Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-08 / 133. szám
1990. JÚNIUS 8., PÉNTEK 5 IMascsEssen az erdöSssn Vadászat fegyver nélkül vagyis a helyszínen kapnak természetismereti órákat a tol- ftai erdőkben. A továbbiakban gyakorlatias problémák kerültek „terítékre”: túl a „leskelődésen”, mit. kapnak cserébe a résztvevők a 4 ezer 100 forintért? — Két turnust szervezünk, július 1—8-ig és július 8—15. között. A részvételi díjban benne foglaltatik az utazási költség, a teljes ellátás, a szállás, valamint szakirányú pedagógusokat és vadőröket biztosítunk a gyerekek felügyeletére, illetve a programok lebonyolításához. Mit remélnek a szervezők ? táborozástól? Vállalkozásról lévén szó: nyereséget. — Beleértve az eszmei nyereséget is — teszi hozzá dr. Kovács Miklós. — Talán a most táborozok közül is kikerül majd néhány srác, akikből 10-15 év múlva vadász lesz. s puskával a vállukon hálával gondolnak vissza azokra, akik egy régi nyáron fegyver nélkül vitték el őket vadászni. (—gyé—) Egy bősz atya telefonhívása figyelmeztetett bennünket, a Magyar Vadgazdálkodási Kereskedelmi Vállalat vadászati táborozásra toboroz tíz- és tizennégy éves gyerekeket Fadd-Domboriba. — És ezt még újságban hirdetik, hogy fegyvert adnak a kölykök kezébe?! — így a telefonáló. A kérdést tovább-,.dobtuk”, felhívtuk a legilletékesebbet, dr. Kovács Miklóst, az MVKV vezérigazgató-helyettesét, aki maga is megdöbbent a kérdésen, pontosabban a félreértésen. — Szó sincs fegyverről, nem vadászatra, hanem a vadak megismerésére szervezünk táborozást, szeretnénk, hà a gyerekek bepillanthatnának egv olyan világba, mely ennek előtte meglehetősen elzárt volt az átlaghalandó előtt. Tolna megyében igen gazdag a vadállomány, a nagyvadtól az apróvadig minden megtalálható: szavas, őz, vaddisznó, sőt a dámvad is. Ezeket közvetlen közelről magaslesről figyelhetik a gyerekek, megismerkedhetnek az állatok szokásaival és az életterükkel, DUMKESZI OROSZTANÁROSISKCIAPMBBM Más nyelvet taníthatnak Éppen egy esztendeje annak, hogy Dunakeszi orosztanárai iskolapadokba ültek. A város öt általános iskolájának, gimnáziumának és szakmunkásképző intézetének 27 orosztanára közül tavaly szeptemberben nyolcán vállalkoztak egy nyugati nyelv tanulására. A városi tanács vállalta az átképzési és az útiköltségek 35, az ÁBMH pedig a 65 százalékát. Egy 1080 órás kurzus például 41 ezer 600, egy 980 órás 35 ezer forintba kerül. Szerencsére a tanároknak csak a nyelvkönyveket kellett megvenniük. A főváros öt nyelviskolájában — időközben újabb hét fővel gyarapodott a létszám — kezdődtek el a kurzusok. A tanfolyamokát vezető tanárok szerint a kezdeti nehézségek ellenére mindenki jól halad. A nyár folyamán intenzív tanfolyam következik, majd az utolsó' évnek gyürkőznek neki. Ha mindenki megállja a helyét, és megszerzi a középfokú nyelvvizsgát, akkor Dunakeszi valamennyi általános és középiskolájában több nyelv közül választhatnak a gyerekek. Jelenleg csak két helyen, a Körösi Csorna Sándor Általános, valamint a Bárdos Lajos Zeneiskolában tanulhatnak németül vagy angolul. M. I. Fé! gőzzel. A 2-es út Göd—Dunakeszi szakaszán meglehetősen zsúfolt a forgalom, kivált szombaton és vasárnap, amikor a telektulajdonosok és Duna-rajongók ellepik a környéket. Az úton távolsági buszok is járnak, ezek biztonságos üzemeltetéséhez a leállósáv is hozzátartozik, melyet esetünkben az út menti dombtól „loptak” el. Képünkön: a Strabac Kft. dolgozói az alapozást készítik, a munkálatok miatt az erre haladóknak forgalomkorlátozásra kell számítaniuk, főként a délelőtti óíákban. Csak építészeknek Mesteriskola Fiatal építészek posztgraduális képzésére Mesteriskola elnevezéssel kétéves tanfolyamot indít a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara. Az oktatás célja az építészeti tevékenység elmélyítése, valamint a gazdaságpolitikai és építéspolitikai célok megvalósítását szolgáló alkotói szemlélet elsajátítása. Az elméleti oktatás az építészet, valamint a kapcsolódó társszakmák és a kulturális élet egyéb területeiről meghívott, nagy szakmai gyakorlattal és elméleti tudással rendelkező előadók bevonásával történik. A kétszer tíz hónapos ciklusra jelentkezhet mindenki, aki a Budapesti Műszaki Egyetem, valamint az Iparművészeti Főiskola építészi szakán építészi diplomát szerzett, legalább kétéves munkaviszonnyal rendelkezik, valamint 1990. július 31-éig még nem töltötte be 32. életévét. A jelentkezési anyagot 1990. június 25-éig a MÉSZ titkárságára (1088 Budapest, Dienes L. u. 2.) kell eljuttatni. Az állam és az egyház kézfogásával Családsegítő szóig ólat a pártházban A meg nem értés, a közöny, a társtalanság, a nélkülözés mint szakadék választ el attól, amit szeretnénk, és attól, akit szeretünk. Időnként szükségünk van hídra, amely összeköt a családunkkal, a másik emberrel, és átsegít a nehézségeken. Elhatározták Lényegében e gondolat vezette a Budakeszi Nagyközségi Tanácsot, amikor a helyi római katolikus és református egyházközséggel közösen elhatározták, hogy megteremtik a családsegítő szolgálatot. Adott az épület, a régi MSZMP- székház, ahol a szolgálat nemsokára megkezdheti működését társbérletben az Egészség A KERESKEDŐK SEM ANGYALOK, DE... Amikor a vevő a sáros KOREOGRÁFIA SZERINT Kati az érdi piacon árulja hímzett térítőit, párnahuzatait. Egy ismerős vevő figyelt fel arra, hogy egy termetes asz- szonyság megáll Kati pultja előtt, a kosarát a lába elé, a földre teszi. Azután egyenként emelgeti’ szeméhez az árut, nézegeti, válogat, majd egyszer csak véletlenül kettőt emel fel. Egy abroszt és egy huzatot fog össze kezével, azokat is nézegeti, majd, ugyancsak véletlenül, a párnahuzat lehull a földre, illetve egyenest bele a kosárba. Az abroszt visszateszi szépen az asztalra, azután köszöni, de most nem vesz semmit, majd legközelebb. Kosarát felveszi, udvariasan köszön és távozik. Kati bosszankodva hallgatja az ismerős vevő tapasztalatait. — Ilyesmi naponta előfordul velem — csóválja a fejét —, és észre sem veszem. De mondja meg, ha észre is venném, mit tehetnék? Tegnap például egy kislány a pult fölé hajolva nézegette az árut. Közben a kezében lévő tölcsérből a málnafagyi a hófehér abroszomra csöpögött. Kimosni sem lehetett nyomtalanul, pedig mennyit dolgoztam vele ! Persze a kislány megijedt és elszaladt. Anikó dabasi divatáruüzletében már alig meri az ajtaja elé kiakasztani a ruhákat. Múltkor fél pár cipőket tett ki mutatóba, hát nem elcsentek azokból is. Vajon minek valakinek egy fél pár cipő? — A minap egy fiatal hölgy három számmal kisebb ruhát akart magára húzni — meséli szomorúan. — Kicsi lesz az önnek, figyelmeztettem, de megsértődött, és csak passzí- rozta magát bele a drága holmiba. Addig-addig, amíg el nem szakadt. Ráadásul nem is a varrás, hanem az anyag, tehát már javítani sem lehet. Hiszen ez szakadt! kiáltotta dühösen, majd rám rivallt: Micsoda selejtet árul itt maga? — és szinte hozzám vágta az anyagot. Mit tehettem volna? Egyedül vagyok, még csak utána sem szaladhatok, de minek is. hiszen a káromat akkor sem térítené meg. TŰSARKÚVAI. A TÁNYÉROKBA Kálmán budapesti ajándékboltjában nemcsak a pulton, hanem körben a falakon, polcokon, sőt még a csillogó padlócsempén is kelleti magát a sok szép faragás, tükör, falikép, kerámia, gyertya, váza és üvegtárgy. — Múlt héten elegánsan öltözött hölgy tévedt be hozzám — meséli Kálmán —, sokáig nézelődött, majd elmenőben. tűsarkú cipőjével belelépett három cseréptányérba, össze is törött valamennyi. Nagyon sajnáltam, mert drágán vettem, készítőjük jónevű keramikus iparművész. Oppar- don! — fordult vissza kedvesen a vevő, azután komótosan kisétált. Mire felocsúdtam, és meg bírtam volna szólalni, már ott sem volt. Hogy megkérdezze, mekkora kárt okozott, nem kellene-e kifizetnie, az eszébe sem jutott. MÁZSÁS PAPA A MEÓS — Kollégám még ennél is szerencsétlenebbül járt. Ö vásározni ment egy Buda környéki búcsúba.. Hajnalban kelt, hogy legyen ideje reggel 9-re kicsomagolni és szépen kirakni az árut. Épp végzett is, amikor egy személyautó a frissen kipakolt kerámiák közé tolatott, majd amikor a csörömpölést és kiáltozást meghallotta, gyorsan elhajtott. A kolléga körülbelül 30 ezer forint kárral zárta a napot. Éva néni bazáros. ráckevei üzletében gyerekjátékokat is árul. — A minap egy kisgyerek és 130 kiló körüli büszke apukája vásárolt nálam. Kiválasztottak egy kis műanyag motorkerékpárt, ezt a terméket 2-3 év közöti gyerekeknek ajánlja a készítő. Apuka nyomban ki is próbálta, hiszen ő nem vesz meg csak úgy akármit! Mielőtt még szólhattam volna, ráült a játékra, amely persze nyomban laposra törött. A legszebb mégis az volt, hogy ezek után még fel is háborodtak, micsoda szemetet tartunk mi, ami csak úgy összetörik. Mindezt olyan hangon, hogy már említeni sem mertem, a kárt majd valakinek meg kell térítenie. És ez a valaki persze én leszek, már látom — sóhajt Éva néni. — Igaz, hasonló viselkedéssel máskor is találkozunk. A belépő vevők még csak nem is fogadják a köszönésemet, kiabálnak, hangoskodnak. Ha nincs pénzük valamire, akkor csak szidják a választékot, ócsárolják az árut, kézbe vesznek, dobálnak mindent. Mit tehet egy ilyen öreg asszony, mint én? Még csak rájuk sem merek szólni. Valamikor egyebet sem hallottunk, mint hogy a kereskedők udvariatlanok, nem készségesek. De minket ki véd meg, ha gorombáskodnak velünk, lopnak tőlünk, tönkrete szik a drága pénzen vett árut? Egyedül vagyunk a boltban. Szomoróan hallgattam a boltosokat. Tudom, ők sem angyalok, előfordul, hogy a kereskedő károsítja meg a ve vöt, főleg élelmiszert árusító üzletekben Ugyanakkor igaz az is, hogy kiszolgáltatott helyzetben dolgoznak. Szegő Krisztina Alkoholmentes Rehabilitációs Egyesülettel. A településen bizonyíthatóan magas a veszélyéztettek száma, tavaly például 122 családot tartottak nyilván, ahol a munkanélküliségből adódó szegénységgel, illetve az alkohol romboló hatásával, netán a börtönnel kellett -nap nap után szembenézni. Több gyermek él állami gondozásban, családok pártfogása alatt. Az idősek rohamosan szegényednek el, aminek következtében összesen 750-szer kellett a tanácsnak szociális segélyt, állandó gyógyszertámogatást nyújtania, közgyógyellátási igazolványt kiállítania. Gyámügyi segélyt 113, nevelési segélyt 23 család kap, ami értelemszerűen ennél jóval több gyermek sorsán lendít valamit. Riasztó, hogy a házasságok 10-15 százaléka felbomlik, sokan élnek külön, és igen magas a rossz életközösségben lévők száma, ami ugyancsak instabillá teszi az életmódot, veszélyezteti a gyermekek fejlődését, és nem ad lehetőséget a betegségek időbeni felismerésére és kezelésére sem. Igény Erős tehát az igény a családsegítő szolgálatra, amelynek tiszte lesz felkarolni a magukra maradottakat, erősíteni a még meglévő családi funkciókat, segíteni a viselkedési zavarok korai felismerését és kezelését, nem utolsósorban a betegségek utáni maradványtünetek megszüntetését. Sikerült a szociális gondozásban járatos, mentálhigiénés szakembereket verbuválni a szolgálatba, akik a külsők bevonásához szükséges széles körű kapcsolatokkal, tanácsadói hálózattal is rendelkeznek. — A római katolikus templom kertjében épülő zárda jövendő lakói közül néhányra nemcsak az oktatásban, hanem a szociális gondozásban is 'lehet majd számítani — véli dr. Németh László plébános. — Arra törekszünk, hogy a magunk szerény eszközeivel segítsük az állami munkát, hiszen én, aki esztendők óta járom a Korányi- és a MÁV- szanatóriumot, a rehabilitációs intézetet, tudom, mennyi a lelkileg sérült ember, a különböző konfliktusokkal küszködő idős és fiatal. Prevenció' Merétey Sándor református lelkésznek már közvetlen tapasztalatai vannak a családsegítésben, hiszen maga is tevékeny részese annak az egyházi missziónak, amelyben elsősorban a drogosokkal foglalkoznak. A családsegítő szolgálat fontos feladatának tekinti egy olyan szociális foglalkoztató létrehozását, ahol a kisiklott embereknek munkát biztosítanak, ezzel is segítve őket a megkapaszkodásban. Az elképzeléseik között különös hangsúlyt kap a prevenció, legyen szó a fiatalok számára tervezett háztartásvezetési tanfolyamról vagy az anyaságra való nevelésről. F. E. Egy szentendrei telefonbejeientés nyomában Szerszámot, anyagot az iskola ad Felháborodott telefonáló riasztotta szerkesztőségünket. Zaklatott hangon közölte, hogy a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium tanulóit munkára akarják fogni. Szerinte az iskolavezetés a gyerekekkel akarja ma, június 8- án kifestetni az alma mater falait. Ennél csak azt tartotta felháborítóbbnak, hogy a drága festéket és pemzlit is az ifjúsággal akarják beszereztetni. Ácsné Kovács Ildikótól, a gimnázium igazgatónőjétől megtudhattuk, hogy senki sem fog belerokkanni a mai péntekbe. A tanulók társadalmi munkában fogják helyrehozni tantermeiket. Az általuk egész évben használt tantermekben a bepiszkolt falat festik be derékmagasságig. A meszeléshez szükséges anyagot, szerszámot az iskola adja. Festeni nem kötelező, csak azokat várják, akik úgy érzik, hogy tisztán illik átadni a termet az utód osztálynak. Ahogy visszaidézem a telefonáló hangját, az is lehet, hogy nem szülő volt. S ha arra gondolok, hogy milyen ellenérzés fogta el, amikor hírét vette, hogy rendet kellene tennie maga körül, akkor azon is elgondolkozom, hogy mi lesz vele, ha önálló otthont akar majd teremteni. —radosza— Már fel sem kapjuk a fejünket a magánkereskedők panaszaira, hogy nem megy ai üzlet, nincs forgalom, nem vásárolnak, mert nincs pénz, sok az adó, sok a járulék, kevés a megbecsülés. Az utóbbi időkben azonban egy újabb színfolttal gazdagodott a boltosok panaszpalettája. A megyében járva mind gyakrabban hallok arról az új jelenségről, amelynek példáiból rövid idő alatl szép csokorra valót gyűjthet- tem össze. A nyilatkozók kérték, nevüket változtassuk meg
