Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-14 / 138. szám

1990. JÚNIUS 14., CSÜTÖRTÖK %f£ítian 3 A nagykát&i sziámi ikrek Bankon át a rendelőbe? Bizottsági nap a Parlamentben Kakastollas nosztalgia Amikor a nagykátai párthá­zat átadták, az MSZMP virág­korát élte, az épület pedig a nagyközség legimpozánsabb közintézménye volt. Tulajdon­képpen ma is az, hiszen a tanácsi apparátus még mindig két helyen, az állandó javít­gatás és felújítás után sem ideális körülmények között dolgozik, a szakorvosi ren­delőintézetet még járás korá­ban kinőtte a körzet. A volt járási, később kör­zetközponti MSZMP-székház is inkább csak a külső szem­lélődő számára megfelelő. A belső terek elrendezése miatt különös módon belülről ki­sebbnek tetszik az épület, mint kintről mutatja magát. Az MSZMP régi vezetése, mintha kicsit restelkedett volna azért, hogy ők ilyen csupa üveg homlokzatú, im­pozáns székházban laknak — miközben a többi közintéz­mény, különösen a művelő­dés szűkölködik —, mert szép nagytermüket gyakorta áten­gedték koncertek, előadóestek megtartására, sőt maguk is szerveztek ilyet. A szándék dicséretes volt, ám valószínű­leg azon bukott meg, hogy igen jámboran és fegyverte­lenül ugyan, de munkásőr őrizte a bejáratot. Itt volt ugyanis a körzeti munkásőr-parancsnokság is. Néhány éve azután a pártbi­zottság épülete mögött egy új munkásőrbázis alapozását kezdték meg. Akkor még sen­ki sem gondolta, hogy hama­rosan feloszlatják a szerveze­tet. Ám a beruházás megérez­te a hamarosan elkezdődő vi­tákat, a munka nemigen ha­ladt, majd még mielőtt tisz­tességesen téliesíthették volna az épületet, teljesen le is állt. Amikor tehát a munkásőr- vagyon újraelosztására került sor, maradt egy félkész mun­kásőrbázis, .amelybe jnár-bfile- öltek hétmillió forintot. Bo­nyolítja a helyzetet, hogy az épület — a volt pártszékházzal együtt — tanácsi ingatlanon áll. Ám a hivatal — a Va­gyonügynökség — a megkez­dett beruházást egy teljesen önálló objektumként kezelte, és értékesíteni akarta. Túl azon, hogy a munkásőrbázis egybeépült a pártházzal, olya­nok is, mint a sziámi ikrek. Igaz, sok összenőtt gyér­s Furcsa hírek szállingóznak a í Pemüröl mostanában. Csöd- s ről, a gyárak széthullásáról, S fizetésképtelenségéről szól a ^ fáma. Nem volna ez meglepő, § mert éppen elég ilyesféle tu- ^ dósítás látott napvilágot a kö- ÿ zelmúltban. De hogy éppen a S Pemii? Az a cég, mely talán az X országban is elsőként alapított S leányvállalatot. Az, ahol a hír- S neves Puma cipők készülnek. § S az — amelyik a megyében ^ szinte egyedüliként — részt h vesz a Suzuki-üzletben is. Mindenesetre a solymári központban semmi jele a kö­zelgő „zárásnak”. De, azért Hortolányi Elemér gazdasági igazgatóhelyettes nem siet he­lyesbíteni. Sőt inkább rábó­lint: bármelyik magyar cég csődbe juthat, nincsenek vé­dett vállalatok. Tovább is len­díti a gondolatot, s a „körtar­tozásról” beszél. Arról a két­százmillió forintról, melyet „kintlevőségként” , tartanak nyilván. Mit tehetnek? Elő­ször udvarias telefont eresz­tenek meg: ., elfelejtettétek mekpárt operáltak szét nagy­szerű sebészek, de építész le­gyen a talpán, aki képes két önállóan használható házat csinálni a nagykátai komp­lexumból. Ugyanis közös a fűtési rendszer, a függőfolyo­só és a bejárat. Menet közben úgy átépíteni a hátsó traktust, hogy függetlenül használható legyen, sok millióba kerülne, ha egyáltalán megoldható. A tanácsnak koiholy tervei vannak a félkész munkásőr- bázissal. Ide szeretnék áthoz­ni a szakorvosi rendelőintéze­tet, hiszen a régi már eszten­dők óta szűk. Ha az amúgy is egybeépült házakat teljes egészében birtokba vehetné az egészségügy, akkor végre megoldódna a szakorvosi ellá­tás gondja. Csakhogy a volt MSZMP-, illetve MSZP-székházban je­lenleg az emeleti irodákat a helyi pártok használják. A fenntartási költségeket a ta­nács állja. Ez nem elhanya­golható segítség, hiszen éven­te egymillió forintnyi kiadást jelent. A gondot mégsem a politika, hanem a gazdaság jelenti a házban. A földszin­ten ugyanis a Budapest Bank nagykátai igazgatósága ren­dezkedett be. Nem is ideigle­nes jelleggel. A vagyonbizton­sági berendezések kiépítésé­re hétszázezer forintot költöt­tek. A szerződés, amelyet an­nak idején az MSZP-vel kö­töttek, tartalmazza, hogy cse­reingatlan jár a banknak, ha ki akarják tenni. Amikor a szerződés kötte­tett, úgy tűnt, a bank segít a párton, amelynek pénzre volt szüksége. Most viszont ez a megoldás a gátja annak, hogy az épületet valóban jól lehes­sen hasznosítani. Hiszen elég nehezen képzelhető el, hogy a szakrendelésre érkező bete­gek a bankon járjanak át, vagy, hogy a pénzintézetben folyó ..munkát jiardiiVST, ato­lókocsin érkező betegek za­varják. Az MSZP nagykátai szerve­zete közben jelezte is, hogy kiköltözik az épületből, s nyilván a többi pártnak is le­hetne más megoldást találni. Ám az igazán nehéz dió a bank, hiszen az MSZP-vel kötött szerződésük nem egy esztendőre szól. Móza Katalin rendezni a számlát”. Második lépcső a felszólítás. Ebben már szó esik a kötbérről és egyéb fenyegetésekről is- A harmadik lépcső, beperelik az adósaikat. Persze veszítenek az ügyön, mert perköltségként a követelt összeg bizonyos há­nyadát be kell fizetniük. A helyzetet jól jellemzi, hogy je­lenleg huszonegy „ügyük" van folyamatban. Azt már csende­sebben teszi hozzá az- igazga­tóhelyettes, hogy ötvenmillió­ról már szinte le is mondtak. Egy embert csak azzal fog­lalkoztatnak, hogy folyamato­san figyeli a beérkező össze­geket, s számon tartja a jól és kevésbé jól fizető cégeket. Több parlamenti bizottság ülésezett tegnap. Új elnököt és titkárt választott a kör­nyezetvédelmi bizottság R ott Nándor (KDNP) és Pásztor Gyula (Kisgazdapárt) szemé­lyében. A bizottság meghallgatta dr. Berdár Bélát, a parlamenti szakbizottság korábbi elnö­két, aki áttekintést adott a folyamatban lévő ügyekről. Akadtak olyan vélemények, miszerint az új parlamenti bi­zottságnak nem a folyamatos­ságot kellene biztosítania, in­kább gyökeresen szakítania kellene az előző tevékenységé­vel. A költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság a Pénzügy­minisztérium államtitkár je­löltjét, Király Pétert hallgat­ta meg. A gazdasági bizottság a Földművelésügyi Miniszté­rium tanácstermében ülése­zett, ugyanis olyannyira fel­élénkült a parlamenti bizott­sági élet, hogy ennek a testü­letnek már nem jutott hely az Országházban. Bőd Péter Ákos miniszteri kinevezése miatt új elnököt választottak Szabó Iván (MDF) személyében. A bizottság meghallgatta Mándy Endrét, a földművelésügyi tár­ca közigazgatási államtitkári posztjának várományosát, aki elmondta: megalapozottnak tartja, hogy az 1947-es állapot legyen a földtörvény rendezé­sének kiinduló pontja. Kitért arra, hogy a kitelepített né­metek földtulajdonjogát egye­dileg kell felülbírálni, hiszen az érintettek közül többeket nem törvénytelenül, hanem háborús bűneik miatt fosztot­tak meg földjeiktől. Az Országgyűlés szociális, családvédelmi és egészség- ügyi bizottsága a társadalom- biztosítási rendszer kérdései­ből-folytatta a múlt heti ülé­sen elkezdett vitát. Javasolták a képviselők, hogy a helyható­sági választásokig a bizottság­ból alakított munkacsoport felügyelje a pénzeszközök fel- használását. A Parlament rádió-, televí­zió- és sajtóalbizottsága a sajtó-, média- és az adat­védelmi törvény előkészüle­teiről, valamint a televízió­Némelyik vállalatnak már csak akkor hajlandóak bár­mit is eladni, ha az először fi­zet ... Nem azért ilyen „szi­gorúak”, mert a talpon mara­dásukért küzdenek, mint ahp- gyan Csődről sincs szó az ese­tükben. Egyszerűen, mert nem ellenségeik a saját pénzük­nek. Ha a tartozás miatt köl­csönből kell finanszírozniuk a termelést, a hitel kamata har­minc százalék. Nem tagadja az igazgatóhelyettes, őket is riogatta a vállalati vezetők mumusa, a likviditási prob­léma. Ez magyarul annyit je­lent. nem tudtak fizetni a bankoknak, amikor kellett. Ezért most hétről hétre tervet állítanak össze, mikor kinek keli fizetniük, s milyen pén­zeket várnak, szóval nagyon szoros költségvetést vezetnek. Nem fúj a szél... — hoza­kodom elő a régi közhellyel- Hortolányi Elemér pedig me­gint csak rábólint: vannak nehézségeik. A vártnál nehe­zebben indul az „autóprog­ram”, a gépek már rég itt van­nak. s fizetni kell a világban­ki kölcsön részleteit. Tárgyal­nak ezért a Skodával, a Polski Fiattal és az Opellel is. Ter­mészetesen a Suzukival sem szakadt meg a kapcsolat. A „fölfutás” előtt vannak. Eddig még csak „beruháztak”. A gé­pek mellett biztosították az „emberi oldalt” is, a továbbkép­zést, és nyelvtanfolyamra küld­ték az érintett embereiket. A szisztematikus készülődésnek meg is lesz a haszna. Az al­katrészeket ugyanis bartellüz- let keretében értékesítik, ami műsorok sugárzására alkal­mas frekvenciákról hallga­tott meg tájékoztatót. „Koncepció kialakítása egy, a hajdani csendőrség közbiz­tonsági feladatait ellátó szer­vezet létrehozásáról” — egye­bek között ez a napirend sze­repelt az Országgyűlés honvé­delmi bizottságának napirend­jén. Kisgazdapárti képviselők nosztalgiával szóltak arról az időszakról, amikor a kakastol­las csendőr puszta megjelené­se már tekintélyt parancsolt. Borz Miklós (Kisgazdapárt) arról beszélt, hogy ő a Ludo- vika elvégzése után két évig csendőr volt. S ő volt az. aki a honvédelmi nevelés jövőjé­ről folytatott vitában javasol­ta, hogy már az általános is­A Független Kisgazdapárt földprogramja nyilvánosságra kerülése óta a viták kereszt­tüzében áll. Nem véletlen, hogy az FKgP elnöksége az el­múlt hétvégén foglalkozott azokkal a sajtóközlemények­kel, cikkekkel, amelyek a kö­zelmúltban bírálták a párt földtulajdonnal kapcsolatos politikai elképzeléseit. A júni­us 12-i nyilatkozat szerint azért érik vádak a programot, mert sokan félreértik a benne fog­laltakat. A párt új székházában Sza­bó László főtitkárhelyettestől kérdeztem meg, mi lehet az úgynevezett félreértések oka? — A mai napig nem szüle­tett egy átfogó tulajdonrende­zési törvény. A földtulajdon­ról szóló tervezet tekinthető az' első privatizációs program­nak, s talán azért érte annyi bírálat és kevesebb segítőkész javaslat. A piacgazdaság pe­dig csak akkor képzelhető el, ha a privatizációt megvalósít­juk. Sokan próbálták elferdí­teni, amit mondtunk• Nem a kisgazdapárt felső vezetése határozta meg, hogy a 47-es állapotokat kell kiindulópont­nak venni, ez egy alulról jö­azt jelenti, hogy készterméket, kocsit kapnak cserébe. Az au­tókat maguk kívánják eladni, s ÍZ” kihagynak egy közvetí­tő láncszemet. Az ötletet mindjárt tovább is fejlesztet­ték, más • műanyag termékei­ket maguk is árulják majd. Eddig csak Budapesten volt egyetlen üzletük, most egy sor városban nyitnak majd. Lesz mit a pultra tenniük, hiszen a Pemü nem kevesebb, mint tíz- ezerféle cikket gyárt. Igazság szerint ez már sok is egy ki­csit. Nem én mondom ezt, ha­nem azok a francia szakértők, akik „átvilágították” a céget. Vaskos paksamétában fogal­mazták meg tanácsaikat. Amit lehetett, megfogadtak a Pemü vezetői, így például „profiltisz­títást” hajtottak végre, vagyis megszüntették azon termékei­ket, melyekre amúgy is cse­kély volt a kereslet. A holdingok, részvénytársa­ságok és más divatos vállalko­zási formák helyett ők inkább „profitcentrumokat” hoztak létre. Tehát „nem eresztették szélnek” a gyáraJcat, hanem szinte teljes önállóságot ad­tak az egységeiknek, ugyanak­kor megmaradt a vállalati jel­leg. A központban dolgozók — maga a gazdasági igazgatóhe­lyettes is — szolgáltatásként végzi feladatát, melyet a gyá­rak megrendelhetnek. Meg­szűnt tehát a „nagy vízfej”, ami azzal járt, hogy munka­helyek és funkciók sora vált feleslegessé. A központ létszá­ma 35 százalékkal csökkent. Az átalakításnak ezzel még nincs vége. A létrehozott hat kólái tornaórákon alaki kikép­zést kellene tartani, hogy gyer­mekeink mielőbb megtanulják a katonás fegyelmet. Végül is a bizottság SZDSZ- és MDF- tágjai úgy foglaltak állást, hogy nem szabad az iskolák­ra rákényszeríteni a honvé­delmi nevelést. A csendőrség felélesztésének tárgyában sem született „kedvező” döntés, többek javaslatára a bizottság levette napirendjéről a témát. Annus Antal vezérőrnagy, a HM közigazgatási államtitká­ra a szovjet csapatkivonások­ról tartott tájékoztatójában elmondta: a magyar fél nem ismeri el a szovjetek 50 mil­liárd forintos kárigényét, mert a szovjet beruházások nagy többsége engedély nélkül épült. vő kezdeményezés volt. A ma­gyar parasztságnak régi vá­gya, hogy földtulajdonnal ren­delkezzen. Azért a 47-et em­legették, mert akkor még va­lódi tulajdonformák léteztek. Ami azután következett, azt tudjuk, hogy erőszak vagy kényszer hatására jött létre. Ezt azonban természetesen csak elvi kiindulópontnak te­kintjük. Bizonyos körök meg­próbálták a nincstelen pa­rasztságot — akik később, tu­lajdon nélkül léptek be a szö­vetkezetekbe —, valamint az agrárértelmiséget is ellenünk fordítani. Pedig az agrárértel­miséggel a gyökereink azono­sak, s úgy gondoljuk, a jövő­ben önálló gazdaként vagy a holland mintára szerveződő, önkéntes alapon létrejövő szö­vetkezetek vezetőjeként szá<- míthatunk rájuk. *** 1 ® A június 12-i közlemény­ben újdonság volt, hogy a 47- es évszám mellett felbukkant a 67-es esztendő is, mint ki­indulási pont. A nyilatkozat azt is tartalmazta, hogy az FKgP földhöz és vagyonrész­hez akarja juttatni a termelő- szövetkezetben dolgozó, de tulajdonnal nem rendelkező aktív tagok és alkalmazottak „profitcentrumot” tovább ta­golják, egészen néhány fős csapatokig, ezek pedig korlá­tolt felelősségű társaságban dolgozhatnának tovább. Az elképzelést még finomítják. júliusban terjesztik a vállalati tanács elé. Átalakulóban a Pemü, ne­hézségeik is vannak. Furcsa érvvel bizonyította az igazga­tóhelyettes, hogy mégsem ke­rültek a csőd szélére: más vállalatokkal ellentétben, ne­kik eszük ágában sincs eladni az üdülőiket. — Mátrai — A földtulajdonról Törvényt akarnak Ma tart ülést a Mezőgazda­sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének Taná­csa. Ezen az ülésen sor kerül a testület állásfoglalására a szövetkezeti földtulajdon ren­dezésével és reha Mutációjá­val kapcsolatban. Ebben a té­mában az országos tanács és az Agrárszövetség programja egyaránt a parasztság teljes erkölcsi és az országos teher­viseléshez igazodó anyagi kár­talanítását fogalmazza meg. Ennek gyakorlati megvalósí­tásához új föld- és szövetke­zeti törvényre van szükség, amely biztosítja a tsz-tagság tulajdonosi jogainak korláto­zásmentes érvényesülését. A mai ülésen javaslatok hangzanak el a megalkotandó törvénnyel kapcsolatban. mintegy háromszázezres tábo­rát. Ez azt jelenti, hogy vál­toztattak a programjukon? — Nem, az eredetileg is sze­repelt benne. Úgy vélem, hogy eddig sokszor jelentéktelen kérdéseken is vitáztunk, s ta­lán sokszor a lényeg elsik­kadt. Abban mi is hibásak va­gyunk, hogy nem fejtettük ki eléggé részletesen a progra­munkat. — Azért tartjuk még az 1967-es dátumot is elfogadha­tónak, mert akkor p. tsz-föl- dek szinte kizárólagos többsé­ge még az eredeti tulajdonos nevén szerepelt. Ezután kez­dődött meg a földmegváltás­nak nevezett filléres kisemmi- zés. A tulajdonnal nem ren­delkezők elsősorban a ledolgo­zott évek alapján a közös tu­lajdon nevesítésével, valamint áZ önkormányzatok révén juttatott szabad földterületek­kel lehetnek gazdák. Termé­szetes, hogy a Kisgazdapárt mindenkor a magyar paraszt­ság érdekeit képviseli. 9 Hogyan képzelik el a föld- tulajdonlás átrendezésésnek menetrendjét? — Először azokat a tulajdo­nosokat szeretnék birtokba he­lyezni, akik ki araknak lépni a szövetkezetből, akár azért, hogy önállóan gazdálkodja­nak, akár hogy új szövetke­zetbe lépjenek. Később azo­kat, akik a földmegváltás ré­vén semmiződtek ki, s hely­ben szeretnének gazdálkodni. Utána, akik nem kívánnak gazdálkodni, hanem bérbe­adás, haszonélvezet révén kí­vánják hasznosítani földjüket. Következő lépcsőben követ­keznének, akik nem laknak helyben, de a későbbiekben gazdálkodni fognak. Végül azok, akik nem kívánnak me­zőgazdasági tevékenységet folytatni. őket különböző gazdasági eszközökkel lehetne kényszeríteni földjük művel- tetésére, bérbeadására, vagy eladására. Az összmezőgazda- sági érdekeket a helybéliek vagy az önkormányzatok elő­vásárlási jogával lehetne vé­deni. A nemzetiségekről, a ki­semmizett svábokról sem sza­bad megfeledkezni, az ő re- habalitációjukról . is gondos, kodni kell. . © Manapság sokan a mező­gazdaság szétverésévéi, ' élel­miszerhiány előidézésével vá­dolják a Kisgazdapártot.., — Az élelmiszerek negyven százalékát ma is a kisgazda­ságokban termelik meg. Ha még több kisgazdaság fog mű­ködni, akkor itt nem hiány, hanem túltermelés lesz. A me­zőgazdaságból jó gazdálkodás­sal s becsületes munkával meg lehet élni. Aki jól gaz­dálkodik, annak biztosított lesz 'a megélhetése, aki nem, an­nak váltani kell. Ez a piac tör­vénye. A kisgazdaságok sok­kal rugalmasabbak. Ha mi nem próbáljuk végrehajtani az agrárprogramunkat, akkor is a termelőszövetkezetek több mint a fele még az idén magától összeomlik. Akik en­nek következtében munkanél­külivé válnának, azoknak is lehetőséget próbálunk nyújta­ni, hogy meg tudjanak élni. Hargitai £va Megszűnt a wézfej a Pemüben Nem körcsárdás - körtartozás Az FKgP nyilatkozata Csak félreértések okozták a vitát?

Next

/
Thumbnails
Contents