Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-15 / 139. szám

PEST MEG YEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM Ára: 5,80 forint 19D01. JÜNIUS 15., PÉNTEK 4 Teljes tulajdonosi rehabilitációt Traktorokkal az érdekvédelemért kék további csorbát szen­vednek, akkor nemcsak né­hány traktor vagy lovas ko­csi fogja eltorlaszolni az uta­kat. Egyetértettek a jelenlévők abban is, hogy a MOSZ szervezzen találkozót a kor­mány és a parlamenti pár­tok képviselőivel. Sőt, ha szükséges, hívjanak meg külföldi szakembereket is. Szabó János, a tápiószent- mártoni Aranyszarvas Tsz elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy Pest megyében közel húsz olyan szövetke­zeti elnök van, akik évtize­deken át becsülettel vezet­ték a gazdaságot, s könnyen lehet, hogy mivel 55-60 év közöttiek, még a nyugdíj előtt „kényszerpályára” ke­rülnek. Számukra alapít­vány létesítését szorgalmaz­ta, de ez a téma nem talál­kozott egyértelmű helyeslés­sel. Mihalik ' László, a Sasad Tsz elnöke megjegyezte, hogy gazdasági rendszert rend és korrekt kormány­zati irányítás nélkül nem le­het eredményessé tenni. Megítélése szerint sok olyan „tanácsadó” fejti ki manap­ság a véleményét, akik eddig csak kapun keresztül láttak valamit a mezőgazdaságból. A magyar mezőgazdaság­nak olyan eredményei szü­lettek és vannak a jelenben is, hangzott el egy fiatal el­nök részéről, amelyre felfi­gyel a nyugati világ. Számos nagy tekintélyű szakember óva intette a tűr elme tlenke- dőket, hogy ami bevált a gazdaságban, azt nem lehet egyik napról a másikra fel­rúgni. A földtulajdonnal, a megalkotandó törvénnyel a jövőt kell szolgálni. (gyócsi) Vibráló feszültség köze­pette, felfokozott hangulat­ban tartotta meg ülését a Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Házában a Mezőgazda- sági Szövetkezetük és Ter­melők' Országos Szövetsége. Az első két napirendi pont fontossága érthetően szenve­délyes hozzászólások, véle­mények garmadáját váltotta ki a jelenlévőkből, hiszen a szövetkezeti földtulajdon­viszonyok rendezésével és a rehabilitációval kapcsolatos állásfoglalásra ösztönözte az egybegyűlteket. Javaslatok hangzottak el új szövetkezeti törvény megalkotására is. A felszó­lalók egyöntetűen hangsú­lyozták, hogy nem zárkóz­nak el a parasztság teljes tulajdonosi rehabilitációjá­tól. Valamennyi egykori földtulajdonost ért sérelmet egy tételben végérvényesen rendezni kell, s ehhez pénz is szükséges. Ha másként nem, mondta az egyik jelenlévő, hát úgy, hogy kamatozó ál­lami kötvényt bocsátanak ki. A privatizált állami va­gyon legyen a részvény, úgy, mint Nyugat-Európá- ban, ahol a részvényesek elővásárlási joggal rendel­keznek az állami és a szö­vetkezeti földekre. Paprikázta az ülés hangu­latát, hogy legutóbb az Or­szággyűlés az 1987. évi 1-es és az azt megelőző földtör­vénnyel kapcsolatos jogi rendelkezéseket módosította. Ezt a MOSZ elnöksége al­kotmányellenesnek minősí­tette, s ezért az ülés részt­vevőinek egyhangú egyetér­tésével ez ügyben az Alkot­mánybírósághoz fordul. Kis- korúsítva lettek, mondta Nagy Tamás, a MOSZ elnö­ke. hiszen az Állami Va­gyonkezelő Bizottság gyám­sága alá helyezték a szövet­kezeteket. Magyarországon, hangsúlyozta dr. Zsohár András, a MOSZ titkára, ér­dekképviseleti szervezetet az utóbbi tíz évben ilyen jog­sértés még nem ért. Az ülés résztvevői egyet­értettek abban, hogy szük­ség van az új szövetkezeti törvényre, bár akadtak olyan vélemények is, hogy a megalkotandó törvény az új társasági törvény részét képezhetné. Az idő sürget, a tsz-tagság körében nagy a nyugtalanság. Maguk a gaz­daságok elnökei is szembe­találják magukat olyan kér­désekkel, amelyet a növény- termesztők intéznek hozzá­juk, hogy: aztán mi * lesz aratás után? Hozzáláthatnak a föld műtrágyázásához, hogy előkészíthessék a jövő évi kenyérgabonának a ter­mőföldet? Sokan úgy vélik, hogy már a Parlament nyá­ri, rendkívüli ülésszakán tárgyalni kellene a földtu­lajdonról, elősegítve a szö­vetkezeti és földtörvény mi­előbbi gyakorlati működőké­pességét. A kormánynak, hangzott el a napirendi pontokkal kapcsolatos MOSZ-állásfog- lalás, döntések előtt ki kell kérnie a szövetkezeti érdek- képviseleti szervek vélemé­nyét. A magyar agrárgazda­ság egyre inkább belpoliti­kai manőverezések színteré­vé válik. Nem véletlenül je­gyezte meg az egyik indula­tos hozzászóló, hogy nem az Európa-ház felé mozdul az ügy, hanem jóval inkább balkáni jegyeket kezd ma­gára ölteni. Ezzel is jelezve, hogy mennyire kaotikus ál­lapotok uralkodnak az ag­rárszektorban. Az ülés részt­vevői egyhangúlag elfogad­ták azt a határozatot: ha to­vább tartanak a vezetők el­leni egyre gusztustalanabb, az emberi méltóságot is ve­szélyeztető lejáratások, s a mezőgazdasági nagyüzemek elleni uszítások, a földtulaj­donnal kapcsolatos manőve­rek, a MOSZ elnöksége dönthet, hogy milyen fajta bojkottot, ellenlépést valósí­tanak meg. A gazdaságok felkészültek a nyugodt ara­tásra, de ha a termelői érde­Gépek járják a sárga virágot Kamillaillatú mezők Hazánk legnagyobb ka­millatermelője a Szilas Men­ti Termelőszövetkezet. A ke- repestarcsaiak 450 hektáron gondozzák ezt az értékes gyógynövényt. Rózsa Péter gyógynövény­termesztési ágazatvezető el­mondta, hogy az idén mint­egy 40 tonna kamillavirágot már betakarítottak. Csak el­enyésző mennyiség kerül belföldi felhsználásra, a többit külföldön értékesítik. A kistarcsai, a kerepesi és a cinkotai területeken most a szecskázógépek dolgoznak, a másodvirágzás után az il­lóolaj-alapanyagot takarít­ják be. Az őszi csapadék- hiány után a termés jó, kö­zepesnek mondható, de jövő héten befejeződő mun­kálatok végeztével arra szá­mítanak, hogy 400 kiló ka­millaolajat könyvelhetnek el. Az illóolajat a Szilas-koz- metikumokhoz — a kamilla- cseppekhez, -krémekhez — használják fel. Nagy részét — közel 360 kilót pedig — az NSZK-ba szállítanak. Tíz­éves kapcsolatuk van a nyugatnémetekkel, s a hí­res gyógynövénynek jó ára van a kinti piacon. A kamilla után a fűszer­köményt, a levendulát, a; izsópot, meg a koriandert ta­karítják be. H. Ê. ECYHARMADA EREDETI Átadta a dokumentumokat Grósz Károly nyugalma­zott miniszterelnök, a volt MSZMP egykori főtitkára átadta azokat az irattári eredetűnek minősülő anya­gokat a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumnak, amelyek beszolgáltatására őt a minisztérium felszólította — jelentette be Manherz Károly közigazgatási állam­titkár csütörtökön. A beszolgáltatott mintegy 50 dokumentum egyharma­da eredeti, a többi xeroxmá­solat. Köztük vannak az „El nem égetett dokumentu­mok” című kiadványban publikált iratok, valamint az 1956-os forradalommal és az utána kialakult helyzettel kapcsolatos anyagok, továb­bá Kádár János neves sze­mélyiségekkel (Balogh Ed­gár, Armand Hammer, Wil ly Brandt) folytatott megbe­széléseinek és levelezésének egyes dokumentumai. „A Süddeutsche Zeitung 1990. május 9-i számában megjelent cikk alapján az lletékes magyar hatóságok tudomására jutott, hogy egy győri postafiók megrendelő- lapokat gyűjt az újfasiszta Gerd Honsik „Freispruch für Hitler?” című könyvére, melynek terjesztését az NSZK-ban és Ausztriában betiltották, a könyv szerzője és kiadója, Johann Stábéi ellen pedig — izgatás címén — eljárást indítottak. Magyarországon a szóban forgó kiadványt a könyves­boltokban nem árusítják, il­letve a hivatalos könyvke­reskedelemben nem forgal­mazzák. A kormányzat a győri postafiókszámon ke­resztül történő terjesztést el­ítéli, attól a leghatározottab­ban elhatárolja magát, és in­tézkedéseket tesz a magyar alkotmányt és törvényeket sértő tevékenység kivizsgá­lására, illetve letiltására.” Egyházi ünnepek Munkaszünet A Magyarországi Refor­mátus Egyház Zsinata a napokban tartott ülésén úgy határozott, hogy kezdemé­nyezi az Országgyűlésnél : több egyházi ünnepet nyil­vánítsanak munkaszüneti nappá. Azt szorgalmazzák, hogy a legnagyobb keresztény egy­házi ünnepek közül nagy- pétek, áldozócsütörtök és pünkösdhétfő legyen mun­kaszüneti nap, a reformáció ünnepét pedig nyilvánítsák fakultatív ünnepnappá. Azt is kérik, hogy a vasárnapot a különböző átrendezések következtében se tegyék munkanappá. Az érdeklődésre, vajon ezen napok ünneppé nyilvánítá­sakor mely eddigi munka­szüneti napokat szüntetnék meg, a református zsinati irodán elmondták: az ülésen minderről nem esett szó; a megvalósítást a törvényho­zókra bízzák. Minden „tételre" rátettek egy kicsit Kamatemelések az OTP-nél Július 1-jétől az Országos Takarékpénztárnál néhány betét- és hitelfajta kamata ismét emelkedik — jelentet­te be csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján Kalocsai Tamás, az OTP vezérigazga­tó-helyettese. §ü 1 BELPOLITIKAI KRÓNIKA Antall József miniszterelnök meghívására június 18-án hazánkba látogat Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja, a kormányfők első hivatalos talál­kozójára Sopronban kerül sor. O Várhatóan központi té­maként tárgyalják a Varsói Szerződés jellegének, funk­cióinak és tevékenységének felülvizsgálatát novemberben Budapesten, ugyanis politikai tanácskozó testületének rendkívül ülésére itt kerül sor. 9 Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke a Pénzügyminisztérium köz- igazgatási államtitkárává Király Pétert nevezte ki. 9 A közeljövőben nem várható benzináremelés — cáfolta a saj­tóban napvilágot látott találgatásokat Tóth József, aMine- ralimpex vezérigazgatója. ® A belga királyi pár háromna­pos magyarorsági tartózkodásának zárásaként csütörtö­kön Kecskemétre és Bugacra látogatott, majd pedig a kecskeméti katonai repülőtéren búcsút vett hazánktól. ® Mintegy ezer felnőtt mellett négyszáz gyermek résztve­vője is van annak a négynapos családkongresszusnak, amely csütörtökön kezdődött az Építők Székházában, ahol az abortuszra és az öngyilkosságra is felhívták a társada­lom figyelmét. A biciklis meghalt. Tegnap délelőtt órákig döcögtek a gépkocsik a Pe­tőfi hídon, mert a rendőrség forgalomkorlátozást rendelt el egy baleset rekonstruálása miatt. Ez év március 31-én történt, hogy egy török kamionos elsodort egy kerékpáro­zó fiút, aki a villamossínek közé esve meghalt. A gépko­csi vezetője a mai napig nem emlékszik semmire, a teher­autóján pedig nem láthatók a baleset nyomai, amelyek bi­zonyíthatnák vétkességét. Ezért került sor az esemény le­játszására. Képünkön a kamion, és a kerékpáros szerepé­ben egy fiatalember. (Kép és szöveg: Vimola Károly) Az eddigi 19 százalék he­lyett 21,6 százalék lesz a ta­karéklevél kamata, s ugyan­ilyen mértékben növekszik a nyugdíj-előtakarékossági betétek hozama is. A letéti jegy kamata az eddigi brut­tó 24 százalékról 26 száza­lékra emelkedik. A lakáscé­lú megtakarítások kamatai akkor nőnek, ha 5 évnél hosszabb ideig nem nyúlnak a betétesek a pénzhez. A ta­karékoskodók ösztönzésére az OTP ezentúl évi 6 száza­lékos kamatot fizet akkor is, ha a takaréklevelet, illetve a lakásbetétet egy éven be­lül megszüntetik. (Eddig nem kapott kamattérítést az, aki egy éven belül kivette a pénzét.) Valamivel nagyobb mér­tékben növekszik a hitelek kamata. A folyószámlahitel az eddigi 28 százalék helyett 32 százalékos kamattal adha­tó, a személyi kölcsön, vala­mint az áruvásárlási hitelek kamata pedig — kezelési költséggel együtt — az eddi­gi 30 százalék helyett 35 szá­zalék lesz. A lakáshitelek közül a kedvezményes köl­csönök kamata nem válto­zik, az úgynevezett üzleti kamatozású hiteleké azon­ban — szintén kezelési költ­séggel együtt — 28 százalék­ról 32 százalékra emelkedik. A . betétállomány összege 255 milliárd forint, az év eleje óta gyakorlatilag nem változott. A lakosság 60 mil­liárd forinttal tartozik az OTP-nek, ebből 40 milliárd forint a lakáshitelek összege. Személyi kölcsönt eddig mintegy 160 ezren vettek fel. A fiókok 850 ezer átuta­lási betétszámlát kezelnek, s mintegy 250 ezer azoknak az ügyfeleknek a száma, akik munkabérüket, illetve nyug­díjukat átutaltatják. Mintegy 80 ezren rendelkeznek taka­rékcsekkel. Növekvő import n _ U J? _| ml Az idén május végéig a magyar külkereskedelem dolláraktívuma 338 millió dollár volt — közölte a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériuma. Elmond­ták, hogy tavaly öt hónap alatt csak 24 millió dollár volt az aktívum. A nem rubelelszámolású kivitel az idén öt hónap alatt 2 milliárd 325 millió dollár volt, ami 19 százalékkal több, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Az im­port egymilliárd 987 millió dollár, ami 2,9 százalékos nö­vekedést jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents