Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-06 / 131. szám
1990. JÚNIUS 6., SZERDA Kertészet a fésűsfonóban? Az új cégérnem csodaszer A kft.-k, a részvénytársa- gok megalakulásának korát éljük. A társasági törvény életbelépése óta nemcsak magánszemélyek, hanem állami vállalatok is próbálkoznak a szervezeti átalakulás e formáival. Sok esetben azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a csőd felé tartó céget ilyenformán próbálják életképessé tenni. Hasonló fegyverhez nyúlt az egykor szebb napokat látott Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár is, amikor a vállalataiból tavaly ősszel kft.-ket alapított. A változásnak eleinte Kerepestarcsán is örültek. Jólesően vették tudomásul, hogy a kapura a Kistarcsai Fésűsfonógyár Kft. kerül. Többen úgy gondolták, jó dolog, hogy ismét önállóak lesznek. Ügy vélték, még sikeresebben működhetnek, mint eddig, s jön a pénz, az elismerés. Mára már kiderült, a bizakodók túl optimisták voltak. A legtöbben nem érzik annak előnyeit, hogy most már kft.- ben dolgozhatnak. Hiába alakult át időközben az egyszemélyes kft. többtagú korlátolt felelősségű társasággá. A törzstőke 98 százalékát az alapító, a tetemes veszteséggel küszködő HFSZ adta az üzletbe — de nem pénz, hanem létesítmények, gépek formájában. így a remélt önállóságból egyelőre az a legkézzelfoghatóbb, hogy maguk oldják meg a pénzügyi, az értékesítési, a fejlesztési feladataikat. Laczonyí László ügyvezető igazgató elmondta, egyre többén teszik fel a kérdést, miért kell a készletekért, épületekért még egyszer fizetni az alapítónak, amikor az valamikor az övék volt? Sokan nem értik, a kft.-nek miért kell fenntartania az óvodát, a leányszállót, az üzemi konyhát, miért foglalkoznak az ipari tanulókkal? S azt már végképp nehezen emésztik meg, hogy a 600 milliós árbevételt produkáló gyárnak miért csak 37 milliós az alaptőkéje? Az igazgató nem titkolta, még nagyobb gond, hogy az átalakulási hercehurca alatt a legtöbben a szervezeti változással foglalkoztak, s eközben háttérbe szorult a termelés. A negyvenes-ötvenes éveiben járó vezetői garnitúra még a tervutasításos rendszerben nőtt fel. Szavakban mindenki elismeri a piacgazdaság szükségességét, de a valóságban a régi gárda tagjaiból egycsa- pásra nem lesz menedzser- szemléleti, vállalkozó típusú vezető. A régi beidegződések miatt nehezen tudják csökkenteni a költségeiket, s a túlméretezett alkalmazotti állomány leépítése is lassan halad. Ráadás a bajra, hogy a szovjet piacra alapozott, túlméretezett gyapjúipar termékei mostanság nem kapósak. Hiába a kft.-é az ország legnagyobb festőüzeme,' ha rendelés híján, csak az emberek egyharmadát tudják munkával ellátni. A rubelexportstop miatt a kötöttárugyárak megrendelése is alaposan leapadt. Kézenfekvő lenne, hogy ilyen helyzetben nyugatra exportáljanak, de megfelelő gép hiányában, technikai fogyatékosságok miatt a tőkés piacon elvárt parafinozott keresztcsévés fonalat nem tudják produkálni. Nem csoda, ha a dolgozók keserűen jegyzik meg, hogy ők csak a kft. bérmunkásai, s nem a gazda óvó tekintetével kezelik a rájuk bízott értékeket. A talponmaradás érdekében a vezetők több mindennel próbálkoznak. Szóba került, hogy csökkentik a rezsit, s az is, hogy fejlesztik a kertészetüket, s a gyár előtti pavilonban virágot árulnak. Az elárvult bölcsőde helyén egy kötőipari tanműhelyt rendeznek be, s az ott készült holmikat eladják. Tisztában vannak azzal is, hogy mindez édeskevés ahhoz, hogy a kft. stabilan tevékenykedjen. Létkérdés, hogy exportképes terméket gyártsanak, mert az már látható, a négyszáz embert foglalkoztató fonógyári kft. o belföldi piacból nem tud megélni. Azt már mindannyian a saját bőrükön érezhetik, hogy a névváltozás önmagában még nem csodaszer. Hargitai Éva Heves országgyűlési vit'a az alkotmánymódosításról Válasszák vagy válasszuk a köztársasági elnököt? Az alkotmánymódosítás általános vitájával kezdődött meg kedden az Országgyűlés egyébként május 21-e óta tartó ülése. A törvényjavaslatot Itónyáné Kutrucz Katalin (MDF) terjesztette elő. A jelenlegi alkotmány kétféle parlamenti szavazási arányt ismer: az alkotmányerejű törvények elfogadásához kétharmados, azaz minősített többséget kíván, más ügyekben egyszerű többséget. A beterjesztett törvényjavaslat viszont négyféle szavazási módot vezetne be. Eszerint az Országgyűlés az egyes döntéseit egyszerű többséggel, abszolút többséggel, a jelenlévő képviselők kétharmadának igenlő szavazatával, valamint az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogató szavazatával hozhatná meg. A törvényjavaslat mindössze két esetben igényli a döntéshez az összes képviseÜdiilés fiataloknak Tóalmáson az Élet szava Ifjúsági tábor nyílik Tóalmáson június 23-án. A múlt év őszéig SZOT-gyermeküdü- lőkén-t ismert kastély ezentúl a Nemzetközi Keresztyén Misszió egyházközi ifjúsági alapítványának, az Élet szava nevű tábornak ad otthont. A Fakó hangon Járjuk tehát a szobákat, nézzük a lézengő gyerekeket. Már vagy tízszer példálóznak vele, mire az udvaron meglátjuk végre Kálmánt is. Kálmánról addigra mindent tudok, hogy jófejű, hogy 16 éves, hogy baboskendőben érkezett ide, és főleg, hogy balhés sárc. Egy éve megvan a beutalója Aszódra, csak a rendőrség még mindig vizsgálja a dolgait. Na, díszpinty, hogy vagy, kérdezi az igazgatónő, mire Kálmán, a díszpinty mosolyog magában, ö már nincs is itt tulajdonképpen, hagyjanak neki békét. Morog valamit, azzal a vállára vesz egy kapát és elballag. Tipikusan olyan fiú, akiből minden lehetett volna, magyarázza később Molnárné. Csakhogy rossz társaságba került, nagyobbak közé. Innen aztán általában leegyszerűsödnek a dolgok. A rendőrség bejelenti a tanácson, hogy van egy fiatalkorú, akire vigyázni kell, a gyámhatóság szól a szülőknek azclc arra hivatkoznak, hogy dolgoznak, nem leshetik örökké a gyereket, akit erre a rendszeres felügyelet elmulasztása címén otthonba utalnak. Megy minden a forgató- könyv szerint. Szabadi József újból bólint. Ismeri ezeket a történeteket. Estig mesélhetne ő is hasonlókat. Reggelig. Mert nem az állami gondozás a szomorú, hanem a sorsok. A gyerekek, akik ide kerülnek. Kálmán közben már eltűnt a fák között. Darabig nézünk utána. Sokat kell velük foglalkozni, szólal meg végül Molnárné. Nem olyanok, mint a többiek. Kicsit problémá- sabbak. Kicsit szerencsétlenebbek. Kicsit törékenyebbek. Most egészen fakó a hangja. Tudja, muszáj pótolni valahogy a családot, magyarázza aztán. Csak nehéz az ilyen. Ián nem biztos, hogy helyes ilyen üvegbura alatt tartani a gyerekeket. Igaz, mondja Szabadi József is. itt maidnem kétszázezer forint jut évente a növendékekre. És nyílt ám az intézet, hiába hordanak annyi butaságot össze a kívülállók. Van kimenő, eltávozás, amit csak akarnak a gyerekek. Na, a kimenőt azért meg lehet vonni, veti közbe Molnárné. Ha szemtelen valaki, verekszik, lop, ezeregy dolog előfordulhat. Mindenesetre tény, hogy nem olyan szörnyű ez a világ. Főleg nem olyan szörnyű, mint azelőtt. Ment például itt is egy ideig az uniformizálás, egyennadrág, meg egyenfrizu- ra, de aztán ezt leállították. Három éve kellett volna itt járnom, mondja, hogy lássam a változásokat. Vagy még régebben. Amikor hajnalban rendeztek ébresztőt, kötelező reggeli torna volt, a fiúk meg húszán aludtak egy teremben. Akár egy kaszárnyában. Sorakozó kettesével, séta csöndben, étkezés elvágólag. Nagyon fázom az ilyentől, jegyzi meg Molnárné, és kalauzol tovább. Másodpercek lelnek el, mire rájövök, hogy már nem beszélgetünk. Fölöttünk madár húz el hangos csattogással, egyébként semmi nem zavarja a csöndet. Mintha lábujjhegyre állt volna a természet, s vele mi is. Hallgatunk. Figyeljük a parkot, a Setényiek parkját. £s hallgatunk tovább. Falusy Zsigmond legfőbb cél a keresztyén erkölcsre nevelés. Ideológiai meggyőződéstől függetlenül üdülhet itt bármely 8 és 25 év közötti fiatal, aki elfogadja a házirendet és a programokat, amelyek között leginkább sportot találunk, és hetente változó — zenei, nyelvi, képzőművészeti — foglalkozásokat. Az üdülés költsége egy hétre 1600 Ft, ám ha ugyanabból a családból két gyermek érkezik, akkor fejenként 1400, három gyerek esetén 1200 forint. A jelentkezés és befizetés módja: a szülők levélben közlik igényüket a 2252 Tóalmás, Kókai u. 2. címen. Postafordultával kapnak majd egy prospektust és befizetési csekket. Előlegként 300 forintot kell befizetni, a hátralékos részét az utazáskor. Június—júliusban a 12—25 éveseket várják, augusztusban pedig a 8—12 éveseket. Igyekezni kell a jelentkezéssel, mert az eddig beérkezett igények szerint igencsak népszerű lesz ez az üdültetési forma. —horv— Q mondja ...ez hülyeség” K orához illő rengeteg tapasztalattal (24 éves egyetemista) minősített valamit hülyeségnek Szelényi Zsuzsanna, a Fidesz országgyűlési képviselője. A Heti Világgazdaság (90/22.) munkatársával beszélgetve ugyanis szóba került az egyik, itt dolgozó külföldi tudósítónak a véleménye, ami szerint ,.a magyar Parlamentben igen kevés a női képviselő", s ennek oka a demokrácia fejletlensége. Erre felelte Sz. Zs. azt, hogy „Elnézést, de ez hülyeség." Nem tudni persze, hogy most ugyan fejletlen a demokrácia, de nem ez az oka a kevés női képviselőnek, avagy fejlett a demokrácia, de mégis kevés a képviselő* nő. Egy valamit azonban tudhatni: 28 nő, a képviselőknek a 7,2 százalékát adva, foglal helyet a Parlamentben. Közülük hat jutott be egyéni választókerületből, a többiek (Sz. Zs. is) a listának köszönhetik mandátumukat. Sz. Zs. azt is mondta, azért vannak kevesen a Ha per, legyen per Mint arról korábban már beszámoltunk, a mentelmi jog megvonását kezdeményezte három parlamenti honatya, közöttük Bogárra Zoltán. az MDF szobi választókörzetének képviselője ellen. Vajon mi az a ‘súlyos tett. ami miatt fel kellene függeszteni a büntethetetlenség elvét? Mint megtudtuk, a képviselő még a választási kampány során került összeütközésbe a bernecebaráíi Börzsöny Tsz elnökével. Bogárdi Zoltán, aki korábban maga is téeszben dolgozott. bűncselekmények elkövetésével vádolta a szövetkezeti vezetőket.. akik viszont becsületüket megvédendő fordultak a bírósághoz. ■Ügy tűnik, akár felfüggesztik a képviselő mentelmi jogát. akár nem. per minden- ■ képpen lesz. Bogárdi Zoltán ugyanis maga is beperelni szándékozik a téesz elnökét, s bizonyítani, hogy a sikkasztás, okiraíhamisítás módja nem légből kapott. Ha per, hát legyen per. . lő kétharmadának igenlő szavazatát: az alkotmány módosításakor és a köztársasági elnök megválasztásakor. Az előterjesztő hangoztatta, hogy a törvényjavaslat a nagyobbik része annak a cso- magtervnek, amelynek egy részét, a kormányalakításra vonatkozó passzusokat már május 9-én elfogadta a törvény. A második részt — ellensúlyozandó a kétharmados szabály szűkítését — bizonyos intézményekről, például az Állami Számvevőszékről részletesebb szabályokat tartalmaz. Harmadik fejezete a módosításnak, a nemzeti és nyelvi kisebbségek jógáinak hathatósabb védelme érdekében bevezeti a. nemzetiségi ' jogok országgyűlési biztosának intézményét. További jelentős módosítást a kétharmados szabály megváltoztatása, valamint a köztársasági elnök és a kormány megválasztásának módját,. a kormány megbízatásának megszűnését, a köz- társasági elnök, a kormány és a parlament egymáshoz való viszonyát szabályozó passzusok korszerűsítése. Kiemelte: a módosítás célja egy gyenge köztársasági intézmény, egy viszonylag erős kormány és egy erős Parlament megteremtése. Az alkotmánymódosítás viParlamentben, „mert nálunk még kevés no politizál”. Lehet benne valami. A megyében az aktív keresőknek a 49 százaléka nő. A lakosságnak viszont több mint a fele, 990 ezerből 504 ezer. Az iparban 36 ezer leány és asszony keresi a kenyerét, de közülük csupán három százalék érdemesül valamilyen vezetői (irányítói) tisztségre. Az ilyen és hasonló gondokra az lenne tehát a megoldás, ha a nők közül többen politizálnának. Mert akkor ... akkor mi lenne? Akkor több lenne a politikusnő, több lenne a demokrácia. Kérdés persze, így, ilyen áron szeretnének-e több demokráciát a nők? Kérdés továbbá az is, mikor és minek a rovására politizáljanak a nők? A háztartás, a család terhére? A megyében a szülő nők ötven százaléka 24 éves kora betöltése előtt már világra hozza első-második-harma- dik gyermekét, azaz feltételezhető, közülük valóban kevesen politizálnak. Kérdés tehát, egy roppant bonyolult témakört azzal elintézni, hogy „ez hülyeség”, nem sorolható-é a — csacs- kaságok közé?! KLIENS tájában elsősorban a köztársasági elnök választásának módjáról, à bizalmatlansági indítványról esett a legtöbb szó. Az SZDSZ véleménye szerint a bizalmatlansági indítvány a végrehajtó hatalomért felelős kormányfő személyére korlátozódik. Tölgyesi Péter hangsúlyozta, nem az a kérdés, hogy a lakosság vagy a Parlament választ köztársasági elnököt, hanem hogy ki legyen az ország első számú ^vezetője: . a miniszterelnök, avagy a Magyar Köztársaság elnöke. Tamás Gáspár Miklós folytatta az előző Parlamentben megkezdett polémiát Király Zoltánnal. Iróniával reflektált a független képviselőnek arra a megjegyzésére, hogy valóban csak kevés európai országban választja a parlament a köztársasági elnököt, Ám az a két ország — Németország és Olaszország — alkotmányos rendjét egy diktatúra után határozta meg. A független kisgazdák véleménye szerint azt kell eldönteni, parlamentáris demokrácia vagy prezidenciális rendszer a fejlődés útja? Pozsgay Imre az MSZP nevében kételyeit sorolta az alkotmányozási folyamattal és az alkotmánymódosítási javaslattal szemben. Szerinte kétféle koalíció működik a Parlamentben. Az egyik egy kvázi kormánypárti, a másik az MDF és az SZDSZ között jött létre. Gál Zoltán véleménye szerint a választásokon legtöbb szavazatot szerzett pártnak erős hajlama van a végrehajtó hatalom elsőbbségének érvényesítésére, a hatalommegoszlási rendszerhez, amely a demokrácia egyik biztosítéka lenne, már nincs. A Fidesz parlamenti képviselői azon a véleményen voltak, hogy bár az MDF és az SZDSZ között létrejött megállapodás ténye üdvözlendő, ám a kompromisszumot tükröző alkotmánymódosítási tervezet sok kívánnivalót hagy maga után. A kereszténydemokraták tiszteletben tartják a megállapodásokat, így képviselőik többsége a törvényjavaslat előterjesztőivei egyetértésben szavaz, mondta Füzessy Tibor, a kereszténydemokraták frakcióvezetője. A függetlenek szerint a köztársaság első emberét mindenképpen közvetlenül a népnek kell megválasztania. A képviselők június 11-én folytatják a vitát az alkotmánymódosítási törvényjavaslatról. Végül is a kétnapos ülésen csupán arról született döntés, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén Antall József miniszterelnök képviselje hazánkat.