Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-28 / 176. szám

1990. JŰLIUS 38., SZOMB AT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI Újra a helyi háborúk... Kambodzsában és Afganisztánban még nem látszik az alagút vége A monrovici törzsi vérengzések mély megdöbbenést keltenek Üdvözíti az amerikai vegyi fegyverek kivonását az IISIKtióI Általános PILLANATKÉP Mégiscsak úgy tűnik, hogy a nyár a diplomáciában is érezteti hatását. Döntéseket utalnak bizottságok elé, olyan határidőkkel, mint szeptember vagy október eleje, s a vál­ságok problémájában komp­romisszumos megoldások ke­rülnek előtérbe. Így történt például az össznémet választá­sok lebonyolítása ügyében, amely az NDK kormánykoa­líciójának teljes összeomlásá­val fenyegetett. Első pillan­tásra csupán érthetetlen parla­menti kötélhúzásnak tűnt, hogy miért oly életbevágóan fontos, hogy előbb fogadják-e el az NSZK alkotmányát és azután tartanak december 2- án választásokat, vagy a for­mális csatlakozás a bonni al­kotmányhoz csak a szavazás után következzen be. A talány megoldását a bűvös 5 százalé­kos küszöb jelenti, amely az NSZK-alkotmány szerint ki­zárja azokat a pártokat a tör­vényhozásból, amelyek nem érik el az összes voksok e megkívánt minimumát. De Maziere miniszterelnök azért ragaszkodott annyira ah­hoz, hogy mindez csak az össznémet választás után tör­ténjen, hogy egyrészt a poli­tikai egyesítéshez az NDK szá­mára kedvezőbb pozíciókat szerezzen, s az össznémet vá­lasztások keletnémet terjiléfén a „bűvös 5 százalékos küszöb” ■ip* érvényesüljön. A bonni belügyminiszter bejelentése, hogy egyes tartományokra, amelyek alatt nyilván az hTDK-t értette, el lehet majd tekinteni az 5 százalékos kü­szöbtől, alapul szolgálhat a kompromisszumra, amelyet az NSZK és az NDK parlamenti bizottságai dolgoznak ki a vá­lasztási törvény ügyében. Sokkal bonyolultabb a hely­zet a jövendő közös haderő esetében. Ügy tűnik, hogy Bonn kevés helyet szán az össznémet Bundeswehrben az NDK-beli fegyveres erők tag­jainak. Ez ellen persze Ber­linben tiltakoznak. Mint rá­mutatnak: nem kívánják egy­szerűen szélnek ereszteni a je­lenlegi nemzeti néphadsereg szinte teljes személyi állomá­nyát. NATO-körökben ideges­séggel szemlélik ezt az éles vitát, s megjegyzik, hogy az idő sürget. Hiszen október 1- jén és 2-án találkoznak New Yorkban a helsinki egyez­ményt 1975-ben aláírt álla­mok külügyminiszterei, hogy előkészítsék a novemberre ter­vezett párizsi csúcstalálkozót az új összeurópai biztonsági szerződésről. Ha pedig a két német állam kötélhúzást foly­tat olyan alapvető kérdésben, mint hadseregének összetéte­le, akkor könnyen veszélybe kerülhetnek ezek a kitűzött dátumok. Kétségtelen, hogy az az amerikai döntés, amellyel megkezdték még a héten ve­gyi fegyvereiknek az NSZK- ból való kivonását, fel akar­ja gyorsítani a biztonságpoli­tikai problémák megoldását. A szövetségi köztársaság te­rületén az amerikai haderők­nek mintegy százezer mérges gáz-gránátjuk van, s ezeket a csendes-óceáni Johnston-ko- rállszigetekre szállítják, s ott semmisítik meg. A döntést széles körben üdvözölték. A kelet-európai katonapoli­tikai helyzet gyökeres meg­változása egyébként Londont is lépésre késztette. A brit vé- .delmi minisztérium elhatároz­ta, hogy az elkövetkező évek­ben mintegy 55 ezer fővel csökkenti hadseregének létszá­mát. Ez mintegy kétharmad- részben a jelenlegi NSZK-ban állomásozó angol egységeket érintené. A londoni sajtó nagy része nem éppen az elragad- tatottság hangnemében kom­mentálta az eseményt. A The Financial Times, az üzleti élet lapja ugyan „biztonságpoliti­kai” érvekkel védte a szerény elhatározást. Más lapok viszont, mint például a The Times, megír­ták, hogy ismét az óvatosak, azaz a kivárás hívei győztek. BAKER ÉS AZ ASEAN-BÍRÁL ÁTOK A jövő héten Sevardnadze és Baker a szibériai Irkutszk- ban a tárgyalóasztalhoz ül, hogy két helyi háború ügyé­ben próbálja közelíteni a szovjet és az amerikai állás­pontot. A két külügyminisz­ter a kambodzsai és afganisz­táni konfliktus rendezéséről folytat tanácskozást. Az al­kalmat a megbeszéléshez az szolgáltatja, hogy a washing­toni diplomácia vezetője Dzsa- kartában e héten részt vesz az ASEAN-ban tömörült délkelet­ázsiai országok tanácskozásán, s onnan hazatérőben tesz ki­térőt a szibériai városba. Az ASEAN-értekezleten leg­nagyobb súllyal a kambodzsai békés rendezés ügye szerepel. A délkelet-ázsiai országok a tanácskozást megelőzően éle­sen bírálták Washingtont, amiért megváltoztatta korábbi álláspontját, s megvonta tá­mogatását a Phnom Penh-i kor­mány ellen harcoló ellenzéki szövetségtől. Mint emlékeze­te?, immár több mint tíz esz­tendeje vietnami segítséggel döntötték meg a vörös khme­reknek azt a véres kormány­zását. amelynek uralma ide­jén mintegy másfél millió em­bert irtottak ki. A „bűnös vá­rosok” hagymázas „elméletét” a gyakorlatba véresen átülte­tő Pol Pot-rendszer után évek­be telt. amíg valamelyest új­raindulhatott az élet, de a pol­gárháború közben állandóan folyt, s milliók menekültek el ezután is a harci cselekmé­nyek miatt Thaiföldre. Esztendők óta történnek erő­feszítések arra, hogy Kambo­dzsában megteremtsék a békét, vagy legalábbis a tűzszünetet. Az ellenzéki koalíció élén Szihanuk herceg áll, aki ko­rábban a vörös khmerek ha­talomátvétele előtt az akkor semleges állam elnöke volt. Most pedig kormányellenes szövetségében éppen a legna­gyobb katonai erőt képezik egykori megdöntői. Vietnam a múlt év őszére kivonta kato­nai egységeit a szomszédos or­szágból, de Hun Sen Phnom Penh-i kormánya Szihanuk minden jóslata ellenére fenn­tartotta magát, sőt jó ideig eredményesen állt ellen az el­lenzéki fegyveresek előrenyo­mulásának. Pedig ezeket mind Washington, mind Peking tá­mogatta. Ez idő alatt az ENSZ- ben Kambodzsa helyét tovább­ra is az egykori rendszer kép­viselője töltötte be. Miután minden erőfeszítés a rendezésre kudarcot vallott, s a vörös khmerek, akik az ellenzék fő erőit alkotják. Phnom Penh közelébe jutot­tak, Washington változtatott hirtelen politikáján, s meg­vonta támogatását az ellenzé­ki koalíciótól, s kinyilvánítot­ta: kész Vietnammal tárgya­lásokat kezdeni a térség ren­dezéséről, csak hogy megaka dályozza az egykori véres rendszer újbóli hatalomra ju­tását Kambodzsában. Az ASEAN-országok jól tud ják, hogy Peking nélkül nem lehet békés kambodzsai ren dezést teremteni, hiszen Kína változatlanul kitart amellett, hogy a vörös khmereknek részt kell venniök, mint reális erő­nek, az eljövendő kormány, zásban. Ezért bírálják az ame rikai politikát, amiért figyel­men kívül hagyja ezt a meg­határozó tényezőt. Baker dzsa- kartai • megnyilatkozásában visszautasította a kiritikákat. Közben a washingtoni tör­vényhozásban szintén támadás érte a kormányzatot, de ellen­kező pozícióból. Demokrata párti szenátorok azt rótták fel a kormányzatnak, hogy nyi­latkozatokon kívül nem teszi meg a kívánatos lépéseket a vörös khmerek hatalomra ju­tásának megakadályozására. Szerintük Washingtonnak azonnal kapcsolatot kellene keresnie a Hun Sen-kormány- hoz. MIT IS CÁFOLNAK? Afganisztánban már régóta katonai holtpont van. A ta­valy februári szovjet kivonu­lás után nem omlott össze Nadzsibullah kormányzata. A helyzet az Irán és Pakisztán által támogatott felkelők el­lenőrizte területen kaotikussá változott: o helyi parancsno­kok és törzsi vezetők egysze­rűen figyelmen kívül hagyják az ellenzéki kabinet utasításait. A fő probléma az, hogy Moszkva a kabuli kormány­zatnak és Washington pedig az ellenük harcolóknak ad tá­mogatást fegyverszállítmá­nyaival, segélyeivel. Az ABC amerikai televíziós társaság értesülése szerint Washington most itt is változtatásra ké­szül. Amennyiben Moszkva megszünteti a Kabulnak kül­dött fegyverszállítmányokat, Washington sem látja el több hadieszközzel a Nadzsibullah ellen harcolókat. A forgató- könyv állítólag már kész: tűz­szünet és átmeneti hatalom- megosztás, majd az ENSZ el­lenőrzése alatt tartott afgán választások jelentenék a ki­utat. Ennek kimunkálására a már említett irkutszki találko­zón kerülne sor. Baker azonban cáfolta, hogy ilyen közel lennének az állás­pontok. A jelek szerint az ABC rosszkor röpítette világ­gá a hírt, s a kormányzat sze­rint ezekkel az amerikai tár­gyalási pozíciót gyengítette ... CSATA A HIDAKÉRT Libériában — amelyet még a múlt évszázadban az Egyesült Államokban szabaddá vált, s Afrikába visszatért rabszolgák alapítottak, s amely az első független ország volt a fekete kontinens térképén — már jó ideje polgárháború dúl. Sa­muel Doe, aki katonai puccsal került hatalomra az Egyesült Államokkal oly szoros szálak­kal fűződő afrikai országban, a végsőkig igyekszik kitarta­ni, hogy megakadályozza a Taylor vezette gerillák felül- kerekedését. Az amerikai közvetítéssel zajló tárgyalások kudarca után a harcok már a főváros­ban, Monroviában folynak. A kikötő és a repülőtér már a kormányelleneseké, s a csaták azokért a hidakért zajlanak, amelyek a városközpontot ösz- szekötik a kikötővel. A törzsi ellentétek nagy szerepet ját szanak a polgárháborúban. Az Európai Közösség libériái nagykövetei megdöbbenéssel nyilatkoztak a napokban ar­ról, hogy mindkét oldalon mily szörnyűséges vérengzéseket végeznek a békés lakosság kö­rében, csupán azért, mert az áldozatok a „rivális törzsek­hez” tartoznak. Érthető tehát hogy az emberi jogok nevé­ben oly erős most a nyomás a vérontás haladéktalan meg­szüntetésére. Árkus István A litván probléma külön kezelve Gorbacsov és a Baltikum Mihail Gorbacsov mielőbb tárgyalásokat szeretne kezdeni az új szövetségi szerződésről Észtországgal és Lettországgal. Már ki is nevezte a moszkvai tárgyalóküldöttséget. Az ENS észt hírszolgálati iroda jelen­tése' szerint ezt Grigorij Reven- ko, az elnöki tanácsadó testü­let szövetségi kérdésekkel fog­lalkozó tagja közölte csütörtö­kön telefonon Arnold Rüütel észt parlamenti elnökkel. Ha­sonló ajánlatot kapott Anatolij Gorbunovs lett parlamenti el­nök is. . Mihail Gorbacsov kezdemé­nyezése azt jelzi, hogy Moszk­va külön kívánja kezelni a litván problémát, míg a má­sik két balti állammal nem a függetlenség, hanem csak az „új szövetség" kérdéseiről kí­ván tárgyalni. Arnold Rüütel észt parla­menti elnök elutasította Gor­bacsov javaslatát, és bejelen­tette, hogy a tallinni legfel­sőbb tanács augusztus 6-án rendkívüli ülésszakon vitatja meg a Moszkvához fűződő vi­szonyt. Figyelemre méltó, hogy a balti tanács rigai ülésén je­len lesz Borisz Jelcin oroszor­szági parlamenti elnök, aki rövid vakációját tölti a lett tengerparton. Jelcin Jurmalá- ban találkozott Anatolij Gor­bunovs lett parlamenti elnök­kel. Megbeszélésükön hang­súlyozták, hogy a két köztár­saságnak mielőbb külön szer­ződésben kell rögzítenie kap­csolataik alapelveit. Az erre vonatkozó tárgyalások várha­tóan még a hónap végén meg­kezdődnek Moszkvában. Lengyelországban Lefölözött haszon Üjabb, ezúttal nem politikai botrány foglalkoztatja a len­gyeleket — a Snapszgate. Mint Tadeusz Hupalowski, a legfelsőbb ellenőrző kamara elnöke közölte, az elmúlt év­ben a Nyugatról alkoholt im­portáló szövetkezetek és ma­gánszemélyek minimum 6 90 milliárd zloty adóbevételtől fosztották meg az államot, az idei első negyedévben pedig már 930 milliárdtól. A parla­mentnek adott tájékoztatás szerint ezért a vámőrséget, a gazdasági kapcsolatok minisz­tériumát és a pénzügyminisz­tériumot terheli a felelősség. Belorusszia - függetlenségi nyilatkozat Minszki dokumentum A belorusz parlament pén­teken egyhangúlag elfogadta a köztársaság állami szuvereni­tásáról szóló nyilatkozatot. A minszki legfelsőbb tanács ha­tározatának értelmében július 27., azaz a függetlenség kikiál­tásának napja ezentúl állami ünnep lesz Belorussziában. Tirana és a menekültválság Az őszinteség mércéje hogy teljes jogú tagként csat­lakozni kíván az EBEÉ-folya- mathoz. Albánia részt kíván venni az EBEÉ novemberre tervezett csúcsértekezletén is, amelyet Párizsban tartanak. A francia külügyminiszter szavai érzékeltették: az EBEÉ tagállamai egyebek között ép­pen o menekültválság elsimí­tásán mérik le Tirana nyitási politikájának őszinteségét. A belorusz szuverenitási nyi­latkozat, hasonlóan a két hét­tel ezelőtti Ukrán függetlenségi nyilatkozathoz, kimondja: a köztársaság jogot formál arra, hogy saját hadsereget, belügyi és állambiztonsági szervezetet, valamint rendőrséget tartson fenn. A dokumentum értelmé­ben a köztársaság alkotmánya és a köztársaság törvényei minden más jogszabállyal szemben elsőbbséget élveznek Belorusszia területén. A köz- társasági törvények betartá­sáért a parlament által kine­vezendő belorusz legfőbb ügyész felel majd. A szuverenitás deklarálásá­val a köztársaság földterüle­teinek, természeti erőforrásai­nak és légterének egyetlen birtokosává automatikusan a belorusz nép válik. Belorusz- szia célként tűzi ki, hogy atom­fegyvertől mentes, semleges állammá váljék — hangzik a minszki parlament dokumen­tuma. Roland Dumas francia kül­ügyminiszter pénteken albániai menekülteket látogatott meg dél-franciaországi táborokban, és kijelentette, hogy Párizs mindenképpen diplomáciát tárgyalásokat kíván kezdeni Tiranával. Dumas az AFP francia hírügynökség tudósí­tójának nyilatkozott, és rend­kívül bizonytalannak minősí­tette Albániá belső helyzetét. „Ha egyszer az ajtó már félig megnyílt a szabadság felé, ak­kor biztos, hogy végül tel­jesen kitárul” — mondta je­lentőségteljesen Dumas. Franciaországba ____összesen 5 43 albán menekült jutott ki. Roland Dumas most megígér­te, hogy Franciaország min­dent megtesz a szétszakított családok újraegyesítéséért. Biztosította az albán menekül­teket, hogy Párizs törvényes és jogi eszközökkel fáradozik a tömeges menekülés miatt szétszakadt családok újbóli egyesítésén. Roland Dumas emlékezte­tett arra, hogy Albánia meg­figyelői státust kért — és ka­pott — az európai biztonsági és együttműködési értekezlet emberi dimenziókkal foglal­kozó koppenhágai értekezletén, s Tirana többször jelét adta, A Sexy Ladies és a demokrácia Jönnek u japán férfiak *>?!>'•*í »i» (Wrtli fí.% Ha hinni lehet a TBS japán televíziónak, akkor jó lesz fel­kötni a fehérneműt a buda­pesti masszázsszalonokban, mert alighanem a japán for­galom jelentős megnövekedé­sére számíthatnak. Legalábbis erre lehet követ­keztetni a TBS japán televí­zió Budapest éjszakai életét bemutató filmjének sikeréből. A riportfilm elkalauzolta a késő esti tv-nézőket a külön­böző ölbeülős budapesti bárok­ba, majd a Sexy Ladies masz- százsszalon rejtelmeibe avatta be őket. Maguktól utaztak Bukarestbe A „szélsőség ragadós"? Ion Iliescu román elnök szerint a júniusi megmozdu­lásokat leverő bányászok ma­guktól utaztak Bukarestbe, lát­va a televízióban, hogy mi fo­lyik a fővárosban. Az olasz televíziónak adott interjúban, amelyet csütörtö­kön a román televízió is su­gárzott, Ion Iliescu tagadta, hogy ő hívta volna Bukarest­be a bányászokat. Elmondása szerint a bányászok már jó­val az ő nemzethez intézett felhívása előtt útra keltek, mi­után látták, hogy milyen erő­szakos cselekmények zajlanak Bukarestben. — A bányászok hasznosan cselekedtek, segítettek meg­tisztítani az Egyetem teret, eltüntetni a vandalizmus nyo­mait és helyreállítani a for­galmat — nyilatkozta a ro­mán elnök. Elismerte, hogy a bányászok is követtek el erő­szakos cselekményeket, de ezt azzal magyarázta, hogy „a szélsőségesség egyik félről át­ragad a másikra”. A június 13-án kezdődött és három napon át tartott ösz- szecsapásokban hat ember vesztette életét, és több százan sebesültek meg. Hazája nemzetközi megíté­lését illetően a román elnök úgy vélekedett, hogy a Nyu­gat nagyobb visszafogottságot tanúsít a szovjet változások­kal kapcsolatos megnyilvánu­lásaiban, mint a romániai ese­ményekkel szemben. A filmen megszólaltatták azt a bájos szőke alkalmazot­tat is, aki a felkelő nap orszá­gának férfiúit csábos mosoly- lyal, fedetlen keblekkel bátorí­totta — miközben kedvesen masszírozta a TBS riporterét — : jöjjenek minél többen Bu­dapestre, a magyar lányok szeretettel várják a japán fér­fiakat ! A filmet követő stúdióbe­szélgetésből az is kiderült, hogy az erotikus masszázsért a hetvenöt dollárt nem sokall­ták a japánok, és a. riporter precizitásának köszönhetően az érdeklődő turisták azt is megtudhatták, hogyan lehet odatalálni a Sexy Ladies sza­lonjába. Az érdekfeszítő riport­műsor még a politikumot is a nemes cél szolgálatába állítot­ta, megszólaltatva egy bennfen­tes, termetes magyar urat, aki utalt a szalonok legális yoltá- ra, és azt hangsúlyozta: — Magyarországon ma már a de­mokráciának köszönhetően mindent lehet. Külföldi események egy mondatban ■I Háromnapos látogatásra érkezett pénteken Törökországba Gianni de Michelis olasz külügyminiszter, az Európai Közös­ségek miniszteri tanácsának soros elnöke. A A jövő kedden gyásznap lesz Izraelben és a zsidó világban: a Szentély el­pusztításának gyásznapja. A Mihail Gorbacsov jövő tavasz- szal, cseresznyevirágzáskor szeretne Japánba látogatni. A Áz örmény nemzeti hadsereg nem hajlandó eleget tenni Gorba­csov elnök rendeletének és nem teszi le önként a fegyvert. A A nyugatnémet Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terrorszerve­zete ismét életére tört egy magas állású bonni közhivatalnok­nak: Hans Neusei belügyminisztériumi államtitkár ellen sze­rencsére a merénylet sikertelen volt. A Carlos Saul Menem argentin elnök felajánlotta, hogy közvetít Kuba és Spanyol- ország viszályában. A Szovjet—dél-koreai hivatalos tárgyalá­sok kezdődnek augusztus másodikán Moszkvában a diplomá­ciai kapcsolatok felvételéről és a gazdasági együttműködés fejlesztéséről. A Simon Peresz, a Munkapárt vezére, arról beszélt újságírók előtt: cél a jelenlegi kormány megbuktatá­sa, s idő előtti választás kiírása. A Juval Niman professzor, Izrael energiaügyi minisztere szerint Izraelnek hozzá kell lát­nia vegyi fegyver gyártásához, mivel Irak ilyen fegyverrel fenyegeti az országot. A Csaknem ezer ember kezdett ülő- sztrájkba a grúziai Szamtredia város állomásánál, követelve a többpártrendszer törvényesítését a köztársaságban, s ennek kapcsán a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását. A Az Albán KP Politikai Bizottsága olyan intézkedéseket ha­gyott jóvá, melyek szerint lehetőség lesz az ország mezőgazda- sági területeinek privatizációjára, a földek magántulajdonba kerülésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents