Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-07 / 158. szám

2 &ÙAan 1990. JÚLIUS T, SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI Látványosan k NATO-ajánlat a VSZ-nek a hidegháború végleges „eltemetésére" Még mindig többesélyes a játszma az SZKP XXVIII. kongresszusán Be/grád kemény választ adott a koszovóiak kihívására Általános PILLANATKÉP A híres londoni Lancaster House-ban, amely oly sok fon­tos nemzetközi egyezmény aláírásának színhelye volt, tartották csütörtökön és pén­teken az Észak-atlanti Szerző­dés Szervezetének (NATO) csúcsértekezletét. A válasz­tást minden bizonnyal szimbo­likusnak is szánták. Hiszen az előre, hírveréssel közzétett program szerint a NATO 16 tagállamának legmagasabb szintű vezetői azért ültek ösz- sze, hogy áttekintsék, milyen változtatásokra van szüksége a 41 éve létrehozott szerveze­tüknek, hogy megfeleljen az európai helyzetben bekövetke­zett gyökeres változásoknak. Abban, a csúcstalálkozót megelőzően az állam- és kor­mányfők egyetértettek, hogy a hidegháború tulajdonképpen már véget ért, a Nyugatnak nem kell komolyan attól tar­tania, hogy a Varsói Szerződés országaiból váratlan támadás éri. Így régóta megkérdőjele­ződött az a doktrína, hogy a NATO-nak, egy hagyományos fegyverzettel indított támadás­ra, atomcsapással kell' vála­szolnia, s ezért nukleáris tü­zérséget kell állomásoztatnia állandó harckészültségben a két katonai tömb határvidé­kein, és atomfegyverekkel fel­szerelt repülőgépeit 24 órás szolgálatban kell cirkáltatnia. „Rugalmas reagálásnak” ne­vezték ezt a feltételezett had­viselési módot, s csak az volt a kérdéses, hogy egy hagyo­mányos fegyverzettel megindí­tott VSZ-támadásra milyen mértékű atommegtorlást alkal­mazzanak. Az NDK ma már a német gazdasági, valuta- és szociális unió része, sőt december 2- ikán az össznémet választások megtartása után egyesül a mai NSZK-val, s minden elő­jel szerint az egységes Német­ország a NATO-hoz tartozik majd. Lengyelországban, Cseh­szlovákiában és Magyarorszá­gon a szabadpiaci gazdálkodós és a politikai pluralizmus alapján kormányzó erők olyan körülményeket teremtettek, hogy területükről nem kell tartani bármiféle „támadás­tól”. Bécsben a fegyverzet- és haderőcsökkentési tárgyalások a pozitív végkifejlet felé köze­lednek. Ami pedig a szovjet fegyveres erőket illeti, folya­matban vannak intézkedések kivonásukra a térségből és fo­kozatosan eltávolítják onnan rövid hatótávolságú rakéta­nukleáris eszközeiket is. múltbeli ellenségeskedésre, és a jövőben a két szövetség kö­zötti együttműködésre helye­zik a hangsúlyt —, meghívták Gorbacsovot és a VSZ más vezetőit, hogy vegyenek részt a NATO legközelebbi legma­gasabb szintű értekezletén. Felvetődött az is, hogy meg nem támadási nyilatkozatokat tegyenek. Így kívánják — mint hangsúlyozták — végleg eltemetni a hidegháborús idő­szakot. Ami pedig a jövendő egységes Németország NATO- tagsága iránti szovjet aggályo­kat illeti, egyetértettek azzal a Kohl kancellár által kifejtett véleménnyel, hogy készek kor­látozni az egyesített német haderő létszámát. Ennek mér­tékét azonban nem határozták meg, hanem a 35-ök novem­beri csúcskonferenciájára bíz­ták ennek eldöntését. Ez az új összeurópai biztonsági rend­szert kidolgozó tanácskozás, amúgy is arra volna hivatott, hogy szentesítse a két katonai szövetség között Bécsben lét­rejött haderő- és fegyverzet- csökkentési megegyezéseket. Mint az várható is volt, az Európai Közösség által szor­galmazott nagyszabású 15—20 milliárd dolláros Szovjetunió­nak nyújtandó hitel ügyében egyelőre nem jött létre konk­rét megállapodás. Jövő héten Houstonban összeül a hét, ipa­rilag legfejlettebb ország évi szokásos állam-, illetve kor­mányfői értekezlete, s a prob­léma e megbeszélés elé kerül­het. Washington azonban vál- Jozaílanul ki akarja rekeszteni a Szovjetuniót a kelet-európai országoknak nyújtandó pénz­ügyi segítségből. Mint Bush fogalmazott, a piacgazdaság felé Moszkvában még nem tették meg a szükséges lépése­ket, s így „feneketlen zsákba kerülnének a dollármilliár- dok.” támadásban A TÁBORNOKOK MEGHÍVÁS A LEGKÖZELEBBI CSÚCSRA Ilyen helyzetben érthető módon rendkívül erőteljes a nyomás a NATO-ra, hogy vizsgálja felül azt az elvet, hogy egy hagyományos fegy­verekkel kirobbant konfliktus esetén változatlanul elsőnek alkalmaz atomfegyvert. Bush elnök ezért azzal érkezett Lon­donba, hogy az Atlanti Szö­vetség a jövőben csak „végső esetben’’ használja nukleáris arzenálját, csakis akkor, ha másként nem sikerül megállí­tani az „ellenséges előnyomu­lást”. Anglia és Franciaország kormánykörei ezt jó ideig vi­tatták, s nagyobb bizalmatlan­ságot tanúsítottak a változások mértéke és tartóssága iránt. De végül is beleegyeztek ab­ba, hogy ha a bécsi haderő- csökkentési tárgyaláson a je­lenlegi áttörés folytatódik, el­távolíthatják az amerikai tü­zérség nukleáris robbanófejeit is a kontinensről, ahogyan Bush elnök javasolta. Megegyezés született a NA- TO-csúcsqn más kérdésekben is. Látványos gesztusként — amellyel ki akarták fejezni, hogy pontot kívánnak tenni a „Szovjetunió külpolitikai ku­darcok egész sorát volt kény­telen elszenvedni.” Ide sorol­ták — úgymond — „Kelet- Európa elvesztését”, és azt, hogy a Szovjetuniónak meg­szűnőben van szuperhatalmi helyzete. Ezt rendkívül élesen Mikulin tábornok, a déli had­seregcsoport politikai főcso­portfőnöke fogalmazta meg. Egyszerűen illúziónak nevezte az enyhülést. Kétségbe vonta az európai ház megteremtésé­nek lehetőségét, és azt állítot­ta, hogy e „praktikák” lénye­ge az, hogy a Szovjetunió egy­oldalú engedményekre kény­szerül, s kiszorul az európai kontinensről. Mikulin kiroha­násai a mai szovjet diplomá­cia ellen szinte visszhangoz­ták Makasov hét eleji nagy port felvert támadását a szov­jet külpolitika ellen. Nyugati hírmagyarázók rámutatnak, hogy a konzervatív politiku­sok és egyes magas rangú ka­tonatisztek között egyfajta ér­dekszövetség kibontakozása tapasztalható. Attól tartanak, hogy ezek az erők színleg Gor­bacsov mögé felsorakozva, az egység fenntartására hivatkoz­va, döntően befolyásolják majd a vezető szervek megvá­lasztását. Így olyan vezetőség kerül az állampárt élére, amely gátolhatja a pártfőtit­kár, államelnök tevékenységét az átalakítás kibontakoztatá­sában. PRISTINÄBAN MINDEN CSENDES... Az SZKP XXVIII. kong­resszusa még átnyúlik a jövő hétbe is. A szovjet állampárt legmagasabb fórumán — mint várható is volt — összecsap­tak a konzervatív és radikális elemek. Mindkét csoportosulás hangadói éles, kritikus sza­vakkal illették a peresztrojka 1985 óta követett politikáját, és ostorozták a katasztrofális közellátási helyzetet, a gazda­ság mind súlyosabbá váló vál­ságát. De — mint az Indepen­dent című angol lap helyszíni tudósítója találóan megjegyez­te — semmi jobbat nem tudtak az átalakítás eddig követett politikája helyett ajánlani, s képtelenek voltak olyan kiutat javasolni, amely meggyőző lenne az elégedetlen szovjet polgárok számára. Ezek után nem meglepő, hogy a piacgazdaságot és a magántulajdon minden formá­ját oly hevesen ellenző Liga- csov is, akit a konzervatívok vezetőjének tartanak, amellett kardoskodott, hogy Gorbacsov tartsa meg változatlanul az SZKP főtitkári tisztségét. Ugyancsak emellett foglalt ál­lást a radikális csoportosulás több képviselője, már akinek sikerült szót kapnia a kong­resszuson. Gorbacsov egyéb­ként kifejtette, hogy ha nem sikerül áttörést elérni a gaz­daság és a közellátás megja­vításában az elkövetkező két esztendőben, az egész vezetés­nek le kell mondania. Figyel­meztetett egyébként arra is, hogy immár az SZKP-nek nincs monopolhelyzete a Szov­jetunió politikájának kialakí­tásában, s figyelembe kell ven­ni a realitásokat. Nyugati megfigyelők aggo­dalommal figyeltek fel azokra a felszólalásokra, amelyek a peresztrojkát próbálták meg „bűnbakká” megtenni, azért, hogy legalábbis szerintük, a Amikor múlt vasárnap nép­szavazást tartottak Szerbiában, világos volt, hogy elsősorban a koszovói szeparatista törek­vések ellen akarnak tömegtá­mogatást kapni. A kérdés ugyanis, amelyre a választók­nak voksolniuk kellett, úgy hangzott, hogy mi történjen: előbb fogadják-e el a köztár­saság alkotmányát, s csak utá­na tartsák meg a többpárti szavazást. Az új alaptörvény megszüntetné ugyanis Koszovó autonómiáját, s átrajzolná a választókerületek határait is. Bár „nem” szavazatot a több mint ötmillió voksolóból csak 2,6 százalék adott le, Koszovó ellenállt, bojkottálta a nép­szavazást. Az 1,8 millió lakosú, 90 százalékban albán nemzeti­ségű autonóm terület parla­mentjének többsége ezután ki­mondta, hogy Jugoszlávia hat köztársaságával hasonló önál­lóságot vindikál magának. E határozatot az épület lépcsőin hozták meg, a parlament hom­lokzata előtt, mivel a Belgrád- ból idevezényelt szövetségi rendfenntartó erők nem en­gedték a képviselőket bemen­ni a törvényhozásba. A belgrádi válasz a kihívás­ra nem sokáig késett. A szerb parlament feloszlatta a koszo­vói tartományi törvényhozást, s rendőri erőket vezényelt az ottani televízióhoz, rádióhoz és az újságokhoz. A pristinai rá­dió és televízió ezek után meg­szüntette adását. Pristinában, a tartományi fővárosban, egyelőre minden csendes. De, tekintve, hogy az autonómia elleni korábbi szerb fellépéseket eddig mindig za­vargások követték Koszovó­ban, megfigyelők szerint csak idő kérdése, hogy ezekre most is sor kerüljön... Árkus István Tiranai menekülthullám Szavatolt sértetlenség Magyarország tiranai kül­képviseletén immár 37 albán állainpolgár keresett menedé­ket. Az óráról órára változó, zavaros helyzetet jól jellem­zi, hogy három gyermeket szülei időközben hazavittek, a nagykövetségen tartózkodók száma pénteken délelőttre így „apadt” le 37-re. A leg­frissebb fejleményekről pén­tek délben Szokai Imre kül- ügyminisztériumi ■ helyettes államtitkár tájékoztatta az újságírókat a Külügyminisz­térium átszervezése alkalmá­ból tartott sajtókonferencián. Szokai elmondta, hogy az egyre dagadó tiranai mene­külőhullámra az ott dolgozó diplomáciai képviseletek kö­zösen keresik a megoldást, annál is inkább, mivel csak­nem valamennyi nagykövet­ségre jutott a boldogulásukat külföldön remélő menekülők­ből. Magyarország abból in­dul ki, hogy az albán kor­mánynak — nemzetközi szer­ződések alapján — biztosíta­nia kell a külképviseletek za­vartalan működéséhez szüksé­ges feltételeket. A másik rendezőelv, hogy csak olyan megoldás fogadható el, amely szavatolja a menedéket kere­sők sértetlenségét. Ezziel együtt a helyettes államtitkár re­ményét fejezte ki, .hogy a Tiranában kialakult feszült­ség nem zavarja meg Albá­nia közeledésének folyama­tát az európai együttműkö­déshez. A csapatkivonást ellenzik A Kreml Eduard Sevardnadze szerint „nincs különösebb nézetelté­rés” a szovjet külügyminisz­térium és a védelmi minisz­térium, a hadsereg vezetése között. Nem titkolta azonban, hogy a katonák egy része el­lenzi a szovjet csapatkivoná­sokat. A szovjet külügyminiszter az Interfax nevű moszkvai rádiós hírszolgálátnak adott nyilatkozatában utasította vissza azokat a vádakat, ame­lyek szerint a szovjet külpoli­tikai sikerek abból származ­nak, hogy Moszkva „mindent megad” nyugati tárgyalópart­nereinek. Sevardnadze a kong­resszuson is elhangzott vádaK kapcsán kijelentette: az ilyen vélekedések hozzá nem értés­ből és tájékozatlanság ool erednek. Az NDK-beli csapatkivonás kapcsán nyíltan elismerte, hogy a katonai vezetők egy ré­sze ezt ellenzi. Szavai szerint a Kreml jelentős hibát köve­tett el azzal, hogy nem bizto­sította időben a kivonás szov­jetunióbeli feltételeit, így pél­dául a visszatérő tiszti állo­mány normális életéhez szük­séges lakásokat, egészségügyi és oktatási intézményeket. Arra a kérdésre, hogy nem zavarja-e a szovjet külpoliti­kát a „tudatos vagy nem tu­datos katonai ellenzék”, ki­fejtette: nincs semmi különö­sebb probléma a védelmi mi­nisztériummal, illetve a fegy­veres erők vezérkarával, a ka­tonai szakértőkkel kialakított kapcsolatokban. A külügymi­nisztérium velük együtt ala­kítja ki álláspontját a tárgya­lásokra, s ennek során termé­szetesen előfordulnak viták, de ez normális jelenség — mondotta Sevardnadze. Lengyel kormányátalakítás Nem parasztellenes Lemondott a lengyel kor­mány öt minisztere. Mint Tadeusz Mazowiecki minisz­terelnök pénteken a szej na­ben tartott beszédében közöl­te, felmentését kérte Czeslaw Janicki mezőgazdasági, Czes­law Kiszczak belügy-, Flo­rian Siwicki nemzetvédelmi, Marek Kucharski postaügye­kért felelős tárca nélküli és Ulánbátor lépést vált ? Felkérés a részvételre Diplomáciai források sze­rint James Baker amerikai külügyminiszter a július 29-i mongol választásokat köve­tően — amennyiben- azok. -&U— mán zajlanak — nem hivatalos céllal Mongóliába látogat. Ugyanakkor á mongol veze­tés felszólította az ellenzéki pártokat, ne bojkottálják az ország első szabad választá­sát. Ennek kapósán az állam­fő engedményeket is kilátás­ba helyezett — jelentette a mongol televízió. Látogatásával Baker lenne az eddigi legmagasabb rangú amerikai diplomata, aki fel­keresi Mongóliát. Útja meg­figyelők szerint Ulánbátor és a nyugati világ erősödő kap­csolatait jelzi. Az ellenzékkel való alku­Segély Moszkvának Esély a reformnak A Szovjetunió segélyezését sürgette pénteken a nyugat­német gazdasági miniszter, mert enélkül szerinte nincs esélye a szovjet reformnak. Helmut Haussmann elsősor­ban az Egyesült Államoknak és Japánnak címezte felhívá­sát, ám a hétvégi houstoni he­tes tőkés csúcs többi résztve­vőjének is. Szerinte nem lesz elegendő a támogatásról csak általánosságban szóló nyilat­kozat, és emlékeztetett az NSZK kötelezettségvállalására 5 millió márka hitel nyújtásá­ról Moszkva részére. A nyugatnémet miniszter szerint a hosszabb távú támo­gatás lenne igazán fontos, s „célzottan” az élelmiszeripar­nak, a könnyűiparnak, illetve a szállítás és a képzés szá­mára. TEXASI ROB Eçy nagy erejű robbanás 1* ember halálát okozta péntekre virradóra egy texasi vegyi üzemben. Az eddig ismeretlen okból bekövetkezett robbanás a kőolajszármazékokat feldol­gozó Atlantic Richfield CO ne­vű cég telepén, szennyvíztisztí­tónál történt. A Houston köze­lében található üzemben a szemtanúk szerint a robbanás után 50-60 méter magasra csap­tak a lángok. A tűzoltók több mint háromórás küzdelem ered­ményeként tudták megfékezni a lángokat, amelyek súlyos anyagi kárt okoztak. A hatóságok megkezdték a robbanás okának kivizsgálását, de egyelőre nem jutottak sem­milyen eredményre, mert a robbanás körzetében levők va­lamennyien meghaltak. dozás újabb állomásaként a mongol televízió közvetítette azt a vitát, amelyet Punszal- mágin Ocsirbat államfő foly- latolt négy ellenzéki csoport képviselőivel. Ocsirbat kérte az ellenzékieket, hogy az or­szág jó ‘külka$cSolatamak és reménybeli segélyezésének ér­dekében vegyenek részt a vá­lasztásokon. Ugyanakkor egyetértett az ellenzéknek azokkal az állí­tásaival, hogy az új válasz­tási törvényt egyes tartomá­nyokban megszegték, vala­mint azzal, hogy a kommu­nista és az ellenzéki jelöltek a választási kampány során nem egyenlő elbírálásban ré­szesülnek. Az ellenzékiek ál­tal kifogásolt két sarkalatos kérdés kapcsán — amelyek miatt egyébként a bojkott- felhívás megszületett — az elnök a következő ígéretet tette: az állam 400 ezer tug- rikkal fogja támogatni a Mon­gol Demokrata Pártot (MDP), vagyis a legnagyobb ellenzé­ki tömörülést, míg a kommu­nista párt — az elnök szerint — összesen 500 ezer tugrikot kap. Franciszek Adam Wieladek közlekedési és hajózási mi­niszter. A kormány tagjainak eddi­gi munkáját méltatva a mi­niszterelnök rámutatott, hogy a lengyel demokrácia építése új szakaszába érkezett, és ez teszi szükségessé a személyi változásokat, amelyek ki fog­nak terjedni az államappa­rátus alsóbb szintjeire is. A szejm jóváhagyására vár az új miniszterek kinevezése. Amennyiben ez megtörténik, Artur Balazs lesz a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari mi­niszter, Piotr Kolodziejczyk a nemzetvédelmi, Krzysztof Kozlowski a belügyminiszter. A közlekedési tárcát Edward Waligorski kapja, a posta élé­re a rfiítitsytefélifö'k1 később tesz javaslatot. A miniszterelnök élesen el­ítélte azokat, akik f&lelőtlén ígéretekkel veszélyeztetik a még törékeny eredményeket, destabilizálódással fenyegetve az országot és az átmenet bé­kés jellegét. Mazowiecki elutasította azt a vádat, hogy kormánya pa­rasztellenes. Mint mondotta, tisztában van a kormány a mezőgazdaság súlyos helyzeté­vel, és kész interveniálni a jól működő gazdaságok meg­segítése érdekében, de a piac a gazdaságtalanul termelt árut nem fogja megfizetni. — Már történtek intézkedések a különösen nehéz helyzetbe került tejtermelés megsegíté­sére, és mindent megtesznek, hogy az aratás után fennaka­dás nélkül menjen végbe az új termés felvásárlása, de a parasztságnak tudomásul kell vennie, hogy nem az egyedü­li támogatásra szoruló társa­dalmi csoport az országban. Külföldi események egy mondatban it Gorbacsov főtitkárrá választása, illetve a főtitkári és az állam­fői funkció együttes gyakorlása mellett foglalt állást pénteki sajtóértekezletén Ivan Polozkov, az oroszországi kommunista párt'konzervatívnak tartott első embere. A A lengyel parla­ment felsőháza tegnap határozatban ítélte el az emberi jogok albániai megsértését. A Manfred Wörner, a NATO főtitkára a szovjet kormány meghívásának eleget téve július 14-én hiva­talos látogatásra Moszkvába utazik. A Az amerikai kormány­zat fontolgatja, hogy a hatalmas költségvetési deficit apasztásá- ra a Wall Street Journal információja szerint megadóztatná a tőzsdei üzletkötéseket. A Dick Cheney amerikai védelmi mi­niszter tegnap Görögországba, a Kréta szigetén lévő Iraklion- ba érkezett, hogy meglátogassa a szigeten létesített amerikai katonai bázisokat. A Az NDK népi kamarájának ülését egy­szerre három fenyegetés zavarta meg pénteken délelőtt, ami­kor a telefonálók azt tudatták, hogy bombát helyeztek el az épületben. A A londoni NATO-csúcs eredményei Mihail Gor­bacsov helyzetének megerősödését is jelentik a szovjet hadse­reg konzervátív vezetőivel szemben — mondotta sajtótájékoz­tatóján tegnap a szovjet külügyi szóvivő. A Az NSZK tiranai nagykövetségére menekültek száma ezernél több — jelentette be pénteki sajtóértekezletén Hanns Schumacher, a bonni kül­ügyminisztérium szóvivője. A Marcus Wolf, a volt keletnémet biztonsági minisztérium, a Stasi felderítési osztályának vezető­je cáfolta nyilatkozatában, hogy a hírszerző szolgálat kapcso­latban állt a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű nyugatnémet terrorszervezettel. A A szófiai televízióban péntek este felol­vasták Petar Mladenov rövid nyilatkozatát, amelyben a köz- társasági elnök — tekintettel az országban egyre növekvő fe­szültségre és távozásának követelésére — benyújtotta lemon­dását a jövő kedden összeülő nagy nemzetgyűlésnek.

Next

/
Thumbnails
Contents