Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-16 / 140. szám

EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI A hétvégin a legforgalmasabb autópályán, az M7-esen Is érvény­ben lesz a hétközbeni munkálatok miatti forgalomkorlátozás. Az aszfaltozás miatt a főváros felé vezető oldal a 35—31 km között le lesz zárva. A forgalmi rend emiatt a következő lesz a hétvégére: Pénteken délutántól vasárnap délután 14 óráig a Balaton felé vezető oldalon a leállósávon is lehet folyamatosan haladni, nemcsak a le­felé vezető forgalmi szakaszon. Budapest felé egy forgalmi nyom áll sz autósok részére. Vasárnap délután 14 órától a főváros felé lehet két forgalmi sá­von haladni, a Balaton felé pedig csak a leállósáv áll majd az autó­sok rendelkezésére. A hétvégi forgalomelterelés hétfőn reggel 8 óra­kor áll vissza az egy-egy sávos állapotra. A megyei főutak közül a 30-ason Gödöllő és Aszód között asz­faltozási munkák okoznak torlódást 07—16 óra között. A 11-esen Duaabogdány és Visegrád között szikiam eg erősítést vé­geznek, ezért itt is lehet torlódás. Az M3-as autópályán a gödöllői csomópontnál lezárták a Hat­van felől jövők lehajtóágát. így, akik Gödöllőnél szeretnének Buda­pest felé felhajtani, azt ebben a csomópontban nem tehetik meg. Azok, akik Dobogókő vagy a Dunakanyar felé haladva érintik Budakalászi, számítsank arra, hogy a pomázi úton és a Lupa-sziget felőli úton is felbontották a burkolatot, mert gázvezetéket fektetnek le. Emiatt jelenősen leszűkül az ütést, és a sebességet is le kell csök­kenteni, KIRÁNDULNI, NE MENTŐVEL!! Közeleg a nyár, sokan Indulnak valamelyik tengerpart, távoli táj irányába. Kilométerek százainak vágnak a magyar turisták, a hosszú utat azonban hosszú felkészülésnek kell megelőznie. Néhány tennivaló: legcélszerűbb éjjel két órakor kelni, s hajnali háromkor indulni. Ugyanis a szervezet telje- sítménygörbéje ettől az időponttól kezdve emelkedik, így délelőtt nyugodtan autózhatunk. Délben azonban feltétlenül be kell iktatnunk egy hosszabb szünetet! 15.00 órától a telje- BÍtménygörbe ismét emelkedni kezd, ezért ekkor célszerű to­vábbindulni. A fáradtság 18-19 óra körül éri el a vezetőt, ek­kor célszerű abbahagyni az aznapi vezetést. Óránként öt perc szünetet kell tartanunk, ezt azonban helytelen a tankolással összekötni. BIZTOS, AMI BIZTOS A* NSZK-beli Mércédé* gyár mellett a »véd Volvő fordít legöbb gondot a biztonságra. Úgy gondolhatják, az ő kocsijaikba ne csak be­szálljanak az emberek, hanem ki is, tehát élve megússzák még a na­gyobb karambolokat is. Rengeteg pénzt és energiát fektettek gépko­csijaik biztonságosabbá tételébe. Olyan ütközőt fejlesztettek ki, me­lyek a kisebb koccanásokat húsz kilométeres sebesség alatt deformá- lódás nélkül viselik el. A nagyobb ütközéseknél pedig a kocsi egész orr-része deformálódhat — ez felveszi az ütközés erejének nagyját — az utastér viszont nem. A biztonság szolgálatába állították a techni­kát Is. A legújabb fejlesztés — mely már sorozatgyártásokba is be­került — az ütközés pillanatában felfúvódó párna, ami a vezetőt védi a komolyabb sérülésektől. A New Yorkban megrendezett bemutatón a Volvő cég egymásra halmozott kocsikkal illusztrálta Járműveinek teherbírását, ami felbo­rulás esetén óvhatja meg a bennülöket. Alul egy 1990-es, négyajtós modell, míg felül egy 1955-ben gyártott típus parádézik. TÜKRÖM, TÜKRÖM... Mondd meg, hányszor pillantasz visszapillantó tükröd­be, s megmondom, hogyan vezetsz. Mivel azonban vezetés köz­ben nem könnyű társalogni, különösen nem az előttünk ha­ladóval, tanácsosabb, ha saját szemünkkel győződünk meg arról, hogy az előttünk hajtó vezető hogyan használja tük­rét. Tehát: ha rövid időre és gyakran pillant bele, nem keli váratlan manővertől tartanunk, jó sofőrrel van dolgunk. Ha rá se ránt a tükörre, tudhatjuk, hogy a mögötte jövő autók­kal sem sokat törődik, óvatosan kell őt követnünk. Ha viszont hosszabb ideig magát figyeli benne: valószínűleg saját külse­jével van elfoglalva. Ilyen esetben gyakran fáradt, kimerült autós hajt előttünk. Rovatunk a Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács támogatásával készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Tóth Béla Endre Kamerun, Olaszorsxág, Cseh és Szlovák SZK Eddig három továbbjutó Tudásukhoz képest igen Jól, mondhatni várakozáson felül szere­peltek az amerikai futballisták a házigazdák ellen, ennek dacára a tengerentúli sajtóban nem kapott túl nagy nyilvánosságot a végül is sikernek mondható 0-1-es vereség. Igaz, New York utcáin akkor sem táncoltak volna az emberek, ha a labdarúgók 10-0-ra győzik le a világbajnokság esélyesét.., Az Olaszország—Egyesült Államok mérkőzést egy kábeltelevíziós hálózaton közvetítették, de munkaidőben kevés nézője akadt az összecsapásnak. Az amerikai szövetség vezetői remélik, hogy 1994-ben nagyobb érdeklődés kíséri majd a sportág eseményeit. Ebben az év­ben ugyanis az Újvilágban rendezik a vb-döntőt.. . Összeállításunkban a csütörtöki mérkőzésről adunk színes csokrot. Képünkön Bilek belövi a büntetőt az osztrák kapuba, ezzel nyert a Cseh és Szlovák SZK csapata A római Olimpiai stadiont zsúfolásig megtöltő „tifosik” könnyed, fölényes sikert, és amolyan technikai bemutatót vártak a hazai csapattól. Nem gondolták volna, hogy Vial- liék keményen megszenved­nek a két pontért az ellen az amerikai csapat ellen, ame­lyik az első fordulóban egy híján féltucat gólt kapott a csehszlovákoktól. — Nem akarok mentegetőz­ni, erre ugyanis nincs sem­mi okom — hárította el az újságírók támadását Azeglto Vicini, a „Squadra Azzura” szövetségi kapitánya. — Most is ugyanazt válaszolom kérdé­sükre, amit a mérkőzés előtt is hangsúlyoztam: számunk­ra a legfontosabb a tovább­jutás biztosítása volt, ami az 1-0-ás győzelemmel is sike­rült. Vicini ezután „panaszfcod­ni”kezdett: — A hazai pálya inkább nagyobb felelősséget, mint­sem előnyt jelent számunkra. A szurkolók még talán a vi­lágbajnoki győzelemmel sem érnék be, hanem akkor is a látványos játékot kérnék szá­mon. Nem veszik észre ugyan­akkor, hogy csapatunkból hiányzik egy igazán nagy csa­táregyéniség, olyan, mint amilyen 1982-ben Paolo Rossi volt. A szakvezető szavait Iga­zolja, hogy ugyanez az olasz társaság az idén 350 percig nem talált a hálóba előkészü­leti mérkőzéseken. Giuseppe Bergomi csapatkapitány is cáfolta, hogy lebecsülték vol­na az Ismeretlen Játékosokat felvonultató amerikai ellen­felet. Bob Gansler amerikai szak­vezető főleg az ellenfél dicsé­retével méltatta saját csapata teljesítményét: — Az olasz válogatottban kiemelkedő tudású játékosok szerepelnek, meggyőződésem, hogy a világbajnoki címet is megszerzik! Érdekes mérkőzésnek ígér­kezett a dél-európai stílust képviselő jugoszlávok és a brazilos futballt játszó ko­lumbiaiak találkozója, ám a nézők mégis csalódottan áll­tak fel helyükről a bolognai 90 perc után. Tulajdonkép­pen egyik csapat sem igazol­ta hírnevét, s az unalmas lab- dázgatás közben legfeljebb Higuita kapus már megszo­kott, de azért mindig megle­pő „kirohanásai” törték meg az egyhangúságot. Ivica Oszim jugoszláv szö­vetségi kapitány a „plávi” szurkolóktól eltérően ítélte meg a látottakat — a hívek ugyanis kifütyülték kedven­ceiket —, s azt állította, hogy csapata a körülményekhez ké­pest nem is játszott rosszul.., — Az NSZK-tól elszenve­dett 4-1-es vereség után rosz- szabbra számítottam — val­lotta be a szakvezető. — Szá­munkra most egy a lényeg: ha minimális arányú győzelem­mel Is, de megszereztük azt a két pontot, amely elengedhe­tetlenül szükséges lehet a to­vábbjutáshoz. Ha nem Is ját­szottunk látványosan, azért egy-egy villanásban fel le­hetett fedezni biztató jeleket. Nagy várakozás előzte meg a B csoport két elsőforduló­beli győztesének találkozóját, amelyen jó játékra lehetett számítani, hiszen a kameru­niakat és a románokat mint a vb meglepetéscsapatait em­legették. A csütörtök délutáni, Bariban rendezett összecsapás ennek ellenére nem hozott kü­lönösebben magas színvonalat, s izgalmas is csak akkor lett a mérkőzés, amikor az afri­kaiaknál az utolsó félórára beállt a 38 éves veterán csa­tár, Roger Milia, aki egyma­ga megszerezte a két pontot hazája válogatottjának. A románok megelégedtek volna a gól nélküli döntet­lennel, így csak arra töre­kedtek, hogy hátsó alakzatai­kat biztosítsák. A játék las­sítása azonban megbosszulta magát, és amint az gyakran előfordul, a passzívabb csa­pat jár pórul. Kamerunban országszerte újra önfeledten ünnepelnek, hiszen a csapat a világbaj­noki címvédő Argentína után, ismét szenzációs sikert ara­tott. A két gól szerzője, Milla eddig is nemzeti hősnek ki­járó tiszteletnek örvendett hazájában, de ha lehet, most még nagyobbra nőtt nimbu­sza. — Hat évvel ezelőtt elha­tároztam: abbahagyom a lab­darúgást — nyilatkozta Mil­la. — Most mit is mondhat­nék? Örülök, hogy hagytam magam rábeszélni a folytatás­ra ... A csoport: Ausztria—Cseh és Szlovák SZK 0-1 (0-1) Az első félidőben harclasabb. és ekkor szemre is tetszetős játékot bemutató csehszlová­kok megérdemelten győzték le a pénteki első mérkőzésen a formán kívül lévő osztrákokat. Kamerun és Olaszország után a Cseh és Szlovák SZK válo­gatottja jutott be harmadik­ként a második fordulóba, a legjobb 16 közé. Gól. Bilek (30. — 11-esböl). Firenze, 35 000 néző, v.: Smith (skót) Jók: Lindenberger, Illetve Stejskal, Nemecek, Kubik, Mo- raveik Knoflicek. Az A csoport íUisal 1. Cseh és Szlovák SZK S 3---------6-14 2. Olaszország 2 2-------2-0 4 3. Ausztria 2 — — 2 0-2 0 4. Egyesült Államok 2---2 1-6 0 A Mondiale első két komolyabb sérültje Nery Pumpido argentin, illetve David Seaman angol kapu­sok voltak. A dél-amerikai por­tás szerdán, a Szovjetunió elleni mérkőzésen kettős lábtörést szen­vedett, brit kollégája pedig egy edzésen törte ujját. Mindkét csa­pat vezetői a nemzetközi szövet­séghez fordultak azzal a kéréssel: engedélyezzék, hogy balszeren­csés kapusaik helyét új emberek foglalják el. • A világbajnoki döntő előtti hetekben biztos hírként terjesztet­ték, hogy Bobby Robson angol szövetségi kaDitány hamarosan megválik tisztségétől. Sőt. állító­lag már utódját is kijelölték Torinóíól Udincig Hat találkozó K A következő két nap 3-3 S mérkőzés szerepel a világbaj- S xioki műsorban. S Szombat: Brazília—Costa Ri- S ca (Torino, 17), Svédország— ^ Skócia (Genova, 21), Anglia— ^ Hollandia (Cagliari, 21). Vasárnap: Írország—Egylp­S tóm (Palermo. 17), Belgium— S Uruguay (Verona, 21), Koreai > Köztársaság—Spanyolország J (Udine. 21). Sebastiao Lazaront brazil szövetségi kapitány az első for­dulóban látott védekező fel­fogású csapatot küldi pályára. A szakvezető óvatossága rész­ben érthető, hiszen szombati ellenfelük a vb egyik legna­gyobb meglepetését okozta a skótok legyőzésével. Két csatárcsillag, a svéd Tomas Brolin és a skót Mo Johnston presztízscsatáját hoz­hatja a szombat esti mérkőzés, amelyen az első forduló két vesztese lép pályára Genová­ban. Szardínia szigetén hónapok óta készülnek erre a randevú­ra. Az elővigyázatosság érthe­tő. hiszen az angol és a hol­land szurkolók a legvérmeseb- bek közé tartoznak. Hibáztak azok, akik a „fu­tottak még” kategóriába sorol­ták az egyiptomi és az ír_ vá­logatottat: az első fordulóban mindkét csapat megleckéztette nevesebb ellenfeleit, s még nyitott a kérdés, ki jut tovább az F csoportból. A jó rajt után egy győzelemmel bármelyik együttes biztosíthatja helyét a nyolcaddöntőben, így a talál­kozónak igen nagy a tétje. Eric Gerets, a belgák 37 esz­tendős jobbhátvédje joggal tart a dél-amerikaiak két ászától, Francescolitól és Sósától. — A spanyolok ellen extra- klasszis formában játszottak, csak gólt nem tudtak rúgni — figyelmeztetett Gerets. Emilio Butragueno csapatka­pitány szerint egy egészen más szellemű spanyol válogatott lép pályára vasárnap Udiné- ben Korea ellen, mint amelyik az uruguayiak ellen csak kín­keservesen és kivételes szeren­csével húzta ki gól nélküli dön­tetlenre a 90 percet. Graham Taylor, az Aston Villa mesterének személyében. Bert Millichip, a szövetség elnöke kije­lentette: egyelőre semmit nem ha­tároztak el, Így az is elképzelhe­tő, hogy a vb után Is Robson ma­rad a szakvezető. • A vb mérkőzései sok szál mllliá embernek nemcsak szóra­kozást, hanem Izgalmat is jelen­tenek. A Hollandia—Egyiptom ta­lálkozón, amikor Abdclghani be­lőtte az egyenlítő gólt, Jalal Omar Bazlamit 25 éves Jordániái futball­barát otthonában hirtelen örömé­ben szívrohamot kapott, s hiába szállították kórházba, mír nem tudták megmenteni az életét. Gondolatok a Júdás-csókról Rákosi és az edzősors Ti/1 cglehetősen keserű — úgy is mond- halni, kisemmizett — hangon nyi­latkozik a sportnapilapban, a Nemzeti (náp)Sport hasábjain a „lapátra tett” ferencvárosi vezető edző, Rákosi Gyula, lia egészen őszinték akarunk lenni, tu­lajdonképpen nem is igaz a fenti kije­lentés. hiszen Rákosinak lejárt a szer­ződése. Arra pedig, hogy valaki vilamí- kor valamit mondott, nem szokás emlé­kezni: Rákosinak ugyanis szóbeli ígére­te volt a hosszabbításra. A cikkben szerintem nem is a fenti — egyébként Hargitai Károly klubel­nök által megtett, nyilvánvalóan nem komolyan gondolt, majd „elfelejtett” — ígéret jelenti a legnagyobb felkiáltó­jelet! Sokkal inkább az a jelenet, amelyben a sajnálatosan a felismerhe- tetlenségbe burkolózott szerző a két egykori játékostárs, Rákosi és Albert találkozását írja le, „megspékelve” a szöveget a Júdás-csókkal, amellyel Al­bert lepte meg Rákosit. Valóban sok mindenről szó esett a nyilvánvalóan megkeseredett Rákosi Gyula szájából. Tények sora került elő az ilyenkor szokásos utolsó szó jogán, s aligha akad bárki is, aki nagyon komoly ellenérveket tudna felhozni a szakvezető állításainak cáfolataként. Rákosi túlzott szerénységgel elvállalja, hogy annak idején, ha ő és a többiek megszakadtak is, a meccseket mégis Albert hozta, hát 6 most legalább törlesztett. Mármint Al­bertnál, akinek ugyanúgy dolgoznia kel­lett volna, mint Rákosinak, de ő napról napra mindinkább kibújt a feladatok alól. Amit a Császárnak kellett volna megtennie, azt is ő végezte el. Itt szeretnék vitába bocsátkozni az 52 éves, távozó mesterrel, az egykori csupa szív irodistával, akinél megbízha­tóbb. odaadóbb labdarúgót csak elvétve láthattam az elmúlt három és fél évti­zedben. Meggyőződésem, hogy ha nem Rákosi robotol Albert mellett, akkor a nagy Flóri sokkal kevesebbszer került volna gólhelyzetbe. S talán azt is meg­kockáztathatom, hogy éppen Albertnek kellett volna jobban kivennie a részét a munkából, mint Rákosinak, mert bizo­nyos szempontból neki is lett volna tör- lesztenivalója. Ha ugyanis a „Matyi” nem gürcöl, annyit, Albertnek sokkal kevesebb helyzete adódott volna. z egykori aranylabdás azonban nem feszítette meg önmagát Rákosi el­mondása szerint, s e kijelentésnek is meglehet a valóságtartalma. Azzal a hátországgal ugyanis, amit az aranylab­da odaítélése, Albert óriási népszerűsé­ge jelentett, s jelent a mai napig, sokkal messzebbre kellett volna jutnia a ma 49 éves sztárnak. Ahhoz azonban már sok­kal korábban meg kellett volna próbál­nia önmagát, s nem beérni az izgalom­mentes feladatokkal, mint amilyen a lí­biai kirándulás volt. Rákosi legalább megpróbálta. Más kérdés, hogy várható volt a menesztése. Hiába dolgozott akár a legnagyobb oda­adással és szakértelemmel is, ha ugyan­azokba a hibákba beleesett, mint szá­mos kollégája, Elég csak Szeibert ismé­telt ügyeit emlegetni: előbb a bünteté­sének a kifizetése körüli hercehurca, al­kudozás. Ebbe Rákosi belement, ahe­lyett hogy azonnal leállította volna Szeibertet, aki ráadásul tavasszal dur­va és megfontolt szabálytalansággal okozott minimum hónapokig tartó kény­szerszünetet a fiatal Páling Zsoltnak. Rákosi ekkor sem mert lépni, csak fon­tolgatott, mérlegelt, s végül a korábbi engedékenységei gúzsba kötötték Szei- bertnél is. Albert Flórián tehát kockázatvállalás nélkül is túlélte a szakvezetésben ko­rábbi játékostársát, Rákosi Gyulát. Azt a Rákosit, aki hiába dolgozott esetleg kitűnően, a következetlensége mégis megbuktatta őt. Tipikus magyar edző­sors, amely ki tudja, hányadszor is­métlődik labdarúgásunkban. Vajon mikor fog egyszer valaki való­ban okulni az elődök hibáiból? S mikor fogja a sporttársadalom elfogadni, ne­tán egyenesen igényelni a megalkuvás nélküli edzői munkásságot? iS emény kérdések, amelyekben alig- hanem benne van a magyar labda­rúgás felemelkedésének igazi lehetősé­ge is. Feltéve, ha odafönn lesznek olya­nok, akik valóban akarják a megúju­lást. Mert meggyőződésem, hogy mind­ez csak elhatározás és következetesség kérdése. Jocha Károly

Next

/
Thumbnails
Contents