Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-14 / 164. szám

4

1990. JÚLIUS 14., SZOMBAT

MEGYEI.

Az ELTE is akarta a csodát

Üres tarisznya mellé — vándorbot?

Hónapok óta bizonytalanság uralkodik a gödöllői tanárképző főiskolán. Az elterjedt kósza hírek közt az egyik arról szól, hogy érdektelenség miatt megszüntetik a képzést.

Varga Ferenc főiskolai titkártól arról érdeklődtünk, hogy folytatódik-e az oktatás?

— Az 1990/91-es tanévre már megtörténtek a felvételik

— tájékoztatott Varga Ferenc.

— Az ötven helyre százhuszon- négyen jelentkeztek. Érdektelenségről tehát szó se lehet! Mivel mi az ELTE Kazinczy utcai tanárképző főiskolájának kihelyezett tagozataként működünk, a leendő első évfolyamosok közül két csoport ott kezdi tanulmányait. Erről a rektori tanács 1990. június 19-i határozata döntött. A most felvételizettek közül a magyar—könyvtár és a történelem—földrajz szakosok oktatása hárul ránk.

□ Hogy miért volt szükség erre az intézkedésre, arról dr. Mann Miklóstól, az ELTE tanárképző főiskolájának főigazgatójától kaptunk magyarázatot.

— Három évvel ezelőtt indult meg a képzés a gödöllői kihelyezett tagozaton. Akkor ideiglenesen a szakmunkás- képző kollégiumában kaptak helyet, ez a szerződés azonban lejárt. A Kazinczy utcába átirányított diákoknak viszont mi minden további nélkül megoldjuk az elhelyezést. Annak idején azzal a céllal létesítettük a kihelyezett tagozatot, hogy Pest megye számára biztosítsák a pedagógusokat. De vajon az innen kikerülő fiatalok csakugyan a megyében helyezkednek majd el? Van azonban még egy gondunk. Húsz-harminc százalékkal többet fizetünk — területi pótlék címén — egy tanárnak, hogy oda kijárjon tanítani. A kollégiumi díj pedig sokszorosa a budapestinek! Idebent pedig sokkal jobbak az oktatás és a felkészülés feltételei.

□ Az ELTE gazdasági főigazgatójának, dr. Laki Györgynek szintén feltettük a kérdést: csakugyan megszüntetik-e a. kihelyezett tagozatot?

— Ebben az ügyben az egyetem nem dönthet! — jelentette ki. — Tudjuk jól, mekkora az igény erre a tanárképzésre a fővárosban és Pest megyében. Emiatt vállaltuk Gödöllőt. ®lyan kikötéssel, hogy az ígért képzési feltételeket biztosítsák. Szükség lenne tornateremre, nagy előadóra, könyvtárra, tanárira és néhány közösségi helyiségre. Éppen az önök újságja írta annak idején, hogy a hetedik csoda a gödöllői főiskola. Ha az ELTE nem akarta volna, akkor ez nem így történt volna!

□ Mi valósult meg az ígéretekből?

— Nagyon kevés! Legfőképpen a kollégium hiányát érezzük. Hozzáteszem még azt is, hogy Gödöllőn majdnem kétszer annyi a képzési költség, mint a fővárosban. Három évvel ezelőtt a Pest Megyei Tanácstól kaptunk tízmillió forintot a berendezéshez, azóta azonban több anyagi támogatásban nem részesítették a kihelyezett tagozatot. S mi lesz akkor, ha csakugyan bevezetik a normatív finaszírozást? ! Ez olyannyira tetézné a meglévő bajokat, hogy működésképtelenné válna a főiskola...

□ Milyennek látja a gödöllői főiskolai tagozat színvonalát?

— Nagyon jó képzési műhelynek tartom, amelyhez nemcsak az oktatói kar tudása, alkalmassága járul hozzá, hanem a hallgatókból kialakult lelkes gárda is. Ezt a jó közösséget — érthető — sem a megye, sem pedig a város nem akarja elveszíteni.

□ Vajon mit tud tenni a megyei tanács a főiskoláért?

— ezzel a kérdéssel kerestük meg Bojtor Jánosnét, a művelődési osztály helyettes vezetőjét.

— Mindössze egyetlen lépést

— válaszolta Bojtor Jánosné.

— Az ELTE megvásárolta Má- riabesnyőn a megüresedő gimnáziumot, kollégiumnak. A fejlesztési alapjából erre ötvenmillió forintot költött. Az előző művelődési tárca azonban visszaadta az egyháznak az épületet. Így nemcsak a pénz, hanem a diákok szállásmegoldása is elveszett. A megyei tanács szerződésmódosítással elérte, hogy a 90—91-es tanévben még a szakiskola kollégiumában lakhat az a nyolcvannégy diák.

Az eddig elmondottakból sok mindent megtudtunk, csak éppen a leglényegesebb kérdésben — a jövőt illetően — nem jutottunk előbbre. Szerettük volna megismerni a Művelődési Minisztérium álláspontját is. Arról tájékoztattak bennünket, hogy a témában egyeztető tárgyalásra kerül sor dr. Manherz Károly művelődési államtitkárnál július 16-án, hétfőn. Ezen a megbeszélésen a megyei tanács képviselői is részt vesznek.

Reménykednek, hogy az üres tarisznya mellé nem kapnak vándorbotot a gödöllőiek.

Vennes Aranka

A szervezésen is sok múlik

Otthon vagy táborban

A szülőknek évről évre kemény feladat eldönteni, hol és hogyan töltse a gyerekük a szünidőt. Elsődleges szempontjuk rendszerint az, hogy a gyerekükre megbízható helyen, megbízhatóan felügyeljen valaki, és napközben enni is kapjon a csemete. Az már a szülők igényességétől, neveltetésétől vagy éppenséggel lehetőségétől függ, hogy arra is gondot fordítsanak, milyen minőségi színvonalon teljék el a gyerek három hónapja.

Milyen nyári tevékenységi formákat, lehetőségeket ajánl dr. Ranschburg Jenő, a Pest megyei vidéki és kisvárosi gyerekeknek? A neves pszichológus a közösségi és az egyéni lehetőségekre egyaránt felhívta a figyelmet.

A hasznos közösségi elfogJön a video Kacsa

Napról napra népszerűbb a videózás Pest megyében is. Az újfajta szórakozási és művelődési lehetőséget leginkább azok veszik igénybe, akik napi nyolc óránál többet dolgoznak, így estére már nem marad idejük vagy erejük moziba menni, és a tévé aznapi műsorához sincs kedvük. A videofilmek megyei fő fogyasztói rajtuk kívül a tinédzserek.

Elsősorban nekik, de a videózás valamennyi szerelmesének örvendetes hír, hogy tovább bővült a Pest megyei videokölcsönző-hálózat. Négy évvel ezelőtti indulásakor csak a ceglédi, a nagykőrösi és a mo- nori filmszínházban működtetett videokölcsönzőt a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat, nemrégen azonban a gödöllői moziban és a vállalat budapesti központjában is nyitott egyet-egyet.

Folyamatosan emelkedik Pest megyében a kölcsönözhető videokazetták kínálata is. Míg kezdetben csak 150-200 filmjük volt, ez mára ezerre nőtt. A Pest megyei kölcsönző a régi és nagy új forgalmazóktól egyaránt vásárol filmet. Sajnos, nem ilyen kedvezően alakul â művész- és a kommerszfilmek aránya. A kölcsönzők főleg a szex-, a pornó- és az akciófilmeket keresik náluk, ezért a művészfilmek aránya mindössze tizenöt százalékra csökkent. Mivel vásárlásaikat kénytelenek a közönség igényeihez igazítani, ez az arány sajnos várhatóan tovább romlik.

A kölcsönző újdonságokat

Augusztusi sikerfilmjüknek ígérkezik a Kacsa című színes szórakoztatófilm, amely a korábbi, a Howard, a kacsa folytatása. A keményebb műfaj kedvelői közt feltétlen érdeklődésre számíthat a többszörös Oscar-díjas A szakasz, és Polanski híres Machbetje.

K. K.

igyekszik beszerezni, ám ez eleve lehetetlen, ugyanis érvényben van a szigorú, úgynevezett hat hónapos mozivédettségi egyezmény, Ez a nemzetközi megállapodás előírja, hogy a videokölcsönzők a filmekhez csak a mozibemutató után leghamarabb hat hónappal juthatnak hozzá. Gondot okoznak a kölcsönzőnek a magas beszerzési árak is. Ma darabonként négy-tízezer forint közt mozog egy kazetta! A kölcsönzőnek, ha nyereséges akar maradni, alaposan meg kell fontolnia, melyik filmből és hány darabot vesz.

A videózással párhuzamosan virágzásnak indult a konkurenciát jelentő magán-video- kölcsönzés és a kalózkodás is. Jelenleg öt megyei kölcsönzőhelyük közül csak Gödöllőn működnek velük párhuzamosan vetélkedő maszebkölcsön- zők is, a kalózkodás pedig újabban Cegléden ütötte fel a fejét.

Űj kölcsönzőhely megnyitását egyelőre nem tervezi a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat, inkább arra törekszik, hogy minél több és frissebb kazettát vásároljon, mert mostanában elképesztő mértékben nőtt a megyei kölcsönzők falánksága, videoéhsége.

A legnépszerűbb videózási forma az otthoni, az úgynevezett home-videózás. Egyre inkább otthon, és nem nyilvánosan szeretik nézni a mozgóképeket a Pest megyeiek. A nyilvános intézményeknél, valamint a zárt láncú és kábeltévéken vetíthető videofilme- zés mind népszerűtlenebb.

Bagi, isaszegi fellépés

Kölni dalosok

A kölni Szent Norbert templom kórusának egy kisebb csoportja lép fel hazánk négy településén a következő napokban, kiegészülve a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola ._ének tanszakának hallgatóival, a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola hallgatóiból alakult vonósnégyes kíséretével.

Az első koncert a bagi római katolikus templomban lesz július 14-én, szombaton este hat órai kezdettel. A templom falai között felcsendülnek Händel, Mendelssohn, Bach, Dvorak, Hindemith, Verdi, Kodály és mások alkotásai és néger spirituálék is. Vasárnap 17 órakor az alkalmi társaság az egri bazilikában, 17-én este fél nyolckor az isaszegi római katolikus templomban, 19-én 19 óra 30-kor a szombathelyi Iseumban vendégszerepei. Az utóbbi koncert Mirk Metten- börger (basszus) dalestje lesz.

B. G.

borozási formákra is felhívta a figyelmet, amelyeket Pest megyei gyerekek is igénybe vehetnek. A másfél éve alakított Országos Gyermekvédő Liga táborairól van szó. A lélektani, pedagógiai szakemberekből és szülőkből álló, ma már népes öntevékeny szervezet egyik feladatának éppenséggel a gyerekek hasznos nyári foglalkoztatásának megszervezését tekinti. Ennek jegyében a Liga idén nyáron Kaposváron, Pápán és Pálkö- vesen nyit tábort. Kaposváron állami gondozott gyerekeknek, Pápán egyszülős (csonka) családok gyerekeinek, Pálkövesen erdélyi iskolásoknak. A Liga táborai természetesen a Pest megyei gyerekek előtt is nyitva állnak. Ezekben a táborokban az az elsődleges szempont, hogy az itt töltött idő ne a gyerekmegőrzésre korlátozódjék, hanem a kisdiákok képességeit, készségeit, értelmét, érzelmét fejlesszék. Erről szakavatott pedagógusok és pszichológusok gondoskodnak.

Ranschburg tanár úr másik tanácsa az otthon, családi vagy rokoni körben töltött nyári hetekre, napokra vonatkozik. Ha úgy dönt a család, hogy nyaralni megy, legalább két összefüggő hetet próbáljanak meg együtt tölteni. Legalább ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a család újból összerázódjon, feltöltődjön érzelmekkel, közös élményekkel. A rokoni nyaraltatást csak abban az esetben ajánlja jó szívvel dr. Ranschburg Jenő, ha az a rokon értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg a gyerek fejlődését szolgálja. A valóság ezzel szemben az, hogy a szülők gyakran kényszerülnek gyereküket olyan rokonokhoz küldeni nyaralni, akik ezeknek a pedagógiai feltételeknek nem felelnek meg.

Tehát a nyár hatalmas lehetőségeket kínál nevelési szempontból. Például a vidéki gyerekek városba utazva megismerkedhetnek egy másik életformával, új készségeket sajátíthatnak el. Megtanulhatnak egy rokon vezetésével főzni, varrni, kötni stb. Vagy a városi kulturális lehetőségek kihasználásával bővíthetik tudásukat, olvashatnak, nyári színházba, hangversenyre is elmehetnek.

A kérdés csupán az, milyen igényes a szülő, hogyan szervezi meg okosan a gyereke szünidejét, és nem utolsósorban, bírja-e a pénztárcája.

K. K.

Laura és Peter meglepetten engedelmeskedtek. Éppen csak annyi idejük maradt, hogy levessék kabátjukat. Grácia szigorú tekintettel várakozott, aztán előkapott egy papírt:

— Látjátok? Ez Laura apjának üzenete. Igen, ez a helyes szó. Mert ez nem végrendelet. A szövegre emlékeztek még? Az első mondat így hangzott: „Kincset hagyok rátok, jól gondozzátok”. No, akkor most elemezzük ki. A kincs nagy értéket jelöl, de nem feltétlenül drágaköveket vagy aranyat, az ilyesmi csak régi kalóztörténetekben és kalandregényekben fordul elő. Manapság lehet az értékpapír, készpénz vagy más is. A lényeg: értéket hagyott rád az apád, Laura, de nem készpénzről van szó, hisz akkor nem írta volna hozzá: „jól gondozzátok!” Mi lehet az a kincs, amit gondozni kell, akár egy kertet...? Ezt sem tudjuk. Lássuk a második mondatot, hátha ettől okosabbak leszünk: „Erőt ad majd és rám emlékeztet benneteket”. A kincsről tehát már három dolgot tudunk: gondozni kell, erőt ad, emlékeztet... A következő mondat: „Ha megtaláljátok, mérhetetlenül gazdagok és erősek lesztek”. Ez megerősíti az előbbi feltételezést, hogy nagy értékről van szó. Ám nyugtalanító, hogy apád maga is kétségeket táplált, vajon fellelitek-e a hagyatékot? „Ha megtaláljátok ...”, írta. Lássuk a negyedik mondatot. „A második domb erdejében, a kettős ajtó mögött, napfelkeltekor.” Végre valami konkrét dolog! Egy bizonyos ponttól számítva nem az első, hanem a második dombon! Egy épülétben! Mert erre utal a célzás az ajtóra. Ez persze lehet kapu is, esetleg valami romos épületben... És a napfelkelte! Istenem, milyen romantikus! Ez már teljesen úgy hangzik, mint egy régi kalandregényben. Tehát valamilyen vizuálisan tapasztalható jelzés köny- nyíti meg a kincs fellelését a napfelkelte pillanatában... Izgalmas! És az utolsó mondat is árulkodó: „Legyetek boldogok!” Többes szám, értitek? Tehát apád — nézett Laurára, és mutatóujját, akár egy pisztolyt szegezte a fiatalasszonyra — tudta, hogy férjhez mentél, amikor ezt a „végrendeletet” letétbe helyezte a közjegyzőnél.

— Lehet, érdeklődött utánam? — Laura meghatódott. — Talán messziről nézte, amint az esküvő után kiléptünk az utcára. Vagy követett bennünket, amikor nászútra mentünk?

— Ne ábrándozz — intette le a férje türelmetlenül. —

Nemere István:

A KINCS

(7. rész)

Grácia néni, nagyon alapos elemzést tetszett készíteni, de ez az egész mit sem ér, hiszen csak egy apróságról nincs tudomásunk: arról, hogy hol van az a ház, ahol a kincs rejtőzik!

— Ha ezt hiszed, bizony nagyon tévedsz! —•/ rezzentek meg az öregasszony ősz fürtjei. Szemében, ajka szögletében pajkos-diadalmas mosoly bujkált. Kis hatásszünetet tartott. Laura és Peter roppant izgatottan vártak. A néni mély lélegzetet vett és kivágta:

— Én tudom, hol van elrejtve a kincs!

5. EMBERRABLÁS

— Ez szenzáció! — ugrott fel a két fiatal. Laura azonnal Grácia néni nyakába borult és .összecsókolta. Az öregasszonyt ez talán még jobban meglepte, mint a „gyerekek” izgalmas története. De nem ért rá ezen gondolkodni — vállán erős szorítást érzett. Egy pillanatig sem kételkedett: férfikéz volt. Mikor érzett utoljára ilyesmit, hány éve már...? Megfordult. Peter mélyen az asszony szemébe nézett:

— Grácia néni, hogyan köszönjük meg?

— Jó, jó, csak türelem — a néni érezve a pillanat jelentőségét, lassan visszaült a heverőre, hátát a falnak vetette, és úgy tett, mint aki ismét papírjaiba mélyed. A fiatalok azt már nem bírták ki. Űjabb rohamot indítottak:

— Grácia néni, mondd már meg!

— Halljuk a nagy felfedezést!

Az asszony meg úgy tett, mint aki a nagy rábeszélésnek enged, ámbár éppen sok más dolga is van... Végre hamis-.

kás mosollyal letette papírjait és elővette azt a cédulát, amit Laura a közjegyzőtől kapott:

— A titok a mondatok kezdőbetűiben rejlik, ti kis buták. Erre bizony előbb is rájöhettem volna... Lássuk csak a szöveget! Az első szavakat olvasom: Kincset... Erőt... Ha... A második... Legyetek... Apa. összeolvasva: Kehala.

— Kehala? — ismételte értetlenül Laura. — Ez semmit sem jelent!

— Én sem hallottam soha — rázta a fejét Peter is csalódottan. A fiatal pár összenézett, egy percig mindketten ugyanarra gondoltak: a néni bizony megöregedett, az agya sem fog már úgy, mint régen. Amit kigondolt, annak semmi értelme ...

— Nem vagyok szenilis, ha erre gondoltok — Grácia néni remekül olvasott az arcukból. — Tudom, mit beszélek. Laura, gyermekkoromban egy folyóparti kis faluban nyaraltam. A falu neve Kehal volt; a közelben lévő dombokat pedig, ha jói emlékszem még, Kehal-hegyeknek hívták.

— Ez már más! — most Peter ugrott az asszonyhoz és egy csókot nyomott az arcára. Grácia boldogan fellélegzett és csillogó szemmel folytatta:

— Szép vidék a Kehal és környéke. És nincs is messze, innen talán szá;é kilométerre van.

— Mikor indulunk? — kérdezte Laura.

— Menjünk azonnal ! — ugrott fel a férje.

Grácia néni az ablakra intett:

— Látjátok? Már sötétedik. Ilyenkor nincs értelme elindulni. Mire odaérnénk, éjszaka lenne. Majd holnap.

— A főnököm nem enged el. Alig pár napja dolgozom az új helyen — aggódott a fiatalasszony.

— Holnap péntek lesz. Délután megint bérelek egy autót, még ha rámegy az utolsó megtakarított pénzünk is — ígérte Peter.

— Ami a pénzt illeti... Én is beszállok a költségekbe — jegyezte meg a néni, és elővette retiküljét. Mosolyogva tette hozzá: De ugye, kapok majd részt a kincsből is...?

Vége a 7. résznek (Folytatjuk.)

laltságok közül első helyen a táborozást említette. Elfogadható megoldásként az úttörőtáborokat ajánlotta, ahol a sok felesleges ceremónia, külsőségek ellenére a gyerekekei legalább ellenőrzik és biztonságban vannak.

Ezenkívül olyan újszerű iá-