben 247, idén pedig várhatóan 260—280 millió dollár között alakulhat Magyarország baromfiexportja. A gazdálkodó kistermelők és mezőgazdasági nagyüzemek haszna egyre minimálisabb, a legutóbbi tápáremelés a legrosszabbkor jött. A katasztrofális aszálykárok is, amelyek a kukoricatermést tették tönkre, a baromfitartókat sújtják. Sőt, már most felütötte a fejét a kukoricaspekuláció. Azok a gazdaságok vagy kistermelők, akiknek a földje kapott kévéske esőt vagy jó talajadottságú szántóföldön gazdálkodnak, érthetően jobb termést takaríthatnak be. A tengerit addig tárolják, míg el nem jön az az idő, amikor hiánycikké lép elő, s akkor jól megemelt összegeket kérnek érte. Hírek szerint már most 1000—1200 forint közöttire taksálják a korán beérett és szedésre érdemes kukorica mázsáját. Hazánkban Ubátötrríésré évente átlagosan 80 ezer tonna kukoricát használnak fel. Ez utóbbi adatból is kitűnik, hogy idén lényegesen kevesebb liba hizlalja máját a beléje táplált kukoricából. Dr. Kállai Béla, a Baromfitermelők Egyesülésének igazgatója sajnálkozva mondta, hogy az állami támogatások megnyirbálása és a már említett drága tartási kilátások, elveszik a kistermelők és gazdaságok kedvét a szárnyasok tartásától. A labilis világpiaci árak sem sok jóval kecsegtetnek. Most arra kell A kuvaiti államminiszter Göncz Árpádnál Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Faliad al-Haszavi államminisztert, a kuvaiti emír személyes megbízottját. A találkozón a kuvaiti politikus; tolmácsolta kormánya köszönetét azért a következetes politikáért, amelyet Magyarország folytat az agresszió első pillanatától országa irányában. Göncz Árpád részletesen kifejtette a. magyar álláspontot a közel-keleti eseményekről. Szólt arról, hogy elítéljük a katonai agressziót, nem fogadjuk el a Kuvait bekebelezésére hozott egyoldalú iraki határozatot, s továbbra is síkra- szállunk Kuvait államiságának helyreállításáért. Erre utal az is — mutatott rá —, hogy más országokhoz hasonlóan követségünket nem zártuk be, sőt'“ készek -vagyunk akár harmadik ország területén közvetlen kapcsolatot létesíteni Kuvaittal. törekedni, hogy a már meglévő piacokat sikerüljön megőrizni. Ügy tűnik, hogy Japán még mindig igényt tart a minőségi libamájra és -combra. Hongkongba is érkeznek az ínyencségnek számító baromfitappancsok- kal, -lábakkal, -nyelvvel és -májjal teli rakományok. És ami a lényeg, ezek a nálunk jelentéktelennek tűnő étkek az ázsiai piacokon nagy keresletnek örvendenek. ... A felgyorsult ■ vállalkozási kedvnek köszönhetően már hazánkban is megalakult több baromfitenyésztő, -feldolgozó vegyes vállalat, köztük a hernádi Március 15. Tsz kebelén belül a Hérosz Kft. A cég erősen csirkecentrikus, és nagyszerű belföldi bolthálózatot épített ki. A Skóciából származó nagy testű baromfifaj ta iránt adott a kereslet. Ez a mezőgazdasági nagyüzem tehát olyan életképes, s előnyös tartási adottságokkal rendelkező baromfit tenyészt, amelynek hosszú távon biztos a piaca. Gy. L. A magyar és a svájci kormány együttműködéséről írt alá szándéknyilatkozatot Jeszenszky Géza magyar és René Felber svájci külügyminiszter. A szándéknyilatkozat-célja a hazai rendszerváltás erősítése. 9 Csak azt üzenhetem magyarjainknak, hogy őrizkedjenek a provokációktól, és ha kell, önmagukat megtagadva, összeszorított foggal tartózkodjanak minden provokatív jellegű akciótól — üzeni Tőkés László nagyváradi püspök. • A Vállalkozók Pártja úgy tudja, hogy egy éven belül pályázatra kell bocsátani minden, jelenleg tanácsi bérlemé- nyü üzlethelyiséget, s emiatt aggódik, hiszen pályázat esetén egy cipész nem rendelkezik olyan anyagiakkal, mint egy vegyes vállalat. • Jóvátételt igényel a II. világháború idején munkaszolgálatot, deportálást átélt, illetve elpusztított zsidók hozzátartozói számára a Munka- szolgálátosok Országos Egyesülete, 9 Az „Álba Kör” Katonai Szolgálatmegtagadók Szövetsége felhívja a figyelmét minden behívott fiatalnak, hogy bevonuláskor a laktanyában törvény adta jogával élve kérheti a sorkatonai szolgálat helyett a polgári szolgálat teljesítését. • A Fogyasztók Érdekvédelmi Közössége Egyesület megkezdte munkáját a fogyasztók érdekvédelme céljából. Hídszerepet kívánnak betölteni a gyártók, a kereskéde-' lem és a fogyasztók közötte
