Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-03 / 181. szám

1590. AUGUSZTUS 3„ PÉNTEK

3

■k

MA DÖNT A PARLAMENT A KÓZTÁRSASÁ6I ELNÖKRŐL, SZEPTEMBER 30-ÁN HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK

Megszavazták az önkormányzati törvényt

Nyárias hangulatban folytatódott, csütörtök délután az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka, melyről 107-en be nem jelentetten maradtak távol. A napirenden kívüli felszólalások után a plenáris ülés elfogadta a választási bizottság jelentését a népszavazás eredményéről, majd Szabad György bejelentette : pénteken 10 órakor választanak köztársasági elnököt. Ezután következett az örkormányzatokról szóló három törvényjavaslat vitája. A mostani tárgysorozat része még a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat, valamint az Országgyűlés elnökének és egyik alelnö- kének megválasztása.

Nyilvános vita a SorvényServezoSről

ín új földosztás bajjal járhat

A plénum vita nélkül, példátlan gyorsasággal fogadta el a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló tavalyi keletű törvény módosítását. Arról van szó, hogy a pártok a helyhatósági választásokra készülve egyszerűen képtelenek megelőlegezni a költségeket. A most elfogadott módosítás értelmében a pártok ezután nem negyedévenként, utólag, hanem a negyedév első napján kapják meg költség- vetési támogatásukat.

Éles, szenvedélyes, olykor a személyeskedésig fajuló s pártokat, indítványokat, felszólalásokat korántsem udvariasan minősítő vitába csapott át a Tisztéit Ház rendkívüli ülésszaka, amikor az önkormányzatokkal kapcsolatos három törvényjavaslat került a terítékre.

Az ellenzéki felszólalások a tulajdonreformról, a földről, a helyi adókról, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekről szóló törvények hiánya miatt aggályosnak ítélték a „sovány” önkormányzati törvény- csomag elfogadását. Az SZDSZ például nem is tartja elfogadhatónak a törvénycsomagot, azon az alapon, hogy ezeknek is kétharmados törvényeknek kellene lenniük, enélkül hiányzik a gazdasági megalapozottság, a működőképesség, így az SZDSZ frakciótagjai saját lelkiismeretük szerint, s nem a frakciófegyelem figyelembevételével szavazhatnak.

A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képHa ma bárki azt állítja: „Szövetkezeti ingatlanok herdálásával alakulnak kft.-k, s a szövetkezet magas szintű vezetői természetesen állásokat, pozíciókat töltenek be e kft.-kben, horribilis jövedelmekért” — nos, ez sajnos, ma országunk egészére igaz. Ha valaki azt veti papírra: „A csendes forradalom — sokak véleménye szerint — nem fejeződött be igazán. Az iparban és a mezőgazdaságban gyakorlatilag helyén maradt a régi oligarchikus vezető réteg, amelynek tagjai ma is sokmilliós jövedelmeket vágnak zsebre, legálisan és illegálisan egyaránt” — szintén szomorú egyetértéssel olvasom az efféle sorokat.

De ha a fentieket nemcsak általánosságban értelmezzük, hanem azt kérdezzük: igaz-e mindez a budaörsi székhelyű Sasad Mgtsz-re is? — így bizony már nem olyan egyszerű a válasz. Márpedig a Kis Újság közelmúltban megjelent számában a tsz két alkalmazottja e fenti sorokat nem általános jelenségekről, hanem a Sa«sad Tsz-ről írta. Dr. Lukács József és Hiripi Lajos szerzők szerint a szövetkezet vagyonának jelentős része földeladásokból származik, az elnök, dr. Mihalik László megválasztása nem felelt meg a demokratikus játékszabályoknak, s azokat rúgják ki a tsz-ből a leghamarabb, akik

viseletéről lezajlott, érzelmektől, indulatoktól fűtött vitához hasonló ütközetre került sor, most ugyanezen kisebbségek önkormányzati képviseletéről, a vélemények, érvek és ellenérvek nem változtak.

A vitában bármiről is szóltak a képviselők, nem hagyták ki a lehetőséget, hogy „oda ne vágjanak” a másiknak. Ezúttal is érzékelhető volt az egyre szélesedő SZDSZ—MDF-el- lentét, s nem maradt el a szocialisták és Torgyán József szóváltása sem.

A képviselői módosító ja- javaslatok feletti hosszadalsosem voltak MSZMP-tagok. Mit szól mindehhez a vádak középpontjában álló, alig néhány hónapja hivatalában lévő elnök. dr. Mihalik László?

— Nem kívánok nagy ügyet csinálni az egészből — legyint az elnök. — Ha hoz egy ötsoros bocsánatkérést a Kis Újság, részemről el van felejtve az ügy.

Majd részletesebben is kifejti álláspontját Mihalik László. Ügy véli, a cikk egyik szerzője, Hiripi Lajos, a műszerüzem vezetője azért vádolja a tsz-vezetést hatalomátmentéssel, mert így akarja átmenteni — saját hatalmát.

— ö egy hatvankét éves

ember, ez évben kívánom nyugdíjba küldeni, de nem kora, hanem gazdasági okok miatt. Hiripi pedig egy ilyen ellentámadással próbálta

mindezt megakadályozni — mondja dr. Mihalik, s papírlapokat vesz elő. Mutatja: a Kis Újságban megjelent valamennyi vádra pontról pontra kidolgozott válasza van, így tudja bizonyítani igazát. Például cáfolja, hogy a Sasad Tsz a földeladásokból tartaná fenn magát, hiszen egyenlegükön száztizenhét hektár terület vétele áll nyolcvanhét hektár föld eladásával szemben, szaldójuk tehát pozitív.

Látom a papírokat, de nem vállalkozhatok arra, hogy igazságot tegyek a vitázó femás szavazás után az Ország- gyűlés elfogadta a helyi ön- kormányzatok működését érintő alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatot (az eredeti módosításoknak csak egy részét fogadták el a 307 igen, két nem szavazattal, s hat tartózkodással.

Ezzel az Országgyűlés csütörtöki ülésnapja véget ért, ma, pénteken, a helyi önkormányzatokról szóló törvény- tervezet vitájával folytatják a munkát.

★

Szabad György, az Ország- gyűlés megbízott elnöke, csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondotta: van rá remény,

hogy még ezen a héten sikeresen befejeződik az önkormányzati törvényjavaslatok vitája, s megszületnek a törvények. Bár a bizottságok még tegnap délelőtt is üléseztek, közelinek tűnik a sikeres egyeztetés — vélekedett a Ház elnöke.

lek között. Hogyan is tehetném? Hiszen ehhez tudnom kellene, hogy például a fent említett esetben milyen értékű földek vétele áll milyen értékben eladott földekkel szemben. A vett avagy az eladott területek után járt a kemény dollár avagy az alumíniumfillér? Az igazi szaldó megállapítására csakis szakember hivatott. Éppúgy nem dönthetem el azt sem, hogy a tsz küldöttgyűlésein a tag- ség képviselteti-e magát, vagy a cikkben leírtak szerint, a vezetők érdekeit képviselő egyének foglalnak helyet. Ennek eldöntésére csak az képes, aki ismeri a tsz személyi állományát.

Igazsággal tehát nem, de talán tanulsággal tudok szolgálni, ugyanis igen érdekes dologra figyeltem föl. Mikor a Kis Újságot olvastam, feltűnt, hogy a cikkben a Sasad Tsz vezetői mint volt MSZMP- tagokat, a „demokratikus” (így, idézőjelben) Agrárszövetség főnökeit, a szabad Parlament döntései ellen aláírást gyűjtögető funkcionáriusokat ismerem meg. S mikor a másik fél álláspontját is megismertem, szavaik nyomán a következő gép rajzolódott ki előttem a cikkszerzőkről: Hiripi Lajos, aki erőszakos tsz- szervezőnek, MSZMP-tagnak, számos pártfunkció betöltőjének írja le az egyik Sasad- vezetőt, a túloldalról a „legvéMagángazdák, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a parlamenti pártok képviselői gyülekeztek tegnap a Pest Megyei Földhivatal tanácstermében. Dr. Polgár Mihály, a hivatal vezetője a földtörvény tervezetet ismertette. Mint megtudtuk, az elmúlt napokban a tervezet egyes szakaszai változtak, de elképzelhető, mire 'a Parlament elé kerül, még további finomítások várhatók. Természetesen az alapelv nem változott. A tervezet leszögezi, hogy a mezőgazdaság továbbfejlesztését a földhöz kapcsolódó tulajdonjog visszaállításán alapuló vállalkozó gazdaságok kialakítása biztosítja. Ezt olyan módon kell végrehajtani, hogy a föld elsősorban azokhoz kerüljön, akik azt megművelik.

A paragrafusok ismertetése után elhangzott vélemények, kételyek bizonyítják, hogy a földkérdés mennyire foglalkoztatja a mezőgazdaságból élő embereket.

A résztvevők közül abban mindenki egyetértett, hogy a privatizációra szükség van. Az elmúlt évtizedekben a szövetkezeti tulajdonnak nem volt gazdája, a tagok bérmunkásként tevékenykedtek a tsz- ekben. Azonban sokan félnek most attól, hogy a jelenleg jól működő szövetkezetek elapró- zása ellátási zavarokhoz vezethet. Mások azt taglalták, hogy a mezőgazdasági nagyüzemi tagok által igényelhető másfél hektárnyi földterületből nem lehet megélni. Ekkora területen inkább csak kertészkedni lehet — de akkor ki fogja megtermelni a búzát, a kukoricát? — tették fel a kérdést sokan.

Többen felvetették, hogy a szűkös hitellehetőségek, a magas kamatok miatt a magángazdák bajba kerülhetnek, ha — úgymond — fejest ugranak az ismeretlenbe. Nem késett az ellenvélemény sem, az egyik jelen lévő magángazdálkodó megjegyezte, majd csak az vesz ki földet, akinek van pénze a gépesítésre.

A termelőszövetkezetek képviselői amiatt is aggódnak,

resebb szájú kommunista” jelzőt kapta. Míg „számos érdemérem, párt- és állami kitüntetés tulajdonosa” a volt tsz-vezető, eddig azt a „bizalmas” értesülést kapom Hiri- piröl, hogy 1986-ban bizonyos különleges, nyilvánosságra nem hozható szolgálatait az állampárt a Haza Szolgálatáért kitüntetés arany fokozatával jutalmazta ...

„Én vagyok én, te vagy te. Melyikünk a kommunista: én vagy te?” Gyerekkorom eme ütődött játékát kell — kissé, módosítva — felelevenítenem. Kommunistaság vádjával felel az, akit kommunistasággal vádolnak. Akire azt mondják, hogy kiszolgálta az állampártot, az azzal védekezik, hogy az szolgálta ki az állampártot, aki ilyet terjeszt őróla. Mindez lehetne vígjátékba illő nevetség is, ha nem keltene aggodalmat: vajon e habostorta- hajigálás közepette lesz helye a józan ki- és önvizsgálatnak, az adatok, számok tényszerű figyelembevételének ?

— Békés forradalmat hirdettünk meg, csakis békésen, törvényesen járhatunk el — véleményezte a tsz-torzsalko- dást kormánypártunk egyik földszakértője. De mi történik, ha a törvényességet betartó, objektív ítéletet hozó bírát is „kommunista-gyanúba” keveri a vesztes fél? Ilyet még feltenni is borzalmas, hiszen a kiút nem lehet más — nemcsak a Sasad esetében, hanem másutt is —, csakis az elfogulatlan szakértői vizsgálat. Erre azért is különösen nagy szükség volna, hiszen ma a termelőszövetkezeteket semmilyen szerv nem, felügyeli, s egy vezetőségi tagokból össze- toborzott vizsgálóbizottság sem biztos, hogy minden tsz-nél tárgyilagos tud maradni.

Tóth Béla Endre

hogy ha szétesik a tsz, ki fogja visszafizetni a felvett hitelek kamatait. Az egyik tsz- elnök arra hívta fel a figyelmet. ha életbe lép a földtörvény, egy évbe is beletelik, mire végre tudják azt hajtani. A bizonytalanságban élő üzemek tagjai és vezetői nem tudják, addig ki és mennyit vessen.

A dabasi földhivatal munkatársa elmondta, hogy egyre- másra jelentkeznek külföldről is a volt tulajdonosok, s 50— 100—200 hold földet igényelnek. Nem tudnak nekik választ adni, hogy mire számíthatnak. Javasolta, a hat hónapos visszaigénylési időt hosz- szabbítsák meg, hiszen előfordulhat, hogy valaki fél év után válik munkanélkülivé, s akkor számára a föld megélhetési forrás lehetne.

A szenvedélyes hangú vitában felszólalt az FKgP képviselője, Izsó Mihály is. Hangsúlyozta, hogy a kisemmizett tulajdonosok kártalanítása mindennél fontosabb. A magántulajdon szent, s csak ott van szabadság, ahol magán- tulajdon van. Ez a földtörvénytervezet egyébként nem a kisgazdák, hanem a kormány programja. Ügy gondolják, hogy a mezőgazdasági termelésben a magángazdákon kívül a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak is meg kell találniuk a helyüket. Induljon mindenki egyenlő

S Szinte még meg se száradt a § tinta Családi Jánosnak, a MÀV ^ pályázattal újonnan megvá- ^ lasztott vezérigazgatójának a ^ kinevezésén, máris rengeteg a S tennivalója. Nem kevesebbet S szándékozik megvalósítani § — természetesen nem egyma§ ga —, mint a MÁV teljes re- ^ konstrukcióját, a vasutasszak- ma régi becsületének vissza- S állítását, az utasok visszahó- S dítását, az évek óta vesztesé- ^ ges MÁV nyereségessé változ- i tatását.

— Csarádi úr, ön évekig a MÁV budapesti igazgatóságának az igazgatója volt. Miért gondolja, hogy ha korábbi posztján néhány alapvető nehézségen nem tudott úrrá lenni a MÁV, mostani beosztásából mindezeket sikerül megoldania?

— Korábbi beosztásom, sőt a MÁV-nál eltöltött 34 évem módot adott arra, hogy alaposan megismerhessem a vasutasszakma gondjait. Megoldási terveim is voltak, csak intézkedési jogköröm nem volt hozzá. Most viszont ezt is megkaptam.

— Melyek a MÁV legfontosabb megoldásra váró feladatai ön Szerint?

— A szervezeti átalakítás, a vasúti kocsipark és a vasúthálózat korszerűsítése, a kulturált, gyors és pontos személy-, valamint teherszállítás valóra váltása, az utazás biztonságának növelése, ezenkívül nem utolsósorban a vasutasszakma tekintélyének visszaállítása, a bérek rendezése. Mindez azt a célt szolgálja. hogy ne csak a MÁV-ot tegyük nyereségessé, hanem az utas is megkapja, ami őt megilleti.

— Az elsőként említett szervezeti átalakítás azt jelenti, hogy leépítés is lesz a MÁV- nál?

— Igen. Tavaly év végén a nyugatnémet Knight Wendling céggel teljes körű felmérést készíttetett a MÁV a magyar vasút helyzetéről, átalakítási lehetőségeiről. Ebből egyértelműen kitűnt, hogy optimális feltételek mellett — vagyis ha minden a legkorszerűbb és a legjobban szervezett a MÁV- nál —, 25 ezer dolgozónkat célszerű leépíteni. De valamennyinket igyekszünk továbbra is alkalmazni a MÁVeséllyel — mondta — s az maradjon talpon, aki jobban gazdálkodik.

Németh Imre, a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a közgazdasági környezetet nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha a földtulajdon jövőjéről beszélünk. Szerinte félő, hogy a tulajdonviszonyok átrendeződése inflációs folyamaihoz vezet, s az agrártermékek ára 20—30 százalékkal is megemelkedhet.

A hozzászólásból kitűnt, sok problémát fog az okozni, hogy nem mindenki kaphatja vissza ott a földjét, ahol az eredetileg volt. Sokan aggódnak amiatt is, hogy az örökösöknek nehéz lesz előbányászni a hajdani tulajdonról szóló igazolást. Az egyik jogász szakértő úgy fogalmazott, a tervezet érdeme, hogy a rehabilitáció és a privatizáció mellett teszik le a voksot egyértelműen. Ez azonban csak egy váz, amelyet majd ki kell egészíteni pénzügyi hitel- és társadalombiztosítási reformokkal is.

Dr. Polgár Mihály természetesen nem tudott választ adni a feltett számtalan kérdésre. Arra azonban ígéretet tett, hogy az érdemleges javaslatokat, véleményeket továbbítják a jogszabályalkotókhoz.

Hargitai Éva

nál, a képzettségének megfelelő munkakörbe átirányítva vagy átképzéssel olyan helyre küldjük, ahol hiányunk és helyünk van. Vasutastisztjeinktől, szakembereinktől a legmagasabb képzettséget követeljük meg. Igenis lesz idén létszámleépítés, de korántsem biztos, hogy 25 ezer főnyi, és hogy közülük mindenki a régi posztján marad.

— A Pest megyei ingázókat az érdekli, hogy jobb körülmények közt utazhatnak-e ezután.

— Jobb körülmények közt utazhatnak. Már két éve, korábbi beosztásomból megkezdtük olyan villanyvonatok beállítását Pest megyében, amelyek szebbek, korszerűbbek és több utast képesek szállítani. Igaz, ezeken az új villanyvonatokon kisebb a komfortlehetőség, szűkösebben férnek el rajta, a korábbi 88 személy helyett 106-an, vagyis több utast tudunk szállítani. Az a tervünk, hogy a szobi vonal után a ceglédi és a hatvani vonalat is ellátjuk ilyen vonatokkal, vagyis a Budapest körüli vasúti gyűrűt egyre bővítjük.

— Folytatjuk a váci vonalon pár éve megkezdett korszerűsítést is. Az országban mindenütt elektromos jelzőberendezéseket szerelünk fel a korszerűtlen karos jelzők helyett. Megoldjuk a vasúti pályák korszerűsítését is. A fehérvári csomópont után a váci korszerűsítése is sorra kerül. Vasúti rendőrséget szervezünk.

— Emeli-e a MÁV az útiköltségeket?

— A személyi utazásban az idén nem. Viszont azt se csinálhatjuk vég nélkül, hogy a mindig eredményes vasúti árufuvarozástól vonjuk el a nyereséget a mindig veszteséges személyfuvarozás számára. És azt sem csinálhatjuk, hogy az utasra hárítjuk a vasút növekvő veszteségét. Mindenképpen szeretnénk visszahódítani az utasokat és a teherszállítást igénylőket a közúti közlekedéstől. A MÁV rekonstrukciója ezt a célt is szolgálja.

Kocsis Klára

KÉRDÉS K KORMÁNYHOZ

Olybá tűnik, keddi, július 31-i lapszámunkban a honatyákhoz intézett fohászunk termékeny talajra hullott. Kéry Kálmán sajátos felfogású történelemszemléletet idéző hozzászólása kapcsán hívtuk fel a T. Ház melegtől és népszavazástól tikkadt képviselőinek figyelmét : ugyan már, tessenek figyelni. . .

Ügy látszik, erre már nem lehetett nem odafigyelni. Tegnap Solt Ottilia (SZDSZ) elindította a rövid utat bejáró lavinát: „Mi, szabaddemokraták kategorikusan visszautasítjuk azt a beállítást, amely a hitleri Németországgal való szövetségbe torkolló Horthy-féle politikának bármiféle értéket tulajdonít.’^ MDF—SZDSZ-vita kerekedett az ügyből, mely szerint egyfelől minden képviselő szabadon fejtheti ki a Parlamentben saját nézeteit, ha nem frakciója nevében szól (Kónya Imre MDF- frakcióvezető), másfelől megkívántatik, hogy a kormány és a koalíciós pártok frakcióvezetői hivatalosan foglaljanak állást, miként minősítik a hitleri Németország oldalán vállalt magyar katonai szerepről elmondottakat. Mivelhogy a párizsi békeszerződésben a többi között tiltják azoknak az eszméknek a népszerűsítését, amelyek a világháborús tragédiához vezettek (SZDSZ, Tölgyessy Péter frakcióvezető).

Többségi szavazás nyomán lezárták a vitát a téma felett, mondván, a házszabályok értelmében az ellenzéknek joga van az ügyben kérdést intézni a kormányzathoz.

örülünk, hogy voltak, akik figyeltek. Cserében megígérjük, figyelni fogunk mi is. Mármint a válaszra.

 Kis Ú£ság nagy sikké nyomása

Néhai MSZMP-s kontra a néhai MSZMP-snek?

Wisssahédsíam sas aaimsoksaf

Nem emelik

a vonatjegyek árát