Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-17 / 166. szám

1990. JÜLIUS 17., KEDD 5 Digitális tslsfonközpont Tápiószölösnek Ha még a víz is bejönne... Tápiószőlős mintegy ötvenpercnyire fekszik a Ferihegyi repülőtértől. Most, a vállalkozások korában ez a terület a korlátlan lehetőségek hazája lehetne. Munkaerő van, hely van, szabad épületek vannak, mi hiányzik hát a község felvirágoz­tatásához? Gyámügyisek Ráckevétól Makádig Felemelt nevelési segély A telefon! — állítják a hely­béliek. A falu nincs ugyanis a crossbarhálózatba bekap­csolva. őket csak a központon keresztül lehet hívni, az ő reg­gel megrendelt hívásaikat pe­dig a helyi postahivatalon, majd Tápiószelén keresztül kapcsolják, szerencsés esetben délután 4 óra körül. — Tárgyaltunk a posta táv­beszélő-igazgatóságával — mondja Veres Mihály tanács­elnök —, és igen jó partnerre találtunk bennük. Megállapod­tunk velük, hogy Tápiószőlős és Újszilvás határában mi fel­húznánk egy épületet, amely­ben 400-vonalas, digitális — a crossbárnál is fejlettebb tech­nikájú — telefonközpontot he­lyeznének el. Aláírtuk a szán­déknyilatkozatot, amely sze­rint a két község egyenként 2 és fél millió forinttal járulna hozzá ennek költségeihez, a többit a posta fedezné. Az új központ felállítása azonban csak akkor válik lehetségessé, ha a ceglédi gócközpont fel­épül, mi ugyanis ehhez csat­lakozhatnánk majd, ez pedig a jövő év végére várható. • És ha nem épül fel? — Akkor egy másfajta rend­szert hozunk létre, amelyben maradna a meghívásos mód, de a két község legalább egy- egy crossbarvonalat lekérne Ceglédről. így nem kellene a hívásokat Tápiószelén keresz­tül bonyolítani, ahová egyéb­ként még négy másik község vonalai futnak be. • Milyen lehetőségek nyíl­nak a falu számára, ha a tele- tongondok megoldódnak? reK Konkrét elképzeléseink, sőt, konkrét vállalkozók is vannak már. Itt működik a budapesti központú Diatetc Kft., amely divatcikkekkel, textilfestéssel, szabással, sőt a későbbiekben asztalosmun­kákkal is foglalkozna. Aztán nálunk van a ceglédi közpon­tú Avantgarde építő- és sze­relőipari vállalkozás. Mindkét létesítmény prosperál, sőt a közeljövőben bővítkezni is sze­retnének. 0 Hogyan használják ki a repülőtér közelségét? — Községünkben van egy 600 méteres mélyfúrású kút, amelynek 57 Celsius-fokos a vize, szeretnénk gyógyvízzé nyilváníttatni. Ha sikerülne, ezzel, és a faluban álló szép műemlék épülettel olyan vál­lalkozót vonzhatnánk ide, aki­vel a bel- és külföldi idegen- forgalmunkat fellendíthetnénk, sőt, a falusi turizmusba is be­kapcsolódhatnánk. Természe­tesen ezekhez a nagy tervek­hez — a telefonkérdés megol­dása mellett — még víz- és út­hálózatunkat is tökéletesíte­nünk kell a közeljövőben. A rendőrjárőr tetten ért négy fiút és egy lányt, akik egyik éjjel Túrán az élelmiszerbol­tot akarták megdézsmálni. Az ablak betörve, a fiúk éppen pakoltak, a lány az utcán fi­gyelt, fedezni próbálta őket. Tagadásnak nem volt helye, a tények beszéltek. A rendőrök benyomása — amit a későb­biek is megerősítettek — az volt, hogy bűnözésben gya­korlatlan tizenévesek buktak le az első próbálkozásnál. Ott voltam másnap, amikor Semperer Ágnes alhadnagy ki­hallgatta a társaság egyetlen lánytagját, a tizenhat eszten­dős Tímeát. Beismerte — vagy magára vállalta —, hogy ő volt a kezdeményező. Nyolc általánost végzett, a szakkö­zépiskolából kimaradt, azóta nem tanul és nem dolgozik. S hogy mi történt azon a bizonyos éjszakán? Diszkóban voltak, jól érezték magukat. Minden településen a gyer­mek- és ifjúságvédelmi mun­ka színvonalának javítása ér­dekében jó kapcsolatokat ala­kítottak ki a tanácsok ható­sági osztályának munkatársai a védőnőkkel, a bölcsődék, óvpdák, valamint az iskolák gyermekvédelmi felelőseivel. E nélkül nem is létezne gyer­mekvédelem. Ráckevén a gyámhatósági ügyintézés hely­zetéről a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen számolt be dr. Bárdos István, az illetékes osztály vezetője. Elmondta, hogy az egész­ségügyi dolgozókkal és a rend­őrséggel megfelelő a kapcso­latuk. Az iskolák tanítóinak, tanárainak felhívták a figyel­mét, hogy az igazolatlan is­kolai mulasztásokat jelezzék a gyámhatóság munkatársainak. A tapasztalatok eddig ugyanis azt mutatták, hogy több eset­ben csak két-három hónapos mulasztás után jutott a ható­ság tudomására a tény, ami­Természetesen ittak is, de nem olyan sokat. Mi a sok? Hát az, ha valaki fejre áll, rosszul érzi magát, ilyesmik. De erről szó sem volt. A fiatalok kocsikáz- tak, még nem volt kedvük ha­zamenni. — Eszembe jutott valami, igaz, hogy nem jó dolog — mondta Tímea. — Nyomban ki is böktem, hogy be kéne törni egy üzletbe. Csak azért, mert kíváncsi voltam, hogy milyen lehet az ilyesmi. Hasonló bal­héban még nem voltam soha. :.A fiúknak tetszeti az ötlet — tizenöt—tizennyolc évesek —, és ilyesmit ők sem csinál­tak soha. Hogy ezen le is le­het bukni? Eszükbe sem ju­tott. Tímea a lelkűkre kötötte, hogy csak csokoládét hozza­nak, más nem kell, és a társai szót fogadtak. Amikor a járőr tetten érte őket, édességeket ta­láltak a batyujukban. kor már a gyerekeknek be­hozhatatlan hátrányuk szárma­zott a hosszú hiányzásból. Az ilyen fiatalok azután képtele­nek arra, hogy társaikat utol­érjék a tanulásban. A városban figyelembe ve­szik a gyámhatósági segélye­zéseknél az egészség- és okta­tásügyi intézmények vélemé­nyét. Abban az esetben, ha az iskola azt jelzi, hogy a gyerek nem jár be a tanítási órákra, a segélyezéseknél elutasítják őket, és védő-óvó intézkedé­sekkel (legsúlyosabb esetben intézetbe adással) folytatnak eljárást. A ráckevei gyámügyeseknek 1987 óta igencsak megsokszo­rozódott a dolguk. Egy rende­lettel a nagyközségek gyám­ügyeinek intézését visszaad­ták a városi jogú feladatokat megoldó gyámhatóságoknak. Dr. Bárdos István tájékozta­tójából kiderült, hogy a rác­kevei gyámhatóság o megnö­vekedett feladatkörök teljesí­Néztem a legutolsó divat szerint öltözött fiatal lányt, és megkérdeztem, hogy mikor evett utoljára csokoládét? Lá­tom rajta a csodálkozást, ami­kor válaszolt: tegnap meg tegnapelőtt is. Anyám mindig hoz haza, mert tudja, hogy sze­retem. Az édesanya, akinek igazság szerint ott kellett volna lennie a kihallgatáson, nem jött el, mert dolgozik. Tímea nem azért akart betörni a boltba, mert csak így juthat hozzá a megkívánt édességekhez. Az édesanyja eltartja, gondosko­dik róla, és talán úgy véli, hogy teljesíti szülői kötelességeit. Tímea kíváncsiságból került bele az első betörésbe, amiről még nem lehet tudni, hogy az utolsó volt-e, vagy talán csak a kezdet, ö mindenesetre meg­ígérte: soha többé. Ga, J. tése mellett ellátja a vonzás­körükhöz tartozó nagyközsé­gek és Szigetbecse, Lórév, Ma­kád másodfokú ügyeinek inté­zését is. Sokan nem tudják, hogy a gyámhatóságok feladata a gyámságon, gondnokságon kí­vül az örökbefogadási ügye­ken át az állami gondozások felülvizsgálata is. Mondják, a gyermekvéde­lemmel foglalkozók munkakö­rülményei és munkafeltételei nem a bibliai paradicsomba illők. Általános probléma, hogy sok az adminisztráció, Munkában Tinnyén élt egykor a Pest környéki települési gyűrű egyik legnagyobb lélekszámú zsidó közössége. Számuk 1941- ben még megközelítette a nyolcvanat, a háború után viszont már azon kevesek sem tértek vissza, akik va­lamilyen szerencse folytán életben maradtak. Emlékü­ket csupán egy réges-régi Te­mető és a templom őrzi. Utóbbit raktárrá alakították át, kívül-belül jellegtelenné tették, berendezését elhord­ták, belső légterét betonfödé­mekkel három alacsony szint­re tagolták. Díszes falait fe­hérre meszelték, egykori funk­ciójára semmi nem utal már. Egy darabig a Piért raktáro­zott benne, később a Pevdi, végül a toki tsz magtára lett. Most egy ideje üresen áll. Negyven év alatt sikerült menthetetlenül szétdúlni, fel­újítása már reménytelen. Nem sikerült azonban tönk­retenni a falu túlsó végén a temetőt, amely egyedülállóan szép sírköveivel felbecsülhe­tetlen érték. Itt csak az idő vasfoga pusztított, eső és szél koptatta a köveket, az uta­kat derékig benőtte a gaz. A Zsámbéki-mede nce Táj­védelmi Klub azonban fon­tosnak találta megőrzését, felújítását. Vélik, itt kegyele­ti parkot kellene létesíteni, mindemellett ugyancsak sok a hiányosan kitöltött, késedel­mesen postázott kérvény. Né­hány problémát talán segít megoldani a júliustól beveze­tett új jogszabály. Ennek ér­telmében a gyermekenkénti nevelési segélyeket havi 1100 forintra emelték, s ugyancsak e módosítás érvénybe lépteté­sével a családi pótlékot nem szabad beszámítani a család jövedelmébe. Ezzel sokkal többen válnak jogosulttá a se­gélyezés igénybevételére. a Kadima sőt az egyesület még a zsina­góga hasznosítására is re­ményt lát. Múzeumot álmod­tak oda, amelyben a falu je­lenleg méltatlan körülmények között tárolt helytörténeti gyűjteményét, valamint a zsi­dó életmód és hitélet régi tárgyait, emlékeit állítanák ki.' Az egyesület első lépésként videofelvételt készített úgy a templomról, mint a temető­ről, és ezzel szinte házról ház­ra járva kilincseltek, hogy partnereket szerezzenek el­képzeléseik megvalósításához. Sikerrel jártak, a Kadima zsidó cserkészcsapat — ők ta­valy már végeztek hasonló munkát Kápolnásnyéken — társadalmi munkában elvál­lalta a temető rendbehozata­lát. Vezetőjük, újlaki György szerint már kora ősszel, a nagy melegek elmúltával, kez­deni lehetne a munkát. El­szállásolásukról a helybéliek gondoskodnának, ..:M.UUkájukat könnyíti, hogy a temető körbekerítését a tinnyei születésű Knopfler Izidor brooklyni főrabbi már elvégeztette. Egy-két éve ugyanis Amerikában nagy­szabású gyűjtőakciót szerve­zett, és ebből a pénzből csi­náltatta meg a jelenlegi erős betonkerítést. A többi már a fiatalokra vár. Szegő Krisztina Sz. K. Csak csckoládét hozzatok ! Vallomás egy éjszakai kívánságról — molnár — A temető felbecsülhetetlen érték Huszonnyolc éves anyaság vizsgázott Hagyjuk az életet élni Ha nyomorúságot látnék is, mert egy szájacsltával több van ..., Oh, ahol emberek küzdenek, Segít ott az Ür!” (Öhéber ének) A vén fák árnyékot ejtenek a gyepre, melyen kis kerék­pár, vödör, lapât, baba és még ki tudja, mi minden árulko­dik a nagy családról, össze­sen tizenegy Sípos gyerek ta­nult meg járni, kacagni, be­szélni a tápiószelei parókia csupa fény kertjében, melyet még sövény sem választ el a szomszédos templomtól. A szárítókötélen ruhavitor­lák, többnyire gyermekhol­mik. Beljebb, a verandán ha­talmas vájdlingban tördelt zöldbab, a tiszteletes asszony befőzni készül. Mindezt azért írom le ilyen valóság­hűen, mert kerülni szeretném a látszatát: a Sipos család nem azonos a Szent Család­dal, a szülök feje felett nem láttam glóriát. Sipos Eté Almos tiszteletes úr huszonöt éve lelkésze az itteni református híveknek, pontosabban négy község lel­kipásztora, Tápiószelén kívül hozzá tartozik Tápiószőlős, Új­szilvás és Farmos is — 500 család, 1500 lélek. Túlesvén a bemutatkozáson — melyből a lurkók is részt kérnek —, a tiszteletes úr beinvitál a lakásába. A pla­fonig érő könyvszekrényekből — és még sok másból — kö­vetkeztetve ez egy merőben más lelkészlak, mint Szabó Dezső Elsodort falujában a Farcády családé. — Mire kíváncsi? — kérdi vendéglátóm kávézás közben. — Mindenre — mondom én. — Mindenre, ami a családhoz kötődik, de mindenekelőtt a családalapításról-tervezésröl alkotott véleményére vagyok kíváncsi. Induljunk ki abból, hogy ma Magyarországon a kétgyerekes család a jellem­ző. önt mi ambicionálta az átlagból kilépni: a fokozott családcentrikusság vagy az a tény, hogy lelkész? — Ha az utóbbi kötelesség­gel járna, úgy minden lelkész­nek nyolc-tiz gyereke lenne. A papi hivatásnak nem feltéte­le a nagy család, a Biblia tanításai nem tartalmaznak olyan kitételeket, melyek kö­telező érvényűek ebben a kérdésben. — Viszont a Bibliában ol­vasni: hívő ember az, aki a döntés jogát átengedi az Is­tennek. Ön — feltételezem — jó keresztyén, tehát hívő ember. Csekélyke teológiai ismereteim szerint: a hit sze­mélyes kapcsolat az élő Is­tennel. — Pontosan. Épp ezért mi zokszó nélkül, sót boldogan fogadtuk mindegyik gyerme­künket, úgy tekintettük őket, mint megannyi ajándékot, amit az Isten kegyelméből kaptunk. #Hoí végződik a hit, és hol kezdődik a szülői felelősség? Mert szerintem irtózatos fele­lősség nehezedik arra a szülő­re, amelyik tizenegy gyere­ket vállal a mai Magyaror­szágon. — Amit mi hitből vállal­tunk, abban mindig benne volt: számítunk az Istenre, bízunk abban, hogy mellénk áll. Eddig még soha nem csa­latkoztunk az isteni gondvi­selésben. 9 Tizenegy gyereket felne­velni, ehhez inkább csodák kellenek. 'S nem hiszek a csodákban.., — Csoda nincs is, csak is­teni kegyelem. Mondok egy esetet, hogy megértse, miért bízom én az Istenben. Volt egy rossz Ladám, ezzel jártam a körzetemet. Télen megcsúsz­tam, összetörtem a kocsi ele­jét, számomra már nem érte meg a javítást. Pedig nagy szükségem van járműre, éven­te 15-20 ezer kilométert uta­zom csupán a körzetben. Egy délután — végleg nem lel­tünk kiutat, honnan lesz pénz kocsira — megállt egy autó a ház előtt, két holland vendég érkezett, a templomot akar­ták megnézni. Beszélgetésünk Során szóba került a baleset, csupán mint mellékes epizód. Két hónap múlva kaptam egy értesítést, látogatóim hitköz­sége küldött, egy autót! ön szerint mi ez, ha nem Isten kegyelme? Egyházon belüli összetar­tás, a kemény nyakú kálvi­nisták szolidaritása — mon­datja velem a megrögzött materialista. De nem vitat­kozom, már csak azért sem, mert közben bejön a tisztele­tes asszony, s ő is részt vesz a beszélgetésben. 9 Miért pont a tizenegye­dik gyereknél álltak meg? — kérdezem tőle. — Nem mi álltunk meg, az Isten akarta így. Ezt is a Biblia írja: Előbb Isten elé kerül minden, ami téged ér. Engem egy súlyos méhvérzés ért a tizenegyedik szüléskor, melybe tíz közül kilencen belehalnak. Az orvosok le­mondtak rólam, ezt a saját fülemmel hallottam, ők azt hitték, nem vagyok magam­nál. Mikor egy kicsinykét jobban lettem, bekérettem a férjemet, hogy elbúcsúzzunk. Azt mondtam: nyugodj be­le, majd az Űrjézusnál talál­kozunk. Aztán megműtötték és én szép lassan lábra álltam Isten akaratából. 9 Az isteni akaratra való hagyatkozáson túl a pénz nem szólt bele a családtervezés­be? — Ha mi annak idején le­ülünk a férjemmel osztani- szorozni, s csak ennek alap­ján döntünk, akkor legfeljebb két gyereket vállalunk. Vagy még annyit sem... A tár­sadalom nagy többségének fo­galma sincs a lelkészek fize­téséről, amit az államtól kap­nak. írd és mondd 700 forint havonta. A lelkészt valójá­ban a hitközség tartja el. így volt ez régen és így van ez most is. Siposék a legnehezebb hely­zetben sem fordultak senki­hez segélyért, de ha kaptak, elfogadták. És kaptak, több­nyire ismeretlen személyek­től, az utalványokra nem ír­tak feladót, vagy ha írtak is. fiktív volt. — Azt mondják, a gyerek utáni vágyakozás minden nor­mális emberben benne van, ám ugyanígy a becsvágy is. A nők is szeretnek eljutni egy magasabb beosztásig, a jó értelemben vett karrieriz­mus bennük is megvan. — Én az anyai státust te­kintem hivatásnak. Gyere­kek vannak a kezem alatt, akiknek a jellemét formá­lom, vagyis nagyon is fontos szerepem van abban, hogy milyen lesz a holnap társa­dalma Magyarországon. 9 Mit tart az emancipáció­ról? — Sokakat megfosztott azoktól az örömöktől és érté­kektől, melyet az Isten ren­deltetésszerűen adott a nők­nek. A nők mindent megta­nulnak, csupán a legfonto­sabbat nem: jó feleségnek és jó anyának lenni. A mai lá­nyokat nem készítik elő a feleség szerepére. Sem lelki­leg, sem prózai dolgokban. Ma egy tizenéves is tudja, hogy milyen fogamzásgátlót szed­jen, de huszonévesen sincs fogalma, hogy mi kell egy húslevesbe. Szándékomban állt a fo­gamzás megelőzéséről, köret­ről és egyéb kényes-kínos témákról beszélni, nagy meg­könnyebbülésemre a tisztele­tes asszony hozta szóba. Kö­zel sem prűd, és tökéletes is­meretekkel bír, kialakult vé­leményét alá is támasztja. — A fogamzásgátlókkal szemben fenntartásaim van­nak. Mert ma még nem tud­ni, melyiknek milyen a gene­tikai hatása, és milyen női betegségek kútfeje egy-egy készítmény. A küretet elve­tem, elítélem, szerintem a művi vetélés nem egyéb, mint gyilkosság, merénylet az élet ellen. Az élet élni akar. hagy­juk az életet élni. Vannak más művi eszközök, és is­merjük a természetes megelő­zés mechanizmusát is. — Ez viszont a férfiak ré­szére káros — kockáztatom meg szerényen. — A feleségem nem a coitus interruptusra gondolt — szól közbe a tiszteletes úr. Én viszont erre gondoltam, az ejakuláció előtt megsza­kított közösülésről még a Bibliában is találni utalást. — Ónán tettét tévesen ér­telmezi a köztudat — javít ki házigazdám. — Ónán nem azért eresztette magvát a ho­mokba, mert nem akart utó­dot, hanem mert tudta, hogy a közte és Thámár közti kap­csolatból születő gyerek nem az övé lesz. 9 Miből mennyi kell egy ilyen nagy család háztartá­sához naponta? — terelem a beszélgetést kevésbé elvont, gyakorlatiasabb problémák felé. — Három kiló kenyér, 5 liter tej, 2 kiló hús. Ezek a főbb élelmi cikkek De ehhez tudni kell azt is, hogy a csa­lád már nem teljes, egy részük másfelé tanul, s van, aki ki­repült a fészekből. Hat fiunk és öt lányunk van. A leg­idősebb, Zoltán, 28 eszten­dős, már felszentelt pap és három gyereke van. A leg­kisebb, Sára, most hatéves. Vasárnap többnyire az egész család összejön a szülői ház­ban, ilyenkor 19-en ülnek az asztalnál. — Ezek azok az órák, ami­ket egész héten várok — mondja a tiszteletes asszony. — Nekünk a vasárnap két­szeresen is ünnep. — Nemrég ünnepeltük a 25 éves jubileumomat Tápió­szelén — teszi hozzá Sipos tiszteletes úr, kiegészítve a felesége szavait: pohárköszön- tőként az ünnepi asztalnál az egyik fiam azt mondta, bol­dog, hogy ehhez a családhoz tartozik, aki egy ilyen nagy családból szakad ki, és nem akar gyereket, az szerinte be­teg ember vagy nincs szíve. Nem voltam ott. de el tudom képzelni a tiszteletes asszony átszellemült, örömtől felfény­lő arcát. Huszonnyolc éves anyasága vizsgázott az ünne­pi asztalnál. Matula Gy. Oszkár

Next

/
Thumbnails
Contents