Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-16 / 140. szám

Ara: 7,20 forint 1990. JÚNIUS 16., SZOMBAT PEST MEG YET ' XXXIV. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM À rendőrök szakmai és ne politikai munkát végezzenek — hangsúlyozta beiktatása után az országos rendőrkapitány, Sza­bó Győző. A Az egyéni gazdálkodók számára a nagyüzemek­kel azonos törvényi elbírálást sürget a Magyar Agrárkamara a földadó és a termőhely szerinti támogatás megállapításának mértékében. O A Nemzeti Kisgazdapárt aláírásra buzdítja tagjait és szimpatizánsait a „válassza a nép a köztársasági el­nököt” akcióban. Q A református zsinat több egyházi ünnep munkaszüneti nappá nyilvánítását szorgalmazza az Ország- gyűlésnél. HITOKTATÁS Választható tárgy lesz À hitoktatás iskolai beve­zetésének elvi kérdéseiről tárgyalt Andrásfalvy Berta­lan művelődési és közokta­tási miniszter Harmati Sá­rai, a magyarországi evan­gélikus egyház püspök elnö­kével. À tanácskozáson megálla­podtak abban, hogy az alap- és a középfokú intéz­ményekben nem lesz köte­lező a vallásoktatás, hanem szabadon választható, fakul­tatív tárgyként vezetik be. Helyzetjelentés — kegyelem után Aki szabadul — elégedett Amíg az elítéltek kegyelemre vártak, igen fe­szült volt a hangulat a börtönökben. Vajon a meg­hirdetett amnesztiarendelet után bontottak-e pezs­gőt, ültek-e örömünnepet az elítéltek a rácsok mö­gött? Rendetlenkedni, törni-zúzni ugyanis nem csak bánatában tud az ember, sőt. — Milyen a hangulat Vácott, hogyan fogadták a rabok az Antall-kor- mány kegyelmi rendele­tét? — kérdeztük dr. Vö­rös Ferenc ezredestől, az intézmény parancsnoká­tól. — Egy hétig magyaráztuk rendeletet, az analfabé­A KISTERMELŐ A BŰNÖS? Tönkretett málnapiac À megfontoltan külkeres­kedelmi jogkiajánlás, hozzá nem értő cégek jelentkezése a magyar áru képviseletében a külpiacon tönkretette a magyar málna érvényesülé­sének igazi lehetőségét; az a „dollárláz”, amely a szak- képzettséggel alig rendelke­ző cégeknél a magyar mál­nával kapcsolatban magas­ra szökött, többet ártott, mint használt ■— mondotta Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter azzal kapcsolat­ban, hogy a Földművelés- ügyi Minisztériumban egyez­tető érteké21etet tartottak a termelők, a forgalmazók és a feldolgozók azért, hogy — ha kínálkozik rá lehetőség — megelőzzék az idei „mál­naháború” kialakulását. Mesterségesen fenntartott magas árak jellemzik a je­lenlegi belföldi piacot, mi­közben egyre inkább nyil­vánvaló: túltermelési jelek mutatkoznak málnafronton — tette hozzá. Még a két év­vel ezelőtti termésből is van a mélyhűtő-tárolókban — igaz, ezek eladott, ám el nem szállított mennyiségek —, az idén pedig több tíz­ezer tonna gyümölcs értéke­sítése körül mutatkoznak kérdőjelek. Tetézi a nehézsé­geket, hogy a hazai forgal­mazók szinte egymással ver­senyeznek a, külpiacon, nem­egyszer egymás alá ígérve, miközben az áru belső fel­kínálása is akadozik, hiszen jelenleg is irreálisan maga­sak a piaci árak. Gerbovits Jenő leszögezte: valamiféle újabb termelői szubvencióról nem lehet szó, és bármennyire nehezére esik is, a Parasztszövetség főtitkáraként is kimondja: a termelők jó része öngólt rúgott, amikor nem volt haj­landó árujára konkrét szer­ződéseket kötni. Ugyan a korábbi gyakorlat szerint kétségkívül jobban járt, ha az egymásnak itthon is rá-rá- ígérő forgalmazókkal jutott egyezségre, a termés betaka­rítása után; szerződésen kí­vül”. Mindez azonban oda vezetett: a málna minőségé­vel ma csak keveset törőd­nek, a csomagolás sem meg­felelő, így a külpiaci megje­lenés nem eléggé hatásos. A kialakult helyzetben ar­ra van szükség, hogy a ter­melők minden lehetséges módon maguk is fokozzák a belföldi értékesítést, hiszen az itthoni piac korántsem nevezhető telítettnek abban az esetben, ha az árak és az igények találkoznak. Min­denképpen sürgősen korsze­rűsíteni kell a nagypiaci forgalmazást is. Az érdekvédelem oldaláról ezúttal nem látszik indokolt­nak a piac valamiféle „ki­erőszakolása” — például az állami beavatkozás erősíté­sével —, inkább az a járha­tó út, hogy a minőségnek is­mét rangot adva, a külpia­con igyekezzenek rendbe hozni a magyar málna körül kialakult kedvezőtlen hely­zetet. ★ A málnatermelők, a kisgazda- párti politikus potenciális és való­ságos választói, jó néhányan talán annak a Parasztszövetségnek tag­jai, ahol a tárca nélküli miniszter úr főtitkároskodik, alighanem döb­benten olvassák Gebrovits Jenő nyilatkozatát. Ebből ugyanis szá­mukra az derülhet ki, hogy a mi­niszter úr mostanában nem talál­kozott málnatermelővei. Ha nem így lenne, aligha állítaná, hogy a termelők jó része öngólt rúgott, amikor nem volt hajlandó árujá­ra szerződést kötni. Ha informá­lódott volna, tudná, hogy széles e hazában nincs olyan felvásárló, aki hajlandó lenne számára is kö­telezettséget jelentő szerződést kötni. A tárca nélküli miniszter úrnak úgy látszik nem mondták el, hogy se eddig, se most. nem a terme­lők indítottak málnaháborút, nem ők tömörültek kartellba, s a kül­piacokon se ők halmoznak hibát hibára. Nem tehetnek továbbá ar­ról sem, hogy nem megfelelő a csomagolás, hogy még mindig oly módon exportálják árujukat, ahogy az elmaradt fejlődő országok sem teszik. A termelők nem tudják fokozni a belföldi értékesítést sem. ök ugyanis ezekben a napokban mál­nát szednek. Hol sárban, hol eső­ben, hol tűző napsütésben. Való­színűleg arra sem marad idejük, hogy megtudják, „az érdekvéde­lem oldaláról ezúttal nem látszik indokoltnak a piac valamiféle ki­erőszakolása .. Csak szedik a málnát, károm­kodnak és ráfizetnek. Tegnap ugyanis — lehet, hogy nem hal­lotta a miniszter úr, a málna, az elmúlt évek egyik legjobban fi­zető exportoiKkének ára alatta maradt a krumpliénak. Tárca nélküli miniszter úr! „Ilyen magas árak Jellemzik idén a bel­földi málnapiacot”. Jövőre való­színűleg már nem lesz semmi baj. Málna sem lesz. Kivágják a fele­lőtlen kistermelők. —Csulák— fákkal például elég nehezen vergődtünk zöldágra. De vé­gül is, azt hiszem, ma már mindenki érti a lényeget. Akikre vonatkozik a kegye­lem, azok nagyon örültek neki. Hányán szabadulnak ki azonnal? — Hétfőn reggel az 1000 elítéltből 150 hagyhatja el a börtönt, ha sikerül addigra beszerezni a civilruhájukat, s meg tudjuk ejteni az el­számolást. Közöttük a legna­gyobb az elégedettség. De pezsgőt nem bontottak. A többségnek csökkentették az idejét, a rendeletnek meg­felelően egyharmad, egyne­gyed vagy egynyolcad mér­tékben. — Lassan megüresed­nek a cellák? — Á, dehogy. A bűnözést nem lehet amnesztiával eltö­rölni. Ettől a rendelettől függetlenül naponta 3-5-10 elítélt szabadul Vácról, s helyettük hetente 10 új „la­kó” érkezik. I— Lehet, hogy éppen azok, akiket hétfőn kien­gednek? — Lehet. Azt mondja a törvény, hogy aki három éven belül szándékosan kö­vet el újabb bűncselek­ményt, az nemcsak vissza­kerül, de leüli azt is, amit most elengednek neki. ■ V — A hangjából ítélve, ön nem repes az örömtől. '— Nagyon hosszú volt ez az idő, októbertől. Nem így kellett volna csinálni. Na­gyon feszült volt a helyzet, belefáradtunk. És a közbiz­tonság, hogy is mondjam, et­től nem lesz jobb. Márianosztrán, ahonnan a rabok petíciót küldtek az új kormánynak, hogy sürges­sék a beígért szabadulást, szintén nyugodt a hangulat, Lőrincz István őrparancsnok tájékoztatása szerint min­denki megértéssel fogadta a rendeletet. ■ Még nem tudjuk, mikor mehetnek ki, akik azonnali kegyelemben részesültek. A hét elején várjuk a Pest Me­gyei Bíróság bíróit, ők fog­ják kihirdetni az amnesz­tiát. Nálunk 498 elítélt van, főleg tolvajok, betörők, erő­szakos bűncselekmények el­követői. Én még saccolni sem tudok, hányat enged­nek ki közülük azonnal. J. A. R magyaroktól kell megvédeni a laktanyát Tisztességgel vonultak ki Piliscsabáról a szovjet katonák Már hírt adtunk arról, hogy a héten elhagyták a pi­liscsabai laktanyájukat a szovjet katonai alakulatok. Szerdán a helybeli polgárok­ból toborzott vagyonőrség foglalta el a létesítményt, hogy vigyázzanak az immár magyar nemzeti vagyonra. Az épületeket a teljes ki­ürítés után jó állapotban hagyták maguk után a szov­Egy kifelejtett, 7,szebb” napokat Idéző fotográfia, akkor jöttek, most elmentek Akik jet katonák, a más helyeken tapasztaltakkal szemben a vagyonőrök épségben talál­ták a központi fűtést, a víz­vezetékrendszert, az elektro­mos hálózatot. A távozók gyönyörűen kitakarították a 15 hektáros területet, az épületeket kimeszelték, sőt, egy öltöző-fürdő komple­xum, amely csak félig ké­szült el, szintén sértetlenül maradt. Mindez a volt szovjet pa­rancsnok tisztességét dicséri. Arról pedig nem a kivonuló katonák tehetnek, hogy a biztonsági okokból kikap­csolt közművek miatt né­hány közeli lakásban is megszűnt a vízszolgáltatás. A szovjet katonák távoz- tukkal szép emléket hagy­tak maguk után. Azzal is, hogy elmentek s azzal is, hogy rendben, tisztességgel távoztak. Igaz, azért ennek ellenkezőjéről is beszélnek a helybeliek. A kivonulás előtt állítólag szénnel és robbanó petárdákkal üzleteltek a vö­rös csillagos kiskatonák. A laktanyát már mentesí­tették a magyar tűzszerészek, az óvatosság azért nem árt Azonnal megkezdik a sza­nálási eljárást a Csepel Autógyárban és az Ikarus­ban, ha a két vállalat autó­buszgyártási részlege napo­kon belül megindítja az ön­csődeljárást. A szanálás — a közhiedelemmel ellentét­ben — mm a gyárak bezá­rását, helyük sóval való be- hintését, hanem a pénzügyek rendezését, az adósságok le­írását jelenti. A kormányzatnak nem célja, hogy megszüntesse az autóbuszgyártást, fölszámol­ja a termelést. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szóvivője arról tájékoztatta a sajtót, hogy mindkét gyár­ban átalakulásra, elsősorban privatizálásra van szükség, s ennek érdekében verseny- tárgyalást írnak ki. Az Ikarusban — közis­mert, hogy a buszgyártó cég­től függ a szigetszentmiklósi vállalat sorsa — szintén azt hangsúlyozták, hogy nem a csőd a megoldás, hiszen er­re az évre 100 millió dollá­ros megrendelésük van már, s reménykednek abban, hogy ismét föllendül a szov­jetekkel való kereskedel­mük, ha beindul a két or­szág közötti dollárelszámolás. Ebből azonban a Csepel Autógyár még mindig nem lát pénzt, a tartozásuk kifi­zetésére az Ikarus csak újabb ígéretekkel tud vála­szolni. Az Ikarus 2,2 milliárd forintos támogatásra kapott — már korábban — ígéretet, ennek most is csak a negye­dévéi számolhat. Ilegbízélevél-átadás Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnö­ke pénteken fogadta Ivan Aboimovot, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetségének új budapesti rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A diplomáciai eseményen jelen volt Szokai Imre kül- ügyminisztériumi helyettes államtitkár. Megkönnyebbült mosoly a magyar tűzszerészek arcán: senkit sem veszélyeztet rob­banóanyag — figyelmeztetett Gyugyl Béla létesítmény vezető, kér­ve a helybeli polgárokat ar­ra, hogy ne másszanak be a laktanya területére. Szerdán reggel ugyanis néhány hely­beli fiatalember az egyik melléképület palatető-szer- kezetét kezdte el bontani. A tapasztalatokon okulva a vagyonőrség kutyákat is al­kalmaz az immár nemzeti vagyonná vált létesítmény megóvása érdekében. Kép és szöveg: Aszódi László Antal

Next

/
Thumbnails
Contents