Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-11 / 161. szám

1990. JÜLIUS 11., SZERDA 5 Szent Vendel a homlokzaton Múzeum a pásztorházban A roskatag épületet néhány év^el ezelőtt le akarták bon­tani. A zsámbéki műemlékba- rátkör azonban közbelépett. Kár lett volna, ha az eredeti terv sikerül, mert most így pompásan megújítva valóban dísze a településnek. Különös értéket ad az épületnek a ház ormára helyezett, most már műemléki védelmet élvező dí­szes dombormű. Ez arról árul­kodik, hogy a XVIII. század­ból napjainkig megmaradt épület egykori lakója pásztor lehetett. Erre utal, hogy a homlokzati dísz Szent Vendelt, a pásztorok védőszentjét ábrá­zolja. A megújult épületben e hét végén szombaton avatják a zsámbéki helytörténeti gyűjte­ményt. ­A szépen kialakított vitri­nekben most olyan, a lakos­ság által összegyűjtött tárgyak láthatók, amelyek bemutatják Zsámbék múltját és hagyo­mányait. A gyűjtőmunkában sokat se­gítettek azok a Cerlingenben élő polgárok, akiket a háború után Zsámbékról telepítettek ki. Az épületavató ünnepségre is eljönnek, hogy viszontlát­hassák régi falujukat. K. Z. Infcrmació autóbuszjáratokról A Volánbusz igazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy lakóhelyükön a követke­ző telefonszámokon érdek­lődhetnek utazási ügyekben: Szentendre és Vác környéke: Budapest, Árpád hídi autó­busz-állomás: 129-1450. Budaörs és környéke: Buda­pest, Kosztolányi D. téri autó­busz-állomás, 186-9330. Széna téri autóbusz-állomás 115-5053. Dabas, Alsónémedi környé­ke: Monor, autóbusz-állomás, Monor 16. Szigethalom autó­busz-állomás: 06-26-65814. Érd. Százhalombatta környé­ke: Érd, autóbusz-állomás, 06-26-45690, 06-26-45070. Bu­dapest, Kosztolányi D. téri autóbusz-állomás, 186-9330. Nagy kát. a környéke: Cegléd, autóbusz-állomás, 06-20-10605. Monor, autóbusz-állomás, Mo­nor 16. Ráckeve. Szigetszentmiklós környéke: Szigethalom, autó­busz-állomás, 06-26-65814. Szentendre környéke: Szent­endre, autóbusz-állomás, 06-26-11996. Jelen pillanatban elvitte a közkegyelem Tovább fertőződnek? Nyomasztó érzés fog el, olvasva a szakértői vélemé­nyeket, a tanúvallomásokat arról, hogy a környezet szennyezése miatt milyen egészségügyi problémák je­lentkeztek gyermekeknél és felnőtteknél is. Hányinger, rosszullét, hajhullás, fáradtság, pikkelyes hámlás a gyer­mekek fejbőrén. Negyven érintett gyermek közül négy­nél kóros májfunkció-eredményeket rögzítettek a vizsgá­latok. Azután szó van itt másról is; a fürdővíz csípte az emberek testét. A lakásokban lévő réztárgyak megfeke­tedtek. Az ajtókon és az ablakokon piszkossárga folya­dék csöpögött. A frissen lerakott mészkő padlólapok fe­lülete habzani kezdett. Mindez a jó levegőjéről, a szép környezetéről ismert Tö­rökbálinton történt, a Károlyi Mihály utcában. Az egyik ott lakó, Szabó Józsefné tavaly december 14-én tette meg fel­jelentését a Pest Megyei Rend­őr-főkapitányságon. Leírja, hogy az utca végén lévő Hosz- szúréti patak, mely korábban olyan tiszta volt, hogy gazdag élővilágával a környék büsz­keségének számított, elviselhe­tetlen bűzt áraszt, és a fertő­zések forrásává lett. A bajok oka: nyolc-tíz évvel ezelőtt a Törökbálinti Állami Gazdaság építtetett egy ülepítőt a szesz­főzdéjéhez, és azóta az onnan származó vegyi anyagokat szip­pantókocsival a patakba hordják. A mocsár kipusztult, a patak és a kutak vize szeny- nyezett, a környékben lakók­nak súlyos egészségügyi pana­szaik vannak. Bejelentették a Köjálnak, hogy mit tapasztaltak, és el is kezdődött a vizsgálat, de in­tézkedés nem történt, az ered­ményről tájékoztatást nem kaptak. Mint ahogy azoknak a leleteit sem ismerik, akik ön­ként egészségügyi szűrővizsgá­latra jelentkeztek. A bejelentés annak idején nagy port vert fel. Az egész­ségügyi panaszokat okozó sú­lyos környezetkárosítással a legkülönbözőbb fórumokon — újságokban, televízióban — érthető felháborodással foglal­koztak. Június 22-én azonban az ügyben — a környezetszeny- nyezést bizonyító szakértői vizsgálatok és a gondatlansá­got beismerő vallomás után — a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság megszüntető határoza­tot hozott. Tegyük hozzá azt is, hogy törvényesen, mert ezt a büntetőeljárást — mint sok mást is —, ahogy mondani szokták, elvitte a közkegyelem. Idézzük az ide vonatkozó pa­ragrafust: Nem indítható, il­letve nem folytatható büntető- eljárás az 1990. június 1-je előtt elkövetett olyan bűntett miatt, melyre a törvény há­rom év szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kisza­básat rendeli, kivéve a hivatali visszaélést, a vesztegetést. A határozatot az érdekeltek azóta kézhez kapták, de azt Szabó Józsefné, valamint a több mint harminc érdekelt család a Pest Megyei Fő­ügyészségen július 4-én meg- íetlebbezte. Nézzük, mi szerepel a hatá­rozatban: Röviden összefoglal­va Kövízig, valamint a Pest, Megyei Köjál vizsgálatának eredménye, mely szerint az egészségügyi panaszokat, illet­ve elváltozásokat a mérésekkel kimutatott, a káros határérté­ket 10-20-szorosan meghaladó kénhidrogén-tartalom okozta. A Köjál megállapítása: A vizsgált térségben a levegő kénhidrogén-szennyezettségé- nek mértéke az emberek egészségét súlyosan veszélyez­teti. A terület lakosságának egészségügyi panaszai meg­egyeznek a kénhidrogéngáz ál­tal okozott mérgezési tünetek­kel. Más irányú vizsgálatok azt bizonyították, hogy a Török­bálinti Állami Gazdaság ve­szélyes hulladék elhelyezésére vonatkozó nyilvántartásai hiá­nyosak. A veszélyes hulladé­kok kezelése Kiss Zoltán ener­getikus feladata lett volna, aki a büntetőeljárás során beis­merte, hogy nem folytatott ez­zel kapcsolatban ellenőrzést. Az állami gazdaság szeszfőz­déjében keletkező sósavat mésztejjel közömbösítették az emésztőaknákban. Innen azt a gazdaság szippantókezelője, Rúzsa Mihály szállította el. Adatok vannak arra vonatko­zóan, -hogy azokat esetenként közvetlenül a patakba ürítette. Kétségtelenül súlyos tények, bizonyítékok szerepelnek tehát ebben az ügyben akkor is, ha a büntetőeljárást megszüntette a közkegyelem. A szakértői vélemények azonban alapjául szolgálhatnak egy polgári pe­res kártérítési eljárásnak. Igaza van Szabó Józsefné- nek és a többi érdekeltnek ab­ban, hogy ami történt, afelett nem lehet szemet hunyni, hat­hatós intézkedések kellenek a hasonló súlyos következmé­nyekkel járó gondatlanságok megelőzésére. Természetesen mindez nem kizárólag jogi kérdés. Az Or­szágos Munka- és Üzemegész­ségügyi Intézetben az eset kapcsán nyolc embernél vé­geztek szűrővizsgálatokat, de ezeknek eredményeit nem kö­zölték. A körzeti gyermekor­vos 40 kisfiút és kislányt kül­dött vizsgálatra, akik közül négynél károsodást mutattak ki. A kutak vize szennyezett, a kertekben is talajszennyeződés tapasztalható. Az emberek ret­tegésben élnek. Ez az ügy tehát még nincs, nem is lehet lezárva. Ami pe­dig a továbbiakat illeti: a köz­kegyelem az ezután elkövetke­ző esetleges környezetkárosítá­sokra már nem vonatkozik! Gál Judit Jégkárok felmérői Ráckevén Becsiekből bizottság Ráckeve külterületén a jú­nius 14-i vihar idején a me­zőgazdasági művelésű terüle­teken hatalmas jégeső esett. Ezeken a területeken főként egyéni gazdák dolgoznak. A szőlőtulajdonosok kérelemmel fordultak a városi tanács pénz­ügyi, terv- és munkaügyi osztályához a borforgalmi adó csökkentése miatt, mert jelen­tős károk keletkeztek. Egy 1976-ban kiadott rende­let értelmében a településeken keletkezett jégkárok megálla­pítására a végrehajtó bizott­ságoknak kárbecslő bizottságo­kat kell létrehozniuk, melyek­nek a feladata — a hivatko­zott rendelet szerint — a kár bejelentését követően megál­lapítani a kár jellegét, a ter­mészeti csapást szenvedett te­rület nagyságát, valamint a károsodás mértékét. Ez utób­bit a terület terméseredménye csökkenésének százalékában kell megállapítani. A kárbecs­lő bizottság tagjának kell len­nie a helyi tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt két személynek, az adóhatóság egy dolgozójának, továbbá a helyi mezőgazdasági szakigaz­gatási szerv küldöttének. A Ráckevei Tanács illetékes osztályának munkatársai — tekintettel arra, hogy a kár­becslő bizottság megállapítá­sait az adómérsékléseknél al­kalmazni kell, javasolni fog­ják, hogy a bizottság vezető­je az adócsoport vezetője le­gyen, de ezen túlmenően le­gyen tagja a szakigazgatási szervezet mezőgazdasági elő­adója, a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet szakem­bere, valamint a helyi gazda­kör képviselője. Az új, magántermelői kár­becslő bizottság tagjainak összetételéről és feladatairól e hónapban a végrehajtó bizott­ság ülésén döntenek. M. I. Kántor utódai Dunakeszin Barátaink, a szürkület ragadozói Dunakeszi külterületén a Kincsem utca 1. szám alatt ta­lálható a Belügyminisztérium Kutyavezető Kiképző Iskolá­ja. A Magyarországon és egy­ben Európában is a legna­gyobb ilyen jellegű tanintézet­ben a magas szintű képzésen kívül tudományos kutatómun­ka is folyik. Két éve itt ren­dezték a járőrkutya-vezetők nemzetközi versenyét, melyen hét ország küldöttei közül a magyar csapat lett az első. Ta­valy az intézmény belügymi­niszteri dicséretet kapott. Dr. Janza Frigyes állatorvos, rendőr alezredes az ügy elkö­telezettje, ő kísér Koskovics István őrnagyhoz, akivel az is­kola területén egy kis sétára indulunk. A parkosított terü­leten példás a rend. A bokszok­ban és a kifutókban több száz kutya nevelkedik. Kilencven százalékuk németjuhász, de vannak itt snaucerek, do- bermanok, spánielek és lab- radorok is. Nélkülözhetetlenek a bűnüldözésben és egyéb te­rületeken is. Az országban 40­50 ezer ember kábítózik. Szag­azonosítás alapján hasist, he­roint, marihuánát és kokaint kell megtalálniuk. © Honnan kerülnek ide ezek az élénk tekintetű, faj­tatiszta négylábúak? — Vásároljuk őket a polgá­roktól, állandó tenyésztőktől, valamint kutyavezető rend­őröktől, de a határőrségnél sa­ját tenyésztés is van. Átvétel­kor teszteljük őket, hogy mi­lyen feladatra alkalmasak. Is­kolánkban képezik a rendőr­ség, a határőrség, a honvéd­ség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtó intézetek, a bányamentő szolgálat és a MÁV-rendészet részére, vala­mint a Shell-kutak őrzésére a kutyákat. A környék vállala­tai, intézményei és mezőgazda- sági nagyüzemei megértőek. © Kiket képeznek ki ku­tyavezetőnek? — Sorkatonákat, hivatásos állományú rendőröket, pénz­ügyőröket, büntetés-végrehaj­tási őröket meg rendészeket az ország minden részéből. Je­Az újság nyílt fórum, min- denkinek módjában és jogá­ban áll vitatkozni. Újságírói kórökben azt tartják : az az igazán jó írás, ami szelet ka­var, amire jönnek a levelek, légyen az köszönő vagy tá­madó, egyetértő vagy vitatko­zó episztola. Csak fenyegető ne legyen. A fenyegetések ko­rán már túlléptünk — ha egyesek nem is akarják ész­revenni . . . Cikkünk nyomán Az érem másik oldala Kiss Sándor, a Tápiószele és Vidéke ÁFÉSZ elnöke vagy észrevette, vagy alaptermésze­ténél fogva nem tartozik a fe­nyegetőző fenegyerekek közé. A minap megjelent írásomra — melyben az ÁFÉSZ-t is „mél­tattam” — személyesen és szó­ban reagált, s úgyannyira nem néztünk az órára, hogy az ál­tala kért 30 perces meghallga­tásból kereken három óra lett. Kiss Sándor nem vitatko­zott, próbált meggyőzni. (Töb- bé-kevésbé sikerrel.) Mint mondotta, leírt állításaim nagy része igaz, ám a mai kemény világban az ÁFÉSZ-ek sem vál­lalhatják magukra a nagylelkű népboldogító szerepét, az ár­rés körüli szőrösszívűségtől függ, hogy megmaradnak vagy őket is leírják a főkönyvben. A gazdasági helyzet hullám­zása 17 Pest megyei AFÉSZ-t ringat a lenni, vagy nem lenni véglete között, középút nincs. És kímélet sem. ma már a szövetkezeti kereskedelemben is titkon azt lesik, melyik tud­ja a másikat felfalni, hogyan tudna a másik területére be­tömi. A jelek szerint Kiss Sán­dort és négyszáz munkatársát nem fenyegeti ez a veszély, a 100 millió forint vagyonnal rendelkező üzlet és szolgálta­tási hálózat jól prosperál, a megye négy első szövetkezete közt jegyzik őket. — Nemhogy likviditási gon­dunk nincs, de mi nyújtunk hi­telt más ÁFÉSZ-nek — mond­ja az elnök büszkén. Arról per­sze nem beszél, hogy ezek a kölcsönök sem a jószívűség jegyében zajlanak. Nagyon is jól tudják Szelén, miként kell a pénzt fialtatni, az egyből kettőt csinálni. Kiss Sándor amolyan régi­vágású kalmár, s ezt nem pe­joratív szándékkal írom. El­adóként kezdte, végigjárta a kereskedelem minden fertá­lyát, s ennek megfelelően dör­zsölt (bár sok volna az ilyen típusú kereskedőből, és lehető­leg magasabb szinten). Ez a vélemény akkor alakult ki bennem, amikor a távlati ter­veit ecsetelte. — Véleményem szerint a magánmezögazdaság fellendü­lése számtalan lehetőséget kí­nál nekünk is; a majdani ma­gángazdálkodóknak gép kell, vetőmag, műtrágya, vegysze­rek — egyszóval kölcsönök. A tőkénk egy részét erre a célra szánjuk. Az ötlet jó — ha nem is eredeti —, 25 százalékos ka­mattal számolva a szövetkezet tisztes haszonra tehet majdan szert minden kockázat nélkül. Mert azt már most le merem fogadni, hogy tisztes kölcsönt csak az a vállalkozó fog kapni, aki cserében tisztes, jelzálog­ra alkalmas ingatlannal bír. (Fülemben cseng a harminc évvel ezelőtti szemináriumok szövege, mely a „népnyúzó” mezőgazdasági bankokat mi­nősítette ...) Kiss úr lelkesen üdvözli a privatizációt, szerinte a ma­gánkereskedelemben fellépő konkurens szellem olyan a ke­reskedelmi életben, mint oxi­gén a vérkeringésben. Ezt szem előtt tartva. Tápiógyör- gyén hat boltból megalakítot­tak egy kft.-t, amelyben a magán tőke 56, a szövetkezeti 44 százalékkal van jelen. Az ÁFÉSZ helyiségeket, berende­zést és induló árukészletet adott apportként. — Mi a jó ebben a lakosság­nak? — teszi fel a kérdést a tápiógyörgyeiek helyi lapja egy közgazdasági fejtegetés­ben, mely ha nem is mondja ki, érzik belőle; jó, jó, a kon­kurencia használ a vevőnek, ám emlékezzünk csak vissza azokra az időkre, amikor két, három, sőt ennél több szatócs is békén megfért egyazon köz­ségben, szó sem volt konku­renciáról, árdiferenciáról, Khon és Grün, Nagy és Kiss feloszlatta egymás közt a fa­lut, s mindegyik úgy vágta meg a saját vevőit, ahogy tudta. Mi a garancia, hogy a kft. nem ennek a szellemében fog működni? Szerintem sem­mi. Ama cikkem, amelyik ellen Kiss Sándor felszólalt,, szóvá tette a személyzetcsökkentést. Be kell ismernem, tájékozta­tóim tendenciózusan tájékoz­tattak, mert a létszámcsök­kentés ugyan igaz, de kik is azok, akiktől az ÁFÉSZ meg­válik?" — A boltok és szolgáltatási egységek bérbeadásával csök­ken az adminisztráció — még­hozzá drasztikusan. Jövő már­cius végéig a jelenlegi 60 iro­dai dolgozóból csak 25 marad meg, de ez nem azt jelenti, hogy a fölöslegeseket egyik napról a másikra szélnek eresztjük. Időben szólunk min­denkinek, hogy keressen mun­kát. Aki akar, maradhat el­adónak. — A jelenlegi adminisztra­tív személyzet egy letűnt kor káderpolitikájának torzképe — mondja az elnök. — A dol­gozók nagy részének nincs megfelelő végzettsége, képesí­tése, de leginkább képesség szempontjából gyengék. Ed­dig húztuk-halasztottuk, de most már muszáj végrehajtani a minőségi cserét, amelynek egyik módja a szelektálás. Aki képes a megújulásra, az ma­rad, aki nem, attól megválunk. A továbbiakból az tűnik ki, hogy a hölgyekben közel sem buzog a megújulási szándék. — Van négy IBM számító­gépünk, elég volna kettő is. Azt javasoltam, ne adjunk el kettőt, vállaljunk inkább számszaki bérmunkát más vál­lalatoknak, néhányan képez­zék át magukat adóügyekre. Ez esetben maradhat 40 em­ber. Senki sem állt kötélnek kifogásokból ítélve, hiányzik a vállalkozókedv, vagy ha úgy tetszik, az ambíció. Egy jellemző eset: a minap elrom­lott az egyik gép. Kezelői az ablakból lesték Józsit, a szer­vizest. Józsi két nap múlva ér­kezett és egy perc alatt kiderí­tette: nem a gép hibás, a ke­zelők táplálták be az adatokat rosszul. Hát így állunk, ez az érem másik oldala. Mint utaltam rá az elején, volt, amiről Kiss Sándor meggyőzött, és maradt né­hány kérdés, amiben tovább­ra is a községgel, a panaszo­sokkal értek egyet. Ám Kiss Sándort megismerve hajlok a bizalomra. Ebben az emberben megvan a váltási jó szándék. Nemcsak elvárja, de maga is hajlandó a megújulásra, amelynek első lépése az ÁFÉSZ visszásságainak meg­szüntetése. Alatula Gy, Oszkár lenleg is négy tanfolyamon oktatunk. © Mikor gyakorlatoznak? — Főleg nappal, de a késő esti órákban is. A kutya szür- külefi ragadozó, érzékszervei a sötétben még éberebben mű­ködnek. Könnyedén megtalál­ják az elrejtőzött személye­ket. A mentőkutyák képesek földrengés esetén a romba dőlt házak alól életeket menteni. Tetemkereséskor a két méter mélyre elásott hullát is meg­találják. Ezeknek a kiképzett állatoknak nem szabad félni­ük tűztől, víztől, fegyverropo­gástól. @ Előfordul, hogy közel­harcba kerülnek bűnözők­kel? — A kutya jelenléte' elret­tentő, de ennek ellenére, igen. Vannak hősi halott kutyáink is. A közelmúltban vagonfosz­togatás során szúrta le a rab­ló az őrző kutyát, de az meg­mentette ezzel a rendész éle­tét. ' © A legendás Kántor is hősi halott lett. — A valóságban nem, de őt is a mi iskolánk kerepestarcsai telephelye képezte ki. A bűnö­zők tartanak a kutyáktól. Ahol például a körzeti megbízott kutyával ügyel, ott, kevesebb a bűnözés. © Hírlik, ismét verseny­re készülnek. — Szeptember 17-től itt ren­dezik meg a járőrkutya-veze­tők negyedik országos verse­nyét, amelyen 64-65 kutya és gazdája verseng a helyezé­sekért. Panyi Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents