Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-13 / 189. szám

>>•2 ■■.''•«■»{S PEST MEG YE I mat Több mint 20 kilogramm aranyat és ékszert foglaltak le a szovjet vámosok a breszti szovjet—lengyel ha­tárátkelőhelyen. A csem­pészáru — amit egy gépko­csiban kialakított rejtekhe­lyen akartak külföldre jut­tatni — értéke meghaladja a kétmillió rubelt. A belga és a brazilok Nemzetiségi fesztivál Vácott Szivárvány a Duna partján Vége az aratásnak. Bagi asszonyok búzakoszorúval, szegett szoknyában, kékfestő kötényben, „féleng”-ben, — félingben —, ahogy gyakran találkozunk velük ma is az utcákon ■na»'',} r„Kündke tané muluvat, / damnye mondru mazsurac / si mazsurac, kata luna.” így hangzik, majd hasonló latin dallamossággal foly­tatódik az a román népdal, melyét méhkeréki katona­társamtól hallottam utoljára. Évtizedek messzeségéből csendült újra. A helyes ki­ejtést meg is tanulhattam Papp'Lászlótól, a méhkeréki román népi együttes veze­tőjétől. ... ..I Tegnap és tegnapelőtt Vácott, a XXIII. nemzetisé­gi fesztivál alkalmából is­mét tapasztalhattuk, hogy a kultúrák nem vesznek el, valaki mindig megmenti és tovább élteti, gazdagítja az örökséget. Szombat délután dr. Ko­vács Tibor, Vác Város Ta­nácsának vb-titkára nyi­totta meg a rangos találko­zót, a vendéglátók nevé­ben. A Tragor Ignác Mú­zeum ebből az alkalomból kiállítást rendezett a műve­lődési központban. A nagy­börzsönyi németek ünnepi abrosza, vászonszőttesei, a román és délszláv népvise­let-virágdíszei, a színgazdag, de nemesen egyszerű hasz­nálati eszközök rokon vonást mutatnák. A szépség mély­séges tiszteletét és a népek kultúrái között felismerhe­tő kölcsönhatásokat. A Madách Galéria kép­kiállításán Lukoviczky End­re, Óvóján István, Kuko­rica Róza, Bada Márta, Or­bán Tibor alkotásaival is­merkedhetett meg a közön­ség. Az egyetemességre va­ló törekvés mellett legin­kább Kukovics Róza: Rész­let a Sveti Stefanról, Falu­vége és Bunyevác tájház cí­mű festményei a nemzeti­ségi karakterűek. A cigány­ság gazdag és különös kép­zelőerejét tükrözi Bada Márta, a babonákkal át­szőtt mesevilágot megele­venítő, A fogva tartott sár­kány című, sajátos színvi­lágéi kompozíciója. A sár­ga.és téglavörös tónusú, sár­ga virágözönben álló Ci­gányházról festett táblaké­pe. Tervezték, de elmaradt a nemzetiségi nyelvű könyvek árusítása. Vásárhelyi László főren­dező és Fekete Olga, a Mű­velődési és Közoktatási Minisztérium nemzetiségi önálló osztályának munka­társa elmondta: a minden két évben ismétlődő talál­kozónak, amelyet legutóbb Mohácson, négy éve Szent­endrén rendeztek, az önki­fejezés, az értékek felmu­tatása, találkozás, a barát­ságok elmélyítése, szakmai tapasztalatok szerzése a cél­ja. Idén először jelentek meg e fórumon a cigányok. (Folytatás a 3. oldalon.) ÉLEDNEK A BELFÖLDI JÁRATOK Átnyergelnek t pilóták Á régi beidegződéseken nehéz változtatni. Manapság, ha a budaörsi Repülőgépes Szolgálatot emlegetjük, haj­lamosak vagyunk arra, hogy a nevük elé odabigy- gyesszük a MÉM jelzőt. Pe­dig a minisztériumi intéz­ményből már januárban ál­lami vállalat lett. A változás nem ment zök­kenők nélkül. A régi sze­mélyzetet — az igazgatótól a gondnokig — kicserélték, de a pályázati kiírást megle­hetősen későn tették közzé, így az új főigazgató is csak március elsején került a he­lyére, addig miniszteri biz­tos irányította a vállalatot. Dr. Horváth Pál főigaz­gató elmondta, csak ezután kerülhetett sor az új mun­katársak kiválasztására, de a beszélgetések közben ter­mészetesen a napi feladato­kat is el kellett végezni. En­nél isnagyobb baj vojt, hogy a vállalatot már vesz­teséggel alapították, s a pénz és a beígért hitel he­lyett csak kifizetetlen szám­lákat találtak a kasszában, így már azt is jó eredmény­nek könyvelhetik el, hogy augusztusra sikerült eltün­tetniük a veszteségeket. A Repülőgépes Szolgálat hagyományos profilja a me­zőgazdasági munka. Tekin­tettel az agrárágazat nehéz helyzetére, ma már nem le­het csak erre a bevételi for­rásra alapozni. Ezért — mint arról már többször be­számoltunk — a polgári re­pülést is szeretnék megho­nosítani. Charter gépeikkel Debrecenbe, Kaposvárra, a Balatonra és a Velencei-tó mellé szállítanák az utaso­kat. A légtér szabadabbá vá­lásával pedig az ötvenes évek végén megszűnt bel­földi légijáratokat is fel­élesztik. Pécsre, Nyíregyhá­zára hetente indítanak jára­tokat. Ezek szervezésére kft.-két — Avia express, Danube Air — is létrehoz­tak. Az igazgató úgy fogal­mazott, nekik is kell egy kis idő, amíg eredményesen te­vékenykedhetnek. Harmadik üzletáguk a re­pülőgépszerelő és, -gyártó bázis lehet. A fejlesztésbe angol, francia és osztrák partnerek pénzét is bevon­ják. Mivel Magyarországon minden vállalat tőkeszegény. így az eredményes gazdálko­dás szerintük csak úgy kép­zelhető el, ha külföldi érde­keltséggel részvénytársasá­got alakítanak. Terveik sze­rint az említett üzletágak mellé a külföldi tőke bevo­násával a repülőtér mellé szórakoztatóipari centrumot, szállodát is építenének. Az érdeklődés nagy, hiszen Bu­daörs kedvező fekvésű hely a külföldi üzletemberek sze­mében. A főigazgató elmondta, remélik, hogy néhány hóna­pon belül sikerül megalakí­taniuk az rt-t. Valószínű, hogy a részvénytársaság megalakulása átszervezéssel is jár. Előreláthatólag ke­vesebb mezőgazdasági repü­lőre lesz majd szükség, s így előfordulhat, hogy a pilóták­nak át kell nyer g élniük a polgári járatokra. H. Ë. A TASZSZ jelentése sze­rint a KGB egy kiterjedt hálózattal rendelkező szov­jet—lengyel bűnszövetkezet nyomára bukkant, amely főként valutával és éksze­rekkel foglalkozott. A hét közepén lebonyolított akció során őrizetbe vették a csempészbanda tagjait, s a vámosok által elkobzott ék­szerek mellett a bűnözők lakásán fegyvereket, továb­bá aranyat, valutát és más ékszereket is találtak, más­fél millió rubel értékben. A szombati Szovjetszkaja Rosszija időpont megjelölé­se nélkül beszámol egy má­sik, a magyar—szovjet ha­táron történt esetről is. A csapi vámosok a közelmúlt­ban egy magyar tehergép­járműben — a hulladékfa alá rejtve — három, nagy értékű orosz ikont találtak. A nyomozás szálai egy le- ningrádi házaspárhoz vezet­tek, akiknél 234 régi ikont, más kegytárgyakat, festmé­nyeket, videomagnókat és valutát találtak, csaknem egymillió rubel értékben. Visegrádon lesz az első1 Maszek révész áll a hajón? A komp- és révátkelés a közlekedésben afféle híd- pótló szerepet tölt be. A Pest Megyei Révhajózási és Hajóépítő Vállalat a Duna 130 kilométeres szakaszán — Szob és Dunaújváros között — adja szolgáltatá­sait. Ismerve a közlekedési cé­gek zilált anyagi helyzetét, cseppet sem lepődhetünk meg azon, hogy ez a válla­lat is csak jókora veszteség­gel tudja feladatait megol­dani. Kontor Tibor forgal­mi vezető elmondta, hogy a 20 révállomás közül csak négy-öt nyereséges — első­sorban azok, ahol teherfor­galom van —, 5 nevezhető önfenntartónak, a többi pe­dig ráfizetéses. Az okok visszaköszönnek. Az üzem­anyag-, adó- és fenntartási költségeik emelkednek, ez­zel szemben a forgalmuk visszaesett. Az ismert okok miatt kevesebb külföldi tu­rista érkezett hazánkba, a magyar családok pedig mostanság kétszer is meg­gondolják, míg egyszer ki­rándulni mennek. Nem is csoda, hiszen egy négytagú család kocsival 120 forintért kelhet át a kompon. A forgalmi vezető el­mondta, hogy a viteldíjat már nem szeretnék emelni az idén, pedig az energia- drágulás igencsak nehéz helyzetbe hozta őket. Ki­számították, hogy a szemé­lyi révátkelőket akkor tud­nák nyereségesen működ­tetni, ha a 15 forintos jegy árát 50 forintra emelnék. Az idén még kapnak ál­lami támogatást, de jövőre már nem számíthatnak ar­ra, hogy a nagy kalapból kisegítik őket. Alapvetően meg kell reformálni gazdál­kodásukat,' ha a forgalmi veszteségeiket szeretnék ki­egyenlíteni. A szolgáltatás színvonalának megőrzése ér­dekében különféle megoldá­sokat keresnek. Továbbra is vállalnak külső munká­kat, hajó- és kompjavítást. A leendő önkormányzatok­kal is szeretnék felvenni a kapcsolatot, s elképzelhető, hogy a jövőben egy-egy révátkelő üzemeltetését vál­lalkozó veszi át. Helyi séta­járatok indítását is terve­zik, s arra is gondoltak, hogy a révállomásokon bü­fét, presszót nyitnának. Bár ezek a beruházások nem kevés pénzt igényelnek, úgy gondolják, az üzletbe érde­mes lesz belevágni. Az el­ső ilyen büfét a turisták ál­tal kedvelt Visegrádon nyit­ják meg. H. É. Marler# Martai A Ilungaroringcn. az ötödik Magyar Nagydíjon, a Williams pi­lótája, a belga Thierry Boutscn rajt—cél győzelmet aratott. A győzelmi emelvényen, a dobogó második fokára a brazil Senna (balra) állhatott fel, a harmadik helyet pedig honfitársa, Piquet szerezte meg. Tudósításunk a 1. oldalon „ . (Érdősi Ágnes felvétele) TANÁCSKOZÁS A HAJLÉKTALANOKRÓL Bárki leírni földönfutó Augusztus 11-én, szomba­ton kétnapos tanácskozás kezdődött Budaörsön a hajléktalanok helyzetéről, a megelőzés lehetőségeiről. A Szociális Munkások Egyesületének szervezésé­ben megtartott eseményről Havasiné Váradi Anna, az egyesület vezetőségi tagja elmondotta: igen sürgető, hogy mihamarabb megol­dást találjanak a társadal­mi differenciálódás során lecsúszott emberek gond­jainak megoldására. A nö­vekvő munkanélküliség, az ország gazdasági helyzete, és az egyéni tragédiák kö­vetkeztében mind többen szorulnak segítségre, szá­muk azonban még hozzáve­tőleg sem ismeretes. Már- csak azért sem, mert po­tenciális hajléktalannak kell tekinteni a munkásszálláso­kon, az albérletben élőket, sőt a privatizáció is előre­vetíti annak árnyékát, hogy bárki földönfutóvá válhat. Az állam segítsége nélkü­lözhetetlen. Ugyanakkor a társadalomban egyre gyak­rabban találkozni olyan né­zetekkel, hogy aki szegény, az magának köszönheti. A Szociális Munkások Egyesülete úgy véli, a jövő­ben a megelőzésnek kell na­gyobb hangsúlyt kapnia. Ez még mindig olcsóbb, mint a már hajléktalanná vált, tel­jesen elszegényedett embe­rek eltartása. Fontos lenne a rehabilitációs otthonok országos hálózatának kiala­kítása. Az. új önkormányzatok — mint az a tanácskozáson el­hangzott — például tartalék lakásokkal sokat tehetnének a bajbajutottakért. Ugyan­csak helyi feladat a mele­gedők, menhelyek, átmeneti szállások kialakítása, a ka­ritatív tevékenység felkaro­lása, a segíteni szándékozó jobb módúak adakozásának megszervezése. Hazatérhetnek Kuvaitból Az iraki hatóságok hiva­talosan közölték a magyar Külügyminisztériumai, hogy a magyar állampolgárok — Jordánián keresztül — el­hagyhatják Kuvait és Irak területét. A Külügyminisz­térium a hazai szervekkel, a kuvaiti és bagdadi nagy- követség pedig a helyszínen megkezdte a hazatérés technikai előkészítését. A kuvaiti magyar nagy- követség szombat esti je­lentése szerint a magyar kolónia valamennyi tagja jól van. Osztrák emléktábla NDK* menekül A keletnémet menekültek tiszteletére emléktáblát avat­tak szombat este az ausztriai Deutschkreutzban (Sopron- keresztyron). Az osztrák— magyar határ közelében fek­vő község volt tavaly nyáron a Magyarországon és Auszt­rián át. az NSZK-ba menekülő keletnémetek egyik fő foga­dóhelye, ahol is megszervez­ték továbbutazásukat. Az avatóünnepélyen oszt­rák szocialista és néppárti politikusokon, valamint a he­lyi lakosságon túlmenően részt vett 150 volt NDIC-ál- lampolgár is, akiknek útja tavaly Deutschkreutzon ke­resztül vezetett az NSZK-ba. XXXIV. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM Ára: J,SO forint 1999. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ

Next

/
Thumbnails
Contents