Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-19 / 168. szám

—v> PEST MEG YEl XXXIV. ÉVFOLYAM, 168. SZÄM Áru: 5,iî0 forint 1999. JCLIUS 19., CSÜTÖRTÖK AZ ÁR ELLEN ÚSZVA •o KIDERÜL Vannak házaspárok a Parlamentben, miért ne le­hetnének az államszervezet kiemelt helyein? Mi a különlegesség abban, ha a frissiben kinevezett ál­lamtitkár asszony férjéről kiderül: senki sem alkal­masabb nála egy nagy súlyú, országos állami szerve­zet elnöki tisztére? Mi a furcsa abban, ha egy fő- kertészröl meg az derül ki, hogy senki sem lát­hatná el jobban azt a politikai államtitkári tisztet abban a bizonyos B betűvel kezdődő minisztérium­ban. amelyről annyi szó esik, mint ő? Mi a meghökkentő abban, ha az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának az ülésén az így-úgy felkészült nagykövetjelöltek megkapják a bizalmat. A legfel­készültebb, a profi azonban nem. Azért nem, mert 1988-ban megválasztották a Külügyminisztérium párttitkárának ... Nincsen semmi különleges ezek­ben az ügyekben, esetekben. Ismerősek. Annak ide­jén is sok, rövid röptű káder feleségéről-férjéről derült ki: többre érdemes. Annak idején (= pártál- lam-állampárt) is sereglettek a „főkertészek” ilyen, olyan, amolyan funkciók betöltésére, annak idején is kitessékelték a profit, ha nem tetszett a (politikai) fizimiskája, tehát semmi új a nap alatt. Volt, van, lesz: sógor-koma, urambátyám, mi kutyánk (pár­tunk) kölyke, s különben is, „egyébként rendes em­ber ...” Semmi bajom tehát az említett,, a hasonló esetek­kel, ügyekkel, törekvésekkel. Annyi nyavalya rágta, rágja a magyar közéletet, hogy eggyel több vagy ke­vesebb: nem oszt, nem szoroz. Csak éppen: aggódom. Nem tudom ugyanis, tudom-e majd követni az eset­leg felgyorsult, felgyorsított mérlegelünk, döntünk, kinevezünk, felmentünk, leváltunk tempót? Amikor majd MDF- meg Kisgazda-elnökök, titkárok pende- rülnek ki az ajtókon, mivel azok voltak, akik, nem alkalmasak erre sem, arra sem az akkori (új koalí­ciós) korfnányzat szemében ... S amikor majd az ilyen demokraták helyett az olyan demokraták fér- jeiről-feleségeiről derül ki, csakis ők alkalmasak er­re, arra, amarra a tisztségre... akkor sóhajthatok: végre kiderül, kinek mi a demokrácia. (M) B@$$z emlékű ügyek és módszerek Czinegéről és a csendőrségről Az Országgyűlés honvé­delmi bizottsága lezártnak tekinti az egykori honvédel­mi miniszter, Czinege Lajos visszaéléseinek ügyében folytatott vizsgálódásokat. A bizottság a jövőben csak olyan esetben javasolja or­szággyűlési vizsgálatok el­rendelését, ha — el nem évülő — népellenes bűncse­lekményben való részvétel alapos gyanúja merül fel valakivel szemben. Ez a döntés született a tegnapi ülésen. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a köztár­saság kikiáltása alkalmából kihirdetett közkegyelmi tör­vény szerint nem is indítha­tó büntetőeljárás 60. életévét betöltött ember ellen, ha a bíróság előreláthatólag nem szabna ki 3 évnél súlyosabb szabadságvesztést. A honvédelmi bizottság a nagy felzúdulás nyomán tűzte napirendjére a nagy vihart kavaró kisgazdapárti körlevél ügyét, amelyben ar­ra instruálják szervezetei­ket, hogy küldjenek aktívá­kat a rendőrség és a hadse­reg tiszti állományába. Borz Miklós (FKgP) szerint jelen­leg a hadsereg nem dépoli- tizált; lehet, hogy a hivatá­sosok már megszabadultak párttagkönyveiktől, de sem­miféle garancia nincs arra, hogy nem az MSZMP szim­Alpek-Adna együttműködés Budapest—Trieszt sztráda­0EIPOLIVIKAI KRÓNIKA Antall József miniszterelnök szerdán kora délután a me­netrendszerű Malév-járattal hazaérkezett Brüsszelből. Vele együtt jött haza Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium és Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának közigazgatási államtitkára, valamint László Balázs kormányszóvivő. ©Együttműködési megál­lapodást kötött a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Magyar írószövetség. A dokumentumot szer­dán a szövetség székházában látta el kézjegyével Andráss- falvy Bertalan miniszter és Göncz Árpád mint az írószö­vetség elnöke. Az olasz vállalkozók egy­re intezívebben érdeklődnek a magyar beruházási lehe­tőségek iránt — adja hírül a Világgazdaság című lap. Az elmúlt hónapokban számos olasz—magyar vegyes vál­lalat alakult, s további tár­gyalások is folynak. Gazda­sági szakemberek szerint az olaszok minden bizonnyal azt a lélektani pillanatot használják ki, amikor Ma­gyarország tradicionális partnere, Németország, az egyesítéssel van elfoglalva, s beruházási lehetőségei is korlátozottabbak lettek. A fejlett olasz .gazdaság a biotechnológiától a telekom­munikációig, az autógyártás­tól az útépítésig számos iparág közös vállalkozáson történő fejlesztésében lát fantáziát. Különösen érdekesnek lát­szik az a javaslat, mely sze­rint olasz közreműködéssel Budapest és Trieszt között épülne autópálya, s ezzel párhuzamosan korszerűsíte­nék a vasúti közlekedést is. A tervek szerint az első ütemben 80 millió dolláros költséggel az M7-es autópá­lyát hosszabbítanák meg Balatonszemestől Balatonke- resztúrig. Az autópálya men­tén szolgáltatóházak, keres­kedelmi centrumok épülné­nek. A második ütemben Le- tenyéig építenék meg a négypályás utat. Ezzel egy időben készülnének a sztrá­da jugoszláviai szakaszai is. Az olasz kormány állító­lag arra készül, hogy a beru­házás ösztönzésére jelentős célhitelt ajánl fel az érdekelt országoknak. A korszerű közúti és vasúti közlekedés ugyanis feltétele az Alpok— Adria országok gazdasági kapcsolatai fejlesztésének. Liszt van, de a minősége... Ha drágul a liszt, a kenyér sem lesz olcsóbb Alig tette túl magát a la­kosság a legutóbbi áremelés utáni sokkon, máris felké­szülhet a következőre, a lisztnek és az abból készített termékeknek az ármódosí­tásaira. Árrendezés, ármó­dosítás, megannyi kacifán­tos kifejezés, amelyek a lé­nyegen nem változtatnak : ismét a fogyasztókat és köztük is elsősorban a kis­pénzűeket sújtja mindez!- A Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalatnál is fel­készültek a termékeiket érintő változásokra, de Pol- gárdi Józsefnek, a cég igaz­gatójának szavait hallgatva, úgy tűnik, hogy az augusztus elsejére meghirdetett 18—21 százalékos lisztáremelés idő­pontja eltolódik. Szerinte szeptember elseje előtt sem­miképpen sem lehet szó er­ről. Vannak ugyanis hatósági áras termékek, köztük a zsemle, a kifli vagy éppen­séggel a 14 forint 80 filléres fehér kenyér, amelyek árá­nak emelését a kormány dönti el. Az ágazatnál úgy számolnak, hogy 10—16 szá­zalék között várható a liszt árának emelése, s ezek négy-öt százalékos fogyasz­tói áremelkedést vonnak maguk után. Ha hivatalos értesítést még nem is kap­tak, de ideiglenes kalkulá­ciót már készítettek, hogy ne az utolsó 24 órában kell­jen szembe találni magukat az áremelkedés bejelentésé­vel. A nélkülözhetetlen alapanyag, a ' liszt minden mennyiségben az üzemek rendelkezésére áll, de a mi­nőséggel kapcsolatban pa­naszkodnak a felhasználók A gyenge sikértartalom is azt jelzi, hogy a termelők elsősorban a mennyiségre törekednek, holott éppen a minőségi kifogások miatt képtelen az ország jelentő­sebb búzaexportra. A Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalatnál több mint tízféle kenyeret és több tucatnyi darabárut ké­szítenek. Fuvarozásuk nyolc­van gépjármű feladata. Ez a számottevő gépkocsipark te­szi lehetővé, hogy a vállalat vonzáskörzetébe tartozó mintegy 400 ezer . ember mindennapi kenyere bizto­sítva legyen. ' Gy. L. patizánsai. Szerinte a Nép szabadság célja a körlevél nyilvánosságra hozatalával az volt, hogy , „szándékosan zavart keltsen, az ellentéte­ket szítva bomlassza a koa líciót, s a zavarosban halász­va bizonyos sötét érdekeket szolgáljon” — mondta Borz Miklós. Mécs Imre (SZDSZ) a bi­zottság szabaddemokrata képviselői nevében nyilat­kozatot olvasott fel. Eszerint feltételezhető, hogy a leven­te intézmény, a csendőrség, a paramilitáris nevelés mel­letti eltúlzott kiállás annak a politikai akciónak. a része amelynek szándékairól t körlevél is árulkodik. Okkal feltételezhető, hogy a Kis­gazdapárt az Országgyűlés honvédelmi bizottságát is fel akarta használni arra, hogy a rossz emlékű régi módsze­rek és intézmények felélesz­tésével növelje befolyását a hivatalos tisztikarban. A helyi híresztelésekkel ellentétben az ipari és keres­kedelmi miniszter nem vál­totta le az Oroszlányi Szén­bányák vezérigazgatóját, Barabás Mihályt, sőt azt is cáfolja, hogy ez ügyben tár­gyai t volna a márkushegyi bányaüzem munkástanácsá­val. Mindezt telefaxon közöl­te Bőd Péter Ákos minisz­ter az Oroszlányi Szénbá­nyák vezetőivel. Mint a■ legfrissebb esemé­nyek igazolják, nem csitul­nak a kedélyek, sőt egyre erőteljesebb a „bélháború” Márkushegyen. Az újabb közjáték július 17-én dél­után kezdődött, amikoris összehívták a vállalati ér­dekegyeztető tanács ülését. Ezen a keddi tárgyaláson a márkushegyi munkástanács Czakó Ignác elnök vezeté­sével a feltett kérdéseket személye, illetve a munkás- tanács ellen irányulónak ítélte meg, ezért a megbe­szélésről egy kivételével a munkástanács minden tagja kivonult. Fél óra múlva az­zal tértek vissza, hogy tele­fonon beszéltek az ipari mi­niszterrel, akitől olyan uta­sítást kaptak,-hogy ne tár­gyaljanak tovább a vállalat vezetőivel, hanem vegyék fel a kapcsolatot a miniszté­riumi szakértő bizottsággal. Ezt követően a munkásta­nács két tagja úgy tájékoz­tatta a márkushegyi bánya­üzem dolgozóit, hogy a mi­niszter elmozdította helyé­ről Barabás Mihály vezér- igazgatót. Tudnak-e újat kezdeni? Diplomás munkanélküliek Napról napra növekszik a munkanélküliek száma a bu­dapesti agglomerációban : Pest megyében jelenleg 1250 lakosnak fizetnek munka­nélküli-segélyt. Az idén ed­dig 3500-an kaptak újrakez­dési kölcsönt valamilyen vállalkozás megindításához, s 250-en vállaltak közhasznú munkát. À munkanélküli-segélyben részesülők nagyobb hányada az alacsonyabb képzettsé­gűek körébe tartozik — be­tanított vagy segédmunkás —, ám mind több a szellemi foglalkozású. Számuk jelen­leg meghaladja a 300-at. Na­gyobb részük korábban ad­minisztratív munkát vég­zett, s a létszámleépítés, a hivatalok, üzemek „karcsú­sítása” tette feleslegessé őket. Meglepően sok a diplomás munkanélküli, közöttük leg­többen agráregyetemet vé­geztek. E pályán mostaná­ban a . főváros közelében igen nehéz az elhelyezkedés. (A kormány felfüggesztette az újrakezdési kölcsön folyósí­tását. Erről szóló írásunkat a 3. oldalon olvashatják.)' Majd az ónkományzut dönt Vármegyénk címere 1 À címerváltások ko­rát éljük. Még emlékeze­tes, hogy nemrégiben a Parlament milyen hosz- szas vita után döntött az ország új (régi) címeréről. Aki a vidéket járja, lát­hatja, hogy lassacskán a fiókok mélyérő' előkerül­nek a régi helységcíme­rek is. A század eleji' monog­ráfiákban még látható Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye címere. Felső részében a kék mezőben álló oroszlán egyik kezé­ben a koronát, a másikban az országalmát tartja. Ez az alkotmányhoz, a jog­rendhez való hűséget szimbolizálja. A heral- dikusok véleménye sze­rint azok a vármegyék választották jelképül az oroszlánt, ahol a legtöb­bet szenvedtek a török hódoltságtól. Az , állat a bátorság és merészség szimbóluma. A címer 11876 után kiegészült Kis­kun vármegye jelképé­vel, a kivont karddal áb­rázolt katona rajzával, amely a vitézségre, az or­szág védelmére utal. A Pest Megyei Tanács­nál érdeklődtünk, foglal- koznak-e azzal a gondo­lattal, hogy visszaállítják a régi címert? Dr. Erdélyi László osz­tályvezető elmondta, hogy néhány hónappal ezelőtt a testület megvi­tatta ezt a. kérdést, vala­mint azt is, hogy esetleg a megye a régi nevét is visszavenné. A határozat azonban úgy szólt, ezzel nem foglalkoznak. Címer­es névváltoztatási ügyben már nem döntenek. Vál­toztatás csak a helyható­sági választások után le­hetséges. A végső szót majd az új önkormányza­tok mondják ki. H. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents