Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-25 / 173. szám
Tizenegy óra a lati elfogták Fen® nyomon m n gyilkos után Gyilkosság történt július W-én. 31 óra 30 perckor Ráckevén. A Pest megyei és a helyi rendőrök tizenegy órás kemény munkával. forró nyomon elfogták a tettest, aki beismerő vallomást tett. A helyszín egy szépen karbantartott, háromszobás komfortos családi ház a Vörös október utca 19. szám alatt. Itt élt, egyedül, a hatvannyolc esztendős Bobrovácz Antalné. Azon a bizonyos estén egyik szomszédasszonya, aki éppen vendéget kísért ki a házából, hangos szavakra lett figyelmes. Az idős nő ennyit mondott valakinek: álljon meg, nem bántottam én magát! Mit akar tőlem?! Feltűnő volt a hanghordozása, szinte úgy hallatszott, mintha a közelben levőiknek is szólna: valami baj készül... Azután egy-két perc múlva már segítségkiáltás verte fel a környék csendjét. A közelben lakók közül ketten is berohantak a házba, ahonnan egy kerékpáros fiatalembert láttak távozni. Egyik szomszéd Daciával utánaeredt, de elvesztette a nyomot. Az ismeretlen fiatalember, gyaníthatóan a gyilkos, elmenekült. A nyomban a helyszínre érkező mentők már csak azt tudták megállapítani, hogy Bobrovácz Antdlnét több késszúrás érte, melynek következtében életét vesztette. Balogh Zsigmond zászlós és Kiss Gyula szakaszvezető biztosította a helyszínt, míg megérkezett Kovács József alezredes, aki átvette a nyomozás irányítását. A tanúk szerint , mintegy húsz-huszonöt éves, ' vékony testalkatú, sötét hajú fiatalember volt a hirtelen eltávozó kerékpáros, akinek kézre- kerítésére nyomban meghirdették az országos körözést. Búzás László főhadnagy. Király András törzszászlós, Kri- zsák Ferencné alhadnagy és Kamrás Gábor alhadnagy kihallgatta az elhunyt lányát és szomszédait, valamint adatokat gyűjtöttek arra vonatkozóan is, hogy a környéken láttak-e, ismernek-e olyan férfit, akire illik a személyleírás. A tanúkihallgatások során fény derült arra is, hogy az idős nő ismeretlen személyeket nem engedett be az otthonába, a kaput rendszerint zárva tartotta. A szomszédokkal nem barátkozott, a lánya szerint egyikre a disznótartásért haragudott, másikról úgy vélekedett, hogy leskelödik utána. De azért haragosa nem volt, a településen elfogadták, zárkózott természetű, bizalmatlan öregasszony. A lánya úgy vélekedett, hogy a ház külleme után jómódúnak gondolhatták az anyját, bár ez voltaképpen nem felelt meg a valóságnak. Az idős nőnek még nyugdíja sem volt, abból élt, amit kiárult a kertjéből. A gyerekei támogatták. A gyilkosság napján kétezer forintot kért a lányától, amit az át is küldött a kis unokájával. A gyerek meg hozott néhány üveg lekvárt, amit aznap tett el a nagymama a családnak. Ékszere, készpénze nem volt Bobrovácz Antalné- nak, a legértékesebb műszaki cikk egy fekete-fehér tévé volt a lakásában. A házat egyszer egy eladott telek árából rendbehozatta, és úgy kímélte, hogy az utcai frontra nyíló három szobát nem is használta, csak takarítani és szellőztetni járt oda. A nyári konyhában lakott, a garázsban főzött az idős asz- szony. Az adatgyűjtés során a rendőrök eljutottak a húszeszten- gós. büntetett előéletű Illés Ernőhöz, aki Ráckevén, az anyjával közös albérletben élt. A fiatal férfit már huzamosabb ideje az anyja tartotta el ötezer forintos keresetéből. A fiatalembert tavaly áprilisban két hétig kezelték a hárshegyi elmegyógyintézetben, ahonnan utókezelésre a tököli rendelésre utasították. Oda azonban nem járt el. Mint a nyomozás során kiderült, Illés Ernő már huzamosabb ideje rémületben tartotta a környék lakóit, különös viselkedésével. Egy fiatel lányt azzal ijesztett meg, hogy rettenetes táncot járt az udvaron, egy öregasszonyt meg azzal fenyegetett, hogy rád teszem a koporsót! A gyilkosság délutánján azért rendezett perpatvart, mert valaki állítólag elengedte a kutyáját. Azután az édesanyjával is összeveszett. Tört, zúzott, puszta kézzel beverte az ablakot, majd elrohant otthonról. A rendőrök a kerékpárt, vérnyomokkal, megtalálták annak a háznak az udvarán, ahol a fiatalember lakott. Illés Ernőt őrizetbe vették, majd Mozsár Károly hadnagy és Nagy János hadnagy megkezdte a kihallgatást. Illés Ernő vallott. Elmondta, hogy úgy egy éve ismerte Bobrovicz An- talnét, akinél egyszer fát vágott. Kapott érte ötszáz forintot, de azután sokáig nem találkoztak. Azon a bizonyos napon mégis ő jutott eszébe, maga sem tudná okát adni, hogy miért. Sokat ivott, olyan gyógyszerekre, amikre nem lett volna szabad, összeveszett az anyjával, a szomszédokkal, és pénzt akart szerezni, hogy folytathassa az ivást. Eszébe jutott, hogy elmegy az egyedül élő idős nőhöz, akit módos asz- szonynak gondolt. A bicskáját is magához vette. Bobrovácz Antalné tévét nézett, amikor beállított hozzá. Ö nem sokat teketóriázott, megmondta, hogy húszezer forintra lenne szüksége. Az öregasszony nem a belső szobák felé indult, hanem a verandára, és segítségért kiabált. Akkor megragadta a vállát, maga felé fordította, és szúrt a bicskájával, többször egymás után. Áldozata a földre zuhant. Amikor a gyilkos el akart szaladni, 'keresztülzuhant rajta, úgy, hogy véres lett a nadrágja. Felült a biciklire és elhajtott, egyenesen hazament. Otthon volt, amíg érte nem jöttek a rendőrök. Tizenegy óvával a gyilkosság elkövetése után Gergényi Péter százados, a Ráckevei Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője jelentést tett: az elkövetőt elfogták, az országos körözést visszavonták. Gál Judit A békánál individuálisabb lényt el sem lehet képzelni, ö a szabadságot szereti. Zárt világba helyezve nem biztos, hogy úgy eszik, szaporodik, ahogy kellene. Dr. Csonti Ferenc okleveles vegyész, a füzesgyarmati termelőszövetkezet laboratóriumának vezetője úgy tud beszélni foglalkozása rejtelmeiről, hogy az abszolút közömbös társalgópartnert is lenyűgözné vele. A békatenyésztés volt a közvetett indítéka annak a felfedezésnek, melyről A biogiliszta aranykora címmel ír tünk lapunk június 12-i számában. Először e vízi állatok célszerű táplálkozását igyekezett megoldani. r Uj alapanyag — Amikor biológus ismerősöm egy bizonyos kis élőlényt javasolt erre, furcsa módon az jutott az eszembe: — Hű, amikor az eperfáról egy hernyó leesett. akkor hogy szaladt rá a tyúk! Ebben a pillanatban ugrott be a kutatásból, hogy megvan! Igenis, a természetben vannak olyan élőlények, melyek azt csodálatosan át tudják alakítani. A tyúk biztosan azért ugrik rá a hernyóra. mert fontos anyagot kap belőle. El kell jutni a megismerés során odáig, hogy az embernek ilyen asszociációi leA sóderbányák mint strandok, az embert óvatosságra intik. Tűi sok tragéd’a színtere, előidézője volt már egy-egy elhagyott bányató. Az ok ismert. Hirtelen mélyülnek, vizük még nyári kánikulában sem tud felmelegedni. A hirtelen és nagy hőmérséklet-változás izomgórcs- és szívbénulas-elöidéző. Egyszóval veszélyes. Mindezek ismeretében azt kell mondjam, nagy bátorság és kockázatvállalási készség kell egy bányató mellé kempinget létesíteni, milliós nagyságrendű beruházással. Mert mi történik, ha a számítás csődöt mond? Ha a legkörültekintőbb óvintézkedés ellenére a vendégek ódzkodnak, s nem veszik igénybe a vízparti paradicsomot? A dunaharaszti Interco Kisszövetkezet 1986-ban bérelte ki a dunavarsányi Petőfi Tsz sóderbányáját s a körülötte húzódó erdőt, ligetet. A honfoglalást rekultivációval kezdték, százezer köbméter földet mozgattak meg, hogy a táj visszanyerje a régi arculatát. Csupán ez hónapokig tartott, s nem kevesebbe, mint hatmillió forintjába került az Intercónak. Ezt követte a bekötőút megépítése, majd két kutat fúrtak. A 110 méter mélyről feltörő víz abszolút nitrátmentes, minősége vetekszik a legtisztább hegyi forrás vizével. Az infrastruktúráit településektől távol eső üdülők, kempingek legnagyobb gondja a szennyvízelvezetés. Az Interco nem elvezettette, hanem saját szennyvízgyűjtő és- tisztító telepet épített, az ülepítés és ürítés a legkorszerűbb technológia alapján történik. — Hat, egyenként száz köbméteres bazinunk van, melyek úgy vannak izolálva, hogy a tó felé való szennyvízfiltráló- dás teljesen kizárt — mondja Béress János, a kempingtelep menedzsere. — Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert sajnos a tapasztalat azt mutatja, a hasonló létesítményeknél nem oldották meg ezt a problémát, a tavak vize rohamosan elszennyeződik. Az Interco-tó két célt szolgál. A mélyebb részén horgásznak, ezt egy természetes földnyelv választja el a sekély vizű öböltől, mely kiváló strand és csónakázó hely. A strandrészt úgy képezték ki, hogy a parttól számított 30 méteres szakaszon a meder lejtése mindössze 150 centi, tehát még egy nyolc-tíz éves gyerekre sem veszélyes. A mély víz kezdetét bóják és táblák jelzik, de túl ezen állandó őrszolgálat vigyáz a strandolok biztonságára. Az igazi csemege a horgásztó, bár az is igaz, nem olcsó mulatság. 150 forint a beugró, ami mindössze arra jogosítja fel a pecázás szerelmeseit, hogy vízbe dobják a horgukat. Ha netán szerencséjük van, és fognak is, egy kiló kiszákolt halért 120 forintot kell leper- kálni a gondnoknak. Egy belépő négy hal kifogására jogosítja fel a vendéget. Utána napozhat, fiirödhet, vagy befizethet újabb 150 forintot — ha van miből. — Viszont minden halfajtát megtalál a horgász, és nincs méretkorlátozás — enyhít a drákói tényeken Dolezsay Tibor idegenforgalmi vezető. — Nálunk van ponty, keszeg, dé- vér, amur, busa, sőt, pisztráng is. A pontyok már a telepítéskor négy kilót nyomtak, de van köztük 10 kilós is. Pisztrángból nemrég fogott valaki egy kétkilós példányt. A kemping összterülete 50 hektár, a terület alapján a legnagyobb Magyarországon. 200 lakókocsit tud egyszerre fogadni, a sátorozóplacc 400 sátor felverésére alkalmas. Azokra is gondoltak, akik' nem csigaként érkeznek. 10 darab négyszemélyes bungaló, 17 kétágyas szoba és 40 darab kétszemélyes lakókocsi várja a vendégeket, akar átutazók, akár üdülők. — Az idei nyár nem csúcs a kempingünk történetében, de egy-egy hétvégén így is 800- 1000 vendéget fogadunk — mondja Béress János, majd a máról áttér a holnapra. — A négy darab salakos teniszpálya majdnem kész, de még ebben a szezonban elkészül két szauna és egy automata tekepálya is. Sajnos, márciusban leégett, az éttermünk a konyhával, több mint tízmillió forintos volt a kár (ellentétben a pletykákkal, nem szándékos gyújtogatás történt, a tűzoltóság rövidzárlatot állapított meg). Viszont már felépült az új étterem, augusztusban kezd üzemelni, ez évtől télen is. A tóba süllőt is telepítettünk, lehet majd lékről horgászni. Hétvégeken látványos disznótorokat rendezünk. Mint már utaltunk rá, ez az év az Interco kempingjében sem az igazi, s főleg az idegen rendszámú kocsik száma csökkent a tavalyi szezonhoz viszonyítva. — A fekvésünk igen kedvező, könnyen eljutni hozzánk akár Némedi felől, a régi M5-ösön, akár Dunaharasztin keresztül. Hogy miért csökkent mégis a forgalom? A Balaton környékén drasztikusan emelkedtek az árak, s ennek híre ment Nyugatra is. Az tudott, hogy sokan nem a látnivalókért jöttek hozzánk, hanem, mert olcsón és jót lehetett enni nálunk. Ma viszont már nem lehet, amiért is azt mondják a nyugati vendégek, ha már fizetni kell, akkor inkább Spanyol- vagy Görögországba mennek. Ennek isszuk mi is a levét, jóllehet, mi nagyon szolidan emeltük az árainkat. Dolezsay Tibor fejtegetésére érdemes odafigyelni, tapasztalatait külföldön szerezte, jó- nevű idegenforgalmi irodákkal konzultált Ausztriában, Németországban, Hollandiában. — Feltétlen oda kell figyelni, különben befagy az idegenforgalmunk. Az eddigi eredmények máris azt igazolják, ez évben jóval kevesebben jöttek pénzt költeni Magyarországra. Matula Gy. Oszkár Aranyat hozott Pest megyének (1.) Hernyó pottyant az eperfárói gyenek. Ez a mi munkánkban az érdekes. Mivel a biogiliszta-tenyész- tés főleg Pest megyére jellemző, s a közelmúltban súlyos válságba kerültek a termelők, úgy véltem,' meg kell ismernem, be kell mutatnom azt az embert, aki felfedezésével elősegítette a helyzet megváltoztatását. A vér koleszterin szintjét csökkentő eicosapen- tainsav, röviden az epa, nem új gyógyszer. Nyugaton tengeri állatok húsából állítják elő ezt az alapanyagot. Am sokkal drágábban, mint ahogy az az Eusenia foetida szervezetéből vonható ki, de erről senki sem tudott. A különféle epa- készítményeket eddig külföldről szerezhette be, akinek szüksége volt rá. A jövőben a Dunakeszin működő Epaker Kisszövetkezet épít üzemet a biogiliszták feldolgozására, a szer kapszulák formájában történő gyártására. A felfedezés külön hasznának számíthat, hogy nagyobb mennyiségű humusz képződése révén környezetbarát talajdúsító eszközhöz juthat a mezőgazdaság. A humusz olcsóbban szállítható, kevesebb költséggel terjeszthető, s a szerves trágyának is nagyobb lesz az értéke, hiszen abban terem a giliszta. A Tiszántúl legmélyebb pontján, Békés megyében, az alföldi Nagy-Sárrét vidékén fekvő községben ritka eszköz a telefon. A bejelentkezés módjául ezért csak a helyszíni érdeklődés választható afelől, hogy miikor érne rá a doktor úr? Humusz és gyógyszer A falusi ház tornácán ötvenes évein túli, alacsony termetű férfi morzsolja kézzel a kukoricát. Este van, különleges kacsái töméséhez készül. Az udvaron felállított fóliasátorban különlegesek a plafonról lelógó fütóubonkái, az éppoly magas paradicsomipalántái, az olaszországi túrán beszerzett, fél kilónyira is kifejlődő paprikafajta. Ö dr. Csonti Ferenc, a közeli, majdnem szomszéd Nagyrábé szülötte — akitől először hallok ilyet — a Debreceni Református Kollégium ösztöndíjasként érettségizett a szeghalmi Péter András Gimnáziumban. Szegeden kapott okleveles vegyész diplomát. Magyarországon először doktorált malomipari technológiából. s az egyetem után a kaposvári malomiparhoz került, majd a Somogy megyei sütőipar laboratóriumát vezette, aztán a megyei Köjálnál élelmi szer-toxikológiával és munkaegészségügyi problémákkal foglalkozott. Mindig nagyon érdekelte, sőt izgatta a fehérje. Egyébként egész életét az újító tulajdonság jellemzi, s ezek hosszú soráról tud beszámolni. Köztük a Ba- latomboglári Állami Gazdaság növényvédőinek egészségellenőrző vizsgálatánál alkalmazott módszerekről, a védő- felszerelések tökéletesítéséről, de ezekhez külön dcfcu- mentumkötetet kellene szerkesztenünk. Mint még sok, érdekes kitérőhöz, melyek tartalma érdemes is lenne erre. Ilyen volt tulajdonképpen az epa felfedezése is, mint új, bőségesebb és olcsóbb alapanyag a gyógyító szer készítéséhez, amiből még világsiker lehet. Nyomozó kíváncsiság Tizenhárom évvel ezelőtt hívta haza a szülőföld Csonti Ferencet. Rábízta a laboratóriumot, ahol szerinte a legnagyobb előny az, hogy teljesen önállóan dolgozhat. Ügy él, ahogy az itteni, vasszorgalmú, nyílt szívű és nagyon szerény emberek. Velük, a társadalmi és természeti környezettel közvetlen kapcsolatban. Nem szívesen használva a kutatás szót sem, ami helyett folyton a megismerésről beszél. — Akkor tehát kérdezzük úgy: miként jutott el a legújabb megismeréshez, hogy nyomozta ki, hogy'a biogiliszta szervezetében többszöröse rejtőzik az értékes zsírsavnak? Kovács T. István (Folytatjuk)
