Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-26 / 174. szám
Mir WKb IE; 1990. JÜLIUS 26., CSÜTÖRTÖK VASÁR KAP NÉPSZAVAZÁS A7 választ köztársasági elnököt? Meglódult velünk a demokrácia szekere. Míg az elmúlt évtizedekben ötévenként, s merő formalitásból mentünk szavazni, az utóbbi néhány hónapban már sokadszor járulhattunk az urnák elé. Legközelebb éppen július 29-én, vasárnap, amikor arról szavazhat a nép, hogy kívánja-e közvetlenül megválasztani köztársaságunk elnökét. A Pest Megyei Tanács szakemberei július 23-án, hétfőn tartottak egy — népszavazás előtti — utolsó tájékoztatót a megye vb-titkáradnak. Ezt az alkalmat használtuk fel arra, hogy megkérdezzünk öt titkárt: hogyan látják a népszavazást, mire számítanak vasárnap. Dr. Kovács Tibor, a Vác Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára: — Véleményem szerint a július 29-i népszavazás nehezíti a szeptemberi helyhatósági választások megszervezését. A korábbi népszavazás, illetve országgyűlési képviselő-választás előkészületed során létrejöttek a sza- vazókörölk. A választójogi törvénytervezet szerint a jelenlegi választókerületek területi beosztását is meg kell változtatni. Ha a szeptemberi választások előtt az embereknek még egyszer a régi szavazókörben kell voksolniuk, a későbbiekben ez sokakat megzavar. Az is tény. hogy a július 29-e a' lehető legszerencsétlenebb időpont, ilyenkor vannak a legtöbben szabadságon. Ha valaki nem otthon alkar szavazni, csak személyesen kérhet igazolást az állandó lakhely szerinti tanácsnál. Az előzetes számítások szerint ez százezres nagyságrendben jog embereket visszatartani a szavazástól. Nem hiszem, hogy a választásra jogosultak tömegesen fogják például megszakítani az üdülésüket, csak azért, hogy szavazzanak, vagy igazolást kérjenek. Nehézségek A tanácsi apparátus számára is sok gondot okoz a népszavazás. Felborította az előre tervezett szabadságolási rendet. Óriási nehézséget jelentett a szavazatszámláló bizottságok összeállítása is. Vácon harminc szavazókör van, a hozzánk tartozó Gödön 14, és Sződ- ligeten három. Dr. Németh András, a Nagy- káta Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára: — Nagyikátán és a térséghez tartozó 18 településen létrejöttek a szavazatszedő bizottságok, de ezekben — a korábbiakhoz képest — elég sok személycsere volt. Ügy tűnik, hogy a delegálásra jogosult pártok is személyi problémákkal küzdöttek. — A tanácsi dolgozók szabadságolása nálunk szintén teljesen felborult, sok üdülést, családi programot kellett megszakítani a népszavazás miatt. Munkatársaim hangulata nem a legjobb, ennek ellenére mindenki becsületesen, tisztességesen helytáll. — Ügy vélem, a népszavazás propagandája nem elegendő. Nem tartom helyesnek, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdésről ilyen lehetetlen időpontban és ennyire gyorsan kell dönteni. Ez a sok szavazás elveszi az emberek kedvét attól, hegy a következőre elmenjenek, márpedig még előttünk állnak a szeptemberi helyhatósági választások is. Személyes véleményem szerint nem fog szavazni a választásra jogosultak fele. Dr. Kigyósi László, a Pilisvö- rösvári Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára: — Be kell vallani, a tanács dolgozói nem örültek ennek a népszavazásnak, de ezt nekünk kell csinálni. Vörösváron sem az MSZP, sem más pártok nem delegáltak tagokat a szavazatszámláló bizottságokba. A választási bizottság is éppen csak öttagú. Ügy tudom, Budakeszin sem nagyon delegálnak a pártok, és Ürömön is nehezen állt össze a bizottság. Ügy tűnik, hogy a pártokat egyáltalán nem érdekli ez a népszavazás. Véleményem szerint egyébként az embereket sem, én is azt hiszem, hogy nem fog szavazni a választásra jogosultak ötven százaléka. Nemcsak azért, mert nyár van, hanem azért is, mert bohóckodásnak tartják az egészet. Az emberek nem látnak komoly változást, és sokan úgy gondolják, hogy a népszavazást azért „találták ki”, hogy elvonják a figyelmet az áremelkedésekről, a gazdasági problémákról. Bizonytalanságban Dr. Xantus Judit, a Szentendre Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára: — Egyetértek a kollégákkal abban, hogy a július 29-e nagyon rossz időpont egy népszavazáshoz. Az igazolások csak személyesen vehetők árt, ez azdkat is elriasztja majd, akik egyébként elmennének. A tanácsi dolgozók gondjait is említették már az előttem szólók. Én az elmondottakon túl nagy problémának érzem, hogy a tanácsi dolgozók pillanatnyilag nagy bizonytalanságban élnek. Senki nem tudhatja, hogy a helyhatásági választások után mi lesz vele, s ez demoralizálja az apparátust. Ennek ellenére igyekszünk mindent a lehető legjobban lebonyolítani. Ügy látom, hogy az emberek Szentendrén is közömbösek a szavazás iránt, és ugyanez vonatkozik a pártokra is. Az MSZP-n és az MDF-en kívül más párt nem delegált a bizottságokba, szerintem az MDF is csak tisztességből. A tanácsi dolgozók teljesen magukra bagyatottak. Sóik munkatársam úgy érzi, hogy az utolsó bőrt is lehúzzák rólunk. Arra jók vagyunk, hogy a választásokat lebonyolítsuk, de aztán mi lesz? Ki fogja eldönteni, hogy ki a jó szakember? Kissné Kulybus Gizella, az Aszódi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára: — A mi munkánkat rendkívül megnehezíti, hogy nincs crossbar-vonalunk. Korábban is csak ideiglenesen kaptuk meg, s ez meglehetősen sókba is került. Csak a telepítésért 40 ezer forintot kellett fizetni. Ráadásul egy vonalat kaptunk, pedig kettő kellett volna. hogy a számítógép és a telefax is működhessen egyszerre. — Nekem is az a véleményem, hogy nem lesz eredményes a szavazás, hiába a sole munka és pénz. A választójogi törvénytervezet alapján elkezdtük a szeptemberi választások körzethatárainak megállapítását, természetesen ezek nálunk sem egyeznek meg a jelenlegiekkel. Ezt a munkát most abba kellett hagyni. A gond az, hogy akit most nem tudtunk elengedni szabadságra, az majd augusztusban megy, viszont akkor már meg kell majd kezdeni a önkormányzati választások előkészítését. Biztos vagyok benne, hogy a kívülállók nem tudják, milyen bonyolult, sokrétű adminisztrációt, technikai és szervezési munkát, milyen ösz- szehangolt csapatot igényel egy szavazás lebonyolítása. Dr. Xantus Judit: A rendszerváltás szükségességét senki nem vonja kétségbe; de az utóbbi egy évben a sókat szidott tanácsokra rendkívüli feladatok nehezedtek, s mindig azzal küszködtünk, hogy a jogszabályok nem készültek el időben. Miikor például az országgyűlési képviselő-választásokat kezdtük előkészíteni, még csak a jogszabálytervezet volt a kezünkben, és számos dologról csak az újságokból értesültünk. Módosítások Dr. Németh András: Nehezítette a munkánkat az is, hogy korábban öt év alatt nem volt annyi jogszabály-módosítás, mint az utóbbi egy esztendőben. S közben azért természetesen dolgoznunk is kell: ki kell adni az építési engedélyeket, a szociális segélyeket. A fő feladatunk nem a szavazások lebonyolítása, hanem a lakosság ügyeinek intézése. Ügy vélem egyébként, ez az ország nincs olyan helyzetben, hogy kidobjon az ablakon any- nyi pénzt, amiből vehettünk volna 150 jól felszerelt mentőautót vagy 200 tűzoltóautót, felszerelhettünk volna két kórházat vagy öt középiskolát. Megújul a megyeháza Évek óta tart, de még mindig nem fejeződött be a Pest Megyei Tanács épületének re konstrukciója, hiszen a munkálatok rendkívül sokba ke rülnek. A főépület díszudvarának felújítása elkészült, így a nyári szabadtéri koncertek látogatói már az eredeti állapotban helyreállított épületszárnyat csodálhatják meg MEGMENT AZ IGAZGATÁSI HSRADD Újabb Elkészült az Igazgatási Híradó ez évi 4. száma. A kiadványt a megyei tanács igazgatási osztályának munkatársai állítják össze, s régi tapasztalat, hogy igen jó segítséget nyújt a városi és községi tanácsúik dolgozóinak. A most megjelent híradó beszámol az állami névesség-nyilvántartás továbbfejlesztésének lehetőségeiről, áz ezzel kapcsolatos elképzelésekről. A népesség-nyilvántartás országos rendszerei 974- től jött létre, s az akkori lehetőségeknek megfelelően egyetlen számítógép képezte a rendszer bázisát. A központosított nyilvántartás sok gondot okozott, ezért 1986-tól felerősödtek a decentralizációs törekvések. Az első és legsürgősebb feladat az volna, hogy a lak- címváltozásokat és az anyakönyvi bejegyzéseket a helyi tanácsoknál rögzítsék. Az ön- kormányzat működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a friss információ legelőször a helyi tanácsokhoz jusson el. A népességnyilvántartás fejlesztésének második és harmadik üteméről szintén részletes tájékoztatást ad a híradó. Július 3-án munkaértekezletet tartott az igazgatási osztály az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatban. Az ott elhangzottakról is részletesen olvashatnak azok, akik nem voltak jelen a megbeszélésen. Az egyéni vállalkozásokról szóló törvény egyes rendelkezései különbözőképpen értelmezhetők. Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében az igazgatási osztály a vitatható részekről az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalását kérte. A tájékoztatás és az egyéni vállalkozásról szóló törvényhez kapcsolódó jogszabályok jegyzéke kézikönyvként szolgálhat az ügyintézőknek. Az elmúlt három évben több ezer külföldi — döntően magyar nemzetiségű román — állampolgár telepedett le, vagy tartózkodik lete'epedési szándékkal Pest megyében. A Romániában bekövetkezett változások, valamint a megye túlzsúfoltsága szükségessé teszi a menekültügyi gyakorlat átiga- zítását. amihez segítséget nyújt a kiadvány. Június végén nyolc városban került sor tájértekezletekre, amelyeken az anyakönyweze- tők kaptak információt az elmúlt két év jogszabály-módosításairól, illetve az újabb jogszabályok alkalmazásának kérdéseiről. Ugyancsak munkaértekezleten vettek részt a lakásügyekkel és a gyámügyekkel foglalkozó tanácsi dolgozók, s erről szintén em’ékez- tetőt közöl az Igazgatási Híradó. Az utolsó fejezetben megtörtént, konkrét jogesetekkel ismerkedhetnek meg az olvasók, s ezek áttanulmányozása szintén segíti, megkönnyíti az ügyintézők munkáját. NYUGAT-EURÓPA IS ÉRDEKLŐDIK Életben tartása, erősítése a cél Ezen a héten tekintették át a Pest Megyei Tanács munkatársai megyénk külkapcsola- tait, s erről adott tájékoztatást lapunknak Balogh László, a megyei tanács elnöke. — Hagyományos testvérkapcsolataink a szovjetunióbeli Omszk, a bulgáriai Szófia és a (volt) keletnémet Suhl megyékkel vannak. Ezek húszhuszonöt éves együttműködések, amelyek tulajdonképpen hasznosak voltak. Kitekintést adtak a világra, s lehetőséget, hogy érdekes tapasztalatokat nyerjenek a testvérmegyékbe látogató Pest megyeiek. Tény viszont, hogy ezeket a kapcsolatokat „felülről’’ jelölték ki, s nem a hasonló, azonos gondokkal küzdő s ezek megoldásában egymásnak segíteni tudó felek találták meg egymást. A kapcsolatok ebben az évben „szünetelnek’’, hivatalos utazások nincsenek. Ez érthető is, hiszen a volt szocialista országok mostanában igencsak el vannak foglalva saját dolgaikkal. MindenVÁRJÁK A TÁMOGATÁST Alapítvány a gyermekekért Alapítványt tett 1990. május 29-én a Pest Megyei Tanács, a Pest Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a Magyar Üttörők Szövetsége Pest megyei elnöksége. Célja: a megyében élő fiatalok sport- és kulturális tevékenységének támogatása, a megyei érdekeltségű gyermek- és ifjúsági vagyon kezelése. Az alapítvány közreműködik a szabadidő eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtésében, bővítésében, támogatja a kedvezményes ifjúsági turizmust, az öntevékeny kulturális csoportokat és a nemzetközi cserekapcsolatokat. Mindazok a gazdálkodó szervek, intézmények, magánszemélyek, akik készek áldozni a megyében élő gyermekek és fiatalok érdekében, csatlakozhatnak az alapítványhoz. A csatlakozás nélkül befizetett hozzájárulás a hatályos jogszabályok szerint adókedvezményt élvez. Az induló vagyon 2,2 millió forint, amelyből 2 milliót a megyei tanács, 100-100 ezret pedig a Pedisz és a MUSZ fizetett be. A megyei tanács végrehajtó bizottságának augusztusi ülésén bízzák meg a kuratórium elnökét, aki e tisztet társadalmi munkában látja el. Mellette egy titkár és három tag tevékenykedik majd — szintén társadalmi munkában — az alapítvány érdekében. Korábban már többször is hírt adott lapunk arról, hogy hosszas vita folyt három tábor, a zamárdi, a kismarost és a szödligsti tulajdonjoga körül. Az ingatlanokat végül a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány javára jegyezték be a földhivatalban, de a kormányrendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a nemzeti alapítvány ezeket a Pest megyeinek adományozza. Az alapítványt létrehozó szervezetek várják a megyében élők segítségét. Az adományok az OKHB Rt. 216- 16868 számú számlára fizethetők be. Bővebb információt Nemoda Istvántól, a Pest Megyei Tanács társadalompolitikai titkárától kaphatnak az érdeklődők. hol gyökeres változások mennek végbe. Van, ahol a társadalom forr, mint a Szovjetunióban és Bulgáriában, az NDK mint önálló állam pedig meg is szűnik. Ezeket a kapcsolatokat jövőre — az új megyei tanácsnak — át kell majd gondolnia. — Ugyancsak régi — a hatvanas évekre nyúlik vissza — az olaszországi Umbriával való kapcsolat. Ez az együttműködés a tanácsok között kezdődött, bár később pártkapcsolatok is alakultak. Umbria és Pest megye között nincsenek problémák, s egyik fél sem akar gyökeres változást. Ez év tavaszán jött létre testvérmegyei kapcsolatunk a spanyolországi Valenciával. A spanyolok keresték meg megyénket, s ez az együttműködés hosszú távra biztosítottnak látszik. Az utóbbi időben a megyei tanács már nem testvérmegyei kapcsolatok kiépítését szorgalmazta, a hangsúly a gazdasági kapcsolatokra tevődött át. Ezen az úton lehetne tőkét „csalogatni” a megyébe, amire nagyon is nagy szükség van. Gazdasági jellegű kapcsolatok kezdődtek a közelmúltban az olasz Milánó, a spanyol Madrid jés a francia II de France tartományokkal. Ez persze nem zárja ki az együttműködés szélesítését — amire a külföldi partnerek részéről lenne is igény — bár azt tudni kell. hogy a testvér- kapcsolatok ápolása meglehetősen sokba kerül. Éppen azért a jelenlegi megyei vezetés fenntartja ezeket az együttműködéseket, de leginkább a gazdasági feladatokra koncentrálnak. Mostanában megélénkült az érdeklődés a kelet-európai országok iránt. Pest megyébe is egyre több olyan, vezetőkből, polgármesterekből álló csoport érkezik, amelyek a magyarországi változások iránt érdeklődnek. Ilyen látogatók jártak a megyeházán a belgiumi Brabant, a német Baden-Württemberg és az olaszországi Pauda megyékből. Előre nem lehet tudni, hogy ezekből az ismeretségekből kialakul-e valami, a külföldi vendégek mindenesetre érdeklődtek a konkrét kapcsolatok kiépítésének lehetősége iránt. Ugyancsak az utóbbi időben alakult ki szorosabb kapcsolat megyénk és Arad megye között. Arad Békés megyével ápol testvérkapcsolatokat, ám szeretnének egy hármas együttműködést kialakítani. A felek abban állapodtak meg, hogy egyelőre a legfontosabb egymás tájékoztatása, ezért a három megye között speciális információs rendszert kívánnak létrehozni. Arad, Békés és Pest megye a nemzetiségi politika, a kultúrpolitika és a gazdaság területein szolgálhatnak tapasztalatokkal egymásnak. A Duna menti megyék és régiók együttműködése keretében jó kapcsolataink vannak Alsó-Áusztriával is. Pest megye jelenlegi vezetése mindenesetre arra törekszik, hogy a meglévő kapcsolatokat életben tartsák, és az újak közül leginkább azt erősítsék, amelyek a leghasznosabb kilátásokkal kecsegtetnek. Nem tesznek viszont most már semmilyen hivatalos lépést, mert a döntés joga az új megyei önkormányzaté lesz. Az oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült írta: Kecskés Agnes Fotó: Vimola Károly
