Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-23 / 146. szám
XXXIV. ÉVFOLYAM, 146. SZÄM Ára: 7,20 forint 1990. JÚNIUS 23., SZOMBAT A NYUGODT MENETELÉSHEZ BIZAKODÁS KELL Csak a mérleg egyik oldalát terhelik A helyzet változatlan, a kilátások nyugtalanítók és ami mindezekből következik, az a várható augusztusi élelmiszerár-emelés. A kenyérgabona-termelők úgy tűnik, kénytelenek belenyugodni abba, hogy marad a búza 5 ezer 700 forintos tonnánkénti jelvásárlási ára, s ami elszomorító, hogy nem holmi selejtes, ocsúval szennyezett terményről van szó, hanem az első osztályú búzáról. Idén pedig másként alakulhatott volna, hiszen az időjárás ideális volt, a gazdaságok több mint 1 millió hektáron valóban kitűnően előkészített földbe juttatták a magot, s a kalász megnyugtató mennyiségű termést hordoz. A gabonából jócskán juthatna exportra is, hiszen már most tény: biztosított, az ország kenyere! Igen ám, de az örömbe üröm vegyül. A kormányzat egyelőre a rohamosan növekvő inflációval nem tud lépést tartani s a forint romlásához igazítani a gabona felvásárlási árát. A gazOlcsó busa, drága krumpli? Nem úgy élnek, mint hal a vízben Nagy a vendégjárás Százhalombattán, a Temperált Vizű Halszaporító Gazdaságnál. Az 1970-ben ENSZ-tá- mogatással kétmillió dollárért felépített gazdaság azóta a nemzetközi szakmai érdeklődés előterében áll. A napokban brazil szakembereket fogadott Tőig István, a gazdaság igazgatója. Elmondta, hogy ők is keresik a gazdaságos termeléshez, a kedvezőbb piacokhoz vezető utat, de valahol még akadozik a szervezés. A belföldi halforgalmazás még mindig nem képes igazodni az igényekhez, a fogyasztói pénztárcákhoz. Napjainkban, amikor például a burgonya ára a busa kilónkénti értékesítési árához áll közel, felvetődik a kérdés, hogy melyikkel éri meg foglalkozni? Minden bizonnyal rátalálhatna a Tehag is, mint oly sok hazai vállalat, valami jó nevű tőkés partnerre, de Tőig István szerint ők jórészt csak a nevüket hozzák, tőkével nemigen rendelkeznek, vagy olyannyira óvatosak, hogy félnek beruházni. Nem olcsó mulatság napjainkban halat tenyészteni, még pontosabban, előnyös áron azon túladni. Igaz, a letörődni abba, hogy mindegy, mennyiért veszik át a búzát, csak pénzt adjanak érte, mégha az többnyire váltókban jelentkezik is. Hegedűs Géza, az érdi Benta Völgye Termelőszövetkezet elnöke szerint nagy baj az, hogy mindig a mérleg egyik oldalát terhelik, vagyis a gazdálkodót. Emelik a műtrágya és a tápok, valamint a munka- és erőgépek árát, az üzemeltetési költségeket, s mindezt egyetlen tollvonással. Drágulnak olyan gabonabetakarító gépek is, mint például a Class Jaguár, amelynek az értéke nyolcmillió forint, s mindössze két-három héten át üzemeltetik. Aztán az aratás végén mehet a garázsba. Hegedűs Géza szerint a normális, a megnyugtató megoldás a gabonánál az lenne, ha a búza. átvételi ára mindenkor igazodna a forint inflációjához. Mi mást tehetnének, mint azt, hogy túlteszik magukat ezen az újabb érvágáson, betakarítják a termést, s aztán mehet a gabona a forgalmazóhoz. Amennyiben mégis lenne egy csipetnyi remény, akkor tárolni fogják egy ideig, hogy azután kedvezőbb áron értékesítsék. Tárolási gondjaik nincsenek, a félezer hektáron termesztett búzát biztos fedél alatt helyezhetik el. Mintha előre sejtették volna a mind zavarosabb jövőt, néhány éve betéti társulás formájában a Sasad Tsz-szel közösen összehoztak egy gabonatárolót. Most kedvezőbbek számukra a tárolás körülményei és költségei. Gy. L. daságok a vert helyzetben nagy valószínűséggel kénytelenek lesznek belenyugodni abba, hogy pénzügyi pozíciójuk tovább romlik, s hasznot, sikert számukra még egy bő terméssel kecsegtető esztendő sem hozhat. A láncreakció már most elindult, a gabonaipar bejelentette, 15 milliárdos hitelre lenne szükségük ahhoz, hogy a terményt felvásárolják, de a jelenlegi kamatterhek mellett erre nem vállalkozhatnak. Marad a már évek óta követett szisztéma: ha rosszul áll a széna, mármint az, hogy nyereség helyett ráfizetéses a gazdálkodás, ott a kézenfekvő megoldás az áremelés. Kezdődik a 25 százalékos lisztárrendezéssel, amit majd minden lisztből készült élelmiszer drágulása követ. És mindezek után hogyan lehet azt mondani, hogy a^ ország közeledik az Európa- házhoz? Ugyanis a nyugodt meneteléshez bizakodó közhangulat is szükséges. Ügy tűnik, mintha a tsz-ek vezetői már kezdenének becég a nevében is magában hordozza, hogy halszaporító, tehát ivadékokat nevelő gazdaság, ahol természetesen a piacra dolgoznak. Mindezeken kívül olyan kitűnő szakembergárdát foglalkoztatnak, amelynek tagjai már letették a garast nemcsak Százhalombattán, hanem a földkerekség más országaiban is. Tehát végül is tudnának mit kezdeni, tőkeerős partnerekre szert tenni, de van egy nagy bökkenő: a gazdaság ENSZ-segítséggel épült, tehát a magyar államé. Ha netán a jövőben esetleg kft.-vé vagy rt.-vé szándékozna átalakulni, akkor erősen kérdéses lenne, hogy azt kinek az engedélyével, nevében tenné. Lám-lám, született egykoron, közel 100 millió forintért egy nagyszerű gazdaság, amelynek esetleges átszervezése, fejlesztése már gazdaságpolitikai kérdésként vetődik fel. Vajon milyen utat választhat gazdasági megerősödése, működőképességének megőrzése érdekében ez a nagy múltú gazdaság. Partnerek jócskán akadnának, talán még pénzesek is. (gyócsi) B&lPOUriKA/ mÓMMA Hivatalos látogatást tesz hazánkban június 24. és 28. között Kjell Magne Bondevik, a Norvég Királyság külügyminisztere. • Az Országgyűlés hivatalának vezetője pénteken fogadta az MSZP képviselőit, akik átnyújtották az újabb, mintegy 40 ezer aláírást, amely népszavazást kezdeményez a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. & Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke táviratban fejezte ki részvétét Ali Ak- bar Hasemi Rafszandzsaninak, az Iráni Iszlám Köztársaság elnökének az Iránt sújtó földrengés miatt. © Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető alelnöke a rombouillet-i magyar napok megnyitására Franciaországba utazott. © A Műszertechnika Rt. és a svéd Ericsson konszern — a hírközlési ipar egyik legjelentősebb vállalata — megállapodott abban, hogy vegyes vállalatot alapít a magyar telekommunikáció fejlesztésére. Az új cég fő profilja a városi és körzeti központi hálózatok speciális elemeinek gyártása lesz. Mint ezt mír néhány ítéltei ezelőtt közölték, jövő héttől drágulnak az élelmiszerek Csehszlovákiáim. Dvo- rák, a csehszlovák árhatóság vezetője most sajtónyilatkozatában közölte: nem csupán az élelmiszerek, hanem egész sor más termék ára is emelkedik. Ennek üteme az idén 60—113 százalék körül alakulhat. Mint arról a Világgazdaság beszámol, az emelkedés mértékét erősen befolyásolja majd a korona dollárárfolyama. A bejelentés meglepetésként hatott, mert eddig mindenki arra számított a szomszédos országban, hogy csak nagyon óvatosan nyúlnak hozzá a szubvencionált árakhoz. Jövőre 15 százalékos forgalmi adót vetnek ki, miközben ismét emelik az élelmiszerárakat és a tervek szerint 1993-ban vezetik be a magyar áfának megfelelő hozzáadottérték-adót. BaromSiholiostok ffészvéEiySás’sesságra ? Az alap egyharmadút Pest megye adja  Budapesti Baromfi-feldolgozó Vállalat nagytétényi központi telepe, amely évente 15-16 ezer tonna élő csirkét vásárol fel — élve a társasági törvény adta lehetőséggel —, környékbeli kistermelőkkel kialakított kapcsolatait továbbfejlesztve részvénytársasággá kíván alakulni. Mégpedig úgy, hogy nemcsak a kisüzemi szállítóikat vonnák be ebbe a körbe, hanem a magán- baromfiboltosokat is. A privatizáció a fővárosi baromfiipar esetében azt jelentené, hogy a termeiéitől egészen az értékesítésig a kölcsönös érdekeltség alapján együtt dolgozna a nagy- vállalat a kisvállalkozókkal. A társasági formában való részvételt fölkínálnák a vállalati dolgozóknak is, akik részjegyet vásárolhatnak, vagy — ha úgy döntenek — prémiumukat, jutalmukat fordítanák erre a célra, kellő osztalék reményében. Az új részvénytársaság iránt külföldi vállalatok, kereskedelmi cégek is érdeklődnek. A fővárosi baromfiboltok ellátását a vállalat eddig is a kistermelők bevonásával biztosította. Szakcsoportot hozott létre, s a tagoknak megelőlegezi a naposbaromfit, a takarmányt, és természetesen időben és rendben gondoskodik az áru átvételéről is. Zömmel Pest megyéből 80 kistermelőtől évente átlagosan 4-5 ezer tonna szállítmány érkezik a baromfi-feldolgozóba, a készletek csaknem egyhar- mada. Számos partnerük évi kínálata meghaladja a 300 tonnát, a legnagyobb kistermelő szállítójuk évente kereken 400 tonna baromfit ad át. A kistermelők átlagos évi értékesítése 55- 60 tonna, ám ameny- nyiben a részvénytársaság létrejön, úgy a bővülő pénzalapokat felhasználva a magánvállalkozók nagyobb fejlesztésekhez kezdhetnek, és akár megháromszorozhatják állományukat. Az újszerű kapcsolat nagyobb mértékű szakosodást tenne lehetővé szállítóinak. A piaci igényekhez alkalmazkodva eddig főként 1,8 kilogrammos baromfit vettek át az üzemben, de nagyobb súlyú állatokra is van igény. A részvénytársaság megteremti a lehetőséget más állatfajok tenyésztésére, feldolgozására is. A program keretében a vállalat megkezdte saját bolthálózatának bővítését, s jelenleg már hat üzletben értékesítik termékeiket. Permetezik a káposztát Vecsésen. S^cs^Ämzi“ S1 gazdaságban. A nagy munkák kezdete előtt van, ahol a lucernát és a füvet kaszálják, de leginkább a növényvé- dősöké most a főszerep. A gyakori esőtől elszaporodtak a különböző növényi kártevők. Képünk Vecsés határában készült, ahol a gazdaságokban a levéltetvek ellen permetezik az egyébként szépen fejlődő káposztákat. (Hancsovszki János felvétele) '9°qÊ$z^-június^' Rendkívüli különkiadás Tegnap délután a kőbányai vásárváros D pavilonjában Szabad György, az Országgyűlés ideiglenes elnöke nyitotta *meg az első magyar sajtófesztivált. À MUOSZ és a Magyar Lapkiadók Egyesülete védnökségével megrendezett hétvégi esemény- sorozaton részt vesz a Pest Megyei Hírlap is. Standunkon látogatóink ajándék grafikát kapnak, s ugyancsak ingyenesen kapják meg lapunk helyben nyomtatott fesztiváli különkiadását. Szombaton és vasárnap számos színes, vidám műsor várja az érdeklődőket, a napi- és hetilapok szerkesztőségeinek munkatársai szívesen vitatják meg a látogatókkal a lapkészítés rejtelmeit, vitafórumokon válaszolnak a kérdésekre. PEST MEG VEI íh irùâp
