Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-25 / 199. szám

Hatályon kívül a tanlerv Októbertől tanítóképzés Augusztus 22-én tanévnyitó értekezleten vettek részt Nagykőrös oktatási intézmé­nyednek vezetői. Az összejöve­telen Szenczi Árpád művelő­dési osztályvezető tájékoztatta az igazgatókat és az óvodave­zetőket az új tanév legfonto­sabb feladatairól. A beszámolóból kiderült, hogy az iskolaév zökkenő- mentesen indulhat, bár sok területen van bizonytalanság. Különösen a történelem és a földrajz tanításában várhatók gondok. E két tantárgy eseté­ben ugyanis hatályon kívül helyezték az eddigi tanterve­ket, és majd egy érkező tájé­koztató fogja kijelölni, mit kell tanítani. A pedagógusok így komoly problémák előtt állnak. Szenczi Árpád közölte, hogy az iskola rendjére egyelőre az eddigi jogszabályok érvénye­sek, vagyis az oktatási intéz­mények életében lényegi vál­tozás nem lesz. Kivétel a vallásoktatás. A tanévnyitó értekezleten, me­lyen egyébként megjelentek az egyházak képviselői is, megállapodtak a vallásoktatás módjában is. Szó volt még az értekezle­ten a művelődési miniszté­riumban történt személyi vál­tozásokról, továbbá az orosz szakos tanárok továbbképzé­séről. Szenczi Árpád bejelentette, hogy október elsejével megin­dul a tanítás a nagykőrösi tanítóképzőben. A régi-új képző irányítója és felügyelő­je a Duna melléki református egyház lesz, szakmai segítője a Jászberényi Tanítóképző Fő­iskola, a képző gyakorlóisko­lájául az Arany János Általá­nos Iskolát jelölték ki. Az osztályvezető tájékozta­tása után az intézményvezetők szekcióüléseken folytatták a munkát. nagykőrösi Utazik a jjumipárna Bajczár Imre gumiáru-ké­szítő kisiparost ismerősei si­keres embernek tartják. Szak­értelméhez párosult jó üzleti érzéke hozzásegítette, hogy a piacon nevet szerezzen ma­gának. Műhelyében ma már mintegy 20-féle termék ké­szül, a gyógyászati segédesz­közök alkatrészeitől kezdve a mezőgazdasági gépek tartozé­káig. A vérnyomásmérőhöz való gumipárnát például, amit képünkön (jobboldalt) Kovács Dénes présgépkezelő­vel vizsgál, Hollandiába ex­portálja, de a belföldi piacon is sok árut terít, elsősorban a krónikus hiánycikkeket. (Varga Irén felvétele) Eltérő kereslet és kínálat Egyre többen varnak Az állást keresők száma 73 százalékkal, a munkanélküli­segélyben részesülőké 150 szá­zalékkal emelkedett az első félévben. A munkaközvetítő irodák adatai szerint a félév végén a munkanélküliek szá­ma 41 756 volt. Közöttük vi­szonylag kevés a szellemi fog­lalkozású, a 32,5 százalékuk segédmunkás, 19,5 százalékul: pedig betanított munkás. A fennmaradó mintegy 50 száza­Mindsnnek ára van A nyár veszteségei Az Idei aszályért volta­képpen nemcsak az augusz­tusi kánikulai időjárás hi­báztatható. A mezőgazda­ság szomjazása már hetek­kel, hónapokkal korábban elkezdődött, s az rányomta bélyegét a borsótermésre is. A Mészáros Tsz-ben csupán ötödét tudták be­takarítani annak a meny- nyiségnek, amit kalkulál­tak. A legnagyobb problémát ebben a gazdaságban a takar­mánynövények állapota okoz­za. Jóllehet korábban mint­egy 300 hektáron másodveté­sű takarmányt — szudáni fü­vet — telepítettek, pótolni a hiányt, ám az elhúzódó szá­razság ennek fejlődését is erő­sen visszafogta. A napokban jött alig 9-10 milliméteres csa­padék már nem sokat segített. Lucernából körülbelül har­mada jött össze a szokásos mennyiségnek. A beszáradást megelőzendő viszonylag nagy területeken silózták le a ta­karmánykukoricát, s csak ott hagyták meg a növényeket, ahol a talaj vízháztartása a legkedvezőbb. Konkrét szá­mokkal ugyan r.em tudnak még e gazdaságban szolgálni az aszálykárral kapcsolatban, de az már bizonyos, hogy a takarmányféléknek talán még kétharmadát sem tudják elő­teremteni. A jelenleg is nagy és értékes állatállománnyal bíró szövetkezet kénytelen lesz hozzányúlni tartalékai­hoz. A korábbi években még ok­tóber táján is volt legeltetés­re alkalmas tarló a szövetke­zetben, ma viszont e fontos pótlólagos eleséget adó terüle­tek is kisültek. A betakarítás egész front­ján technikailag jól felkészült gazdaság sajnos a paradi­csomföldön sem tudja kellő­en kihasználni kapacitását. Bár itt a termés minősége jobb, mint tavaly volt, a hek­táronkénti mennyiség viszont csak 20-22 tonna körül ala­kul, vagyis a termés kéthar­madát teszi ki az átlagos ho­zamoknak. Biztató híreket csupán a szőlőskertekből kaptunk, ott várhatóan elég jó, mintegy 5 tonna körüli átlagtermés vár­ható, feltéve, ha szüretig nem vált csapadékosra az időjárás. Az Arany János Tsz-ből százalékos arányokat kaptunk a nyár veszteségeiről. Hozzá­tették, az elmúlt évek száraz­ságai, a téli, tavaszi csapa­dékhiány hatása összegződött júliusban, augusztusban. A becslések szerint a gabonafé­lék 25, a kukorica 40, a lucer­na ugyanennyi, a napraforgó 20, a silótakarmányok 60 szá­zalékkal kevesebb hozammal szolgáltak, mint normális kö­rülmények között. A gyümölcsösben és a ker­tészetben az öntözés ellenére is mintegy 10-20 százalékra taksálható a veszteség, s kü­lönösen érzékenyen érinti az állattenyésztési ágazatot a gyepek szintúgy rossz állapo­ta. Számítani kell arra, hogy a legelő állatok — tehenek, juhok — kondíciója romlik, ennélfogva a szopós borjak és bárányok súlygyarapodása lelassul. Az Arany János Tsz szá­mára kétszeresen is gondot okoz az alaptevékenységben az idei év. Mint kedvezőtlen körülmények közt gazdálkodó szövetkezet, 65 százalék álla­mi dotációban részesült ed­dig. Most ezt megvonták, így az aszálykárral tetézve egy­értelműen veszteséges az alap- tevékenység. Feltehető, hogy az ipari és más ágazatok ja­vítanak majd az év végi egyen­legen. —gy lék zöme olyan szakmunkás, érettségizett fiatal, aki képesí­tésének megfelelően nem tud clhelyezkedni. Munkanélküli­segélyben félévkor 24 931 fő részesült. Közülük 19,6 száza­lék a betanított és 32,5 száza­lék a segédmunkás. A szabad álláshelyek ^szúrna 37 359 yc.lt, ennek 93 százalékára fizikai dolgozókat várnak. A kereslet és kínálat azonban eltérő, ezért bizonyos rétegek — ala­csony iskolázottságú és szak- képzettséggel nem rendelke­zők — nem találnak állást. Erőteljesen növekedett a közismerten hátrányos gazda­sági helyzetben lévő megyék­ben — Komáromban és Bor­sodban — a munkanélküliség. Míg a dunántúli megyében 185, addig Borsodban 120 szá­zalékos volt az emelkedés. Az ugyancsak elmaradott térség­nek számító Baranyában 73, Szabolcsban pedig 28 száza­lékkal több volt az állás nél­küli a nyár elején, mint ja­nuárban. A legkisebb emelke­dést Budapesten (8 százalék) és Veszprém megyében (10 százalék) regisztrálták az el­múlt hónapokban. Az emberek már megszokták Ahol van még mit félteni Az elmélyülő válságban szenvedő gazdaság többé- kevésbé és rendszerint elveszti humánus jegyeit. Befa­gyasztja az individum boldogítására tett intézkedéseit, sőt, visszaszívja, felemészti azon értékeknek jelentős hányadát is, amit a munkaerő újratermeléséhez, a mun­kásérzet gazdagításához, addig áldozott. Ma, amikor a szociálpolitika nyomorúsága válik általánossá, figyelem­reméltó, ha valahol meg tudják őrizni — úgymond — a vívmányokat, ha csak a szinten tartás erejéig is. A valamivel több mint 2 és fél ezer dolgozót számláló Nagykőrösi Konzervgyárban tavaly 31 millió forintot fordí­tottak szociális ellátásra, idén viszont 32,6 millióval kalku­lálnak. Persze a számok csak szemre mutatósak, az infláció üteme ennél a növekménynél lényegesen nagyobb. Jóllehet ha figyelembe vesszük a vállalat sajátos le­hetőségeit és takarékossági in­tézkedéseit e téren, elmondha­tó lényegében, hogy a kon­zervgyáriak érték- és színvo­nalcsökkenés nélkül kapják meg ma is mindazokat a jut­tatásokat, amihez évek során hozzászoktak. Sőt, ha az üdül­tetésekre gondolunk, akkor még többet is. A város legnagyobb kony­hája a konzervgyárban talál­ható, ahol a helyi és a két kül­ső telep igényein kívül még 20 cég dolgozóinak asztalára főznek. A háromféle menü már önmagában is népszerű­vé tette a konyhát, de az ál­talános vélekedés szerint ízle­tes és elégséges adagokkal szolgálnak a szakácsok. Olcsó áron Tavaly sikerült — Balatonmáriai 78 szemé­lyes üdülőnket több esztendei halogatás után tavaly végre sikerült igény szerint komp­letté tenni. Az épület környe­zete olyan, hogy lehetséges a sátorverés is, tehát azol$, akik­nek az adott időszakban nem jut éppen hely, és szívesen nyaralnak önellátó módra, a biztonságos elhelyezés megol­dott. Mindezért jelképes össze­get, napi 10 forintot kell fizet­niük. Régi óhaj volt a szabad rendelkezésű főzőkonyha, azóta ez is megépült, beren­deztük — sorolja Fehér Györgyné szociálpolitikai osz­tályvezető. — A kérdést persze meg is fordíthatjuk: Keli-e színvona­las üdíltleiés, mű 1 rá igény manapság? — A vállalati üdülőket szo­kás volt mindig leszólni, de úgy gondolom, a mai árviszo­nyokat tekintve ugyanez a szolgáltatás máshol aligha versenyezhet vele. Nálunk 2 hétre 1250 forintot fizetnek a dolgozók, a kívülálló család­tagok tarifája '2800, a 20 év alatti nem kereső gyerek után pedig mindössze 500 forint a hozzájárulás. Ami az üdülői komfortot, kényelmet és han­gulatot illeti, úgy hiszem, so­katmondó az a tény, hogy a kihasználtság mindig teljes, de legalább kétévente azért mindenkinek jut beutaló. A szezonon kívül kirándulóink­nak is itt oldjuk meg a szál­lást, manapság ez sem kevés. vett humán és szakmai műve­lődés valódi reprezentánsa. Valódinak mondom, mert lé­tező igények, kérelmek szerint formálódott, bővült két nagy nemzedék szellemi kincsestá­ra. a szakirodalomról, a sok újságról, folyóiratról már nem is beszélve. Ezelőtt 100 ezer, újabban 160 ezer forintot köl­tenek itt beszerzésre évente. Nem hiába. A könyvtár láto­gatottsága egyre nő, keresni jő ide az olvasó azt, amitől megfosztotta másutt a drága­ság. A konzervgyári szociális el­látásnak fontos fejezete az egészségügyi szolgálat. Három üzemorvosa és egy fogszakor­vosa van a vállalatnak. Említ­hetjük továbbá a fodrászatot, a választékos büfét, s külön fejezetet érdemelne a munka­ruha-ellátás is. amely a köz­hiedelemmel ellentétben ko­rántsem munkahelyi kötele­zettség. Mindenek közt talán az építkezők, lakásvásárlók érzékelik legközvetlenebbül, milyen fontos az, ha az ember a legnehezebb időszakokban támaszt lel munkahelyén. Per­sze tudjuk, az a 3.4 millió, amit az otthonteremtésre ad­nak évente, s ebből maximum 200 ezret kaphat egy család, igazán nem sok. De mégiscsak kamat nélküli, nyerészkedés­től mentes kölcsön. Üzeimi konyhán étkezni ma inkább pénz, mintsem gusztus kérdése. A vállalat 45 forintot számít fel összes költségként egy ebédre, ennyit fizet az asztalhoz járó vendég, a he­lyiekre viszont kizárólag csak a nyersanyagköltséget hárít­ják. Az ő ebédjük ily módon 27 forintba jön, s ez a kétség­kívül alacsony térítés mindig is sarkalatos pontja volt a vál­lalati szociálpolitikának. Nem kevésb.é az óvodai, bölcsődei ellátás, ahol viszont úgy hír­lik, romlott a helyzet. — Mindössze arról van szó — folytatja az osztályvezető —, hogy a létszámcsökkenés miatt kihasználatlan 30 sze­mélyes bölcsődét megszüntet­tük, de lakóit az óvoda mini­csoportjába felvettük, A 100 személyes óvoda még így is kihasználatlan, jelenleg 64 két éven felüli gyerek jár oda, az ennél fiatalabbak elhelyezésé­re viszont egyáltalán nincs igény, hiszen az anyák kihasz­nálják a gyed intézményét. A mintegy 40 ezer kötetet számláló és tartalmában is ér­tékes könyvtár a komolyan Sajnos, a szociálpolitika sem kivétel a tekintetben, hogy nem lehet megítélni, mi­lyen arculata lesz esztendő múlva vagy azután. Hiszen magának a vállalatnak a jövő­je is több vonatkozásban bi­zonytalan. De bárhogy alakul ki, azt a hagyományt és ered­ményt, ami az itteni globális szociálpolitikához kötődik, ér­demes lesz félteni és védeni. My. J. Uborkától a léalmáig Egymáshoz közeledve! Amikor néhány hete közzé­tettük az ÁFÉSZ, a konzerv­gyár és az Arany János Tsz felvásárlási telepein látott árakat, kevés esetben mond­hattuk el, hogy az eltérések kedvéért érdemes megkülön­böztetni a felvásárlókat. Saj­nos oly mérvű még csak a dif­ferenciálódás, hogy a két ki­lométerrel arrébb zsebbe tett nagyobb haszon nem fedezi a többletüzemanyag-költsége- ket sem. Ügy tűnik, időközben Mindennap van disznótor Kora reggel volt, de már valódi disznótoros illatok szüremlettek ki az ÁFÉSZ húsüzeméből. 4 hentesek itt is idejében munkához látnak, naponta 5-6 százhúsz kiló körüli állatot vágnak dolgoznak fel a boltok és magánvásárlók igénye szerint. Többnyire fél sertésként értékesítik - húst, szalonnával vagy anélkül, valamint tepertőt sütnek, és füstölt, sós szalonnát készíten Képünkön a szalonnaoldalak alakítását látjuk Székely Ferenc, Iíonczos Gábor, Perlaki Istvá asztalánál (Erdősi Ágnes felvétele) mintha közelítettek volna egy. máshoz az árak, mindeneset­re most is az olvasókra, a ter­mesztőkre bízzuk a mélyebb konzekvenciák levonását. Árlistánk augusztus 22-én készült, és az ÁFÉSZ, a kon­zervgyár, illetve az Arany Tsz sorrendjében közöljük a je­lenleg vásárolt termények árait. Az uborkából a 3-8 cen­tis méretűeket 60, 60 és 60 fo­rint 50-ért, a 6-9 centiseket mindenütt 28, a 9-12 centise­ket szintén egyformán és 20 forintért vásárolják, a ková­szos ára 10, 10 és 9 forint 90, a torz termésért 7, 7 és 6,60-at adnak. A kiváló minősítésű kerek paradicsomért az ÁFÉSZ 4,60-at, a gyári átvevő ugyan­ennyit, a tsz a petonec salá­tának valóért 4,40-et, a kere­kért 3,40-et ad. Az első osztá­lyú termés kategóriája a gyár­nál van jelezve 3,50-es áron, a másodosztályú ott 2, a cseme­ge 4,60, a zöfld 4 forint. Az ÁFÉSZ-nél a lének való 3,50-et ér. Az első osztályú fehér pap­rika 14, 14, 14,30, a lecsósze­let 16, 17, 17,60, fúrottan a gyár és a tsz veszi 22, illetve 18,70-ért. A konzervgyári át­vevő fogadja a paradicsom- paprikát, az első osztályút 19. a 7 milliméter alattit 14, ne­gyedelve 27, szeletelve 22 fo­rintért. Itt a kaliforniaii pap­rikáért 19 forintot, az alma­paprikáért 18-at, a hüvelyért 18,50-et adnak. Veszik továb­bá 5 forintért a léalmát és minden mást, amit ebben az időszakban feldolgoznak. Az ipari kék szilva ára az ÁFÉSZ-nál 4, az exportra va­ló 10 forint. A gyári átvevő­ben a besztercei 9, a Stanley 8. a felezett gyümölcs 12, a tsz telepén ugyanebben a sorrend­ben 8, 7, és 11 forint a ter­mesztők fizetsége. A termelő- szövetkezet árai mindvégig tartalmazzák a 10 százalékos felárat is, amit a szakcsoport tagjainak juttatnak. Bizonytalan a jövő

Next

/
Thumbnails
Contents