Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-05 / 156. szám
4 1990. JÜLIUS 5., CSÜTÖRTÖK ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA HOZZÁSZÓLÁS ÉS ELLENVÉLEMÉNY iíz önkormányzati törvénytervezetről Lapunk 1990. június 7-i, 14-í és 21-i számaiban közölte dr. Erdélyi László cikksorozatát. A Pest Megyei Tanács szervezési és jogi osztályának megbízott vezetője az önkormányzati törvénytervezetről írt. Ehhez a témához kíván hozzászólni — több pontban ellenvéleményét hangsúlyozva — dr. Fogarasi Júzsef, az Államigazgatási Főiskola adjunktusa. Sokat hangoztatott tétel, hogy valós demokrácia nem képzelhető el alulról építkező, erős és stabil önkormányzatok 'nélkül. Az önkormányzat, azonban nem egyenlő az ön- kormányzati törvénnyel, hanem ténylegesen működő kapcsolatok rendszere is. A jelenlegi jogalkotás ez utóbbi összefüggésre — úgy tűnik — kevésbé van tekintettel. Nem teszi lehetővé, hogy a helyi iközvélemény ténylegesen is beleszólhasson e folyamatba. Ezt az egyoldalúságot tükrözi egy-egy törvényNémet vendégek Negyventagú, polgármesterekből és közigazgatási szakemberekből álló delegáció látogatott július 3-án, kedden a megyeházára. A vendégek a németországi Baden-Württem- bergböl érkeztek, amely az NSZK leggazdagabb szövetségi tartománya. Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke tájékoztatást adott a magyar rendszerváltás helyi problémáiról, hangsúlyozza, hogy Németország segítsége milyen so,kát jelent számunkra. A német vendégek viszont köszönetét mondtak a magyaroknak azért, hogy az ország külpolitikája lehetővé tette Németország újraegyesítését. Ígéretet tettek arra is, hogy külpolitikai és gazdasági téren minden támogatást megadnák a magyar átalakuláshoz. nek — például a közszolgálatról, a tulajdonreformról, az államháztartásról — az önkormányzati csomagból való kivétele és külön tárgyalása. Ezt mutatja az is, hogy egyes törvényjavaslatok szövegét későn hozták nyilvánosságira, valamint az, hogy az ország- gyűlési tárgyalásra előkészített javaslatból eltűntek a törvénytervezetekben még fellelhető alternatívák. A megyét illetően sem any- nyira egységes akár a szakmai, akár a laikus közvélemény, mint ahogyan azt dr. Erdélyi László látja. A „kell-e a megye” kérdése vitatott. Megegyezés csak abban van, hogy ha lesz megye, az nem rendelkezhet újraelosztó szereppel, valamint közte és a települések önkormányzatai között nem jöhet létre hie- rachikus viszony. Ügy tűnik, hogy az egyes önkormányzatok tényleges egyenlősége helyett csak azok egyenjogúságát biztosíthatja a jogszabály. Néhol még ez a szándék sem valósul meg teljesen — például az önkormányzati testület jogalkotói szerepe esetében. A törvényjavaslat jelenlegi megoldása nem megnyugtató. Tisztázni kell az egyes önkormányzatok által alkotott rendeletek egymáshoz való viszonyát. Újszerű, de hiányos az ön- kormányzati képviselők jogállásával és felelősségével kapcsolatos szabályozás. A hiányosság abból fakad, hogy nincs egyértelműen meghatározva a képviselői felelősség, s hiányzik a törvényjavaslatból a legfontosabb kötelezettségek felsorolása is. Az sem tisztázott, vajon meddig működhet változatlan ösz- szetételben az a testület, amelynek tevékenysége nem ütközik ugyan az alkotmányba, de gazdálkodásával a csőd szélére juttatja (esetleg juttatta) a település lakosságát. Megfontolandó lenne egy, a bizalmatlansági indítványhoz hasonló jogintézmény beépítése a törvényjavaslatba, amely megfelelő kontrollt vagy védelmet adna a lakosságnak az említett helyzetben. A javaslat szerint az ön- kormányzás kétféle — közvetlen és közvetett — módon valósul meg. A közvetett formát a képviselőtestület jelenti. Ez a szerv kisebb létszámánál fogva alkalmasnak tűnik új szerepkörének ellátására. Ezzel ellentétben á-ll viszont az, hogy nem kötelező négy alkalomnál többször ülésezni. Ez erősíteni fogja a testület szándékát, hogy egyes hatásköreinek gyakorlását különböző szerveire vagy polgármesterére ruházza át. A megyében erre további bátorítást ad az átfogó feladatkörű választmány létrehozásának lehetősége. Ez utóbbi intézmény vészesen emlé- Moeztet a sokat szidott végrehajtó bizottságra. Megfontolandó a föispáni elnevezés korábbitól eltérő tartalommal történő bevezetése is. Ez a szakemberek körében jelentős nézeteltéréseket okoz. Ugyancsak vita tárgyát képezi a javaslatban rögzítetett föispáni törvényességi ellenőrzési jogkör. Nevezetesen: miben különbözik ez az intézmény a jelenlegi megyei, fővárosi végrehajtó bizottsági törvényességi jelügyeleti jogról? A törvényességi ellenőrzés fogalmi és tartalmi körének meghatározása, illetve az egyes jogosítványok konkrét megnevezése a törvényalkotó feladataihoz tartozik. Dr. Fogarasi József Piiisszentiászlón Költözik a tanács Teherautókra rakják a bútorokat, ám csak ideiglenesen költözik a tanács Pilisszent- lászlón. A nyári meleget és az ügyfélforgalom csökkenését kihasználva az ötévenként esedékes karbantartási munkákra kerül sor az épületben Megalakult a megyei vagyonellenőrző bizottság Azülés nyilvános Éppen egy hónapja fogadta el az Országgyűlés a vagyon- ellenőrző bizottságok létrehozásáról szóló törvényt. Június 4-én döntött a Parlament arról, hogy minden megyében kormánybizottságokat kell alakítani, melyeknek alapvető feladata a leendő önkormányzatok tulajdonának védelme és a mezőgazdasági szövetkezeti földforgalom állami ellenőrzése. A törvény értelmében az állami ingatlanok tulajdonjogának vagy kezelői jogának, illetve a szövetkezeti földek tulajdonjogának a megváltoztatásához szükséges vagyonellenőrző bizottság engedélye! A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a bizottságnak hét szakértőből kell állnia, vezetője pedig mindenhol a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára. Pest megyében — a belügyminiszter jóváhagyása alapján — a következő hét szakember ellenőrzi majd a vagyonügyieteket: Dr. Petrik János, a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára; dr. Székely Csaba tanszékvezető egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gazdaság- és társadalomtudományi karának dékánja; dr. Kovács Béla szentendrei ügyvéd és dr. Kenéz Tibor váci ügyvéd, mindketten az ingatlanforgalmi ügyek szakértői ; dr. Erdélyi Erika, a Pest Megyei Földhivatal osztályvezetője; dr. Grósz Sándor, a Pest Megyei Tanács igazgatási osztályvezető-helyettese; Kuncz Béla, a Pest Megyei Tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának vezetője. A törvény érvénybelépése óta a földhivatalok csak akkor jegyzik be az állami ingatlanok új tulajdonosait a telekkönyvbe, ha a szerződést a vagyonellenőrző bizottság jóváhagyta. A bizottság elé kell kerüljön minden, jelenleg folyamatban lévő a törvényben meghatározott jogügylet! Az első ülésre július 17-én délelőtt 10 órakor kerül sor a megyei tanács második emeleti klubjában, ahol 22 ügyet tárgyal majd a szakértői testület. Ez idáig Abonyból, Solymárról, Vácról, Pécelről, Budaörsről, Dabasról, Diósdról, Fótról és Maglódról érkeztek a bizottság hatáskörébe tartozó adásvételi szerződések. Az ülés nyilvános, a bizottság várja az érdeklődőket. Természetesen jelen lesznek a szerződést kötő felek, értesítik az érintett települések lakosságát. a helyi és megyei szervezeteit. A feladat az önkormányzatok tulajdonának védelme és nem a jogügyletek lassítása vagy akadályozása, ezért a bizottság folyamatosan tárgyalja majd a beérkező ügyeket, egészen megszűntéig — az ön- kormányzatok létrejöttéig. ÚJABB ÁTALAKULÁS ELŐTT Kikapja el a kukákat? Több mint húsz évvel ezelőtt született az a kormányhatározat, amely kimondta, hogy a tanácsok a kommunális feladatok — például a szemétszedés, parkgondozás, temetöfenn- tartás — és a kisebb építőipari munkák elvégzésére költség- vetési üzemeket hozhatnak létre. Ezek jórészt 1968-69-70-ben alakultak. s azóta fontos szerepet töltenek be a települések fejlesztésében és a szolgáltatások ellátásában. Az üzemek önállóan gazdálkodnak, nyereségük helyben marad, ám több szempontból is függnek a tanácsoktól. A tanácstestület, illetve a végrehajtó bizottság nevezi ki az üzemek vezetőit, s az igazgatók, főkönyvelők, főmérnökök jövedelme szintén a tanácstól ELÉG, HA AZ ALKALMAZOTT SZAKKÉPZETT Egy piaci asztalka nem üzlet Itt van például a kérdés, hogy mi számit üzletnek — amelynek nyitását, ugye, be kell jelenteni. Az értekezleten megtudhatták az érdekeltek, hogy a mutatványosok körhintája vagy egy piaci asztalka nem üzlet. Nem kevésbé kemény dió a szeszárusítás sem. Alkoholt is forgalmazó üzletekkel kapcsolatban azt írja elő a jogszabály, hogy minimum 200 méter távolságra kell lennie a gyermekintézményektől. Ámde: honnan mérjék a 200 métert? Kaputól kapuig? Kerítéshatártól kerítéshatárig? Mindezek nem csupán akadémikus kérdések, mutatja ezt az érdi gimnázium és a közeli presszó hosszabb ideje húzódó vitája is. Nem csak az ügyintézőt állítja nehéz feladat elé az új törvény alkalmazása, a vállalkozóknak is számos gondjuk akad. Sokan közülük nem tudják például, hogy szükség esetén most már .nekik kell beszerezni az üzlet nyitásához szükséges engedélyeket a szakhatóságoktól, a tűzoltóságtól, a Köjáltól, a rendőrségtől. Mindezek meglétét a tanács a későbbiekben ellenőrzi majd — bár vitatott, hogy lesz-e erre idő s energia. Sok vállalkozó nem tudja pontosan, hogy kell-e és milyen tevékenységhez szakképzettség. Ma már nem feltétlenül a vállalkozónak kell értenie ahhoz a tevékenységhez, amit folytat, elég, ha egyik alkalmazottja szakképzett. Nem kell viszont szakácsnak lenni ahhoz, hogy valaki hamburgert, hot dogot vagy palacsintát készítsen — talán ezért is szaporodnak gomba módra a gyorsétke^dék. A megbeszélésen részt vettek a szakhatóságok és a megyei tanács más osztályainak képviselői is. Mindannyian hangsúlyozták, hogy a vállalkozások élénkítik ugyan a gazdasági életet, de az alapvető szabályok betartásáról nem lehet elfeledkezni. A dunaha- raszti panziótűz is jelzi, hogy az új vállalkozók alábecsülik a tűzvédelmi szabályok betartásának jelentőségét. Az sem véletlen, hogy gázcseretelepet csak tűzvédelmi vizsgával rendelkezők üzemeltethetnek. Az új vállalkozói törvény életbelépése után sem mérgezheti meg a fagyialtos az egész környéket — az egészségügyi szabályok betartása és betartatása sem vesztett jelentőségéből. Ugyancsak nem zavarhatja egy éjszakai szórakozóhely a lakók nyugalmát a továbbiakban sem. A munkaértekezleten elhangzott hasznos információkat, kérdéseket és válaszokat megtalálják az ügyintézők a közeljövőben megjelenő Igazgatási Híradóban, amely minden tanácshoz eljut majd. A tanácsok most nagy átalakulás előtt állnak, s ez természetesen a költségvetési üzemeket is érinti. Az egyesülés áprilisban háromnapos konferenciát tartott Kecskeméten, ahol megtárgyalták az üzemek átalakulásának kérdéseit, beilleszkedésüket az önkormányzati rendszerbe. A megbeszélésen több mint ötszázan vettek részt, nemcsak az üzemek, hanem a helyi és a megyei tanácsok képviselői is. A kialakuló helyi önkormányzatok önálló gazdálkodó- egységet képeznek majd. Az alapellátás biztosítása azonban az önkormányzatoknak is kötelessége marad, ezért az üzemekre — valamilyen formában — a továbbiakban is szükség lesz. Az átalakulásra konkrét recept nem adható, a jövőben valószínűleg keret jellegű szabályozás vonatkozik majd a gazdálkodásra. A dolgozók több helyen aggódnak, az üzemek megszüntetésétől tartanak, s félnek a munkanélküliségtől. Az önkormányzatoknak nem lesz érdekük. hogy elvegyék az üzemek vagyonát, hiszen a kommunális szolgáltatásokat el kell végezni, és hosszú távon a legkifizetődőbb megoldás az, ha a jelenlegi szervezetet működtetik — új formában. A közeljövő fontos feladata az üzemi vagyon felértékelése. A további működés egyik lehetséges formája, hogy a meglevő vagyont megosztják uz önkormányzat és az üzemek között, így mindkét partner tulajdonossá válna. Ezzel természetesen megváltozna közöttük a kapcsolat, osztoznának a nyereségen is, Az mindenesetre tény. hogy az üzemek szerepe pótolhatatlan a vidéki kommunális ellátásban s az áj működési formák kialakítása közös érdek. függ. Gazdálkodásuk ellenőrzését a pénzügyi osztály vezetője rendelheti el. Az apparátus és az üzem közötti kapcsolatot gyakran személyes, emberi tényezők határozzák meg. Van, ahol kimondottan jó az együttműködés, máshol akadnak jócskán ellentétek is. A köztudatban az él, hogy egy kommunális tevékenységet végző szervezet csakis veszteséges lehet. Az alapfeladatok valóban többnyire veszteséget hoznak, ám azok ellátása mellett vállalkozásba is foghatnak az üzemek, ezért aztán döntő többségük nyereséges. Az építőipari és a kommunális szolgáltatás mellett évről évre nő az ipari és a kereskedelmi tevékenység aránya. Költségvetési Üzemek Társasága néven 1987-ben jött létre az üzemek érdekvédelmi szervezete, amely ez év január 1- jével alakult át Településszolgáltatási Egyesüléssé. Eredetileg 67 alapító tagot tartottak nyilván, mára azonban az ország 240 költségvetési üzeméből 188 belépett a szervezetbe. Pest megyében 24 üzem dolgozik. ebből 23 tagja az egyesülésnek. Központjuk Sziget- szentmiklóson van, az igazgató. Szarvas Tibor, a sziget- szentmiklósi Építőipari Költségvetési Üzem főkönyvelője. A társaság, illetve az egyesülés megalakulása óta részt vett az üzemekre vonatkozó jogszabályok kidolgozásában. Elérték például azt is, hogy az éves feladattervet az igazgató hagyja jóvá. Az oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült Irta: Kecskés Ágnes Fotó: Erdősi Ágnes őszintén szólva nem irigylem az ügyintézőket. Egyébként a vállalkozókat sem. Április elején lépett életbe az új vállalkozási törvény, ami — már legalábbis elméletileg — egyszerűsíti a kisipari és magánkereskedői tevékenységhez szükséges engedélyeztetést. Egészen pontosan: a tanácsoknak már nincs engedélyezési jogkörük. A vállalkozó bejelenti, hogy mivel kíván foglalkozni, s ha az alapvető feltételeknek megfelel — például nem büntetett előéletű —, akkor minden további nélkül megkapja a vállalkozói igazolványt. A kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységhez helyiség is szükségeltetik, a vállalkozó tehát bejelentést tesz az üzlet nyitásáról — amit a tanács már szintén nem engedélyez, csak tudomásul vesz, „záradékol”. Igen ám, csakhogy a törvény több pontja nem egészen egyértelmű. A tisztázás és az egységes értelmezés érdekében munkaértekezletet tartott a megyei tanács igazgatási osztálya az egyéni vállalkozói 'igazolványok kiadásával foglalkozó ügyintézők részére. Az osztály Igazgatási Híradó című ktádványa rendszeresen tájékoztatást ad a tanácsi munkával kapcsolatos fontos kérdésekről, ennek ellenére a személyes konzultáció pótolhatatlan. A július 3-i megbeszélésen is felmerült számos nehéz ügy.
