Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-04 / 129. szám

1990. JÚNIUS 4., HÉTFŐ HA ELVETTÉK, VIGYÉK ARRÉBB Hízó - oranykeretben Ha mostanság az egyesek ál­tal várva várt, mások által vi­szont rettegve rettegett máso­dik földosztásról, a gazdálko­dás új lehetőségeiről esik szó, már senki sem lepődik meg. Pedig nemrég még az a mon­dás járta: ha a paraszt egy­szer már hátat fordított a földnek, hat lóval sem lehet öt visszafordítani! A budajenöi gazdák, úgy tűnik, másként látják, más­ként gondolják. Vérükben még ott szunnyad az ősi ösz­tön. a paraszti munka utáni vágyódás, őket szüleik oltot­ták be a föld, a jószág szere- tetével még gyermekkoruk­ban. A „kór” negyven évig lappangott bennük, s most lo­bot vetett... Traktorrá lett lovak László Lőrinc apja 18 hold földet adott be a tsz-be — persze nem önként —, meg az ekét, a taligát, a lovat. Egy­szóval mindent, amije csak volt. Azóta a család négyszáz forint földhasználati díjat kap a tizennyolc holdért cserébe. Ha László úr ma vissza akar­ná kérni a saját földjét, csak akkor lehetne ismét az övé az örökség, ha megvásárolná. Amikor elvették, nem kérdez­ték meg az igazi tulajdonost, hogy neki mibe került. A lo­vakból mára már traktor lett. Azt meg ugye nem lehet szét­osztani. • Csak úgy ömlik a keserűség a budajenöi László Lőrincből. Mutatja a nemrég aláírt bér­leti szerződést, amelyet a to­ki Egyetértés Termelőszövet­kezettel kötött. Pontosabban a tsz kötötte vele a szerződést, merthogy a bérbeadó diktálta a feltételeket. Benne van az írásban, hogy a földet csakis rendeltetésszerűen szabad használni, különben!... De hagyjuk! Nem meghatározott időre szól a szerződés, tehát bármikor felbontható. László gazda a feje búbját vakargatja, s inkább kínjában, mintsem örömében elneveti magát. Az a föld majd fél év­századig. parlagon hevert! Most meg azzal fenyegeti a papír, hogy elveszik tőle. ha nem „rendeltetésszerűen" használja! Holott majd ötven év óta ő törte fel először a szűzfoldet, megtrágyázta, az idén pedig krumplit ültetett bele. Mire meghozná neki a hasznot, lehet, hogy másé lesz?! Zálogba teU asszony Ezért a földért, a három és fél ezer négyzetméterért 5250 forint bérleti díjat fizet egy évre. A sajátja után pedig csak 800 forint lenne az adó. Hát hogy lehet ebbe beletö­rődni?! Márpedig László Lő­rinc nem az a fajta ember, aki ebbe a nagy igazságtalan­ságba belenyugszik. Fanyar humorral mondja: nem baj, Tiltott határátlépés Az Ipoly megáradt, zsem­leszínűre sárgult, a fiatal füzek riadtan keresik teg­napi tükörképüket a zava­ros vízben. — Az ördög szánkázzon a hátadon! — szidom a fo­lyót. Gondolatban búcsút mondok a süllőálmoknak, de azért bevetem a horgot a két öreg szilfa mellett. Szemközt, a csehszlovák part sivár és kopasz. Ta­valy nagy dérrel-dúrral ki­irtották a berket, majd to- vábbálltak a gépek, a fel­dúlt parton most derékig ér a gaz, s rekordtermést ígér a csalán. Közel és távol sehol egy lélek, csak egy szarka cserreg fel a távíró­dróton. Tíz óra felé változik a kép, megélénkül a túloldal, a hepehupás rossz úton le­dübörög egy Skoda. Két ter- metes-pendelyes fehérnép sirül elő a kocsiból, aztán se szó, se beszéd, nekiesnek a csalánnak. A hideg futkos a hátamon, esz a fene; a Két amazon kesztyű nélkül, kopasz kézzel tépi a kacsa­eledelt. Fél óra alatt végez­nek, telirakják a zsákokat. Közben szlovákul trécselnek. A zsákokat berakják, beül­nek, keceg az önindító, de a motor nem indul. Kiszáll­nak, felnyitják a tetőt, be­néznek, a téblábolásból kö­vetkeztetve annyit értenek az autómotorhoz, mint én a harangöntéshez. — Most mi lesz? — kér­di halkan a nejem. — Addig kecegtetik. míg bírja az akku. Aztán elslaty- tyognak a faluba és hoznak egy traktort. Abban a gaz­ban csak az képes meghúz­ni őket. Ügy látszik, a víz vezeti a hangot, az egyik menyecs­ke átszól: — Nem jön se­gíteni? — kérlel szép ma­gyar szóval. — fin mennék, de abból tiltott határátlépés lesz. Nincs nálam az útlevelem, nem. készültem szomszédo­lásra — Nem jár itt határőr hétszámra. Amott egy gáz­ló, ott nyugodtan átjöhet. Hagyom magam rábeszél­ni, átlábalok a folyón. Két perc alatt megvan a diag­nózis, repedt az elosztókúp, nem kap szikrát a gyertya. — Adja kölcsön a magáét, majd visszahozzuk. Becsü­letszóra — teszi hozzá a termetes nimfa. — Es ha nem hozza? — nézek rá kérdőn. — Hogy a fenébe keveredek ki innen? — Itt marad a Mari zá­logban. Ismerve nejem természe­tét, lemondok a vaskos zá­logról. Térülök-jordulok, viszem a kupakot. A kocsi egy szóra beindul, a két hölgyemény búcsút int; — Egy óra múlva itt va­gyunk. — Te nem vagy komp­lett — mondja az asszony. — Akkor fogod te ezeket viszontlátni, amikor... (te­kintsünk el a hasonlat­tól ...) Telik az idő, már dél van, az asszony mind idegesebb, lesi az óráját, és feszt pe­rel. Aztán mire valameny- nyi ősöm méltatásával vé­gez, befut a Skoda. — Átjön, vagy én men­jek? — Szerintem most magán a sor, miért csak én kö­vessek el határsértést? Jön mind a két asszony, az egyiknél kosár van. A kosárból frissen sült ka­lács, cseresznye meg két üveg sör kerül a kemping­asztalra. — Fogyasszák egészséggel. Aztán ha fe­lénk járnak, nézzenek be Solkára. Az első ház a templom, mellett. — Na látod — mondom az asszonynak. — Te min­dig gyanakszol. Fő a biza­lom. — Bizalom? Manapság? Te javíthatatlan optimista vagy. És túl magabiztos. — Még szép! — nézek rá kajánul. — Nálam mindig van tartalék elosztó, feles­legesen aggódtál. (—gye—) ha a földet elvették, csak vi­gyék is arrébb, mert keil ne­ki a hely! Kell a hely, a föld. Fölve­hetne ő is a négyszázezer fo­rintos újrakezdési kölcsönt, de nem mer belevágni a magas kamat miatt. Fél, hogy min­dene zálogba kerülne, a ház mellett tán’ még az asszony meg a gyerek is. Pedig hát azon a pénzen egy pár jó lo­vat vehetne. De mégsem kell neki a kölcsön, holott jobban bízik a négylábú segítőtársak­ban, mint a pöfögő, bűzös traktorokban. Hogy végül is mit kellene csinálnia s hogyan, azt a be­szélgetésünk végéig nem tud­ja kitalálni László gazda. Azaz mégis van egy ötlete. Sündisz­nókat tenyésztene, hogy jól szurkálják meg azokat, akik ennyire legatyásították a ma­gyar mezőgazdaságot! Fájlal­ja, hogy míg Budajenőn, az ötvenes években, az akkor alig ezer lelket számláló kicsiny faluban majdnem kétszáz te­hén és borjú volt a háztáji­ban, mára már a négy község­ben gazdálkodó Egyetértésnek összesen alig van többje. Mégsem támogatja eléggé a tsz az egyéni gazdákat. Tamás János portáján húsz tehén van az istállóba kötve, a ta­karmányt pedig innen-onnan tudja csak összeszedni. A disznó meg saját magát eszi föl, mert olyan sokba kerül a táp. Ha így megy tovább, las­san olyan drága lesz a hízó is, hogy aranykeretbe kell fog­lalni, ha jó áron el akarják adni. Egyedül nem megy Fanyar humora van László Lőrincnek. Ám nem a vendég kedvéért vette elő élcelődő kedvét. Budajenőn rajta kívül még vagy húsz gazdának azo­nosak a gondjai. Esténként összeülnek, tervezgetnek, ál­modoznak. Hogy miről? Pél­dául arról, hogy visszakapják végre apáik örökségét, a saját földet. De nem buta emberek ők. Jól tudják, hogy egyedül már nem menne az újrakezdés. Hát szövetkezetei akarnak, vagy valami ahhoz hasonlót. Majd kisegítik egymást mun­kával, gépekkel. Szóval, ki-ki művelné a ma­ga földjét, de szükség szerint összedolgoznának, s nem' egy­más ellen. Csak a kezdőlépés hiányzik. Azt viszont nem ne­kik kell majd megtenni... Kovács Gabriella Beérett a meggy A cseresznye után június elejétől megkezdődött a meggy­szüret a Pomázi Munkaterá­piás Intézet dolinái kerületé­ben. Az ízletes gyümölcs idén rendkívül bő termést hozott. Naponta mintegy 10-15 má­zsát szednek a megyéből jött, főként kispénzű emberek. Az akció keretében a hónap vé­géig tart a meggyszüret, ahol kilónként 25 forintért szedhe­ti bárki a gyümölcsöt. (Yimola Károly felvételei) Jobbat váró vendéglátók A Diófán már lehúzták a rolót Már-már közhelyként idéz­zük: itt néhány évvel ezelőtt egy öttagú család is megen­gedhette magának azt a lu­xust, hogy havonta vagy he­tente, egy-egy kiadós vasárna­pi séta, kirándulás után be­térjen egy vendéglőbe. Az idős — sajnos — változnak, a családi pénztárca meg egyre laposabb lesz. Ma, kizárólag ünnepi alkalmakkor — pél­dául ballagás, eljegyzés, eskü­vő — keressük fel a másod-, harmadosztályú éttermeket. A Pest Megyei Vendéglátó­ipari Vállalat már felkészült a nyári forgalomra. Kosa Lászlóné kereskedelmi igaz­gatótól megtudtuk, hogy az idén a vállalat egyetlenegy egységében sem lesz felújítás. Valamennyi üzlet szerződéses, tehát a vendéglőket vállalko­zó szellemű emberek vezetik, Gödöllőn ez év áprilisában volt egy nagy rekonstrukció. A helyi éttermet, mert nem volt rentábilis, bérbe ajánlot­ták fel butikosoknak, kisvál­lalkozóknak, illetve kisiparo­soknak. A vendéglő helyisé­geiből 13 egységet alakítottak ki, köztük fodrász-kozmetika, valamint szoláriumszalont, al­katrészboltot, zöldség-gyü­mölcs kereskedést. Továbbra is fogad vendégeket az étte­rem bisztrója és a borozó. El­lenben üresen áll még egy 80 négyzetméteres pince, amely­ben a tervek szerint egy kon­Telefonfejlesztés Dunaharasztiban Pénztelen a cég, lizet a lakosság Dunaharasztiban húszezer ember lakik, s közülük több mint félezer várakozó. Telefon azonban csak alig 300 jutott eddig a falunak. Ezek ugyan hozzávetőleges