Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-23 / 171. szám
JPEST MEG YES XXXIV. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM Ára: 5,iîO forint 1990. JÜLIUS 23., HÉTFŐ Telt ház a strandokon. A hétvégi kánikulában, aki csak tehette, folyók, tavak partjára vagy éppen a strandok medencéinek hűsítő habjai közé menekült. A százhalombattai városi szabadidőközpont kapujára is kiakaszthatták volna a „Megtelt'’ táblát. Az intézmény vezetői a fürdőzőknek sportos programot is szerveztek, családi úszóváltóra invitálták a vállalkozó kedvűeket. Beszámolónk a 7. oldalon. (Erdősi Agnes felvétele) A Kisgazdapárt nagygyűlés® Â parasztság sérelmeit orvosolni kell Az államosított házak, üzletek volt tulajdonosainak kártalanítását is tervezik a kisgazdák, ám ezt az ország jelenlegi helyzetében rövid időn belül nem tartják lehetségesnek. Semmiképpen sem mondanak le azonban a parasztságot ért sérelmek jóvátételéről. A helyhatósági választások eredménye, azaz — legalábbis vidéken — a Kisgazdapárt döntő győzelme igazolni fogja, hogy a párt földreformja megegyezik a lakosság nagy részének óhajával. Egyebek között ezt hangsúlyozta — csaknem ezer résztvevő tetszésnyilvánítása mellett — Nagy Ferenc József pártelnök és Gerbovits Jenő főtitkárhelyettes vasárnap, a soltvadkerti sportcsarnokban rendezett kisgazdapárti nagygyűlésen. A szónokok szerint a földtulajdon rendezésében a kormánykoalíció, illetve az ellenzéki pártok alapjaiban már egyetértenek, részlet- kérdésekben viszont viták vannak a Kisgazdapárt és a többi politikai erő között. A kisgazdák ragaszkodnak ahhoz, hogy a tulajdonjog visszaállítását semmilyen korláthoz ne kössék. Vagyis a tulajdonos szabadon rendelkezhessen tulajdonával, maga dönthesse el, hogy földjét megműveli, bérbe adja vagy eladja. A mező- gazdasági termékek, köztük a szőlő és a bor jelenlegi súlyos értékesítési gondjairól szólva a két pártvezető, aki egyben miniszter is, a kormányzat képviselőjeként ígéretet tett arra, hogy a kormány rövidesen intézkedik az alapvető baj megoldása, a felvásárláshoz hiányzó pénz előteremtése ügyében. Növekvő export a tőkés piacokra Merre billen a mérleg nyelve? A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának gyorsjelentése szerint az év első felében tovább növekedett a nem rubelelszámolású kivitel, a rubelexport azonban a tervezettnél kisebb mértékben csökkent. Az év első felében a tőkés export megközelítette a 3 milliárd dollár értéket, ami 17 százalékkal, 440 millió dollárral több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az export minden cikksorozatban jelentősen növekedett: az összkivitel 27 százalékát kitevő élelmiszer-ipari kivitelben például 163 millió dollár többlet keletkezett. A 44 százalékos részarányt képviselő anyagok és alkatrészek exportjának dollár növekménye 94 millió dollárt tett ki. Fogyasztási iparcikkekből 77 millió dollárral szállítottunk többet, mint tavaly. A tőkés import az év első felében a tavalyihoz képest 1,3 százalékkal növekedett, A nyomott ár ellenére sem adják fel Mindenkinek hátrányos Az állami gazdaságok az idén legalább annyi kenyér- gabonát vetnek, mint tavaly. Oláh István, az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése igazgatótanácsának elnöke, a Hej őmenti Állami Gazdaság vezérigazgatója elmondotta: az egyesülés 120 tagvállalata összesen mintegy 155-160 ezer hektáron készül elvetni a kenyér- nekvalót, amiből jövőre az elmúlt évek átlagát elérő, csaknem egymillió tonna terméssel számolnak. Eddigi információja szerint az állami nagyüzemek többsége — kihasználva a nagyüzemi keretek nyújtotta előnyöket a búzatermelésben — a napjainkban learatott kalászosok talaját, illetve a „vetésforgó” kínálta területeket már a következő vetéshez készíti elő. Mindez azért figyelemre méltó, mert az utóbbi időben egyre több szó esik arról, hogy ha a kormány nem emeli az étkezési búza fel- vásárlási árát, a termelők kisebb területen vállalkoznak a növény termelésére. Tény, hogy az alacsony ár az állami mezőgazdasági nagyüzemek számára is kedvezőtlen, ám ebben az üzemi körben azzal is tisztában vannak, hogy a búzatermő terület drasztikus csökkentése másoknak, így a kis- és középméretű üzemeknek is hátrányos. Egyebek között azért is, mivel az állami gazdaságoknak még mindig jelentős szerepük van a megfelelő minőségű búzavetőmag előállításában. Mi lesz a pártüdülőkkel? Nem kótyavetyélik e! A kormány csütörtöki ülésén a volt MSZMP üdülőinek hasznosításáról is tárgyalt. Az ezzel foglalkozó tisztviselőket — megváltoztatva az előző kormány sEwmmKM méfflKA Szennyezett a Tisza, mert egy engedély nélküli kft. olyan tömegű sót engedett a folyóba, hogy az sokszorosan meghaladja a tengervizek sótartalmát is. © Szolnok megyében a volt MSZMP- és munkásőringatlanokat túlnyomórészt óvodai és iskolai célokra hasznosítják. © Szeptemberig megkapják az iskolák a hittanoktatás bevezetését szolgáló végrehajtási utasítást. A rendelkezés nem tiltja meg, hogy — ha eire lehetőség nyílik — a délelőtti órarendbe iktassák be a hittant. ® Az MDF változatlanul kötelességének tartja a legkisebb településeken élők sorsának jobbítását, hangzott el a tegnap rendezett lakitelki falunapon. 9 A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának a most felvettekkel együtt 66 tagszervezete és 100 ezer tagja van. Tegnapi tanácskozásukon döntöttek arról, hogy a Liga hajlandó bekapcsolódni a szakszervezeti kerékasztal munkájába. döntését — arra hatalmazták fel, hogy vizsgálják meg a hasznosítás minden formáját. A Németh-kormány korábban úgy határozott, hogy a balatonaligai és balaton- földvári volt pártüdülőket 1991-ig értékesíteni kell. Az eladás erőltetésével azonban az új tulajdonosok áron alul juthattak volna az értékes ingatlanokhoz. (A két üdülőkomplexumról eddig még vagyonbecslés sem készült.) Elképzelhető az is, hogy az állam más módon — bérbeadás, társaságalapítás stb. — még jobban is járna, ezért most szakértői bizottság jön létre a gazdaságossági vizsgálatok elvégzésére. A legendás hírű ingatlanok iránt nagy az érdeklődés, a vállalkozók nagy része Aligát és Földvárt az idegenforgalom szolgálatába szeretné vonni. értéke 2,4 milliárd dollárt tett ki. A behozatal 54 százaléka az anyagok és alkatrészek importjából adódott, ám ez így is 163 millió dollárral kevesebb volt, mint a múlt évben. A gépbehozatal értéke viszont 126 millió dollárral növekedett, míg a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek behozatala szintén csökkent a múlt évihez képest. A rubelelszámolású export az év első felében 2,6 milliárdot tett ki, ez 29 százalékkal kevesebb, mint a múlt év első felében. Legnagyobb mértékben a Csehszlovákiába irányuló export csökkent — mintegy 30 százalékkal — a Szovjetunióba 25, az NDK-ba pedig 13 százalékkal kevesebb árut szállítottunk, mint tavaly az első félévben. A rubelelszámolású országokból 2,7 milliárd rubel értékben importáltunk, s ez csaknem 20 százalékkal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Energiahordozókból és villamos energiából 134 millió rubellel kevesebbet vásároltunk, mint az elmúlt esztendő első felében. f •. & t ti LnJ J Megegyeztek a kormányzó pártok parlamenti frakciói a földkérdést rendező törvény- tervezet elveiben. A hét végi tanácskozás után Zsíros Géza, a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselője ismertette a törvényjavaslat alapjául szolgáló közös álláspontot. Eszerint elvileg augusztus 20-ig elfogadható a törvény. A föld csak azoknak, illetve azok örököseinek jár majd ingyen, akiké volt a törvény- sértő elvétel előtt. Először azok kapják meg a földet, akik azonnal művelésbe is veszik, tehát a falun élő tsz- és állami gazdasági dolgozók. Akiktől elvették korábbi földtulajdonukat, azok ingyen nyerhetik visza, mások viszont e körből kedvezményes összegért juthatnának földhöz. A képviselő szerint a silányabb föld 20—30 ezer, a jobb 40—80 ezer forintba kerül majd hektáronként. HÁROM EV UTÁN Visszatért a kómából Csaknem három év után tért magához eszméletlen állapotából egy olasz fiatalember. Az 1987. november 8-án autóbalesetet szenvedett Marcello Ma- nunzio a szerencsétlenség óta kómás állapotban feküdt a Genova melletti Chiavari kórházában. Rendszeresen fizikoterápiás kezelést kapott, a családtagok, rokonok, barátok váltogatták egymást betegágyánál, és beszéddel, zenével próbálták a kómás állapotból visszahozni. A 25 éves férfi édesanyja hangjára reagált először. AZ AR ELLEN ÚSZVA NEM BESZÉL A PÉNZ Hogyan? De hiszen a közmondás! Pénz beszél, kutya ugat. No, ami a kutyát illeti, ott nincsen hiba, de a pénz... Most már általános a megye bármely helyén, hogy azt hallom a takarékszövetkezeteknél, az OTP kirendeltségeinél: szinte megszűnt a betételhelyezés. Kényes ügy ez a megyében, hiszen itt már évtizedek óta jóval nagyobb a lakosság hitel-, mint betétállománya. A távolság most tovább növekszik, de mert a betétek másutt is elapadóban vannak — mert a másutt elhelyezett betétekből volt lehetséges a megyei hiteléhség csillapítása éveken át —, nagy kérdés, mit sikerül átcsoportosítani. Hittem, mert hiszen meghirdették : pénz beszél, kutya ugat. Na akkor majd nekilendülnek a dolgok... Hallgat a pénz. Ha van is, alig csorog a vállalkozásokba, ha van is, még kevésbé csöppen a betétekbe, hogy onnét legyen átforgatható a gazdaságba. A magyarázat roppant egyszerű. Az infláció és a kamatláb. A meglódult infláció miatt még a legmagasabb betéti kamatok mellett is veszteség éri a pénz elhelyezőjét. Nemhogy nyeresége lenne, nemhogy pénzénél maradna (azaz legalább annak értékét megőrizhetné), hanem veszít. Veszít azért, mert: takarékoskodott! A negatív kamatláb, ahogyan ezt a szakemberek nevezik, büntet tehát. Képtelen helyzet! Azok számára egyenesen tragikus, akik öreg napjaikra gyűjtögettek össze egy kis vastartalékot, s tragikus ez à helyzet a gazdaság szemszögéből nézve is. A pénz ugyanis hallgat: holt tőkébe menekül. Ékszerbe, valutába. ingatlanba, nagy értékű, de nem okvetlenül szükséges fogyasztási cikkekbe ... A forint hitelének a visszaadása bizony ott kezdődnék, ha végre értelme lenne a takarékoskodásnak, ha érdemes lenne havonta akárcsak ötszáz forintot is félretenni... Most: nem érdemes. Most mielőbb el kell költeni a pénzt. Holott zeng a haza a vállalkozás sürgetésétől, az állampolgár kezdeményező kedvének fontosságától... „Csak” éppen az alappal van baj. S ha azzal, akkor mi épülhet rá?! <M)
