Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-17 / 193. szám
1990. AUGUSZTUS 17., PÉNTEK MKKVei 3 A jövő héttől tokozott ellenőrzés Ne vegyen húst idegentől! Jobb volna a végén kezdeni Vállalati választósdi ^ Szinte görcsbe rándulva, megmerevedve vár az ipar k a tisztújitásra. A vezetők egy része — mintha mi sem k történt volna — teszi a dolgát, a többség azonban már ^ nem hoz népszerűtlen döntéseket. Ha pályázni akar a ^ régi vezető, akkor azért nem, miért rontaná ilyesmivel az ^ esélyeit. Ha nem akar részt venni a kötelező megmé- ^ retésen, akkor pedig minek keserítse meg utolsó nap§ jáit. Akadnak jócskán, akik a sokévi munka után sérk tőnek tartják a méricskélést és inkább nyugdíjba men- ^ nek, esetleg olyan kisszövetkezetnél helyezkednek el, ^ ahol a kialakult kapcsolatrendszert többre értékelik, k mint a „legitimitást”. A Népjóléti Minisztériumban sajtótájékoztatót tartottak a piacok és a vásárcsarnokok közegészségügyi és járványügyi helyzetéről, valamint arról az új jelenségről, hogy a KGST- vagy más néven bolhapiacokon a tiltás ellenére mind több élelmiszert árusítanak. A felmérések szerint az utóbbi időben a kijelölt árusítóhelyeken is romlott a higiénés helyzet, mind nagyobb mértékű az illegális élelmiszer-árusítás. Ebben igen komoly járványveszély rejlik, ugyanis a KGST-piacokon kapható élelmiszerek java része gyorsan romló, ezenkívül jelentős része külföldről, vagyis egészségügyileg ellenőrizetlenül kerül a vevők kosarába. ' Jelenleg hazánkban 344 úac, 54 vásárcsarnok és 646 IGST-piac működik, ezeket »ostanában ellenőrizték. A kozódó járványveszély miatt ionban augusztus 21-étől inden megyében közegész- gügyi vegyes bizottságok ikulnak, amelyek a korádnál szigorúbban és gyak- bban vizsgálják az elárusí- helyeket, különösen a GST-piacokat, hogy elejét gyék az illegális élelmi- îr-kereskedelemnek. A Népiéti Minisztérium és a korány nem a KGST-piacokat arja visszaszorítani, hanem íg akarja és meg is fogja intetni a veszélyes élel- iszerek árusítását. Ehhez mdöri segítséget kértek és .aptak. Az országban — Budapestet nem számítva — 141 olyan település van, amelynek lakossága meghaladja a 10 ezret. E helyeken 1714 önkormányzati képviselőt egyéni választókerületben, 1573-at pedig listán lehet megválasztani. Az önkormányzati választójogi törvény — csakúgy, mint a kislistás rendszerben — itt is szabályozza a képviselő-testületek tagjainak számát. Eszerint 25 ezer lakosig 10 egyéni választókerületet alakítanak ki, listán pedig 9 mandátum szerezhető meg. ötvenezer lakosig ez az arány 14/13, hatvanezer lakosig 15/ 14, hetvenezer lakosig és a fővárosi kerületekben legalább 16,15. Minden további 10 ezer lakos után kettővel, egy egyéni választókerületben és egy listán megválasztott képviselővel nő a képviselő-testület tagjainak száma. A szavazáson a választópolgárok — a fővárosiak kivételével — két szavazólapot kapnak. Az egyik szavazólappal az egyéni választókerületi jelöltekre, a másikkal a listákra voksolnak. A kedvezőtlen tapasztalatok közé tartozik az is, hogy az illegális élelmiszer-kereskedők mostanában fokozódó agresszivitást tanúsítanak az ellenőrző szervekkel szemben. Ez alól sajnos Pest megye sem kivétel, sőt egyenesen az él.n jár ebben. A megyében egyéb veszélyek és fölütötték a fejüket. Ilyen például az, hogy főleg a Dunakanyarban, de a megye egyéb strandjain is áthágják a szabályokat, és a megengedettnél gyakran 15-20 százalékkal több vendéget engednek be, s ezzel növelik a járvány veszélyt. Bár az országban idén egyetlen fagylaltmérgezés sem volt, Pest megyében.előfordult egy eset, amely szalmonellafertőzéshez hasonló tünetekkel járt. Ugyancsak a megyei bűnlajstromhoz tartozik a mozgó büfés kocsik alacsony higiénés színvonala és a strandok, valamint néhol az ivóvíz erős szennyezettsége. Új divat Pest megyében a piaci ellenőrök megvesztegetése, illetve ennek jtísérlete. Hogy valamit a kedvező változásokról is szóljunk: a mogyoródi Hungaroring versenyei és az apajpusztai lovas rendezvények miatt e két helyen szigorítottak az egészségügyi feltételeken, itt mindent rendben találtak az ellenőrök. A közegészség- és járványügyi szakemberek arra intik a polgárokat, hogy nyáAz egyéni választókerületekben az első fordulóban az lesz képviselő, akire a legtöbben szavaztak, feltéve, hogy megkapta az érvényes szavazatok több mint egynegyedét, és a szavazáson az egyéni választókerület szavazópolgárainak több mint kétötöde — 40 százaléka — szavazott. Ha a szükségesnél kevesebben vettek részt a szavazásban, akkor a második választási fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az elsőben is jelöltek voltak, képviselő pedig az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ha a választópolgárok a szükséges számban szavaztak ugyan, de egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatszámot, akkor a második fordulóban csak azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban megkapták az érvényes szavazatok legalább 15 százalékát. Ha nincs három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat. A listákról a jelöltek — külön számítási mód alapján — a bejelentések sorrendjében jutnak mandátumhoz. ron, kánikulában fokozottabban tartsák be az egészség- ügyi előírásokat, ne csak a közösségi helyeken, . hanem otthon, a saját konyhájukon is. Ami a békési sertéspestistől való félelmet illeti, az indokolatlan, mert a kórokozó embert nem fertőz, csak állatot. Aggasztó viszont a kór hosszú lappangási ideje, ami több mint egy hónap. Ez a sertéshússal kereskedők, az illegális húskereskedők számára intés, ugyanis a fertőzés komolyan veszélyeztetheti hazai sertésállományunkat. A szigorú ellenőrzés a helyi és a megyei tanácsokra is feladatokat ró. Egyrészt az ellenőrzések sűrítésével, másrészt alaposságával kell fellépniük az illegális élelmiszer-árusítás ellen. K. K. s Aranyigazság, hogy a mag- S nak ősszel a földbe kell kerül- ^ nie. Még ha kisbalták potyog- ^ nak is az égből. Még ha őszre meg sem születik a várva S várt földtörvény, amely mó- S dot ad arra, hogy sokan visz- N szakapják a földtulajdonukat, ^ vagy földet vásárolhassanak. Érdekes módon erről a szemet kibökő aranyigazságról szemérmesen alig esett szó a minap megtartott Országos Agrár Fórumon, amelyet az MSZP gödöllői agrártagozata kezdeményezett. A fórumra elküldte képviselőjét az MSZP és a Magyar Néppárt, az Agrárkamara, az Agrárszövetség és a MEDPSZ, de ott voltak a mezőgazdasági magánvállalkozók képviselői is. Jóllehet a fórum célja az immár sokadik agrártörvénytervezet megvitatása és a vele kapcsolatos közös nézet kialakítása volt. a terítékre kerülő problémákból végül az körvonalazódott, hogy a földtörvénytervezet egyelőre annyira kezdetleges kidolgozású, annyi benne az ellentmondás — egyesek alkotmánysértésről is beszéltek! —, hogy őszre aligha várható a törvény keresztülvitele és elfogadtatása. ÜgyNóhány hónapra kár bohóckodni Igen, ez az új jelszó: legitimitás, s illik hozzátenni, demokrácia. Csakhogy a nagy erőlködésben mintha elsikkadna a legfontosabb szempont: rátermettség, szakértelem. A dolog persze nem ilyen egyszerű. Az igazgatót a vállalati tanács választhathogy azok a több évtizedes, történelmi méretű földéhségben szenvedő földiedének, akik adj uramisten, de mindjárt alapon egyes helyeken állítólag már sorba is álltak a földosztás végett a tanácsháza előtt, a mostani fórum után minden bizonnyal csak hideg zuhanyt kaptak a nyakuk közé. A földtörvény csalóka lidérce még messzebb libbent az orruk elől. Hideg zuhany ez akkor is, ha például arra a biztató eredményre gondolunk, hogy valószínűleg másfél holdat vagy esetleg annál többet vásárolhatnak majd a mai földtulajdon nélküliek. Olyan egyszerű kérdéseket sem tisztáztak a mostani tervezetben, hogy teszem azt, mi legyen azokkal a reményteljes gazdákkal, akik visszakapnák ugyan a földjüket, de ráadásnak ráterhelné a volt téesz a földrészükre az arányos adósságát? Vagy mi lenne a sorsuk azoknak az idős százezreknek, akik a föld privatizációja folytán egy csapásra elesnének a téesznyugdíjuktól? És vajon a maradványföldön gazdálkodó téeszek miből finanszíroznák a mintegy 100 ja, ahhoz azonban először „legitimmé” kell tenni ezt a furcsa képződményt is. Vagyis újra kell választani a vállalati tanácsot. A kormány rendelele szerint szeptember 15-ig kell megejteni ezt a procedúrát. Meglepő módon az új rendelet nem szűrte ki a korábbi leginkább támadható részét, nevezetesen, hogy a vt fele a vállalatvezetés képviselőiből és az alapító szerv által kijelölt személyből áll. Tehát csakúgy, mint eddig, a vezetők a jövőben is keresztül tudják erőszakolni akaratukat. Nem véletlen, hogy annyian kritizálják a vállalati tanácsokat, s rebesgetik, hogy januártól meg is szüntetik ezeket. Erre viszont az a magától értetődő válasz, arra a néhány hónapra kár bohóckodni. A dem okrácia látszatát keltre A Pest Megyei Műanyagipari Vállalat vállalati tanácsának elnöke, Bilik Pál igazán „legitim”, hiszen 1989 decemberében. egy akkor életbe léptetett rendelet alapján választották a tanács munkásküldöttei közül. Mégis részt kell vennie az új vt- választáson, akárcsak Blaskó Józsefnek, aki a jelenleginek a tagja, de amúgy csőszerelő- csoportvezető. Természetesen nekiveselkedtek a feladatnak, s szervezik az új vt megválasztását, ahogy illik, pedig tudják ők azt valahol, hogy nem jó kitaláció ez. A régi vezérigazgató nyugdíjba megy, több mint húsz év szolgálat után. Meghirdették tehát a Pest Megyei Hírlapban s a Népszabadságban, hogy pályázatokat várnak a posztra. Dönteni azonban már nem ők fognak. Hanem az új vt. Ha mindez ilyen szépen megtörtént, akkor megkezdődhet a vállalat privatizációja, s könnyen elképzelhető, hogy a leendő tulajdonosok első dolga a vt feloszlatása lesz. Ezért érzi úgy Bilik Pál, hogy valamiféle adminisztmilliárd forintnyi rájuk testált bankhitelt? Es ez csupán ízelítő abból a még megoldatlan problémahalmazból, amelyet a hübelebalázs módjára véghezvitt földosztás figyelmen kívül hagyna. Persze a másik véglet, az örökös magyar patópálizmus, az ej, ráérünk arra még szemlélet legalább annyira a torkunkra teszi a kést. Az idei nyár nemcsak párját ritkító aszállyal „kedveskedett” a magyar mezőgazdaságnak, de mintegy 50 százalékra esett vissza a gazdák, a téeszek és az állami gazdaságok vásárlási kedve abból az elsőrendű vetőmagból, amely a következő évi termés kitűnő minőségének feltétele lenne. Ezek az aggasztó jelek már önmagukban is mintegy előrevetítik a jövő évi ínséget. Ilyen körülmények között napról napra, hónapról hónapra halogatni, elodázni a földtörvény megalkotását holmi pártérdekek miatt több mint bűn, egyenesen hiba. Mindenesetre igazán az használhatna kicsi országunk kicsi népének, ha félretéve a hat párt közötti áldatlan hurációs falak közötti helyben topogás részesei. Sokkal jobban örülnének, ha mindjárt a végén lehetne kezdeni, a privatizálásnál. Blaskó Józsefre nézek, mit szól ahhoz, hogy eladják a „gyárat”. Évtizedekig sulykolták belé és munkatársaiba, hogy övék a gyár. Csóválja a fejét és azt mondja, nem nagyon érdekli az embereket, kié a gyár — mert azért a közértben nem adnak kenyeret —, az a lényeg, fizessék meg a munkájukat. Ez a legfontosabb, a jó kereset, hiszen ezerötszá- zan élnek a PEMÜ-ből. Köny- nyű továbbgördíteni a gondolatot. Egy erős munkástöbbségű vállalati tanács, vagy munkástanács valószínűleg a béremeléssel kezdené a követelések sorát, s ezzel akár csődbe is' juttathatnák saját vállalatukat, ha arra nincs fedezet. A fele vezető, fele munkás felállású vállalati tanácsok ilyen hibás döntéseket nem hoznak, viszont sokkal többre nem is jók, mint, hogy a demokrácia látszatát keltsék és a döntések felelőssége több ember között osztódjon szét. Bilik Pál is rábólint, a vt munkásküldöttei nem lehetnek olyan információk birtokában, melyek alapján esetleg megvétózhatnák a döntést. Az esztergályos a jó és pontos munkáért kapja a fizetését, nem azért, hogy a gazdasági szakemberek által kitervelt vállalati taktikát felülbírálja. Ha erre képes volna, már nem esztergályosként keresné a kenyerét. Azért pedig, hogy bólogasson a vezetői ötletekre, igazán kár ott ülnie. Fontos tehát, hogy demokratikusan választott vezető irányítsa a vállalatokat — summázzák véleményüket —, de az sem kevésbé az, hogy tudják, mi lesz fél év múlva, stabilnak érezhessék helyzetüket, dolgozhassanak, s ne választásról választásra küldözgessék őket. Nem történi semmi, csak nőtt a káosz Egy kicsit úgy érzik, mintha igazából nem is történt volna semmi, azt leszámítva, hogy nőtt a zűrzavar, a káasz. Lényeges, hogy megfelelő vállalati fórum válassza meg a cég számára legmegfelelőbb vezetőt, annál már csak egy dolog lehet fontosabb: ha nem válik be az új ember, le Is válthassák ... Mátrai Tibor zakodást, a földosztás elveiben mielőbb közös megegyezés születne. Ebben az egyezkedésben persze nemcsak a hat párt agrár szakembereinek van ott a helyük, hanem a már meglévő szép számú magánvállalkozónak és a jogalkotónak is. Csak közös megegyezéssel lehet — ha nem is őszre, de legalább tavaszra — letenni a végleges törvénytervezetet a Tisztelt Ház asztalára. Az idő sürget. A mag a földbe -kívánkozik. És az elpackázott lehetőségeket a történelem soha nem hozza vissza. Ügy tűnik, ha most ősszel mégsem születik meg a törvény, mégsem lesz földosztás, ismét egy évet csúszik a privatizáció, ráadásul a törvény megszületése után további 9 hónapot vesz igénybe a földosztás honi adminisztrációs okok miatt, akkor ismét egy-lfét évvel lekéstük az Európa-expresszt. Vajon milyen lesz a két év múlva termő búzából sütött kenyerünk? A végzetes időveszteség miatt vajon lesz egyáltalán kenyerünk? K. K. Szájíátva Háreméül egy Titkok tudója. Tizenhatodik esztendeje doktora a kisközségnek. Nyitott könyv előtte a családok élete. Látta, hallotta, tapasztalta: az italt kedvelő családokban a gyermekek (a fiúk) szinte automatikusan átveszik a szülők (apjuk) szokásait. Ma már ott tartunk — mondja hogy a felnőtt férfiaknak a harmadai!) naponta fogyaszt alkoholt. A kocsmában vagy otthon, de rendszeresen leereszt a torkán valamit, elsősorban sört, töményét, legkevésbé bort. A megdöbbentő az — folytatja az orvos —, hogy a napi italadagot természetesnek tartó családokban a fiúgyermekeknek már majdnem a fele napi italozó! Száitátva hallom, miként pipálják le a fiúk az apákat. Ebben. Az orvos ugyanis figyelmeztet: míg az apák döntő része — ritka, nem jellemző esetektől eltekintve — csakis munka után nyúlt a pohár után, a fiúknál egyre gyakoribb a napközbeni szomjoltás. Amit sajnálatosan e kisközségben is jeleznek a balesetek. Balesetek. Tágítsuk hirtelen a kört kisközségből a megyére: a közlekedési bűn- cselekmények és szabálysértések nyolcvan százalékánál!!) kimutatható az alkohol valamilyen szerepe. S amint a doktor szavait, most a közlekedési szakemberekét hallgatom szájtátva: egyre gyakoribb, hogy a jogosítványt kenyérkeresethez használók — magántaxisok, magán-teherfuvarozók — nyakolajoznak két fuvar között vagy éppen fuvar közben ... ! Korábban ritkaságnak számított a hivatásos gépkocsivezető az ittasan volán mögé ülök között. Most tehát ebben is van „fejlődés”, a profiság nem akadály, sőt már-már az számít gyámoltalannak, aki vezetés közben kerüli az italt. Csoda-e ez a helyzet, ha a doktor tapasztalatára gondolunk, a naponta ivó egyhar- madra? Ha ugyanis figyelembe vesszük, hogy a felnőtt lakosságban azért tisztes számban vannak olyanok, akik nem vagy csak nagyon ritkán isznak, akkor ez az egyhar- mad még kétségbeejtőbb . .. Hol lesz megállj?! MOTTÓ Voksolás listára és személyre Kutyameleg van ! (Vimola Károly felvételei) IDŐBEN AZ ARAT, AKI IDŐBEN VET A patépólok és a földtörvény