adatok, viszont hűen érzékeltetik a korántsem örömteli arányokat. A nagyközség távbeszélő­hálózatának fejlesztése érde­kében a távközlési vállalattal tárgyalt a helyi tanács. Mivel a posta e térségben nem ter­vez fejlesztést, ezért az csak lakossági hozzájárulással old­ható meg. Előzetes kalkuláció szerint egy igénylőtől ehhez maximum 50 ezer forintot vár­nak. A befizetésekből át kell alakítani a jelenlegi közpon­tot, és az utcai elosztóhálóza­tot is ki kell építeni. A fejlesztés tanulmányter­véhez alapvető feltétel az Igé­nyek ismerete. Ezért ötezer tájékoztató szórólapot készített a tanács, ami egyben jelent­kezési lap is. Ezek visszakül­dése csak az előzetes felmé­réshez kell, tehát nem jelent fizetési kötelezettséget. A ta­nács június 10-ig fogad jelent­kezéseket. A tanulmányterv várhatóan már júliusban el­készül. Ennek alapján részle­tes tájékoztatást adnak a fi­zetés feltételeiről és a kivite­lezés idejéről. A Dunaharaszti Tanács vb- titkára, Vargáné dr. Pető Te­rézia szerint sokkal nagyobb az igény, mint a lehetőség. Máris óriási érdeklődést ta­pasztaltak, legalább ötszáz lap már visszaérkezett. Az 50 ezer forintos ár a felső határ, de valószínű, hogy 35-40 ezer fo­rint elég lesz vonalanként. Vi­szonyításképp: két éve Sziget- szentmiklóson volt önerős fej­lesztés, akkor még 27 ezer fo­rintot kértek. Hogy ki kap telefont? Való­színűleg létrehoznak egy el­osztóbizottságot, és majd azok az utcák, települések élveznek előnyt, amelyekben sok a je­lentkező. K. M. dicionálótermet fognak kiala­kítani. Hasonlóan átalakították a szentendrei Teátrum étter­met, melyet a HA-JÖ Kft. bé­rel a Pest Megyei Vendéglá­tóipari Vállalattól. Ök 30 üz­letet varázsoltak az emeletes vendéglő helyére, mintegy 9 millió forintból. Várhatóan jú­nius 4-én, hétfőn megnyílik a francia pékség, és egy héten belül valamennyi bolt és szolgáltató egység fogadja majd a1 vásárlókat. A kft. ter­vei között szerepel egy 100 négyzetméteres húsbolt meg­nyitása is augusztusban. Az érdi Pelikán étterem, a helyi Vöröskereszttel együtt­működve várja az ingyen­konyha megnyitását. A nyár végén és az ősz elején kerül erre sor. Igazi vállalkozó a Bakta család. A férj, Bakta Sándor a budaörsi Rózsakért étter­met, a feleség a budakeszi Szarvas vendéglőt vezeti. Az előbbi több mint 100 évvel ezelőtt épült, és már nagyon ráférne a felújítás. Igaz, 1983- ban rendbehozták a belső bur­kolatokat, de a java mára ma­radt. A budakeszi Szarvas vendéglő éppen egy esztendő­vel ezelőtt — párhuzamosan a váci Fehér Galamb étterem­mel — kapott új köntöst. A presszórészt teljesen felújítot­ták és az udvaron első osztá­lyú színvonalú, de másodosz­tályúként működő egységet alakítottak ki. Az üzlet veze­tője szerint jót tett ez a meg­újulás, egyre több nyugati vendégük van, de a magyarok közül csak a vastagabb pénz­tárcájúak keresik fel őket. Egy másik budakeszi étte­rem, a Diófa, május 14-én fo­gadta utoljára a vendégeket. Kiss József üzletvezetőtől, aki az újonnan megalakult Vendéglátók Pest Megyei Egyesületének titkára is — megtudtuk, hogy az utóbbi időben teljesen elnéptelene­dett az üzlet, ezért volt szük­ség arra, hogy a kapukat át­menetileg bezárják. Úgy vél­te, hogy a privatizációs tör­vény megszületése után, ha az éttermet magánszemélyek vá­sárolják meg, akkor gazdasá­gos, sőt nyereséges üzletként lehet majd üzemeltetni. Tavaly novemberben vette át a budaörsi Hóvirág p rész- szó vezetését Fekete Katalin. Tőle tudtuk meg, hogy a téli hónapokban felújították, át­alakították a vendéglátóegy­séget. Most a szokásos nyitva­tartási időben, a megszokott kínálattal várják vendégeiket. Molnár Ildikó Faluvédő larorok Tökölön, úgy látszik, meg­elégelték az egyre romló köz- biztonságot, a sorozatos lopá­sokat, betöréseket. A polgá­rok ezért védelmi egyletet — faluvédő járőrcsoportokat — alakítottak, melynek mintegy száz tagja van, akik a rendőr­séggel együttműködve vigyáz­zák a település rendjét. A gyalogos és autós járőrö­zőknek nemcsak a település sűrűn lakott részeire, de a külterületre is kiterjed a fi­gyelme. Az estétől reggelig tartó központi ügyeletet tele­fonon vagy CB-rádión lehet hívni a tanács költségvetési üzemének épületében. Az alábbi álláslehetőségekről részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Ka­rinthy Frigyes út 3. Telefon: 185-2411, 149-es és 191-es mel­lékállomás). Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (Bp. XI., Schönherz Z. u. 18.) felvételre keres törökbálinti depótelephelyére boltvezetőt, rak­tári kiadót, targoncavezetőt. Ér­deklődni lehet: az 166-4361 tele­fonon Pék Zoltánnál. Jó megjelenésű, 30 év alatti nő vagy férfi jelentkezését várják saját gépkocsival és Jogosítvány­nyal, középfokú kereskedelmi végzettséggel. A választ levélben kérik, amiben megjelöli anyagi igényelt. Cím: Borsodi Sörgyár, 2220 Vecsés, Üj Ecseri út, Pf. 10. A MÁV körzeti üzemfőnöksége, Rákosrendező (Bp. XIV., Teleki Blanka u. 19—21. Tel.: 140-2943) felvesz: 18. életévüket betöltött, 8 általános iskolai végzettségű, or­vosilag alkalmas férfiakat az alábbi munkakörökre : kocsiren­dező, nettó 15-16 000 Ft hó; sarus, nettó 16-18 000 Ft hó. A kiképzési idő 6 hét, melynek idejére 7500,— Ft hó alapbért (átképzési támo­gatást) biztosítanak. Munkarend : 12/24, 111. 12/48 folytonos, 174 óra havi kötelező munkaidő mellett, vezénylés alapján. Túlórázási le­hetőség. Szociális juttatások; kul­turált munkásszálló. A dolgozók­nak és családtagjaiknak díjmen­tes utazás, egy év után külföldre is. Széles körű üdülési lehetőség. Színvonalas orvosi ellátás. A penomah ceglédi gyára fel­vételt hirdet az alábbi szakmák­ban: gépszerelő, géplakatos, vil­lanyszerelő, villamosberendezés-, szerelő, húsipari szak- és beta­nított munkás, hűtőgépkezelő, kazánfűtő. Ezenkívül szakmunkás- tanfolyamot indít a 8 általánost végzett és 16. életévüket betöltött férfi és női munkavállalók ré­szére. Cím : Cegléd, Dohány u. 14. A Fösped 4. sz. üzemegysége felvételre keres tehergépkocsi-fu­varozásban és szállítmányozásban jártas, tárgyalóképes üzletkötőt a zavartalan fuvarozás biztosításá­ra. Jelentkezni lehet: Bp. X., Gyömrői u. 105. Telefonon: 147- 7154, 147-1524.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents