Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-15 / 139. szám

*>rvr w;t it, 1990. JÚNIUS 15., PÉNTEK Jó házasság csak a mennyben köttethet Eladó a Duna-parti menyasszony? ^ Szigetszentmártont, Szigetújfalut és Szigetcsépet 1977-ben 5; kény szeritették házasságra, ám az hamar zátonyra futott. Ma b sincs se vége, se iiossza a békétlenségnek, az egymásra mu- S togatásnak, a vádaskodásnak. A válópert Szigetújfalu adta be v még tavaly októberben, amikor aláírás-gyűjtési akciót kezde- S ményeztek a lakók, de a februárban megtartott népszavazás S eredménye — legalábbis a számszaki adatok alapján —, kevés- ^ nek bizonyult az életközösség felbontásához. Most Szigetcsé- S pen szorgalmazzák az emberek, hogy végre eldobják maguk- S tói a kötőféket, jóllehet ennek a küszöbönálló önkormányzati S törvény elfogadása előtt már sok értelme nincs. A „szerelmi S háromszög” harmadik tagja, az anyaközség sem szíveli már az s együttélést, de az ottaniak egyelőre várakozási álláspontra S helyezkedtek. — Mártonban és Újfalun megépülua vízvezeték, Sziget- csépen viszont ott a gáz. Új­falu joggal mutogat társköz­ségeire az ottani iskolák miatt, ellenben amaz a kettő irigyelheti Újfalut azért, mert bölcsődéje, öregek napközije csak neki van, s övé a leg­szebb óvoda és művelődési ház is. Igazságot tenni nehéz, a bevitt vagyont megosztani még inkább az lesz — véli dr. Bicskei István, a nagyközségi közös tanács vb-titkára. Ö már csak tudja, hiszen tavaly ilyenkor még válóperes bíró volt Salgótarjánban... Nem így Vigh Tibor, Szi­getújfalu elöljárója, aki 48 éve él a településen, s jól emlékszik a boldog békeidők­re, amikor még számíthattak a helyi tsz-re. — Most viszont a Békét is magába olvasztó szigetcsépi Lenin Tsz kecsketelepét sza­golhatjuk, amit akaratunk el­lenére erőltettek ránk, mond­ván, cserébe a termelőszövet­kezet beszáll a gáz gerincve­zeték kiépítésének költségei­be, elvégre mi is az ő ,,'köly- ke” vagyunk — mondja az elöljáró. — Csakhogy a be­ígért, lakásonként 40 ezer fo­rintos bekötés ma reálisan számolva 100 ezer, s az em­berek azon is elgondolkod­nak, mi lesz, ha elzárják a csapokat. A kecsketelep vi­szont már itt van, az éppen uralkodó széljárás függvényé­ben facsarja az orrunkat. Kútjaink vizének szennye- zettségi foka pontosan a ha­táron áll, tehát környezet- védelmi szempontból jogosan aggódunk. Aznap, amikor Szigetújfa­lun jártunk szélcsend volt. Szerencsére, hiszen ugyan e napon tett látogatást a falu­ban 90 nyugatnémet vendég is, akik megtekintették a ré­gi óvoda helyén épülő ven­dégházat, amire 8,8 millió forintnak megfelelő devizát küldött a testvérváros, Wüch- hausl. Augusztusban érkez­nek majd az első fecskék az NSZK-ból, s az elképzelések szerint kora tavasztól késő őszig rendszeresen küldik majd a csoportokat. A közbül- ‘ ső időben a település belátá­sa szerint hasznosíthatja az épületet, ebben a kérdésben az új önkormányzat dönt majd. Mondják, hogy az egyik alternatíva várhatóan a bentlakásos nyelvi képzés lesz, amiből bevételre számí­tanak. S ha már a nyelvtanulás­nál tartunk: az óvodában — amire méltán büszke Sziget­újfalu, mert sok fővárosi in­tézményben nincsenek ha­sonló feltételek —, németül tanulnak a gyerekek, s ezt folytatják az általános iskolá­ban is. Csakhogy a kimagasló óvodai körülmények megta­pasztalása után egy lepusztult általános iskola fogadja őket. Az olajos padlóból orrfaosaró szag terjeng, a tantermek sö­tétek, özönvíz előttiek az is­kolapadok. — A nyolc tanterem akkor is kevés, ha túljutott rajtunk a demográfiai hullám, hiszen egyes tantárgyak oktatása megkívánja, hogy bontsuk a csoportokat — mondja Som­hegyi Teréz igazgatónő. — Régóta napirenden van, hogy a tetőtér beépítésével újabb négy tantermet alakítanának ki, s ezzel együtt kerülne sor a padozat cseréjére is. Első nekifutásra megerősítették az alapokat, s reméljük, hogy ügyünk nem akad el. Az épület a toldozgatás-fol dozgatás minden jegyét ma gáti viseli, legutóbb egy faház került az udvarra, ott tart­ják a tornaórákat. Műanyag padlója balesetveszélyes, a zuhanyozóhelyiség állandóan beázik, úgy hogy mindennek a rendbetétele is viszi majd a község pénzét. Még mosto­hább azoknak a gyerekeknek a sorsa, akik a tanácsi ki- rendeltség épületében tanul­nak a piciny szobákban. Miközben országszerte arról folyik a disputa; miként le­hetne megakadályozni, hogy a gyerekek lába alól kihúz­zák ki a táborokat a sziget­újfalui Duna-parton — ahol eddig gyakorta vízi úttörők is sátrat vertek —, a helyi környezetvédők egyesülete autóskempinget, szabadidő­parkot, sportpályákat kíván létesíteni. Vigh Tibor úgy tudja, hogy a tábort valaha a lőrinci sportcsarnok, illetve a XVIII. Kerületi Tanács építette ki, s azóta is minden nyáron jönnek ide a főváro­si gyerekek. Ismerete szerint a terület most a Lenin Tsz-é, de valaha községi föld volt. Érthető hát, ha az önkor­mányzat visszaigényli majd, de az még bizonytalan, hogy a községszépítőknek mi a szándékuk. Hallani ugyanis olyan hangokat, miszerint az egyesületi tagok némelyike már most tetőfelújításokat vállal, s a munkáért kapott pénzt pedig szeretné befektet­ni a tervezett objektum ki­alakításába. Márpedig ez eset­ben feltételezhetően egyesüle­ti vállalkozásról lenne szó. Más kérdés, hogy miként si­kerül megegyezni a téesszel, és mit szólnak majd az ügy­höz az érintett önkormányza­tok. Mindenesetre a terv kész, bárki megtekintheti azt Szi- getszentmártonban, a közös tanácson. A dolog érdekessé­ge, hogy a községszépítők kez­deményezéséről előbb értesül­tek Mártonban, mint maga az újfalui elöljáróság. S ki tudja hogy a fővárosiak mi­kor veszik hírét? Fazekas Eszter Ne feledkezzünk meg róluk Szobanövények ápolása Amikor a tél után a termé­szet kibontja tarka pompáját, sokan hajlamosak arra, hogy megfeledkezzenek zord nap­jaik kedves kísérőiről — a szobanövényekről. Ezek pedig ilyenkor is változatlanul igénylik a megfelelő gondos­kodást. Az ápolás ezen időszakában sem feledkezhetünk meg a rendszeres öntözésről. Am ilyenkor is szem előtt kell tartani, hogy a növények, ke­vés kivétellel, jobban elvise­lik, ha kissé szárazabban tart­juk őket, mintha túlöntöz­nénk. A kelleténél több víz ugyanis gyökérfulladást okoz, mert a felgyülemlő nedvesség kiszorítja a talajból a levegőt. A kertből a szobába — cse­répbe — telepített virágok ül­tetési módjáról jó, ha megkér­dezzük a szakembert, ha azt szeretnénk, hogy a természe­tes környezetből áttelepített virág sokáig díszelegjen. Ahány fajta, annyi változata van az ültetésnek. A virágüzletben vásárolt növényeket a közhiedelemmel ellentétben akkor sem kell át­ültetni, ha műanyag cserép­ben vannak. Nem a cserép anyaga, hanem a mérete a meghatározó. A virágcserepek méretét centiméterben a felső, belső átmérő határozza meg. Ennek alapján vásárolhatunk 6-os, 10-es, 14-es vagy ennél na­gyobb méretű cserepet. Ha a virágot átültetjük, az új cse­rép csak egy-két centiméter­rel legyen nagyobb a réginél, az aránytalanul nagy cserép­be átültetett növény sínylő­dik, esetleg el is pusztul. Különös gondot kell fordí­tani arra, hogy a virágot mi­lyen talajba ültessük. Virág“ földet csak megbízható helyen vásároljunk. Jól beváltak az utóbbi időben az egész or­szágban megvásárolható előre csomagolt Florasca típusföl­dek. Programok egész hétre Ezt látni, hallani kel! : A művelődési házak több­ségének kapuján már tábla hirdeti: nyári szünet. A me­gye lakossága ennek ellenére sem marad programok nélkül. A már évek óta visszatérő hagyományos rendezvények most is bőségesen nyújtanak szórakozási lehetőségeket. Zsámbékon, ezen a hétvé­gén — június 16-án, délután 5 órakor — a zenekedvelőket szórakoztatja a budaörsi Pro Musica kórus hangversenye a Tanítóképző Főiskola Galé­riájában. Az énekkart Sapszon Ferenc kiváló művész vezény­li. A fővárosi Pedagógus Kép­zőművész Stúdió tagjai ugyan­itt rendeznek kiállítást. Kelle­mes szórakozást ígér a rom­templom előtti parkban a dél­után 5 órakor kezdődő Folklór­est. Este 9 órai kezdettel — ugyancsak a romtemplom előt­ti téren, a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház művé­szei állnak színpadra. Tamási 'Áron Énekes madár című ma­radandó szépségű háromfel- vonásos székely népi játékát mutatják be. A művelődési házban június 26-án délelőtt 10 órakor Csutorás Sándor szobrászművész emlékkiállí­tása nyílik meg. A Váci Nyár rendezvényei­nek keretében június 20. és 25. között nemzetközi kórustalál­kozóra kerül sor. A nyitó hang­versenyt a Bartók Béla Zene­iskolában június 20-án, szer­dán este fél 8-kor rende­zik. Az est főszereplője a szá­mos hazai és külföldi sikert aratott Harmónia kórus. Ugyanezen a napon este 9 óra­kor a nyitó koncert után — a részvevő kórusok a főtérre vo­nulnak, és a városháza előtt szerenádot adnak. Június 21-én este fél 8-kor a Bartók Bé­la Zeneiskolában két külföldi énekkar, az NSZK-ból érke­zett Vocalensemle Saarbrücken és a finnországi Kyrkslatt Manskör ad hangversenyt. Szentendrén június 15-én es­te 7 órai kezdettel a Petőfi Kulturális Hagyományőrző Egyesület a Bartók Béla em­lékműsorra invitálja a zene­kedvelő közönséget. Az est szólistái Barta Levente elő­adóművész, valamint Székely Zsuzsa operetténekes, kiváló művész, Berkes János opera­énekes, érdemes művész, Ja­nik Zsuzsa operetténekes, va­lamint Dömsödi Farkas Bá­lint dalénekes részvételével. A dömsödi Petőfi Sándor Oktatási és Művelődési Köz­pont július 21-én és 22-én két­napos kirándulást szervez a Győr, Fertőd, Sopron és Nagy- cenk útvonalra. A túrára már most lehet jelentkezni, a mű­velődési központban. Pilisszántón rangos esemény­Csaba és Nemes István hege­dűművészek. Este 9 órától az egyesület helyiségében évad­záró batyusbált tartanak. A Szabadtéri Néprajzi Mú­zeumban június 17-én, vasár­nap, az Ars Renata együttes ad hangversenyt. A múzeum látogatói ugyanakkor gyönyör­ködhetnek a fazekasság, a gyékényszövés, a gyöngyfűzés és a kötélverés népi mesterei­nek munkáiban is. Dömsödön, június 15-én, es­te 8 órai kezdettel operettgá­laestet rendeznek. Lehoczky nek ígérkezik június 16-án, szombaton, a szlovák nemze­tiségi találkozó. A program reggel 8 órakor zenés ébresztővel kezdődik, az ünnepélyes megnyitó a sport­pályán lesz, majd az általános iskolában fotókiállítást láthat­nak az érdeklődők. Délután 4 órakor a szlovák nemzetiségi hagyományőrző együttesek tartják vers- és prózamondó gálaműsorukat. A szlovákbál a sportpályán délután 6 óra­kor kezdődik. (kasznár) Ne feledkezzünk meg arról, hogy a szobanövényeket eb­ben az időszakban is rend­szeresen portalanítani kell. A piszkos levelek nemcsak csú­nyák, hanem a porréteg a nö- .vények életműködését is gá­tolja. A törléshez puha. száraz ruhát vagy nedves szivacsot használjunk és 10—14 napon­ként végezzük el e műveletet. Ajánlatos a növényeket ne­gyedévenként szobahőmér­sékletű vízzel letusolni. Ilyen­kor ügyelni kell arra, hogy a víz a leveleket érje és ne a földet. (—tán) Vásárok a megyében A vásárokban ezen a szom­baton és vasárnapon igen sze­rény a kínálat a megye te­rületén. Jelentősebb csak Aszódon lesz, ahol a használt autók vonulnak fel. Vácott, vasárnap országos állat- és kirakodóvásárt, valamint autóvásárt tartanak. Az állatvásárokra mint az előrejelzésekből kitűnik, elég jelentős lesz - a felhozatal. Ezért például azoknak, akik malacot akarnak venni érde­mes ellátogatniuk Vácra. A használt autók piaca is megélénkül. A kereslet és a kínálat is egyaránt változa­tosnak ígérkezik. Az árak igazodnak a nagyobb válasz­tékhoz. (—nár) Idegalapon vagyok..." Szerény tábla Orvoshoz nem szívesen megy az ember. Ideggyógyász­hoz különösképpen nem. Né- hányan — bizonyára a szom­szédok, ismerősök, okoskodó rokonok miatt — egyenesen restellik, ha idegorvosra szo­rulnak. Dr. Szeleczki Mária a Tökö­li Ideggondozó Intézet orvosa erről sokat tudna beszélni. S arról is, hogy sajnos mennyire szükség van manapság ideg- gyógyászati kezelésre. Azok­nak is akiknek nincsenek lát­ványos tüneteik, akik olykor egy legyintéssel intézik el, hogy feszültek, lehangoltak, ok nélkül kiabálnak — vagy nem eléggé indokolt ok miatt „ki­borulnak”. — Idegalapon vagyok — ez lett a divatos mondás, s ezzel megmagyarázunk mindent ma­gunknak, ami nem természe­tes, nem jó, rontja a család hangulatát, a munkahely har­móniáját. A szigetszentmdklósi lakó­telepen dr. Szeleczki Mária megnyitotta magánrendelőjét. Úgy érezte, hogy egy lakás­ban. egy kellemes szobában — nem orvosi bútorok között — jobban oldódik a paciens, szívesebben látogatja meg s mondja el panaszát. A tábla előtt sokan elmen­nek. Van, aki észre sem veszi. De már szájról szájra terjed, hogy a „kedves doktornő” mennyit segített, milyen más­képpen érzi magát az a férfi és nő aki — tépelődések, töp­rengések után felkereste. Nyugaton úgy járnak pszic­hológushoz az emberek, mint a varrónőhöz. Itt nálunk még nehezebben értjük meg és te­szünk valamit lelki nyugal­munk érdekében. Sok mindent hirdetnek, di­vatos kuruzslók igyekeznek minél nagyobb pacienskört ki­alakítani maguknak. Dr. Szeleczki Mária nagyon szerény táblán hirdeti magát — kedves, kellemes, fiatal nő, akinek már megjelenése is bi­zalmat előlegez. Nincsenek ígéretek, jóslatok — csak csendes beszélgetés van, megnyugtató légkör. Az orvosi titoktartás meg­sértése nélkül is tanúsíthatom, fellélegezve, megkönnyebbülve távoznak azok, akik rászánják magukat a látogatásra. A doktornő tudja, hogy so­kan még otthon ingadoznak, bizonytalankodnak. Menjenek — ne menjenek? Optimista. Hiszi, hogy előbb-utóbb elmennek hozzá. Segítő szándékkal és nem a nagy profit reményében várja őket. (bende) » Jó tanácsok — kezdőknek Amit a horgászbotról tudni kell Pihentető foglalatosság a horgászat, ami iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A szórakoztató hobbi újoncai­nak bizony sokszor okoz gon­dot, hogy milyen horgász­botot vásároljanak, megvá­lasztása ugyanis nem egysze­rű feladat. Más-más típusú horgászbot szükséges, ha fe­ne kezessel, vagy ha pergetés- sel horgászunk. Az sem kö­zömbös, hogy mekkora és milyen elevenségű halra vet­jük ki a horgot. Más eszköz­re van szükségünk, ha apró keszeget veszünk célba, s más, ha közepes nagyságúnak számító pontyra, vagy ha harcsára specializáljuk ma­gunkat. Másfajta felszerelés ;kell annak, akinek tervében álló vagy folyóvíz, sima vagy akadós meder szerepel. A legolcsóbb a bambusz- bot. Erős, rugalmas, s ha szakszerűen ápoljuk, tartós is. Nélkülözhetetlen eszköz — egyes tapasztalt horgászok szerint — annak, aki pontyo­záshoz érez kedvet. A kesze- gezéshez használhatjuk a borsnád botot. Ez igen köny- nvű, de viszonylag kicsi a hajlí tós ziláld sága. Néhány évvel ezelőtt diva­tos volt a fémből — a dúr- alumíniumból és acélból ké­szült bot. Ezek ugyan na­gyon tartósak, de igencsak nehéznek bizonyultak. E hát­rányos tulajdonságuk miatt utóbb kiszorították a haszná­latból a fémnél könnyebb üveg — pontosabban üveg­szálas — botok. Ennek két fajtája ismert: a tömör vál­tozat és a csőbot. Minthogy a tömör anyagból készített a nehezebb, ezért ezekből ál­Szaha didő I tálában kétrészes botot készí­tenek. Elsősorban a íenekező horgászatban használják. Az üvegcsőbot akár négy méter hosszú is lehet, s általában két- vagy háromrészes vál­tozatban készül. A választé­kot, újabban a szénszálas üvegcsőbot gazdagítja. Éhnek nagy előnye, hogy rendkívül könnyű és rugalmas. Ha a különféle botok kö­zött válogatunk, természete­sen azt részesítjük előnyben, amelyik a legkönnyebb. Ked­vező, ha a bot kevesebb rész­ből áll. A több részes elő­nye, hogy könnyebben szál­lítható. A külföldről importált te­leszkópos horgászbotok a na­gyobb igények kielégítésére alkalmasak. Hátrányuk, hogy könnyen törnek és drágák. Használatuk ezért még nem naigyon terjedt el. K. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents