Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-07 / 158. szám
2 &ÙAan 1990. JÚLIUS T, SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI Látványosan k NATO-ajánlat a VSZ-nek a hidegháború végleges „eltemetésére" Még mindig többesélyes a játszma az SZKP XXVIII. kongresszusán Be/grád kemény választ adott a koszovóiak kihívására Általános PILLANATKÉP A híres londoni Lancaster House-ban, amely oly sok fontos nemzetközi egyezmény aláírásának színhelye volt, tartották csütörtökön és pénteken az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) csúcsértekezletét. A választást minden bizonnyal szimbolikusnak is szánták. Hiszen az előre, hírveréssel közzétett program szerint a NATO 16 tagállamának legmagasabb szintű vezetői azért ültek ösz- sze, hogy áttekintsék, milyen változtatásokra van szüksége a 41 éve létrehozott szervezetüknek, hogy megfeleljen az európai helyzetben bekövetkezett gyökeres változásoknak. Abban, a csúcstalálkozót megelőzően az állam- és kormányfők egyetértettek, hogy a hidegháború tulajdonképpen már véget ért, a Nyugatnak nem kell komolyan attól tartania, hogy a Varsói Szerződés országaiból váratlan támadás éri. Így régóta megkérdőjeleződött az a doktrína, hogy a NATO-nak, egy hagyományos fegyverzettel indított támadásra, atomcsapással kell' válaszolnia, s ezért nukleáris tüzérséget kell állomásoztatnia állandó harckészültségben a két katonai tömb határvidékein, és atomfegyverekkel felszerelt repülőgépeit 24 órás szolgálatban kell cirkáltatnia. „Rugalmas reagálásnak” nevezték ezt a feltételezett hadviselési módot, s csak az volt a kérdéses, hogy egy hagyományos fegyverzettel megindított VSZ-támadásra milyen mértékű atommegtorlást alkalmazzanak. Az NDK ma már a német gazdasági, valuta- és szociális unió része, sőt december 2- ikán az össznémet választások megtartása után egyesül a mai NSZK-val, s minden előjel szerint az egységes Németország a NATO-hoz tartozik majd. Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon a szabadpiaci gazdálkodós és a politikai pluralizmus alapján kormányzó erők olyan körülményeket teremtettek, hogy területükről nem kell tartani bármiféle „támadástól”. Bécsben a fegyverzet- és haderőcsökkentési tárgyalások a pozitív végkifejlet felé közelednek. Ami pedig a szovjet fegyveres erőket illeti, folyamatban vannak intézkedések kivonásukra a térségből és fokozatosan eltávolítják onnan rövid hatótávolságú rakétanukleáris eszközeiket is. múltbeli ellenségeskedésre, és a jövőben a két szövetség közötti együttműködésre helyezik a hangsúlyt —, meghívták Gorbacsovot és a VSZ más vezetőit, hogy vegyenek részt a NATO legközelebbi legmagasabb szintű értekezletén. Felvetődött az is, hogy meg nem támadási nyilatkozatokat tegyenek. Így kívánják — mint hangsúlyozták — végleg eltemetni a hidegháborús időszakot. Ami pedig a jövendő egységes Németország NATO- tagsága iránti szovjet aggályokat illeti, egyetértettek azzal a Kohl kancellár által kifejtett véleménnyel, hogy készek korlátozni az egyesített német haderő létszámát. Ennek mértékét azonban nem határozták meg, hanem a 35-ök novemberi csúcskonferenciájára bízták ennek eldöntését. Ez az új összeurópai biztonsági rendszert kidolgozó tanácskozás, amúgy is arra volna hivatott, hogy szentesítse a két katonai szövetség között Bécsben létrejött haderő- és fegyverzet- csökkentési megegyezéseket. Mint az várható is volt, az Európai Közösség által szorgalmazott nagyszabású 15—20 milliárd dolláros Szovjetuniónak nyújtandó hitel ügyében egyelőre nem jött létre konkrét megállapodás. Jövő héten Houstonban összeül a hét, iparilag legfejlettebb ország évi szokásos állam-, illetve kormányfői értekezlete, s a probléma e megbeszélés elé kerülhet. Washington azonban vál- Jozaílanul ki akarja rekeszteni a Szovjetuniót a kelet-európai országoknak nyújtandó pénzügyi segítségből. Mint Bush fogalmazott, a piacgazdaság felé Moszkvában még nem tették meg a szükséges lépéseket, s így „feneketlen zsákba kerülnének a dollármilliár- dok.” támadásban A TÁBORNOKOK MEGHÍVÁS A LEGKÖZELEBBI CSÚCSRA Ilyen helyzetben érthető módon rendkívül erőteljes a nyomás a NATO-ra, hogy vizsgálja felül azt az elvet, hogy egy hagyományos fegyverekkel kirobbant konfliktus esetén változatlanul elsőnek alkalmaz atomfegyvert. Bush elnök ezért azzal érkezett Londonba, hogy az Atlanti Szövetség a jövőben csak „végső esetben’’ használja nukleáris arzenálját, csakis akkor, ha másként nem sikerül megállítani az „ellenséges előnyomulást”. Anglia és Franciaország kormánykörei ezt jó ideig vitatták, s nagyobb bizalmatlanságot tanúsítottak a változások mértéke és tartóssága iránt. De végül is beleegyeztek abba, hogy ha a bécsi haderő- csökkentési tárgyaláson a jelenlegi áttörés folytatódik, eltávolíthatják az amerikai tüzérség nukleáris robbanófejeit is a kontinensről, ahogyan Bush elnök javasolta. Megegyezés született a NA- TO-csúcsqn más kérdésekben is. Látványos gesztusként — amellyel ki akarták fejezni, hogy pontot kívánnak tenni a „Szovjetunió külpolitikai kudarcok egész sorát volt kénytelen elszenvedni.” Ide sorolták — úgymond — „Kelet- Európa elvesztését”, és azt, hogy a Szovjetuniónak megszűnőben van szuperhatalmi helyzete. Ezt rendkívül élesen Mikulin tábornok, a déli hadseregcsoport politikai főcsoportfőnöke fogalmazta meg. Egyszerűen illúziónak nevezte az enyhülést. Kétségbe vonta az európai ház megteremtésének lehetőségét, és azt állította, hogy e „praktikák” lényege az, hogy a Szovjetunió egyoldalú engedményekre kényszerül, s kiszorul az európai kontinensről. Mikulin kirohanásai a mai szovjet diplomácia ellen szinte visszhangozták Makasov hét eleji nagy port felvert támadását a szovjet külpolitika ellen. Nyugati hírmagyarázók rámutatnak, hogy a konzervatív politikusok és egyes magas rangú katonatisztek között egyfajta érdekszövetség kibontakozása tapasztalható. Attól tartanak, hogy ezek az erők színleg Gorbacsov mögé felsorakozva, az egység fenntartására hivatkozva, döntően befolyásolják majd a vezető szervek megválasztását. Így olyan vezetőség kerül az állampárt élére, amely gátolhatja a pártfőtitkár, államelnök tevékenységét az átalakítás kibontakoztatásában. PRISTINÄBAN MINDEN CSENDES... Az SZKP XXVIII. kongresszusa még átnyúlik a jövő hétbe is. A szovjet állampárt legmagasabb fórumán — mint várható is volt — összecsaptak a konzervatív és radikális elemek. Mindkét csoportosulás hangadói éles, kritikus szavakkal illették a peresztrojka 1985 óta követett politikáját, és ostorozták a katasztrofális közellátási helyzetet, a gazdaság mind súlyosabbá váló válságát. De — mint az Independent című angol lap helyszíni tudósítója találóan megjegyezte — semmi jobbat nem tudtak az átalakítás eddig követett politikája helyett ajánlani, s képtelenek voltak olyan kiutat javasolni, amely meggyőző lenne az elégedetlen szovjet polgárok számára. Ezek után nem meglepő, hogy a piacgazdaságot és a magántulajdon minden formáját oly hevesen ellenző Liga- csov is, akit a konzervatívok vezetőjének tartanak, amellett kardoskodott, hogy Gorbacsov tartsa meg változatlanul az SZKP főtitkári tisztségét. Ugyancsak emellett foglalt állást a radikális csoportosulás több képviselője, már akinek sikerült szót kapnia a kongresszuson. Gorbacsov egyébként kifejtette, hogy ha nem sikerül áttörést elérni a gazdaság és a közellátás megjavításában az elkövetkező két esztendőben, az egész vezetésnek le kell mondania. Figyelmeztetett egyébként arra is, hogy immár az SZKP-nek nincs monopolhelyzete a Szovjetunió politikájának kialakításában, s figyelembe kell venni a realitásokat. Nyugati megfigyelők aggodalommal figyeltek fel azokra a felszólalásokra, amelyek a peresztrojkát próbálták meg „bűnbakká” megtenni, azért, hogy legalábbis szerintük, a Amikor múlt vasárnap népszavazást tartottak Szerbiában, világos volt, hogy elsősorban a koszovói szeparatista törekvések ellen akarnak tömegtámogatást kapni. A kérdés ugyanis, amelyre a választóknak voksolniuk kellett, úgy hangzott, hogy mi történjen: előbb fogadják-e el a köztársaság alkotmányát, s csak utána tartsák meg a többpárti szavazást. Az új alaptörvény megszüntetné ugyanis Koszovó autonómiáját, s átrajzolná a választókerületek határait is. Bár „nem” szavazatot a több mint ötmillió voksolóból csak 2,6 százalék adott le, Koszovó ellenállt, bojkottálta a népszavazást. Az 1,8 millió lakosú, 90 százalékban albán nemzetiségű autonóm terület parlamentjének többsége ezután kimondta, hogy Jugoszlávia hat köztársaságával hasonló önállóságot vindikál magának. E határozatot az épület lépcsőin hozták meg, a parlament homlokzata előtt, mivel a Belgrád- ból idevezényelt szövetségi rendfenntartó erők nem engedték a képviselőket bemenni a törvényhozásba. A belgrádi válasz a kihívásra nem sokáig késett. A szerb parlament feloszlatta a koszovói tartományi törvényhozást, s rendőri erőket vezényelt az ottani televízióhoz, rádióhoz és az újságokhoz. A pristinai rádió és televízió ezek után megszüntette adását. Pristinában, a tartományi fővárosban, egyelőre minden csendes. De, tekintve, hogy az autonómia elleni korábbi szerb fellépéseket eddig mindig zavargások követték Koszovóban, megfigyelők szerint csak idő kérdése, hogy ezekre most is sor kerüljön... Árkus István Tiranai menekülthullám Szavatolt sértetlenség Magyarország tiranai külképviseletén immár 37 albán állainpolgár keresett menedéket. Az óráról órára változó, zavaros helyzetet jól jellemzi, hogy három gyermeket szülei időközben hazavittek, a nagykövetségen tartózkodók száma pénteken délelőttre így „apadt” le 37-re. A legfrissebb fejleményekről péntek délben Szokai Imre kül- ügyminisztériumi ■ helyettes államtitkár tájékoztatta az újságírókat a Külügyminisztérium átszervezése alkalmából tartott sajtókonferencián. Szokai elmondta, hogy az egyre dagadó tiranai menekülőhullámra az ott dolgozó diplomáciai képviseletek közösen keresik a megoldást, annál is inkább, mivel csaknem valamennyi nagykövetségre jutott a boldogulásukat külföldön remélő menekülőkből. Magyarország abból indul ki, hogy az albán kormánynak — nemzetközi szerződések alapján — biztosítania kell a külképviseletek zavartalan működéséhez szükséges feltételeket. A másik rendezőelv, hogy csak olyan megoldás fogadható el, amely szavatolja a menedéket keresők sértetlenségét. Ezziel együtt a helyettes államtitkár reményét fejezte ki, .hogy a Tiranában kialakult feszültség nem zavarja meg Albánia közeledésének folyamatát az európai együttműködéshez. A csapatkivonást ellenzik A Kreml Eduard Sevardnadze szerint „nincs különösebb nézeteltérés” a szovjet külügyminisztérium és a védelmi minisztérium, a hadsereg vezetése között. Nem titkolta azonban, hogy a katonák egy része ellenzi a szovjet csapatkivonásokat. A szovjet külügyminiszter az Interfax nevű moszkvai rádiós hírszolgálátnak adott nyilatkozatában utasította vissza azokat a vádakat, amelyek szerint a szovjet külpolitikai sikerek abból származnak, hogy Moszkva „mindent megad” nyugati tárgyalópartnereinek. Sevardnadze a kongresszuson is elhangzott vádaK kapcsán kijelentette: az ilyen vélekedések hozzá nem értésből és tájékozatlanság ool erednek. Az NDK-beli csapatkivonás kapcsán nyíltan elismerte, hogy a katonai vezetők egy része ezt ellenzi. Szavai szerint a Kreml jelentős hibát követett el azzal, hogy nem biztosította időben a kivonás szovjetunióbeli feltételeit, így például a visszatérő tiszti állomány normális életéhez szükséges lakásokat, egészségügyi és oktatási intézményeket. Arra a kérdésre, hogy nem zavarja-e a szovjet külpolitikát a „tudatos vagy nem tudatos katonai ellenzék”, kifejtette: nincs semmi különösebb probléma a védelmi minisztériummal, illetve a fegyveres erők vezérkarával, a katonai szakértőkkel kialakított kapcsolatokban. A külügyminisztérium velük együtt alakítja ki álláspontját a tárgyalásokra, s ennek során természetesen előfordulnak viták, de ez normális jelenség — mondotta Sevardnadze. Lengyel kormányátalakítás Nem parasztellenes Lemondott a lengyel kormány öt minisztere. Mint Tadeusz Mazowiecki miniszterelnök pénteken a szej naben tartott beszédében közölte, felmentését kérte Czeslaw Janicki mezőgazdasági, Czeslaw Kiszczak belügy-, Florian Siwicki nemzetvédelmi, Marek Kucharski postaügyekért felelős tárca nélküli és Ulánbátor lépést vált ? Felkérés a részvételre Diplomáciai források szerint James Baker amerikai külügyminiszter a július 29-i mongol választásokat követően — amennyiben- azok. -&U— mán zajlanak — nem hivatalos céllal Mongóliába látogat. Ugyanakkor á mongol vezetés felszólította az ellenzéki pártokat, ne bojkottálják az ország első szabad választását. Ennek kapósán az államfő engedményeket is kilátásba helyezett — jelentette a mongol televízió. Látogatásával Baker lenne az eddigi legmagasabb rangú amerikai diplomata, aki felkeresi Mongóliát. Útja megfigyelők szerint Ulánbátor és a nyugati világ erősödő kapcsolatait jelzi. Az ellenzékkel való alkuSegély Moszkvának Esély a reformnak A Szovjetunió segélyezését sürgette pénteken a nyugatnémet gazdasági miniszter, mert enélkül szerinte nincs esélye a szovjet reformnak. Helmut Haussmann elsősorban az Egyesült Államoknak és Japánnak címezte felhívását, ám a hétvégi houstoni hetes tőkés csúcs többi résztvevőjének is. Szerinte nem lesz elegendő a támogatásról csak általánosságban szóló nyilatkozat, és emlékeztetett az NSZK kötelezettségvállalására 5 millió márka hitel nyújtásáról Moszkva részére. A nyugatnémet miniszter szerint a hosszabb távú támogatás lenne igazán fontos, s „célzottan” az élelmiszeriparnak, a könnyűiparnak, illetve a szállítás és a képzés számára. TEXASI ROB Eçy nagy erejű robbanás 1* ember halálát okozta péntekre virradóra egy texasi vegyi üzemben. Az eddig ismeretlen okból bekövetkezett robbanás a kőolajszármazékokat feldolgozó Atlantic Richfield CO nevű cég telepén, szennyvíztisztítónál történt. A Houston közelében található üzemben a szemtanúk szerint a robbanás után 50-60 méter magasra csaptak a lángok. A tűzoltók több mint háromórás küzdelem eredményeként tudták megfékezni a lángokat, amelyek súlyos anyagi kárt okoztak. A hatóságok megkezdték a robbanás okának kivizsgálását, de egyelőre nem jutottak semmilyen eredményre, mert a robbanás körzetében levők valamennyien meghaltak. dozás újabb állomásaként a mongol televízió közvetítette azt a vitát, amelyet Punszal- mágin Ocsirbat államfő foly- latolt négy ellenzéki csoport képviselőivel. Ocsirbat kérte az ellenzékieket, hogy az ország jó ‘külka$cSolatamak és reménybeli segélyezésének érdekében vegyenek részt a választásokon. Ugyanakkor egyetértett az ellenzéknek azokkal az állításaival, hogy az új választási törvényt egyes tartományokban megszegték, valamint azzal, hogy a kommunista és az ellenzéki jelöltek a választási kampány során nem egyenlő elbírálásban részesülnek. Az ellenzékiek által kifogásolt két sarkalatos kérdés kapcsán — amelyek miatt egyébként a bojkott- felhívás megszületett — az elnök a következő ígéretet tette: az állam 400 ezer tug- rikkal fogja támogatni a Mongol Demokrata Pártot (MDP), vagyis a legnagyobb ellenzéki tömörülést, míg a kommunista párt — az elnök szerint — összesen 500 ezer tugrikot kap. Franciszek Adam Wieladek közlekedési és hajózási miniszter. A kormány tagjainak eddigi munkáját méltatva a miniszterelnök rámutatott, hogy a lengyel demokrácia építése új szakaszába érkezett, és ez teszi szükségessé a személyi változásokat, amelyek ki fognak terjedni az államapparátus alsóbb szintjeire is. A szejm jóváhagyására vár az új miniszterek kinevezése. Amennyiben ez megtörténik, Artur Balazs lesz a mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter, Piotr Kolodziejczyk a nemzetvédelmi, Krzysztof Kozlowski a belügyminiszter. A közlekedési tárcát Edward Waligorski kapja, a posta élére a rfiítitsytefélifö'k1 később tesz javaslatot. A miniszterelnök élesen elítélte azokat, akik f&lelőtlén ígéretekkel veszélyeztetik a még törékeny eredményeket, destabilizálódással fenyegetve az országot és az átmenet békés jellegét. Mazowiecki elutasította azt a vádat, hogy kormánya parasztellenes. Mint mondotta, tisztában van a kormány a mezőgazdaság súlyos helyzetével, és kész interveniálni a jól működő gazdaságok megsegítése érdekében, de a piac a gazdaságtalanul termelt árut nem fogja megfizetni. — Már történtek intézkedések a különösen nehéz helyzetbe került tejtermelés megsegítésére, és mindent megtesznek, hogy az aratás után fennakadás nélkül menjen végbe az új termés felvásárlása, de a parasztságnak tudomásul kell vennie, hogy nem az egyedüli támogatásra szoruló társadalmi csoport az országban. Külföldi események egy mondatban it Gorbacsov főtitkárrá választása, illetve a főtitkári és az államfői funkció együttes gyakorlása mellett foglalt állást pénteki sajtóértekezletén Ivan Polozkov, az oroszországi kommunista párt'konzervatívnak tartott első embere. A A lengyel parlament felsőháza tegnap határozatban ítélte el az emberi jogok albániai megsértését. A Manfred Wörner, a NATO főtitkára a szovjet kormány meghívásának eleget téve július 14-én hivatalos látogatásra Moszkvába utazik. A Az amerikai kormányzat fontolgatja, hogy a hatalmas költségvetési deficit apasztásá- ra a Wall Street Journal információja szerint megadóztatná a tőzsdei üzletkötéseket. A Dick Cheney amerikai védelmi miniszter tegnap Görögországba, a Kréta szigetén lévő Iraklion- ba érkezett, hogy meglátogassa a szigeten létesített amerikai katonai bázisokat. A Az NDK népi kamarájának ülését egyszerre három fenyegetés zavarta meg pénteken délelőtt, amikor a telefonálók azt tudatták, hogy bombát helyeztek el az épületben. A A londoni NATO-csúcs eredményei Mihail Gorbacsov helyzetének megerősödését is jelentik a szovjet hadsereg konzervátív vezetőivel szemben — mondotta sajtótájékoztatóján tegnap a szovjet külügyi szóvivő. A Az NSZK tiranai nagykövetségére menekültek száma ezernél több — jelentette be pénteki sajtóértekezletén Hanns Schumacher, a bonni külügyminisztérium szóvivője. A Marcus Wolf, a volt keletnémet biztonsági minisztérium, a Stasi felderítési osztályának vezetője cáfolta nyilatkozatában, hogy a hírszerző szolgálat kapcsolatban állt a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű nyugatnémet terrorszervezettel. A A szófiai televízióban péntek este felolvasták Petar Mladenov rövid nyilatkozatát, amelyben a köz- társasági elnök — tekintettel az országban egyre növekvő feszültségre és távozásának követelésére — benyújtotta lemondását a jövő kedden összeülő nagy nemzetgyűlésnek.
