Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-28 / 201. szám

1990. AUGUSZTUS 28., KEDD 5 rtpsr Mht.y Maß Repülés csak vastag pénztárcával Októbertől csöndes az égbolt Idén tavasszal bontott szár­nyat Budaörsön a. Repülőgé­pes Szolgálat, amelynek prog­ramjában sétarepülések és a belföldi utaztatás szerepel. A választékos összetételű gép­parkban megtalálhatók az AN—2-es, a VVilga, és az L-^t 410-es repülőgépek, valamint az MD—500-as helikopterek. A közelmúltban a Hungaro- ringen a Forma—1-es verseny idején tolongtak a sétarepü­lésre vágyók, hogy egy város feletti kirándulást tégyenek. Még az egyébként borsos árak sem riasztották el őket. Egy felnőttjegy 2500, míg a gyer­mektarifa 2 ezer forint volt. Akadtak olyan vastag pénz­tárcájúak is, akik egy teljes órát kívántak a magasban töl­teni. A főváros XIII. kerüle­tében, a Dráva utca végén, az alsó rakparton létesített ide­iglenes le- és felszállópályá­ról hárompercenként emelked­tek fel az MD—500-as gépma­darak. A Repülőgépes Szolgálat számos hazai, utazási irodával épített ki kapcsolatokat, így az Eger Toursszal. A múlt hét végi hármas munkaszünet idején az Eger közelében fek­vő makiári rapülőtérről több mint 300 utast emelhettek a Pörkölt helyett saláta A könnyű franciás ételek terjesztésére nyitotta meg nemré­gen Bak Olga kiskunlacházi vállalkozó 'Vitamin Grill nevű'üz­letét, A zsíros, nehéz magyaros ételek ellensúlyozásaként pró­bálkozik megkedvelteim a különféle majonézes burgonya-, gomba- és kukoricasalátákat. Reméli, bogy e missziónak itt is sikere lesz, és a kunsági emberek szintén megkedvelik a fran­ciasalátát a szalonna helyett — vagy legalább mellett. Horváth Aranka felszolgáló tizenkéttéle készítményből szolgálja ki — egyelőre — a kíváncsiskodókat (Vimola Károly felvétele) Magyar fajták gyűjteménye A skanzenben lenne a helyük Emberek és hivatalok elke­serítő közönyéről olvashatunk a Duna menti polgárok Duna- parti Hírek című lapjában. Egy gyönyörű, hasznos kezde­ményezést fogad unott csend­del, közömbösséggel a tér­ség közössége. A Szentendrei­szigetnek szinte az egész te­rülete természetvédelmi kör­zet, gondozni azonban senki sem akarja. Tulajdonosának, a tahitótfalui tsz-nek csak nyűg ez a feladat, a Termé­szetvédelmi Hivatal pedig nem rendelkezik hozzá meg­felelő eszközökkel. A legelő­ket — mivel senki nem ka­szálja — gyakran felgyújt­ják, a szerves és szervetlen hulladékot ide hordják. Il­legális szemétlerakó helyek alakulnak ki, gyakran még a vízművek védterületén is. Pe­dig lenne megoldás. Tahitótfalu körzeti orvosa, dr. Magyar Gábor különös szenvedély rabja. Jövedelmé­nek jelentős hányadát álla­tok vásárlására fordítja. Je­lenleg 6 ló. 2 csikó, 6 szürke­marha, 3 borjú, 2 szamár, 2 póni és megszámlálhatatlan racka és mangalica, réce és bóbitás kacsa boldog tulaido- nosa. Biztonságának őrei pedig magyar agarak, mudik és kuvaszok. Az orvos Magyar Alapít­vány néven magyar állatfa­jok védelmére és tenyésztésé­re hozott létre alapítványt. Tevékenysége felbecsülhetet­len értékű, mivel az eredeti­leg magyar állatfajoknak ne­vezett haszonállatok sajnos kihalófélben vannak. A fia­tal orvos tehát nem keveseb­bet vállalt, mint hogy ezeket a szép fajokat megőrizze, megmentse a kipusztulástól. Emellett hihetetlen örömet szerez a környéken lakó gyer­mekeknek, akik szabadidejü­ket szórakozva-tanulva, az ál­latok között tölthetik. Lova­golnak, segítenek az állatok gondozásában, néha birkanyí­rással is próbálkozhatnak az ügyesebbek, és hangulatos kö­zös bogrács-birkagulyás fő­zéseket rendeznek. Magyar doktor állataival a Kiskunságból költözött a szi­getre, Hansági Dénes tsz-el- nök biztatására, miután ko­rábban már sikertelen tár­gyalásokat folytatott a szent­endrei skanzen vezetőségével. Szó volt arról ugyanis, hogy a ‘ legszebb állatokból ott ál­landó kiállítást lehetne ren­dezni, a feltételek azonban olyan kedvezőtlenek lettek volna, hogy arra az alapít­vány csak ráfizetett volna. A tsz-nek azonban jól jött az ál­latsereglet beköltöztetése, mert az alapítvány részére kiadott terület bére adómen­tes. Ráadásul az alapítvány baráti köre felaiánlást is tett, miszerint,némi legeltetési te­rületért cserébe vállalnák a természetvédelmi terület rendbetételét, a szeméttelepek kitakarítását. A tsz közgyűlé­se azonban még arra sem méltatta ajánlatukat, hogy ott megtárgyalják. Sz. K. légtérbe az AN—2-es gépek. Ezen a nyáron a budaörsi re­pülős cég egyik gépe állandó szolgálatot teljesít Szántód- pusztán. Az utasokat a Sió- tour szervezi. Két hónap alatt 2 és fél millió forintos bevé­telt könyvelhetett el a Repü­lőgépes Szolgálat. A partnerek sorába lépett a Nyírtourist és a kaposvári székhelyű Helikop is. Hetente két alkalommal közlekedik járat a Danube Air szervezésében Budapest és Pécs között. Erre az útra jó­szerivel csak üzletemberek tartanak igényt, mert a retúr­jegy ára 5 ezer forint. A Du­nakanyarban szombaton és va­sárnap tehetnek légi kirán­dulásokat a repülés szerelme­sei. Az említettek után érthető a következtetés, miszerint min­den bizonnyal jól megy az üz­let, szépek a bevételek, nagy a Repülőgépes Szolgálat nye­resége. Ám a képlet nem ilyen egyértelmű. Dr. Pataki Szi­lárd, a Repülőgépes Szolgálat kereskedelmi igazgatója sze rint pillanatnyilag nullszal dósak, tehát nincs veszteség, de nyereség sem. Viszont egy­re biztatóbb a jövő. Tervezik Budaörsön a kisgépek fogadá­sára alkalmas szerviz- és kar­bantartóbázis kialakítását. Meggyőződésük szerint a maj­dani Budapest—Bécs világki­állítás idején számos kisgép száll le a magyar fővárosban. Átadás előtt áll a budaörsi lé­gikikötőben az utasváró, ame­lyet minden igényt kielégítő­en kívánnak berendezni. A kényelmesebb utaztatás és a belső tér jobb kihasználása ér­dekében sikerült, előnyös ülés- le nde±..krtlakü.anutk az AN— 2-es gépeken. A Budaörs— Kaposvár—Nyíregyháza , út­vonalon nemcsak a polgári utasforgalmat kívánják gaz­daságossá tenni, hanem indí­tanak charterjáratokat is. A cég egyik repülésszerve­zője elmondta, hogy nincs ki­zárva az úgynevezett transzer- járatok indítása sem; a nyári szezonban Balatonkilitibe. Jö­vedelempótló bevételekhez juthatnak reklámtevékenység­gel, transzparensek felvonul­tatásával, vagy nyugati min­tára egyszer talán sor kerül­het ejtőernyős ugratásokra is. A májusban indított jára­tok előreláthatóan október közepéig repülnek. A szezon befejeztével hozzáláthatnak szakembereik a cég imázsá- naik, üzleti arculatának legin­kább megfelelő gazdasági programok megteremtéséhez és szervezéséhez. Gyócsi László A SZÁLLOBAÉPlTŐ MUHKÁSPÁBT0T ALAPÍTOTT Mennyit ér az erkölcsi monopólium? Ha nem ismertem volna ko­rábbról a pártalapító Majoros Tibort, nyilván egészen más gondolatokkal reagálok a Tá- piószeléről érkezett meghívó­ra, amelyben a Magyar Dol­gozók Demokratikus Centrum Pártjának szervezőbizottsága invitált sajtótájékoztatóra. Nem könnyű egy vidéki párt élete. Szele nincs a világ végén, a szervezőbizottságnak mégis be kellett érnie egyet­len sajtóorgánum, a Pest Me­gyei Hírlap érdeklődésével. Így a tájékoztatóból is inkább beszélgetés lett. Ebből kide­rült, hogy az MDDCP tulaj­donképpen munkáspárt, alapí­tói szerint az egyetlen, amely a dolgozó tömegek, az elsze­gényedés rémével küszködő kisemberek érdekeinek kép­viselője. Nem boisevikozik — Nem politizáltam soha — mondja Majoros Tibor, aki munkásból lett vállalkozó, egyéni gazdálkodó. Am a fokhagymatermesztést nem célnak, hanem eszköznek te­kintette nagy álma megvaló­sításához: egy saját szállodá­hoz. A családi hotel falai áll­nak már Nagykátán, mint mondja, most a továbbépítés­hez nélkülözhetetlen hitelt intézi. Majd így folytatja: — Alapító tagja voltam az MDF- nek. Pontosan azért, mert na­gyon fontosnak tartottam a változást. Azonban hamar rá kellett jönnöm: a Demokra­ta Fórum nem a kétkezi mun­kások pártja, nem tudja, de nem is akarja vállalni a dol­gozó tömegek érdekképvise­letét, és arra is hamar rá kel­lett döbbenjek, hogy a gazda­sági fellendülés vesztesei is a melósok lesznek. Körülnézett a pártők között, de nem talált olyat, amely a munkásságot hitelesen, őszin­tén képviselné. A szocdeme- ket a széthúzás gyengítette, mondja. Az MSZMP-ről, il­letve a szocialistákról emlí­tést sem tesz, jelezve, még a gondolat sem merült fel ben­ne, hogy ez a baloldal igazán munkáspárti. Nem „boisevi­kozik’’, nem „kommunistá- zilc”, egyszerűen nem beszél róluk. — Bevallom, hívtak a kis­gazdák is, hiszen mezőgaz­dasági vállalkozó vagyok — folytatja Majoros Tibor. — De nem tudok minden néze­tükkel feltétel nélkül azono­sulni, mert a legszegényebb munkásrétegeket ők sem akarják vállalni, én pedig munkásnak érzem magam. Mindig kétkezi munkából él­tem, a fajtámat sohasem ta­gadtam meg. Tavaly ősszel kiléptem az MDF-ből és el­kezdtem egy erkölcsi monopó­liummal rendelkező munkás­párt szervezését, amely né­hány hónap múlva meg is alakult. Az MDDCP a mező- gazdasági és ipari dolgozók, a kisnyugdíjból tengődök párt­ja. Kcsiícióban támadták Hivatalosan február 15-től jegyezték be őket. A pártnak hét megye 82 településén kö­zel ezerháromszáz tagja van. Lehet, hogy a tápiószelei po­litikai erők komoly vetélytár- sat láttak e pártban, hiszen a képviselőválasztási-kampány idején mindent megtettek, hogy az MDDCP színeiben induló Majoros Tibort eltávo­lítsák a jelöltek listájáról. A nagykátai választási bizottság az összegyűlt 818 ajánlószel­vény közül csak 741 darabot talált érvényesnek. A párt fellebbezésére az OVB meg­vizsgálta a kopogtatócédulát, és talált 750 érvényes szel­vényt. Különös koalíció szü­letett e döntés megvétózására: az MSZP, az SZDSZ és a Vál­lalkozók Pártja külön bead­ványban kérte a Legfelsőbb Bíróságnál Majoros Tibor ajánlócéduláinak vizsgálatát. A számára kedvező döntés február 19-én érkezett meg, így egy hete sem maradt a vá­lasztási kampányra. No meg pénze sem sok. A párt ugyan­is nem vette fel a bejegyzett és a választáson induló pár­toknak biztosított összeget — négymillió forintot. Már az alakuláskor elhatározták, cSak saját pénzükből politizálnak. Eltűnődöm, vajon mitől le­hetett helyben olyan veszedel­mes ellenfél ez a kis párt? Attól, hogy Nagykáta környé­ke többségében azoknak a hazája — a kis fizetésből, nyugdíjból élőké —, akiket a párt képviselni akar? Lehet, de az is kiderült a beszélge­tésből, hogy e tömörülésnek az a legnagyobb gátja, ami az erénye: egyszerű munkásem­berek a tagjai, akik a romló gazdasási helyzet és életszín­vonal bőrükön érzett tény­FŐ A BIZALOM Távoli rokonom, az alig pár hetes férj a megszokott, ma­gyar módi szerint kezdett az építkezéshez, felvett minden­fajta és -féle kölcsönt, sőt eladta a négyéves Ladáját. Kell a pénz téglára, nyílászáróra — véltem az eladás okát, ám né­hány nap múlva Zolika feltűnt egy vénecske Wartburg kom­bival. „ , — Hát ezt a rozsdatemetőt miért vetted? — kérdeztem az autómatuzsálem láttán. — Ezt nem sajnálom meszet cígölni, másrészt ez lesz a Ko­vács-motel. Berendezem lakókocsinak, felkészülök az éjjeli őrségre. Még mondott egyet s mást, amiből azt is megtudtam, szó sincs pályakorrekcióról, a villanyszerelést nem cserélte fel az éjjeliőrséggel. Az éjjeli őrködést másodállásban űzi a saját telkén, az építkezésnél. így minimum százezer forintot megspórol, minimum ennyi értékű építőanyagot lopnának el a telekről éjszaka. — Biztos ez? — néztem rá kétkedve. — Körül vagy véve szomszédokkal, s majd mindegyiknek van kutyája. — Ha nem tudnád, amióta az építkezési anyagok ára meg­ugrott, szép számmal akadnak olyanok, akik erre speciali­zálták magukat. Nappal kilesik, éjjel megdűtik. Már négy zsák cement is megéri vagy 40-50 darab tégla. Ami a szomszédokat, kutyákat illeti: a kutyának elég a spray, a gázpisztolyról már nem is beszélve. A szomszédok? Ki bolond elveretni magát a máséért?! Kutyavilág ez, bátyus. Régen legalább a csórótól nem loptak, volt zsiványbecsület. Nem tudom, a huszonéves Zolika honnan szerzett emilyen tapasztalatokat, a fejlemények mindenesetre őt igazolták. Igaz, az építkezésen minden okén ment, nem tűnt el semmi, ám a napokban eltűnt a Wartburg, fényes nappal lopták el egy forgalmas utcában. Zolika két napig trappolt, járta a rendőrséget, mígnem la­kossági bejelentésre egy elhagyott dűlőben talált rá a vén­séges járgányra. — Valami srácok lehettek — újságolta az öcskös. — Addig mentek, míg volt benzin a tartályban. — Más hézag nincs nem hiányzik semmi? — Röhögni fogsz. Kilopták belőle a laticelt, a párnát meg a plédet. Azóta a szerelés újra komplett, Zolika éjszakánként a Wartburgban gunnyaszt. Csak tudnám, mit szól ehhez az ifjú asszony . ,.? (—gye—) feltárásán túl nem jutottak és nem is juthatnak. Nincse­nek ideológusaik, gazdasági szakembereik és egyelőre szö­vetségeseik sem. A Tápiósze- lére összehívott sajtótájékoz­tató segítségével szerettek volna kilépni az ismeretlen­ségből, szövetségeseket keres­ni a munkásságért vívott har­cukhoz. Bár akárkivel nem szövetkeznének. — Adódik a megoldás — vélekedik Majoros Tibor —, keressünk szövetségest a szakszervezetek soraiban. De az MSZOSZ mai formájában számunkra elfogadhatatlan. Lecserélni a vezetést, átfes­teni a cégtáblát, ez kevés. Mé­resse meg magát a szakszer­vezeti szövetség, úgy, ahogy az MSZMP tette. Mondja ki a feloszlatást és toborozzon új szakszervezetbe új tago­kat. Egy ilyen tagsággal már dicsőség lenne szövetkezni. Nagy bajnak látom, hogy az elmúlt negyven év teljesen kiölte az emberekből a mun- kásszolidaritást» Élő lelkiismeret — Miért nem kezdenek tár­gyalásokat a Rácz Sándor- féle munkástanácsokkal? — Öt. személyesen ismerem és nagyra becsülöm — yála- szol a pártalapító. — Ám úgy látom, a munkástanácsok fö­lött az MDF szeretne gyám­kodni. Ha ez a befolyás meg­erősödik, akkor a munkásta­nácsok is elveszítik hitelüket. Az országgyűlési választás­kor elszenvedett... v.ergség, az ellenük induló kampány nem s szegte 'á' párt kedvét. Az ön­kormányzati választásokon is- f rriét megméretik magukat. Például Várpalotán, ahonnan Rajki Józsefné betanított munkás az ottani negyventa­gú szervezet képviseletében érkezett. Ha csak egyetlen embert be tudnak juttatni az önkormányzatba, aki mint élő lelkiismeret, figyelmeztetni tudja a városatyákat a tíz­ezer forintból tengődő csalá­dok, éhező nyugdíjasok hely­zetére. már megérte pártot alapítani. Móza Katalin Kezdetben a gőzmozdony küszködött Húsz esztendeje libegünk Augusztus 20-án volt, húsz esztendeje, hogy megnyitották a libegőt, s ugyancsak ezen a napon, negyven évvel ezelőtt fejezték be az úttörővasút épí­tését. Az úttörővasutat.— melynek legújabb elnevezése Széche- nyi-hegyi gyermekvasút — 1948. június 4-én avatták fel, annak első szakaszát megnyit­va. Azonban a kisvasút a je­lenlegi teljes hosszában, 1950. augusztus 20-ára épült meg. A közkedvelt kis hegyi vasutat három ütemben építették. A felső végállomásról, a Széche- nyi-hegyről lefelé haladva, fektették a sínpályát. Az első ütemben, mintegy 3 kilométer hosszon, az Előre állomásig ju­tották el az építők. A második szakasz megépítésével már a Ságvári-ligetig közlekedett a vonat, és ezzel 6 és fél kilomé­teresre bővült a pálya. A kes­keny vágányt a harmadik épí­tési ütem során 11 és fél kilo­méteresre növelték. Ez a vonal teljes hossza, s alsó végállomá­sa Hűvösvölgy. Bizonyára akadnak sokan, akikben nosztalgiát ébreszt az egykori úttörővasút. Kezdetben még gőzmozdony küszködött az emelkedőkkel, az alsó és a felső végállomás között 240 mé­teres szintkülönbséget kellett megmásznia. Akkoriban még a tarifákat a kisúttörők zseb­pénzéhez igazították, a teljes vonalon mindössze 2 forintért végig lehetett utazni, a sza­kaszjegyért pedig egyetlen fo­rintot kértek csupán. A gyer­mekvasút, bár túl van a negy­venedik születésnapján, mind­ezek ellenére cseppet sem ve­szített népszerűségéből, igaz, hogy az utazási díjtételeket alaposan megemelték. A négy évtized átlaga alapján évente, ötszázötven—hétszázötven- ezren zakatoltak a kisvonaton. Ebben az esztendőben megfia­talodott a vonal. A másik, igen népszerű köz­lekedési alkalmatossága a bu­dai hegyeknek a libegő. A Já- nos-hegyi kötélpályát 1970. augusztus 20-án nyitották meg, tehát éppen húsz esztendeje. A drótkötélpálya hossza 1040 mé­ter, a zugligeti alsó és a felső végállomás közötti szintkü­lönbség 262 méter. A libegőn 102 széken, óránként 500 ember utazhat. A két évtized átlaga alapján, évente félmillióan vet­ték igénybe. A BKV-nak ez a közlekedési eszköze nyeresé­gesen üzemel. A húszéves üzemeltetés után, ebbep az esztendőben indokolt a teljes felújítása,- melynek során a drótkötélpályát és a hajtóművet kicserélik, vala­mint elektromos vezérlést kap az üzem. A munkálatok rövi­desen elkezdődnek, ezért szep­tember 10-től. várhatóan más­fél hónapig áll az üzem hogy aztán megújulva, ismét libeg­hessünk a vadonatúj osztrák székeken. Bozó Emil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents