Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-22 / 145. szám

PEST MEG Y El XXXIV. ÉVFOLYAM, 145. SZÄM Ára: 5,110 forint 1990. JŰNIUS 22., PÉNTEK Leányvállalat a Szentendrei Papírgyár Senkit sem menesztettek Társaságok kora ez a ja­vából. Vállalkozásoké, vagy inkább vállalkozási formá­ké? Az egyik korlátolt fe­lelősségű, a másik polgár­jogú. Vannak részvénytársa­ságok és leányvállalatok is. A rossznyelvek szerint, ha a régi vezetőgárda a helyén akar maradni, akkor új for­mába menti az elavult in­gatlanokból és gépparkból álló céget, de az emberek egy részét szélnek ereszti. Ezért véltük figyelemre méltónak, amikor hírül vet­tük, hogy a Szentendrei Pa­pírgyár július 1-jétől a Bu­dapesti Papíripari Vállalat leányvállalataként fog mű­ködni. Balázs 'András igazgató tájékoztatott bennünket ar­ról, hogy ez az új elnevezés nem a létszámleépítés ködö­sítésére szolgál. Az eddigi 363 dolgozó továbbra is ugyanazt a munkát végzi majd, mint eddig, a korábbi munkabérért — mondta az igazgató. A leányvállalattá válás csak kezdete az önállósulás­nak. A papírgyártás sehol nem jövedelmező önmagá­ban, kiváltképp nem az ná­lunk. Éppen ezért az alapí­tó okiratból — ha nem tud­nánk, hogy melyik gyáré — nem derülne ki a szentend­reiek fő profilja. Hihetnénk kisgépgyárnak, fordítóirodá­nak, vagy valamiféle zacs­kóragasztó melléküzemágá­nak a céget, annyifélével kí­vánnak a későbbiekben fog­lalkozni. Pedig nem kapko­dásról, hanem előrelátásról van szó. Mai gyakorlat az, hogy bejegyeztetésnél a cé­gek inkább száz nem gyako­rolt profilt is beíratnak, mintsem egyet is kihagyja­nak. Terveik szerint bevéte­lük fő forrása továbbra is a levélboríték-gyártás lesz. E tevékenységük évente 330 millió forintot hoz, míg a pa­pírgyártás csak 180 milliót. Az ország 13 papírgyára közül a szentendreiek kezdik meg úgy az átállást, hogy nz első lépés nem a dolgozók menesztése. Nemcsak önel­számolók lesznek elsejétől, hanem saját maguk hajtják fel az alapanyagot, meg a munkát is. —radosza— Rz adóbevallások tapasztalatai Kevesebb hálapénzt adtunk? Személyi jövedelemadó­bevallást Pest megyében 106 ezren készítettek, tehát kö­rülbelül a lakosság 10 száza­léka. Szinte ugyanannyian, mint a múlt évben, holott annál legalább 30 ezerrel többet vártak. A Pest Me­gyei Adófelügyelőség veze­tője, Papp Adalbert érdekes adatokat közölt. Az összes bevallott jöve­delem az 1988-as 15,7 rriil- liárdról 19 milliárd forintra növekedett, s ez mintegy 21 százalékos javulást mutat. Az egy főre jutó keresetnél 30 százalékos a differencia pozitív irányba. Egyéni vál­lalkozóknál 125 ezer, főmun­kából keresőknél 141 ezer forintos éves jövedelem az átlagos — bruttóban. Fon­tos hangsúlyozni, hogy ez csak a bevallók keresetéből kiszámított, tehát nem me­gyei átlag. Szerzői jogdíjból, találmányból eredő pénzből majdnem kétszer annyit val­lottak be, mint tavaly. A tehetséges emberek ezen kedvezőbb adóztatású tevé­kenységekkel valószínűleg már sokkal többet foglalkoz­tak. Borravalóról, hálapénzről a megyében 5088 ember nyi­latkozott, összesen 68 millió forint értékben. Ez 10 száza­lékkal kevesebb, mint a múlt évben. A megyebeli or­vosok közül — legalább ez­ren vannak — 111 készített adóbevallást, s hálapénzről 58-an nyilatkoztak. Nehezen hihető, hogy egy fodrász, pincér vagy benzinkutas 13 ezer, egy orvos csak 10 ezer forint láthatatlan jövedelmet kapjon évente. A papírok azonban ezt mutatják. És lé­teznek olyan szakmák, pél­dául a sírásóé, melyek köz­tudottan pluszpénzzel jár­nak, mégsem akadt egyet­len képviselőjük sem, aki ezt bevallotta volna. Adómorál? Ismételten az tapasztalható, hogy a na­gyobb adóterheket a bérből és fizetésből élők vállalják; ők több jövedelmet vallanak be, mint a vállalkozásnál dolgozók. Mindenki elgon­dolkodhat, hogy mennyi eb­ből az igazság. Azután sok a hibásan kitöltött ív — hiány­zik az aláírás vagy a sze­mélyi szám és adószám, esetleg rossz a számolás, vagy az összevonás. Ilyenkor igyekeznie kell a hivatalnak, hogy pontosítani, vagy ki­egészíteni lehessen az ada­tokat. Hogy hányán nem nyilatkoztak azok közül, akiknek kellett volna — ez majd később kiderül. A bányatavak a legveszélyesebbek Szívbénuláshoz vezető lépés Ezt a fülledt meleget csak nyakig vízben lehet elvisel­ni. Húzódnak is mind többen a strandok, a tavak, a folyók közelébe. Idősek, családok és ami a legrosszabb, gyerekek felügyelet nélkül. Ezért van az, hogy a hőmérséklet emel­kedésével sokasodnak a hí­rek a fekete krónikában. Erces Mihály alezredes, a Dunai Vízirendészeti Rend­őrkapitányság szakértője el­mondta, hogy feladatuk első­sorban a nemzetközi és a ha­zai hajózás biztosítása, vala­mint az élet oltalma. Rend­szeres ellenőrzésük során a csónakok, hajók vezetőit szondáztatják és vízi jártas­ságukról igazoltatják őket. A tiltott helyen fürdőzőket mind gyakrabban kell kites­sékelni a veszélyes szaka­szokról, akiknek többsége fi­atalkorú. A felelőtlen fürdőzések szomorú következménye a búvárok kivonulása egy-egy folyószakaszhoz, tóhoz. Springel István alhadnagy, a Fővárosi Tűzoltó-parancs­nokság búvárrajának veze­tője tájékoztatott bennünket arról, hogy 30 holttestet emeltek ki vizeinkből. Az or­szág egész területén dolgozó csapat nemcsak vízbe fúltat, hanem bűnjeleket is keres. Ök találták meg a tavalyi rendőrgyilkosság után a Du­nába hajított pisztolyt is. Megtudhattuk, hogy fürdés szempontjából a bányatavak a legveszélyesebbek. Itt rendkívül egyenlőtlen a ta­laj, gyakran mélyül másfél méterről akár 8 méteresre is egy lépés után a víz. A szint- különbség miatt nagy a hő­mérséklet-különbség is, mi­vel nem mozog a gödrök vi­ze. Szívbénuláshoz vezethet egy ilyen lépés, tehát nemcsk az úszni nem tudókat fe­nyegeti veszély. A tiltott he­lyen fürdőzök mellett a hidakról vízbe ugró öngyil­kosok száma is emelkedik. A nyári kánikulát ajánla­tos az e célra kialakított sza­bad strandokon átvészelni. Különösen nagy veszélyt je­lent a bányatavi mártózás a nyakukban kulccsal csellen­gő gyerekekre. ✓ R. S. Bármennyire is fáj, adó a világon mindenütt van, vagy lesz. És ha Magyaror­szágon minden arra kötele­zett lelkiismeretesen nyi­latkozna, legalább 10 száza­lékkal csökkenteni lehetne az adókulcsokat — mondta Papp Adalbert. K. M. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnö­ke csütörtökön fogadta An­gelo Acerbi címzetes érseket, apostoli nunciust, a Szent­szék budapesti nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Negyvenöt év elteltével ez év februárjában állították helyre ismét a diplomáciai kapcsolatokat, miután a ma­gyar Országgyűlés elfogadta a vallásszabadságról szóló törvényt, s a kormányzat új alapokra helyezte az egyhá­zak és az állam viszonyát. Ekkor írta alá Budapesten Agostino Casaroli bíboros ál­lamtitkár és Németh Miklós miniszterelnök a két állam közötti diplomáciai kapcso­latok rendezéséről szóló megállapodást. Angelo Acerbi számos dip­lomáciai megbízatásnak tett már eleget, legutóbb Kolum­biában képviselte a Vati­kánt. A tűzoltóság búvárai: a tó közepén kell lemerülni (Erdősi Ágnes felvételei) Térségi főzsde és szupermarket Milyen földre érkezzen o tőke? Tegnap ülést tartott Ér­den, a Benta Völgye Terme­lőszövetkezetben az Agrár- szövetség Pest megyei vá­lasztmánya. A szövétkeze- tekből, kisgazdaságokból ér­kezők számos, az agrárszek­tort érintő kérdésről vitáz­tak és igyekeztek közös ne­vezőre jutni. A tanácskozá­son képviseltette magát a Mezőgazdasági Szövetkeze­tek és Termelők Országos Szövetsége is. A felszólalók az Agrárszövetség politikai helyét, szerepét próbálták felvázolni. Az Agrárszövet­ség további működésének feltételei és szervezeti kérdé­sek voltak még napirenden. A gyűlés megnyitása előtt beszélgettünk dr. Mihalik Lászlóval, az Agrárszövetség megyei választmányának el­nökével, aki a Sasad Tsz vezetője is. Elmondta, hogy a földdel, s annak haszno­sításával kapcsolatos mora­tórium, valamint a létező földtörvényre vonatkozó leg­utóbbi parlamenti módosítá­sok, eléggé aggasztóak. A téesztagság körében is ért­hető visszatetszést vált ki, ahogyan egyes kisgazdapárti képviselők a földkérdést és a gazdaságok vezetőinek ténykedését, személyüket kezelik. Szólt arról, hogy — ezek ellenére — a választ­mány is egyetért a teljes tu­lajdonosi rehabilitációval, és támogatja az elszenvedett jogos sérelmek orvoslását. Felmerült a beszélgetés so­rán az is, hogy a Sasad Tsz neve az utóbbi hónapokban mind gyakrabban hallható. Megyei szinten, de országo­san is, a tőkeerős gazdasá­gok sorába tartozik. A mező­gazdasági nagyüzem meg­kezdhetné a külföldi tőke becsalogatását, de a már em­lített moratórium, és az új földtörvény hiánya, nem szolgálhat a nagy fontossá­gú tárgyalások alapjául. Rendkívül figyelemremél­tók pedig azok a tervek, amelyekhez a Sasad a föld­jét adná, mint tőkét. íme egy csokorra való elképze­lés: oktatási bázis, mene­dzserközpont létesülhetne, amelyek elősegítenék, a Kö­zép- és Kelet-Európábán végbement változások ré­vén a piacgazdálkodáshoz, a pénzjjgyi és kereskedelmi munkákhoz szükséges isme­retek elsajátítását. A látha­táron, a most még távoli horizonton feltűnik egy tér­ségi tőzsde alapításának ké­pe, illetve annak irodaháza. A tervek között szerepel egy benzinkút-motel, vala­mint egy 130 ezer négyzet- méteres bevásárlóközpont, igazi szupermarket építése is. A felsoroltak jelzik, hogy ötletekben, elképzelésekben nincs hiány. A tőkések ott toporognak a tsz küszöbén, várják a le­hetőséget, hogy tőkéjükkel és nevükkel fémjelzett kö­zös vállalkozásokat indítsa­nak. De amíg nincs szabá­lyozott, a legapróbb részle­tekre is kiterjedő földtör­vény, s nem rendezettek a tulajdonosi jogok, addig minden elképzelés csak terv marad. Vagyis pillanatnyi­lag egy lyukas kétfillérest, ér az egész, de csak azoknak, akik ritkaságok gyűjtésével foglalkoznak. (gyócsi) BELPOLITIKAI KRÓNIKA Göncz Árpád, a köztársaság ideiglenes elnöke csütörtö­kön fogadta Kim Un Hjongot, a Koreai Köztársaság elnö­kének hazánkban tartózkodó különmegbizottját. ® Folyta­tódik a köztársasági elnök közvetlen megválasztását kérő népszavazási ívek aláírása, a Szocialista Párt újabb 40 ezer aláírást kapott. ® Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke csütörtökön — saját kérésre — fogad­ta Thürmer Gyulát, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­nökét. 9 Megalakult a Postások Független Szakszerveze­te, mely együttműködést javasol a hagyományos Postás Szakszervezetnek. ® Dél-koreai gépkocsik behozataláról kötött szerződést a Mogürt és a Hungaroszerviz a koreai köztársaságbeli Hyundai konszernnel. ® Május végéig 10,9 millió külföldi látogatott Magyarországra, 83 száza­lékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. *

Next

/
Thumbnails
Contents