Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-21 / 195. szám

A- . u . "V* A JPE8T MEG YEI ma îj&l-vV.-' , w ma \ mm* m i y ' 'f'J'. P 01 ,IT1 mm RII ÄP II LAI 1 • r ;.. ■mmLM.*';* Wmmë •'it XXXIV. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM Ára: 5.S0 forint 1990. AUGUSZTUS 21., KEDD Ünnepségek országszerte Szent Istvánra emlékezve Államalapító Szent István királyra emlékezett az ország tegnap, augusztus 20-án. Paskai László bíboros, prímás, esz­tergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke az esztergomi bazilikában tartott ünnepi misét. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Ópusztaszeren mondott beszédet az Árpád-szobornál egybegyűlt tömegnek. Antall József mi­niszterelnök Veszprémben és Szombathelyen is tübbezres hallgatósághoz szólt. Az Országház előtt, a Kossuth téren 830 fiatal tiszt tett fogadalmat az új csapatzászló előtt, Für Lajos honvédelmi miniszter pedig ünnepi szónoklatot tartott. Az ópusztaszeri emlékbizottság Szűrös Mátyás vezetésével tartott ülést. A fővárosban is igen sok rendezvényre került sor. A Szent István-napi ünnepet a Vajdahunyad-várban a szentendrei Kecskés-együttes régi magyar zenei műsora vezette be. A ké­ső estig tartó programokat különböző művészeti csoportok és előadóművészek szereplése jelentette. A délutáni órákban Paskai László megszentelte az új harangot, majd kezdetét vette a szent jobb-körmenet. Pest megyének szinte minden településén megemlékeztek államalapítónkról. A beérkezett tudósításokból adunk közre egy összeállítást. mán még magához sem tért, hiszen csak néhány napja érkezett haza. Harmincnégy év után először. iFolytatás a 3. oldalon) RRRMHHi Szent királyunkra emlé­kezve Vácott is összegyűlik az ünneplők serege. Az ese­mény középpontjába egy 81 esztendps ember kerül. Ma­gas, kicsit hajlott alakja ki­emelkedik a sokaságból. Vagy csak úgy gondoljuk. Dr. Kristóf Béla ugyanis hajdan kiemelkedő szemé­lyisége volt a városnak. Negyvennyolcig töltötte be a polgármesteri tisztet, ame­lyet az 56-os forradalom idején újból visszakapott. De mint annyiakat, őt is ki­vetette e hon. Ausztráliába került... Hallja, érti, szívéhez ér a magyar szó, dr. Szántó Kon- rád ferences apát és Katona Tamás országgyűlési képvi­selő szóltak az egybegyűl­tekhez. A kitüntetettek kö­zött ismerős nevet is talált. Bár Okolicsányi Lóránt már csak posztumusz kaphatta meg a Pro Urbe-díjat, mert nemrégiben eltávozott az élők sorából. Két, több mint negyedszázada tanács­tagi munkát végző polgár — Palotai Ferenc és Hor­váth László — kapta meg a Vác Városért diplomát. S dr. Kristóf Bélát, akit az MDF keresett meg mesz- szi új hazájában — díszpol­gárrá avatták. Csak állt , az ünneplő tömegben, jófor­Dr. Brusznyai József római ka­tolikus tisztelendő áldását ad­ja az egyházi létesítményre Du­nakeszin Göncz Árpád és Antall József a harangszentelésl ünnepségen Hasznot a szakértelem és a töke hoz Kié legyen n föld? A készülő földtörvénnyel kapcsolatos viták olyan sza­kaszukba jutottak, amikor illő lenne már egyhangúlag, pártoktól és szövetségektől mentesen állást foglalni. Becslések szerint hazánkban a termőterület közel 60 szá­zalékát érinti a tulajdonvál­tozás. A földprogram, a föld­tulajdonreform eldöntött tény amelynek célja olyan új és hatékony agrárpolitika megalapozása, amely a piac- gazdaság követelményeinek megfelelően, elsősorban a magántulajdonon alapul. Abban szerencsére összhang van, hogy a korábbi agrár- politika károsultjait rehabi­litálni kell. A Budapesti és a Pest Me­gyei Műszaki és Agrárklub a közelmúltban szakmai érte­kezést tartott. Ezen egyebek között napirenden voltak a földtulajdon-változással kap­csolatos aggodalmak. A főbb problémákat vázolva, első helyen vitatták meg a következőket: a várható földtulajdonosok egy része magángazdaságot kíván fenntartani, de nem rendel­kezik a szükséges feltételek­kel, mint például agrárszak­ismeret és tőke. Az egykori tulajdonosok jelentős része semmilyen formában, más részük pedig magángazda­ságként nem kívánja a föld­jét közvetlenül megművelni. A vidék népe elfogadha­tatlannak tartja, hogy a,föld megművelésével foglalkozó, csupán a bérbeadásban ér­dekelt városi lakosok az adott településen belül föld- tulajdonhoz jussanak, és így a helyben megtermelt jöve­delem egy részét elvonják. Jelentős agrárrétegek véle­Eredeti helyére, a Földműve­lésügyi Minisztérium elé állí­tották vissza Nagyatádi Szabó István éleínagyságú szobrát, amelyet a Kákosi-korszakban döntöttek le. A Teleki-kor­mány egykori minisztere a nagy földbirtokok jobb el­osztására törvényt dolgozott ki, és azt a Parlament elé is vitte. A hetven éve történtek egybeesnek azzal a törekvés­sel, amelyet a ma vezető kor­mány földtörvény címén vég­hez akar vinni BÍRÓSÁG DÖNT A CSEPEL AUTÓ Csődeljárást kért a bank Aki az elmúlt hónapokban figyelemmel kísérte a jár­műipari vállalatok sorsát, az tudhatja, hogy az év eleji rubelexportstop milyen kilátástalan helyzetbe hozta az Ikarust, majd a Csepel Autógyárat is. Először február­ban az Ikarus állt le, majd a szigctszentmiklósiak Is jó néhány dolgozójukat kényszerszabadságra küldték. A gyár helyzete azóta is bizonytalan. Az utóbbi időben híre ment, hogy a tárca vezetői, javasolták az Ikarus és a Csepel Autó vezetőinek, kér­jenek maguk ellen csődeljá­rást. Ezt a Csepel Autógyár­ban cáfolták, majd annyit lehetett tudni, az illetékesek foglalkoznak a gyár helyze­tének vizsgálatával. A félreértések tisztázására a szanáló szervezet igazgató­jától, Rédei Lászlótól kérdez­tük meg, mi igaz abból, hogy a Csepel Autógyár önmaga kérte a csődeljárás lefolyta­tását. — Nem a gyár, hanem a hitelezője, a Budapest Bank kezdeményezte a csődeljá­rást. Most majd a bíróság­nak kell megállapítania a fizetésképtelenséget. Az el­járás során megvizsgálják a körülményeket, s megálla­pítják, hogy fennáll-e a csőd­helyzet vagy sem. •— Mennyi ideig tarthat ez o procedúra? — Az változó. Lehet pár hét vagy pár hónap is. — A bírósági eljárás után mi a következő lépés? — A végzést megkapja a szanáló szervezet,, s akkor dönt arról a pénzügyminisz­ter, hogy szanálják-e a vál­lalatot vagy pedig felszámol­ják. Egyelőre ennyit tudok mondani, mi is várjuk a bí­róság döntését. A Csepel Autógyár vezetői nem szívesen beszélnek a csődeljárásról. A vezérigaz­gató távollétében Geiger Márton gazdasági igazgató elmondta: két hétel ezelőtt, amikor a szanáló szervezet és az Ikarus képviselőivel megbeszélést tartottak, meg­egyeztek abban, hogy a csőd­eljárással kapcsolatban — a félreértések elkerülése vé­gett -j— a szanáló szervezet ad nyiltakozatot a sajtónak. Annyit azonban sikerült megtudnunk: a vállalat ve­zetői arra számítanak, hogy az Ikarust és a Csepel Autó­gyárat is szanálni fogják. Ennek két üteme lehet. Az első lépésben helyreállítják a gyár pénzügyi stabilitását. Ezt követően pedig sor ke­rülhet a privatizációra, a külföldi tőke bevonására. Számításaik szerint szep­tember első hetében már el­dőlhet a gyár sorsa. H. Ë. ménye szerint a szövetkezeti közös tulajdon jogszerűen szerzett vagyon, amely kizá­rólag a tagságot illeti meg. A korábbi tulajdonosok kárta lanítása az állam feladata. Ismerve a földműveléssel kapcsolatos technikai, szel­lemi és fizikai teendőket, sok igazság rejlik abban,^ hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek földterülete jelenté­keny részének — ha a kí­vülállók tulajdonába kerül — művelése és működése nem garantálható. A termeléshez szükséges eszközök és berendezések a szövetkezetekben a tsz-tag- ság, míg állami gazdaságok esetében az állam tulajdonát képezik. Dr. Tunyogi And­rás, a megyei műszaki és ag­rárklub vezető képviselője szerint jelenleg a földtulaj­don-változás szinte vala­mennyi részterülete az ál lampolgárok jelentősebb csoportjainak az érdekeivel és véleményével ütközik. összegző megállapításai sze­rint nincsenek viszont meg­oldhatatlan, a földprogra mot eleve kizáró tényezők A Budapesti és Pest Me gyei Műszaki és Agrárklub testületi állásfoglalása utal arra, hogy a magyar sajá­tosságoknak és a szociális piacgazdaságnak is megfele­lő, merőben új típusú föld- használati formák még nem alakultak ki. A külföldi pél­dák, köztük farmergazdasá­gok változatlan adaptációja pedig országos méretekben aligha lehetséges. Az örök optimisták, a föld- tulajdon reformját szorgal mazók legjava érthetően tisztában van azzal,-hogy az Országgyűlés közelgő, szep­temberi ülésszakán a hon­atyák elfogadják az új föld tulajdontörvényt. A földtu­lajdon-változást követően az általános döntéseken túl érthetően célszerű a föld­használat legmegfelelőbb formáinak kialakítását tulajdonosokra bízni, annál is inkább, mivel a földprog ram a nemzeti megbékélés és megújulási folyamat ki emelkedőén fontos ténye­zője. (gyócsl) Magyar hősi emlékművet gyaláztak meg ismeretlen tettesek a nyugat-szlovákiai Szencen, Szenczi Molnár Al­bert szülőfalujában. Az emlékművet 1942-ben állították. Egy kuruc vitéz és egy első világháborús ma­gyar honvéd szobra mellé márvány tábla került, „1914—1918” és „1939” év- számjelzéssel. A felszabadu­lás után az 1939 mellé' oda­írták az 1945-ös évszámot is, és azt te~vezték, hogy egy másik táblán Szene lakosai közül az összes második vi­lágháborús áldozat — a ka­tonák mellett a munkaszol­gálatosok és az elhurcoltak nevét feltüntetik. Ebből azonban nem lett semmi. Az emlékművet ledöntötték, majd elásták. Csak tavaly decemberben, a csehszlová­kiai forradalom után került ismét eredeti, méltó helyére. Vasárnap reggel a két ka- tonaalakon trágár rajz, az 1914—1918 feliratú táblán pedig vörös festék éktelen­kedett. Az 1939—1945 év- számjelzés mellé pedig oda­írták angolul, hogy „szlovák állam”. Az emlékmű lépcső­jén németül az volt olvas­ható, hogy „magyar kutyák”. A Csemadok, az Együtt­élés politikai mozgalom és a Szlovákiai Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom helyi szervezete felháboro­dását fejezte ki, s az esetet szóvá tette a szenei városi tanácsnál, és — képviselői útján — a Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi bizottsá­gánál. Emellett a rendőrségen feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen. Szeré ünnep Szentendrén Ünnepélyesen felavatták vasárnap Szentendrén Vük Karadzsitynak, a múlt szá­zadban élt híres szerb író­nak nyelvújítónak, etnográ­fusnak az emléktábláját, és a róla elnevezett teret a bel­városban, a Kossuth Lajos utca és a Bükkös-patak ta­lálkozásánál. Az ünnepségen a város elöljárói mellett je­len volt Rudolf Sova, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság budapesti nagykövete, és a Szerb De­mokratikus Szövetség kép­viselői. Ugyancsak vasárnap Szentendre főterén felavat­ták a felújított híres pestis­keresztet. A keresztet a le­genda szerint az 1783-as, Európa-szerte pusztító pes­tisjárvány emlékére emelték a törökök elől elmenekült, Szentendrén letelepedett szerbek. • üyújtűgaiásra gyanakszanak Erdőtűz 150 hektáron A Mecsekben vasárnap fel­lobbant erdőtűz a hétfő déli órákig már több mint 150 hektár területre terjedt ki. Ilyen méretű tűzvész em­beremlékezet óta nem pusz­tított ezen a vidéken. Vasár­nap esté óta 62 tűzoltó és t.z őket segítő 58 határőr, illet­ve katona dolgozik a lángok megfékezésén. Török Béla ezredes, Baranya megyei tűzoltóparancsnok a sajtó munkatársainak elmondta, hogy a vasárnapi tűzfészkek száma hétfőn hattal gyara­podott, s a rendőrség szán­dékos gyújtogatás gyanúját keltő tárgyaikat is talált a helyszínen. Hétfőn délután a baranyai tűzoltók segítségé­re Barcsról, Kaposvárról, Nagyatádról, Szekszárdról, Bajáról, Kiskunhalasról, Veszprémból és Szegedről is érkezfett egy-egy tűzoltóegy­ség. Helyszíni szemlét tartott Körinek László, a Belügymi­nisztérium helyettes állam­titkára. A Pécstől északkeletre lé­vő erdőtűz szerencsére nem okozott személyi sérülést, de a felerősödő szél a közeli So­mogy községet is veszélyez­tetheti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents