Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-15 / 191. szám

1990. AUGUSZTUS 15., SZERDA s Munkástanács alakult Szentendrén betelt a pohár Az Óbuda Tsz szentendrei ipari főágazatánál évek óta problémát okozott, hogy a dol­gozók semmit sem tudtak a cég ügyeiről, lázadoztak a vezetők magas prémiumai és fizetése miatt, most pedig attól félnek, hogy eladják a fejük felől a műhelyeket. A közelmúltban, amikor a vezetők 24 százalé­kos fizetésemelést kaplak, az ipari ágazat dolgozói pedig öt százalék alatt, beteli a pohár. A „melósok’’ nekiláttak régen dédelgetett tervük megvalósí­tásához, a munkástanács meg­alakításához. Érdekes, hogy az alakuló ülés előtt Szabó István tsz-el- nök és Leitereg András főága- zatvezető is úgy nyilatkozott: jó, hogy megalakul a munkás- tanács, szükség van a mun­kásképviseletre. A főágazat közel másfél száz dolgozójából — a szabadságok ellenére — mintegy negyvenen jelentek meg az alakuló ülé­sen. Dombay Rudolf, a később megválasztott elnök elmondta, hogy azt kívánják: legyen kép­viseleti szervük, váljanak jogi személlyé, szólhassanak bele a döntésekbe, maguk választ­hassák a vezetőiket, töröljék el az igazságtalan prémium- rendszert, biztosítsák nekik a 13. havi fizetést, semmilyen kft.-be, egyéb szervezetbe ne vigyék be a vagyont. Szűn­jön meg az a gyakorlat, hogy a kritikát gyakorló dolgozót kipiszkálják a munkahelyé­ről. — De mit várnak a mun­kástanácstól? Lakatos Miklós válaszol, aki a múlt rendszerben az MSZMP helyi alapszervezetének titká­raként többször szembekerült a tsz és a főágazat vezetőivel. — Azt, hogy a munkástanács védje meg a tagságot. Hogy vitás esetben mint jogi sze­mély a bírósághoz is fordul­hassunk. Hogy megfelelő in­dokok meglétekor élhessünk a sztrájkjogunkkal. A privatizá­cióból méltányos részt kérünk személyes részvények formá­jában, amelyekkel szabadon rendelkezhetünk. A parázs hangulatú alakuló ülésen a részvevők kifogásol­ták, hogy az Óbuda Tsz vesz­teségéből 80 millió forintot az ipari ágazat vállára raktak. Végezetül nevet adtak az „új­szülöttnek”. Eszerint Szent­endre második munkástanácsát Új szeleknek fogják hívni. Egyben bejelentették, hogy csatlakoznak a Munkástaná­csok Országos Szövetségéhez. Vicsotka Mihály ÉPÜL A GYERMEKORVOSI RENDELŐ Tetőn vannak már az iparosok Az utóbbi években számos kisgyermekes fiatal családdal gyarapodott Solymár lakossá­ga. Szaporítani kell tehát az óvQdai és iskolai helyek szá­mát, fejleszteni a gyermek­egészségügyi hálózatot. Ennek érdekében iskolafogászatot lé­tesítettek, növelték a körzeti gyermekorvosok számát. Mindeme fejlesztések mellett is gond, hogy a néhány évvel ezelőtt átadott, jól felszerelt orvosi rendelő ma már szűk­nek bizonyul. Nagy a zsúfolt­ság, s ez zavarja a gyógyító tevékenységet. Ez a felismerés késztette tavaly a nagyközsé­gi tanácsot, hogy határozzon az orvosi rendelő bővítéséről. A szakértői vélemények meghallgatása után legkedve­zőbb megoldásnak azt tartot­ták, ha elválasztják egymás­tól a felmőtt- és gyermek- egészségügyi ellátást. E dön­tés után tavaly hozzákezdtek az orvosi rendelő épületéhez csatlakozó új gyermekorvosi szárny építéséhez. A munkálatok jól haladnak. Rövidesen tető alá kerül az új épületrész, s így a téli hóna­pokban hozzáláthatnak a bel­ső munkálatokhoz. Az új gyer­mekorvosi rendelőt előrelát­hatólag tavaszra átadhatják a lakosságnak. Az új épületben a nagyközség minden gyermekorvosi körze­tének egy-egy önálló vizsgáló- kezelő helyiség áll majd ren­delkezésére. A Köjál előírásá­nak megfelelően a fertőző be­tegek részére elkülönítőt és külön várót építenek. Helyet biztosítanak a családvédelmi feladatokat ellátó védőnőknek is. A csaknem 4 és fél millió forintot felemésztő beruházás­hoz sok segítséget nyújt a he­lyi lakosság, mindenekelőtt a kisiparosok. A modern egész­ségügyi felszerelés beszerzé­séhez pedig a jelenleg Né­metországban élő egykori soly­mári lakosok adnak jelentős támogatást. K. Z. TÓPARTI KÖRBEMUTOGATÓSDI A víz tiszta, a tulajdonjog nem Megint veszélybe került egy tó. Megint a hazai környezet­szennyezés az oka. Ami a pilisszentiváni hajdani bányató kö­rűi mostanában kezd kialakulni, az nagyon is emlékeztet a ko­rábbi környezetszennyezés* ügyekre A hasonló történetek na­gyon is hasonló végkifejlete miatt talán érdemes megszívlelni a tanulságot: ha az ügyben szereplő érintettek nem vigyáznak, a szokásos módon ege den biztosan elmérgesedik a helyzet, a tó pedig valószínűíeg végleg elszennyeződik. Miről van szó? Adott egy. a pilisi erdők közé elrejtett kis bányatavacska, ami ha nem is zsebkendőnyi, de mondjuk húsz zsebkendőnyi nagyságú. Az országút mellett fekszik, Solymár és Pilisszentiván kö­zött. Olyan közel a fővároshoz, hogy nemcsak sárga, hanem kék busszal is elérhető. A bányató — merthogy va­laha mészkövet bányásztak itt — szinte csábít a (tiltott) für­désre. Körben kellemes sárga homokpad övezi. A partján se­kély a víz, halakkal teli, lé­legző, egészséges élő tó ez. Ezért szinte természetes, hogy évek óta ide járnak a környék­beliek megmártózni, fittyet hányva a hatósági tiltásnak. Talán mert annyira csábos, de eldugott helyen van, talán mert még kevesen látogatják, mind ez ideig nem fenyeget­ték a környezetszennyezés ár­talmai. Békésen megfértek egymás mellett a (tiltott) für- dőzők, a (nem tiltott) pilis­szentiváni horgaszegyesület pecásai, az (ugyancsak nem tiltott) Kőfaragó és Épület- szobrász Vállalat helyi gyár­egysége és a tó partjára épült (de még mennyire, hogy nem tiltott) maszek Csali csárda, a mellé épített ugyancsak ma­szek autósmozival. Az évek óta tartó idilli ál­lapotban a halak békésen fic- kándoztak, a íürdőzők béké­sen fürdőztek, a horgászok meg horgásztak, a Csali meg be­csalta az arra utazó vendége­ket egy kis hangulatos eszem- iszomra, és egy kis tóparti só- hajős-nádasos romantikázás- ra. A kőfaragók gyáregysége pedig évek óta szorgalmasan szipókázta a tóból a kőcsiszo­láshoz nélkülözhetetlen vizet, majd — állítólag — szakszerű derítés után a használtat szor­galmasan visszaerigette a tó­ba. Egyszóval annak a bizo­nyos lónak-tónak nem volt tú­rós a háta. Pár hónapja veszélybe ke­rült a tóparti béke. Ugyanis a Csali csárda előtti aranysárga homokpartot végig ismeretlen eredetű krétafehér réteg kezd­te bevonni. A Csali tulajdono­sa a haját tépi és aggodalma­san mondja, ha a Kőfaragó továbbra is szennyezi a par­tot, rosszul derített vizet ere­get a tóba, akkor ő becsuk­hatja a boltját, a hófehér part tuti, hogy elriasztja a vendé­geit. Se vendéglő, se autósmozi Hiába szaladt be, a tanácsnál nem mondták meg neki, ki a tó tulajdonosa, hogy ahhoz fordulhasson a környezet- szennyezés miatt. Az általa ki­hívott köjálos meg kutyafut­tában, csak messziről nézte meg a vizet. A Csali gazdája amiatt is panaszkodik, hogy mostantól úgyszólván ki lehet­ne akasztani körbe a parton a Megtelt táblát. Persze ez sze­rinte nem a fürdőzökre, ha­nem az általuk a nádasban ha­gyott kicsi, büdös, barna hal­mokra értendő. Sápítoznak a horgászok, hogy nemcsak a part homokja váltott szint, ha­nem egy métert apadt a vízszint is. Ezt ők nem a tartós szá­razságnak tudják be, hanem a kőfaragó vállalat fokozódó vízéhségének. A gyáregység helyi vezetője két hivatalos végzést dug az orrom alá, az egyik 1980-ban, a másik 1985-ben kelt. Az előbbi a tó tulajdonosának megnevezése nélkül, a víz el­sődleges ipari felhasználási jo­gát erősíti meg a javukra, sőt, a haltelepítést kifejezetten nem javasolja. Az öt évvel ké­sőbb kelt papiros is homályban hagyja a tó tulajdonjogát. Az üzem vezetője esküszik rá: évek óta szabályszerűen derí­tik a kciszapot, ezért nem tartja valószínűnek, hogy tő­lük ered a környezetszennye­zés. Különben is, szerinte a tó nem az ő állítólagos fokozott vízfölhasználásuktól, hanem a tartós kánikulától apad. Ugyan­annyi vizet szippantanak ki idén is, mint annak előtte éve­kig. Igazolásul telefonon fel­hívja a hidrológust, aki közli, hogy mindössze egyetlen szi­vattyúval dolgoznak, amely maximálisan percenként más­fél köbméter vizet képes ki­emelni. Hát miért ők legyenek a hunyok? Miért a gyáregység legyen a bűnbak, hiszen sza­bályszerűen dolgoznak? A gyáregység vezetője azt is panaszolja, hogy a Csali csár­da tulajdonosával ez ügyben még nem találkozott, sőt fur­csállja, hogy nem kereste meg, A horgászok ugyan ittvoltak, de az új találkozó időpontjá­ban nem egyeztek meg, pedig ő akár egy hét múlva is szí­vesen leül velük tárgyalni. A szokásos körbemutogatós di tehát itt is megkezdődött. Szerencsére a szemben álló fe­lek között eddig még nem mér­gesedett el a viszony. Persze Parkinson törvénye szerint még elmérgesedhet. Vagyis az a dolog, ami elromolhat, az egészen biztosan el is romlik Kocsis Klára Leleplezik Nagykátán Szobor a köztéren Augusztus 20-tól ülő női alakkal csinosodik Nagykáta központja. Az ifjú város rá­adásul az első, valóban közté­ri szoborral gazdagodik. Az al­kotás Kármán László nagyká- tai születésű, fővárosban élő szobrászművész munkája. A két év alatt faragott süttői mészkő plasztikát a művész a városnak ajándékozta. Termé­szetesen a kőről, az elkészült alkotás elszállításáról, a szo­bor környezetének rendezésé­ről a városi tanács gondosko­dott. Ebben az ínséges időben ez a legkevesebb, hiszen a Képző- és Iparművészeti Lek­torátus szakemberei 800 ezer forintban állapították meg a mű eszmei értékét. Az életnagyságú szobrot a szolgáltatóház előtt helyezik el a napokban. Leleplezése az ünnepi program fő eseménye­ként — a délelőtti templomi szertartás után — augusztus 20-án. 11 órakor lesz. Eljárási szabályt sértett? Új földesurak Tápióbicskén Levelet hozott a postás. Bár rajta a mi címünk áll, a sorok mégsem hozzánk íródtak eredetileg, hanem a Pest Megyei Vagyonellenőr- ző Bizottsághoz. S levél mindjárt kettő is akadt a borítékban, amelynek fel­adója a tápióbicskei Ápri­lis 4. Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet tagsága ne- S vében — Pekker Péter a à vevők felkért szóvivője ... Vevőik? Nos, igen. A levélből kiderül, hogy a termelőszövet­kezet tagjai öt-öt hektárnyi földet vásároltak alanyi — ta­gi — jogon a szövetkezettől, a szerződést is megkötötték jú­nius 5-én. Ezután a szövetkezet kérte az ingatlan-nyilvántartá­si tulajdonjog átvezetéséhez a megyei vagy önellenőrző bizott­ság hozzájárulását. Elutasító válasz Ezt nem kapták meg. A bi­zottság július 31-i, elutasító ha­tározatát, amelyről a levél kel­téig, augusztus 7-ig, mint ír­ják, csak a sajtóból értesültek, „elfogadni nem tudjuk, nem­Polisztirolüzem Százhalombattán Polisztirolgranulátum gyárfására Dunamont néven olasz—magyar vegyes vállalat épül Száz­halombattán a DKV-ban. Nemrégen jelentős fordulathoz érkezett az építkezés, amikor is he­lyére emelték az 500 tonna tárolására alkalmas hatalmas tartályokat (1. kép). A fővállalkozó Csőszer Vállalat mintegy 400 munkást foglalkoztat, s ha hinni lehet az ütemtervnek, ebben az évben megkezdik a próbagyártást, majd a jövő évtől 45 ezer tonna ütésálló polisztirol kerül a kereskedelembe (2. kép) (Vimola Károly felvételei) csak azért mert ellenkezik az érdekeinkkel és a kormány po­litikájával, hanem azért "sem, mert súlyos eljárási szabályt sértették azzal, hogy a telepü­lés lakosságát és az ügyfeleket (minket) a tárgyalás idejéről és helyéről nem értesítet­tek .. Az iméntiekkel indokolják a vagyonellenőrző bizottsághoz intézett kérést: földvásárlási ügyükben szíveskedjenek a 17/1990. (VI. 28.) BM számú rendelet 6. § 2. bekezdésében felvetetteknek is megfelelő ülést kitűzni és részükre ked­vező határozatot hozná. Ugyané bizottság a címzett­je a hasonló tartalmú levélnek, a másiknak is, amelyet dr. Turóczi Ferenc, az Április 4. Tsz jogtanácsosa írt alá. S a borítékban találtuk laptársunk, a Szabad Föld augusztus 7-i egyik cikkéről készült fény­másolatot. A Földközelben cí­mű írásban Nagy Ferenc Jó­zsef földművelésügyi miniszter említi a mohácsi Üj Barázda Tsz tagságának földprivatizá­lását mint követendő példát. Az első levél szerzői még azt is hozzáteszik: „Mi o mohácsi példa követői vagyunk — tel­jesen azonos feltételekkel. Ér­tetlenül és erősen felháborod­va kísérjük figyelemmel az Önök döntését.. Nos, a boríték tartalma kér­dések sorát veti fel: Valóban eljárási szabályokat sért a va­gy on ügyn ökség döntésit ozata- la? Mégis, mi indokolja, hogy nem adják hozzájárulásukat a téeszföld privatizálásához? S mi lesz az úgy további sorsa? A földet megművelni akarók maradnának birtok nélkül? Vagy másról van szó? Védem a földet A válaszért dr. Petrik Jánost, a Pest Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának titkárát, a megyei vagyonellenőrző bizott­ság vezetőjét kerestük, övé a szó: — A bizottság minden nyil­vános tárgyalásáról — ez is az volt — értesíti az érdekelteket, az eladókat és a vevőket. Eb­ben az ügyben a helyi lakosok értesítésére a Tápióbicske Köz­ségi Tanács vb-titkárát kértük fel, elvégre minden ott élő érintettet nem ismerhetünk. A nyilvános ülésen voltak tápió­bicskei lakosok, így vélhető, hogy az értesítés valami módon megtörtént az ottani tanács részéről. S a levél kelte óta bi­zonyára megkapták az eladók és a vevők a határozatot is. — Ami az elutasítás indokát »illeti : hivatalos tudomásunk van arról, hogy elkészült az új földtörvény tervezete, s a kö­zeljövőben az Országgyűlés megvitatja és elfogadja azt. A vagyonellenőrző bizottságok fő feladata a földprogram figye­lemmel kísérése, ezen belül a föld olyan védelme, hogy az új szabályozáskor igazságosan és tömegesen jusson föld az igénylőknek. Azaz törekszünk megőrizni a törvény meghoza­taláig a jelenlegi állapotokat. A kormány dönt — A kérelem és a törvény- tervezet főbb rendelkezéseinek összevetése alapján problémát láttunk egyrészt a földhöz ju­tók sorrendjét, másrészt a megszerzendő földterület nagy­ságát illetően. Egyébként a szétosztható területek nagysá­gáról a törvényhozóknak kell majd dönteni. Ezen túl lénye­ges, hogy az egész adásvételi ügyintézés a telekkönyvezés- sel, a földhivatali eljárással tovább tartana, mint amíg megjelenik az új szabályozás, így kétszer kellene ugyanazt az ügyet „kezelni”. — A földtörvény tervezete azt is kimondja; ahol lehet, a téeszbe bevitt földeket kell visszaadni. Ez a mostani sie­tős földosztás feltehetőleg ezt az elvet is sértené — bár ezt konkrétan meg kellene vizs­gálni. Azt tudja mindenki: az új földtörvény egyik fő törekvé­se, hogy aki ma „földközel­ben” van — tsz-tag, alkalma­zott, állami gazdasági dolgozó, volt tulajdonos vagy örököse —, és művelni szeretné a földet, az hozzájuthat majd, Így a va­gyonellenőrző bizottság veze­tője szerint a tápióbicskeiek- nek nincs miért aggódniuk, a bizottság csupán a korai dön­tést nem helyeselte. Még annyit: az ügyben a hozzájuk érkezett panaszos le­velet — mert van jogorvoslati fórum — továbbították a Ma­gyar Köztársaság belügymi­niszteréhez. így a döntés most a kormány kezében van. An­nak a kormánynak a kezében, amelynek földművelésügyi mi­nisztere jó példaként említ más, földet osztó téeszeket.,. V. G. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents