Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-28 / 176. szám
Jegyzet Hálót, ne halat A magyar mezőgazdaságot (és természetesen a benne dolgozókat) ugyancsak próbára tették az elmúlt Cél évszázadban. A gazdasági és politikai irányvonalak játékszereként irányították jobbra vagy balra, mindig megkeresve hozzá a megfelelő ideológiát. Déligyümölcs, rizs, négyzetes kukorica volt az időszakos mozgalmi zászlókra pingálva. A földeket elvették, aztán osztatták, visszavették, kol- lektivizálták, összevonták, tanyákat romboltak. Most az igazságtétel ideje jött el. De ha most egyszerűen a régi tulajdonosok és az új igénylők kilépnének a termelőszövetkezetből, megszűnne a nagyüzemi termelés máról holnapra, és biztos, hogy megrendülne az egész mezőgazdaság (s mivel a termés a hitel alapja, még a jelenlegi bankrendszer is könnyen meginogna). Változtatni mégis kell, Tulajdonképpen csak egy í ehetőség van, mert egy cél vezethet eredményre, a versenyképes mezőgazdaság megteremtése. Hogy mind a hazai, sajnos csökkenő vásárlókedvet mutató piacon. mind az exportpiacon történő értékesítés biztos megélhetést teremtsen a parasztságnak és biztos ellátást az országnak. Mik lennének - mindehhez a feltételek? Elsősorban az, hogv a versenyképesség mellett a földtulajdon és a földhasználat ne váljon el egymástól. Ezáltal is ne a gazdálkodási forma változtatását tekintsék elsődlegesnek. hanem a hatékonyságot és a versenyképességet. A nagyüzemi szerkezetet is tovább lehet és kell fejleszteni és korszerűsíteni, a tulajdonosi érdekeltség kialakítása mellett. Mindezt pedig nem mások feje felett kell eldönteni, elsősorban az érdekelték dolga légy eh’ a' hogyan tovább, már csak azért is, hogy, áttérhessünk a „szónoklatok demokráciájáról” a tettek demokráciájára. Ez csak akkor lehetséges, ha egyre több ember akarja megváltoztatni életmódját. S ehhez a korábbihál !'jóbbat kell ajánlanunk ! Magam hiszek abban, hogy éz a vágy benne van az emberekben, csupán fel kell idézni. Ne a birtoklás legyen a fontos — ne halat adjunk, hanem hálót a fogáshoz! Radányi Lajos Vasgyűjtes - az iskoláért feli A vasgyűjtésből származó bevétellel szeretnének hozzájárulni a kismarosi gyerekek ahhoz, hogy iskolájukban minél előbb működhessen íelső tagozat is. Bár nem biztos, hogy mindegyikük rajong az iskoláért... (Sintár Antal felvétele) Szobi szabadidöközpon t Hová tűntek a látogatók? Hosszú évek óta rendszeresen felkeresem a szobi szabadidőközpontot. Álldogálva a Du- na-parton, megcsodálom a fenséges tájat. Elgyönyörködöm a Duna-part melletti természeti szépségekben. Hallgatom a focizó gyerekek zsivaját, tágra nyílt szemmel figyelem a teniszezők játékát. Mostanában azonban nem megyek Szobra. Főleg azóta nem, hogy hallottam; fürödni nem lehet. Aztán arról is szólt a fáma, hogy egyre kevesebben keresik fel a patinás helyet. — Vajon mi történt itt? — kérdeztem Földesi Istvánnétól, az intézmény sportszervezőjétől. — Ne is kérdezze — vált fátyolossá a hangja a fiatalasz- szonynak. — Tönkretették a vízmű építésekor az egész Du- na-partot. Kivágták a fákat, és nagy kövekkel töltötték fel a partot. Így még a túrakenusok is veszélyek között járnak le a Dunára. Jelenleg úszóversenyeket sem tudunk rendezni, mert a vízbe nem lehet menni. — ön szerint rrii a megoldás? — Nem tudom. Sajnos egyre kevesebb programot tudunk csinálni, mivel a pénzügyi kereteink is szűkösek. — Aki betéved a kapun, azt milyen sportolási lehetőséggel várják? — Teniszezhet, lábteniszezhet, focizhat és kempingezhet. — Hallhatnánk valamit az árakról? — Az évek óta nem változott. Ma a tenisz 100 forint pályánként. A teke 10 forint egy órára egy személynek. A kemping 50 forint, de a diákokul legnagyobb hazai kisebbség Kategorizált nyugdíjasok Az első pillanatban talán megdöbbentő a kérdés ilyetén feltevése. Pedig valóban különféle nyugdíjasok vannak különféle jogokkal és korlátokkal — a nyugdíjasság nem gyűjtőfogalom. A nyugdíjasoknak három fő csoportja létezik: az 55 évvel kezdődő (harmadosztályú) nyugdíjasság, a 60 évvel (másodosztályú) és a 70 évvel kezdődő (ha megéri, első osztályú). nyugdíjasság. Itt már kitűnik. hogy a nők (általában) csak 15 év utár^ lehetnek első- osztályúak, míg a férfiak már 10 év után elérhetik. Az első osztályúak már ingyen utazhatnak ahova és amivel akarnak az országon belül. Többségük edigre már a létminimum alá kerül, tehát egyre több segélyt is kap(hat). Minél több gyógyszert fogyaszt, annál nagyobb a segély relatív összege (ha külön kéri). Hogy 70 éven felül miért pont az utazás ingyenes (az utolsó utat kivéve), az titok. A hatvanasok már kaphatnak ingyenes tetanuszoltást, és igazolványt is erről. Évente 16-szor utazhatnak bármivel 50 százalékos, két esetben 90 százalékos menetdíjkedvezménnyel. ők még dolgozhatnak is. ha tudnak (és nem voltak esetleg párttagok). Az ötvenévesek várhatnak még, ők „magas nyugdíjjal” csak most mentek „jól megérdemelt pihenőre”, most alakultak át idős dolgozóból fiatal nyugdíjassá. ' Ami mindenkinek jár egységesen. az. az új nyugdíjas személyi szám és igazolvány, valamint a nyugdíjszelvény, mert ezek nélkül nem is nyugdíjas, sőt nem is ember az ember. Ha véletlenül egy hónapban két helyen kell (pl. OTP) igazolni, hogy ő valóban nyugdíjas, nem tudja, mert minden hónapban csak egy szelvénye van, és azt bármilyen igazolási esetben elveszik! Ezenfelül minden nyugdíjasnak jár ugyanaz a kedvezmény, ami a katonáknak és a diákoknak (mozi, cirkusz stb.). Nekik is ingyen jár a hirdetési újság. A kategóriákat kissé elnagyoltam, mert van olyan is. hogy korkedvezményes. Sokak szerint ez a mázlisok rétege, már aki nem egészségi okokból kénytelen igénybe venni. Egy dologról azonban soha sincs szó: hogy az országban élő nyugdíjasok a legnagyobb számú kisebbség. Méghozzá magyar kisebbség Magyarországon. Radányi Lajos (másodosztályú nyugdíjas) nak 50 százalékos kedvezményt adunk. — Kiket fogadtak az idén? — Már volt két német csoportunk, és a hét végén ismét lesz egy. Magyarok és külföldiek egyaránt látogatnak minket. — És a helybeliek? — Hétvégeken ők is felkeresnek minket. A gyerekek főleg fociznak. Nagy Péter János Lakossági kezdeményezésre Polgárőrségek mint egyesületek Gombamód szaporodnak országszerte az egyesületek, így Vácon és környékén is. Lehet, hogy nevükben az egyesület megjelölés nem olvasható, ám a polgári körök, gazdakörök, sportkörök egyesületi formában, a törvényes szabályok keretein belül működnek. Ügy néz ki, hogy a közeljövőben alakulnak és egyesületként jegyeztetnek be majd a polgárőrségek. Ezek létrehozását a Váci Rendőr- kapitányság évekkel ezelőtt is szorgalmazta, ám akkor sikertelenül. A bűncselekmények számának növekedése azonban, úgy látszik, elgondolkodtatta az embereket, úgyhogy most a lakosság köreiből keresték fel a rendőrkapitányságot azzal a tervei, hogy egy-egy helység, illetve körzet védelmére polgárőrséget szeretnének létrehozni, ezzel is segítséget nyújtva a rendőri szerveknek. Több területről jelezték már, hogy életre szeretnék hívni a polgárőrséget, ám jelenleg két helyen kezdeményezték, s folynak a megalakulás előkészületei. Az egyik terület — ahol zömében hétvégi házak találhatók — Börzsönyliget, a másik Vác. A börzsönyligeti egyesület megalakulására a jövő héten kerülne sor. Egyesületi formában működne. Létre akarnak hozni egy intézőbizottságot, amelynek egyik feladata lenne a polgárőrség működésének kidolgozása, a technikai feltételek biztosítása és magának az egész egyesületi szabályzatnak a kialakítása. A védelem elsősorban az üdülőkörzetre terjedne ki, de koordinálni akar- * nak a területen működő egyéb szervekkel is, így szövetkezetekkel, állami vállalatokkal, tanáccsal, s ennek megfelelően az ő vagyonuk védelmére is kiterjedne ez az úgynevezett őrség. Persze az egyesület rendőrségi feladatok átvállalására nem vállalkozik, úgy akarnak dolgozni, ahogy az ország többi területén kialakult hasonló szervezetek. Tájékozódási szinten kezdeményezés mutatkozik Vácon is a polgárőrség megalakítására. Mint azt Boros Zoltán rendőr alezredestől, a Váci Rendőrkapitányság vezetőjétől megtudtuk, nagy őrömmel fogadnák, ha ezek a polgárőrségek valóban létrejönnének, működnének, ők minden olyan segítséget megadnak, amit tudnak, ebben az esetben együttműködést, szakmai tanácsadást, az egyesület beindítását. ám technikai feltételeket nem tudnak biztosítani. Ha a polgárőrségek létrejönnek. nemcsak a vagyonvédelemben tudnak rendkívül hasznos szerepet betölteni, hanem a megelőző és a felderítő tevékenységben is nagy segítséget nyújthatnak a rendőri szerveknek. H. E. Tisztelt Szerkesztőség! Yégh Dezső - törölve? Olvastam a Névadományozást előkészítő bizottság javaslatát a közterületi elnevezések megváltoztatására. Igencsak felháborított, hogy a megváltoztatásra javasolt utcanevek között találtam Végh Dezső nevét. Nem tudom, kikből állt a bizottság, és mennyire ismerik a város kulturális múltját? Tudják-e, ki volt Végh Dezső? Figyelmükbe ajánlom az Életrajzi lexikon III. (kiegészített) kötetét. Benne megtalálható teljes munkássága. Igaz, nincs benne mellőzöttsége, és az sem, hogy míg mások sorban álltak a kitüntetésekért, ő szerényen félrevonult. Most tizennyolc évvel halála után, mikor több éves harc után végre sikerült elérni, hogy emléktábla és utcanév őrizze méltón munkásságát, akkor egyesek egyenlőségjelet húznak közte és Sztáron Sándor között, és a róla elnevezett utca megváltoztatását javasolják. A. tisztelt bizottság miért nem javasolja a Deákváron sorakozó különböző növényekről elnevezett utcák megváltoztatását? Már a városrész keletkezésének idején is szegénységi bizonyítványt állított ki magáról a névadó. Nem találtak neveket, ugyanakkor a közelmúlt neves váci képzőművészei, muzsikusai, zenei pedagógusai nevét (Pikéthy, Bornemisza Géza, Pauker Ká- roly,vVégh Xtezs& Wajkdher József stb.), emléket nem őrizte semmi. Ezt a jeget törte meg néhány éve Végh Dezső, és akkor nem tudni milyen megfontolásból törli nevét egy bizottság az utcanevek sorából. Széke'yhidi Ferenc ★ Anélkül, hogy a válaszadásra igazán hivatottak dolgába bele kívánnánk szólni, szeretnénk idézni a közterületi elnevezések elvi alapjait kidolgozó ad hoc bizottság állásfoglalásából. A bizottság — még tavasszal — azt a javaslatot terjesztette elő, hogy személyről közterületet elnevezni csak halálát követő legalább huszonöt évvel lehessen, sőt, tér. főút, út csak a névadó halálát követő száz év elteltével viselhesse nevét. Kapicz Margit Szoboti Táj és ember egység Táj és ember egység. Megszelídül a Dunakanyar Szob- nál, a Börzsöny sziklái, a Duna monumentális medre, mely fölé az Ipoly füzesei borulnak kedves ringással. Ez volt számára az ifjúság, ez maradt a forrás... Így ír Losonci Miklós Kapicz Margitról — Rudnay és Berény tanítványáról —, akinek kiállítását augusztus 3-án 16 órakor nyitja meg a szobi Börzsöny Múzeumban. A megnyitón Re- mitzky Zsuzsa (gitáron) és Re- mitzky Kata (fuvolán) működik közre. A kiállítás szeptember 23-ig tekinthető meg hétfő kivételével naponta 10—18 óra között. Nem a trójai faló A csodálatos gumiszamár Nyári látványosságnak sem fest rosszul. Füleit hegyezi, fejével bólogat. Akkora nagy a felfújható gumiszamár, hogy Vác titkai A Tabán utca. (Fejér Ferenc grafikája) bele sem fér a képbe. Fölér a fák koronájáig, eledele a puszta levegő, táplálója egy kompresszor, mellyel a gyomrát megtöltik. Belsejének barázdás és rugalmas felszíne odabent egy valóságos dühöngő, ahol lehet taposni, esni, falnak rohanni. Mindössze tíz percig, húsz forintért. A gyereksereg alsó korosztálya rajong érte. kézen fogva vezeti, húzza, vonszolja oda az anyukákat, nagymamákat. Mároki Csaba kismarosi levélkézbesítő tulajdona ez a játékóriás. melyet külföldről, ha jól értettem. Angliából vásárolt. No nem az ötvendolláros ellátmányból. Az ilyesmihez BC-számla kell. Annak feltöltéséhez. úgy saccra, legalább másfél millió forint. Ha ez megvan, már semmi gond. Az üzemköltség minimális, a befektetés megtérül, és újabb hasznot hoz. A tulajdonos hét végén vált át mutatványost szerepkörbe. Nyári szabadsága alatt járja szamarával a városokat és falvakat. Idei premierjét otthon tartotta. Aztán Vácott a deákvári ABC környékére települt ki két napra, majd a Földvári tér következett. Ezután indul a Tisza vidékére, mert mint mondta: ott nagyobb forgalomra lehet számítani. Aranyborjú helyett sokan beérnék ma egy ilyen gumijószággal is. de aki nem tud hozzá elég pénzt félretenni, annak nemhogy gumiszamárra, hanem még a vasárnapi disznóhúsra is nehezen telik. K. T. I. / \
