Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-12 / 136. szám

PEST MEG YEi XXXIV. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM Szovjet csapatkivonás Ára: 5,80 forint • • Ütemterv szerint AZ ÁR 0U.SH ÚSZVA FÉILÁ B 6 Nem jártam olyan helyén a megyének, ahol elma­radt volna a kereskedők panasza. A forgalom már- már tragikus visszaeséséről beszélnek. Ami a legin­kább szembetűnő, az az élelmiszer-eladásoknak a 15-20 százalékos csökkenése. (TJn. összehasonlító ára­kon számolva.) Közben kicsiny hazánk zeng annak büszke hangoztatásától, milyen remekül alakul a ki­viteli mérleg. Az év első negyedének szerény export- többlete öröm, csak éppen illik tudni: a megye ipar- vállalatait — néhány kivételtől eltekintve — a bel­földi piac tartja el. Az értékesítésnek a hetven szá­zaléka itthonra jut. Veszedelmes, mert féllábú eladási stratégia lenne tehát kizárólag arra hagyatkozni, mire lelni vevőt külföldön. Szinte mindenre. Csak éppen az ár nem mindegy! Bagóért nem nehéz bármit eladni. Létezik ilyen bagóveszedelem! Amint létezik annak veszedel­me is, hogy a külföldre függesztett tekintetek nem veszik észre a belföldi értékesítés folyamatos szűkü­lését, az eladások féllábúvá válását, ami különösen a megye ruházatiipari, valamint tartósítóipari üze­meinél teremthet kritikus helyzetet. Tetézi a gondo­kat, hogy például a textilruházati iparban a tavalyi hasonló időszakhoz képest 22-24 százalékkal emel­kedtek az értékesítés árindexei, s ennek „megfele­lően” a fogyasztói áindex is 19-20 százalékkal nö­vekedett. Mind kevesebbet, mind drágábban? Járhatatlan út! Több helyen két-három hétre elegendő a munka: a megrendelés. Igaz, exportszerződések vannak. Csak­hogy ezek teljesíthetetlenek, ha a belföldi értékesítés megbénul... S visszavan még a feketeleves: ha dollárért vesz a szovjet vevő, akkor innét vásárol-e? Akkor ugyanis bárhonnét szerezhet árut... Recseg- ropog a megmerevedett iparszerkezet a megyében, s ez jó. Kevésbé jó az, ha észrevétlen marad a féllábú- ság. Féllábon ugyanis nehéz hosszabb ideig meg­állni. Lépni pedig lehetetlen. (M) A TANÁCSOK ÖSSZEKUP0RGAT1ÁK A SEGÉLYEKET Rendelet van, de pénz nincs Huiiámsó feEekárak Pest megyéken Ahol a fészekrakók építkeznek A Pest megyei ingatlan- piac az ország más vidékei­től eltérően alakul. Az ára­kat meghatározóan befolyá­solja a főváros közelsége. Ezen belül is jelentős árkü­lönbségek tapasztalhatók. Döntő tényezők: a közmű- vesítettség, a természeti adottságok és a közlekedési viszonyok. Abonyban is keresettek az építési telkek. Nagy Enok Sándorné, a tanács műszaki előadója elmondta, hogy a porták ára itt há­romszáztól kilencszáz forint négyszögölenként. Az átla­gos telkek a település szé­lén 300, beljebb 150-200 négyszögölesek. Abony nem a főváros közelsége miatt lesz egyre keresettebb, ha­nem jó ellátottsága és elér­hető telekárai miatt. Ezzel is igyekeznek a fia­tal házasok letelepedési fel­tételeit elősegíteni. A Csepel-szigetről Né­meth Gábor tanácselnök ennél kedvezőtlenebb felté­telekről tájékoztatott ben­nünket. A szigethalmi épí­tési területek 1000—2500 fo­rintba kerülnek négyszög­ölenként. Az átlagos telek­nagyság 150—200 négyszögöl. A tavalyihoz ■ képest úgy 30 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak. A megyei tendencia azt mutatja, hogy a fővárosból mind többen költöznek ki vidékre. Sokan úgy könnyűének felnőtt gyermekeik lakásgondjain, hogy kora tavasztól késő őszig a közeli nyaralóikban laknak, és csak télen köl­töznek vissza pesti ottho­naikba. Mások olcsó, de el­hanyagolt vagy jó állapot­ban lévő parasztházakat vá­sárolnak. Egy ma építkező házaspár egymillió forint körüli OTP- és egyéb köl­csönt tud felvenni. Ebből körülbelül a ház 50—70 szá­zalékát tudja felépíteni. Mindezzel havi 10 ezer fo­rintos réseletet kell vállal­niuk. Czink Imre, Zsámbék nagyközség tanácselnöke tá­jékoztatott bennünket ar­ról, hogy a festői szépségű, történelmi hagyományok­ban is gazdag Zsámbékon a telekárakat a tanács irányí­tottan alacsonyan tartja. A gyakorlóiskola szomszéd­ságában például 108 ezer forintért parcelláznak építé­si területeket. További ked­vezményként fiatal házasok ennél olcsóbban is portához juthatnak. Ahogy az elnök elmondta, egyre több tele­pülésen parcelláznak méreg­Étolaj do Befejeződött a napraforgó feldolgozása és megkezdő­dött a nagykarbantartás ha­zánk legnagyobb növény­olaj-ipari üzemében, a mart­fűi növényolajgyárban, ahol a tíz hónapos szezon alatt 360 ezer tonna napraforgó­ból 155 ezer tonna olajat sajtoltak. A jelentős mennyiségű, jó minőségű olaj 95 saázalékát dollárpiacokon értékesítik. Az idén — első ízben dollá­rért — kétezer tonna étola­jat exportálnak 200 literes hordókba töltve a Szovjet­unióba. Ugyancsak új piac­nak számít Málta és Dél- Korea, ide egyelőre piacku­tatás céljából kisebb tétel­ben finomított étolajat jut­tattak el 60 literes ballonok­ban. — 4800 forinttal — egyenlő. Felnőtt ápolása esetén 2000- 4800 forint között mozoghat, mértékét a tanács illetékesei határozzák meg. Bevezetése óta sokan igénylik ezt a pénzt, meg az is csábító, hogy az otthon, ápolással töltött idő beszámít a szol­gálati évekbe. A rendeletho­zók szándéka is dicséretes, hiszen ezzel a lépéssel az in­tézeti ellátásokon igyekeztek könnyíteni. A baj csak az, hogy januárban — a költség- vetési tervek elkészítésénél — a tanácsok még nem tud­ták: a rendelet két hónap múlva életbe lép. Magyarán szólva, az ápolási díj terven felüli költség lett. A főelőadó elmondta, ha valaki ápolási díjért kopog­tat a tanácsoknál, a tisztvi­selők kétségbeesetten kér­dezik: miből fizessünk?! Ilyenkor nem marad más hátra, mint az esetenkénti segélykeretből lecsípni a pénzt. Vagyis valaki min­denképpen hoppon marad. Arról nem is beszélve, hogy a gyógyszersegély és a köz- gyógyellátási igazolvány után a társadalombiztosítás­nak fizetendő összeg tovább apasztja az amúgy is szűkös keretet. A segítséget kérőket persze nem vigasztalja, hogy azért nem kaphatnak pénzt, mert a növekvő költségeket előre nem tervezték. Azt is mondhatjuk, az elő­ző kormány egyik utolsó ajándéka — az ápolási díj bevezetése — egy kicsit fél­resikerültA jószándék ke­vés, ha üres a zseb. H. Ê. drága területeket. Lehet, hogy így gyorsan pénzhez jutnak, és ezzel átmenetileg megoldódik az adott tanács pénzzavara, de hosszú távon ez káros a településeknek. Zsámbékon például a többi fiatal házaspár mellett 72 román családot is letelepí­tettek. Ezeken az olcsó föl­deken építkező emberek személyi jövedelemadója hosszú távon kifizetődőbb, mint ha hirtelen, magas áron kevés telket mérnének ki. Czink Imre szerint nagy felelősség hárul majd a szü­letendő önkormányzatokra. A Budapesten lakásra váró 180 ezer család nagy része is valószínűleg Pest megyé­be települ ki. Kellő telepü­léspolitikával megfelelő kö­rülmények közé juthatná­nak a kiköltözők, s ez hasz­nos lenne a megyei telepü­lések számára is. E. S. Az új önkormányzat döntsön Vácott a helyéről elmozdított Lenin-szobor ügyében — javasolja az SZDSZ váci szervezete a város tanácselnökéhez kül­dött levelében. Mint ismeretes, a váci Posta parki szobrot — Var­ga Imre alkotását — a vá­lasztási kampány idején ledöntöttek. Ezt. követően a művész felajánlotta, hogy a szobrot visszavásárolja a vá­rostól. A Váci Tanács az el­adási ár megállapítására szakértőket kért fel, akik szerint a szob-r a nemzeti vagyon részét képezi, így értéke nem fejezhető ki fo­rintban. A tanács ezt az ér­velést nem fogadta el. A képzőművészeti lektorá­tus osztályvezetője, Prókai Gábor szerint a politikai szobrokat megrendelő hata­lom szerepének inflálódásá­val együtt a politikai legi­timációt kifejező emlékmű­vek értéke is inflálódott. Köztéri szobor értékesítésé­re, illetve visszavásárlására eddig még nem volt példa, ezért nincs ennek kialakult jogi és pénzügyi gyakorlata, de a művész feltehetően elővásárlási joggal rendel­kezik. Ha a június 19-i tanács­ülésen a városatyák úgy döntenek, hogy elfogadják az SZDSZ álláspontját, ak­kor a szobor jövőjéről az új önkormányzatnak kell majd döntenie. Törvényes kötelezettség Több legelőt! Az egyéni állattartók mind több legeltetésre al­kalmas területet igényelnek a nagyüzemektől, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy a gazdaságok egy része a kérésnek törvényes kötele­zettsége ellenére nem tesz eleget. Ezért a szaktárca közleményt adott ki, amely­ben felhívta az üzemek ve­zetőinek figyelmét arra, hogy az egyéni gazdák ál­latainak legeltetésével kap­csolatos szervezési felada­taikat a hatályos jogszabá­lyok előírásai szerint telje­sítsék. A közlemény utal az ér­vényben lévő földtörvényre, amely szerint a korábban megszűnt legeltetési bizott­ságok használatában álló ingatlanok és egyéb vagyon­tárgyak ingyen kerültek a nagyüzemek tulajdonába, illetve kezelésébe; ennek fe­jében viszont a gazdaságok annak idején átvállalták az egyéni állattartók jószágai­nak legeltetését — legalább­is ennek megszervezését. Az állami és a közös gaz­daságok tennivalóit — em­lékeztet a közlemény — a legelőgazdálkodásról szóló 17/1980. számú MÊM-rende­tet is szabályozza, mivel elő­írja, hogy azok az egyéni állattartók, akik állataik le­geltetését a mezőgazdasági nagyüzem szervezésében akarják megoldani, minden év február 15-ig jelentsék be a helyi mezőgazdasági, halászati termelőszövetke­zetnél, szakszövetkezetnél, állami gazdaságnál. A Földművelésügyi Mi­nisztérium illetékese el­mondta: a rendelet szerint ugyan a határidő lejárt, ám — ahol az szakmai és üzem­szervezési nehézségekbe nem ütközik — célszerű-e határidőn túl megfelelő el­bánásban részesíteni az egyéni állattartókat. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke meghívására kedden Budapestre érkezik I. Baldvin belga király, akit útjára elkísér felesége, Fabiola királyné. 0 Bonni látogatását befejezve Michel Rocard francia mi­niszterelnök meghívására június 22-én kétnapos munka­látogatásra Párizsba utazik Antall József miniszterelnök. A francia fővárosban találkozik Francois Mitterrand köz- társasági elnökkel, és megbeszélést folytat az ellenzéki pártok vezetőivel, illetve francia gyáriparosokkal is. • Az MSZP köztársaságielnök-választással kapcsolatos alá­írásgyűjtési akciója eredményeként esetleg sorra kerülő népszavazás mintegy 350 millió forintba kerülne, de nem lenne szerencsés, ha az önkormányzati választással egy időben tartanák meg — vélte Tóth Zoltán, a BM válasz­tási irodájának vezetője. 0 Elek István országgyűlési képviselő, az MDF választmányának ügyvezetője ponto­sításra kérte az MTI-t a testület legutóbbi üléséről adott tájékoztatásával kapcsolatban. Mint ismeretes, az ülésen úgy döntöttek, hogy a választmány mandátumának lejár­táig változatlan személyi összetételben tisztségében ma­rad, ám ez nem további két évet jelent, ahogyan a hír­adás jelezte, hanem csak tíz hónapot, mert a mandátum 1991 márciusában lejár. \ Továbbra is ütemterv szerint halad a szovjet csa­patok kivonása Magyaror­szágról. Keleti György ez­redes, a HM szóvivője ezzel kapcsolatos tájékoztatójá­ban azt is elmondta, hogy az elmúlt héten 12 csapat- vonat és 7 anyagvonat hagyta el az országot, s ez­zel együtt eddig összesen 223 szovjet katonai szerel­vény gördült át a határon. Ez 16,5 százaléka annak az 1352 szerelvénynek, amely a hazánk területén állomá­sozó szovjet csapatok — személyi állomány és hadi- technika — teljes kivonásá­hoz szükséges. A sorozatos áremelkedések miatt csökken az életszínvo­nal, sokan kerülnek szorult helyzetbe. Mind többen sze­gényednek el, családjukban az egy főre eső jövedelem a létminimum alá kerül. Az lenne csoda, ha nem így tör­ténne. A statisztikai adatok szerint az infláció már ápri­lis végéig elérte a 25 százalé­kot. Szorongva gondolha­tunk arra, hogy mi lesz év végéig. A bajbajutottak egyik utolsó mentsvára, hogy ko­pogtatnak a tanácsok szociál­politikai osztályainak ajta­ján, s rendszeres, vagy rend­kívüli segélyt kérnek. Dr. Máté János, a Pest Megyei Tanács szociális és egész­ségügyi osztályának főelő­adója elmondta, még nem készült el a féléves statiszti­kájuk arról, hogy a rohamos elszegényedést hozó vilá­gunkban hányán igényeltek segélyt. Azt azonban min­denféle kimutatás nélkül is érzik a szociálpolitika terü­letén dolgozók, hogy mind több a bajba jutott ember. Becsléseik szerint az elmúlt évhez képest legalább egy- harmaddal több a segítséget kérő. Nehéz feloldani azt az el­lentmondást, hogy minél több a rászoruló, annál ke­vesebb a szociálpolitikára fordítható pénz. Március elsejétől úgyneve­zett ápolási díjat kaphatnak azok, akik magatehetetlen kiskorú gyereküket, vagy felnőtt hozzátartozójukat hosszabb ideig ápolják. A díj mértéke a gyerek gondo­zásakor a minimális bérrel

Next

/
Thumbnails
Contents