Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-16 / 113. szám
1999. MÁJUS 16., SZERDA Ismét az iskolaszékről Elébe megyünk a feladatoknak Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Véget ér cs háhtéTlánh László alapította apátság romjai közt újra szabad szellő jár! Mi több. Bodrogi úr^ mindezt dr. Kiss Róbertnek tulajdonítja, oedig ez a lelkes mogyoródi SZDSZ-csoport egy napig tartottak, jó szórakozást nyújtva az odalátogatóknak. Sotymosi László Dunakeszi $ Az utóbbi hónapokban erősen felborzolta a kedélyeket hogy § a megyében néhány község — Göd, Abony, Biatorbágy — is- S kolaszékek felállítását tervezi. A témával egyébként az Okta- S taskutató Intézet már régebben foglalkozik, s mostanra kidol- í; goztak a tudomány oldaláról is a koncepciókat. A kezdemé- ^ nyezéseket szintén rokonszenvvel kísérte a Pest Megyei Ta- N nács és a Művelődési Minisztérium, Ugyanakkor hihetetlen indu- latokat kavart a terv, hiszen az új konstrukció sokkal' szigorúbb ellenőrzést feltételez, és ez nem nyerte el a pedagógus- körökben mindenki tetszését. Kinek az oldalán van az igazság, jogos-e a szülők és a társadalom igénye, hogy jobban beleláthassanak az iskolák kulisszatitkaiba, sőt, horribile dictu, esetleg még bele is szóljanak saját gyerekeik nevelésébe. A Pest Megyei Pedagógus Kamara tagjai úgy vélték, valamiféle állásfoglalást mindenképpen ki kell dolgozniuk a kérdésről. Ezt a jövő hónapra tervezik, megfogalmazásához azonban már hozzáláttak. A munka egyik stádiuma volt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyet a Pest Megyei Pedagógiai Intézet előadótermében tartottak, és amelyen részt vett a kamara tagsága, a pártok és a pedagógus-szakszervezetek képviselői, a Pest Megyei Tanács művelődési és sportosztályának munkatársa, az iskolaszéket felállítani szándékozó községek tanácsi vezetői, valamint iskoláinak pedagógusai. TÁVOL TARTANI? Mit is jelent ez a szó, iskolaszék? Magyarországon először Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter rendelte el a múlt század végén högy minden község hozzon létre egy bizottságot', • amely felelős az adott település iskoláinak irányításáért. A felszabadulásig működtek az iskolaszékek, igazi, napjainkig tartó karriert inkább csak az angolszász hagyományokkal rendelkezi) országokban futottak be. Most, midőn a közigazgatásban is megszűnőben van a központi irányítás és helyét az önkormányzati rendszer váltja fel, az oktatásügyben is megindult az érdeklődés a területi, helyi oktatásirányítási formák iránt. Az 1985-ös oktatási törvény kimondja, hogy az iskoláknak és a tantestületeknek nagyobb önállóságot kell kapniuk, és be kell vezetni az alternatív tanterveket is. Angliában például egyáltalán nincs központilag előírt tanterv, ám a jól kidolgozott számonkérési, vizsgáztatási rendszer mégis egységes oktatást alakít ki az égész országban. A pedagógusok jobban szeretik a központi oktatásirányítást. mivel ez a forma távol tartja a laikusok belelátását a szakmai titkokba, másrészt így a társadalom igényei egy központon, egy szakmai szűrőn keresztül érkeznek hozzájuk. Talán ezért is volt igen rokonszenves a kamara hozzáállása a problémához, hogy egyáltalán vették a fáradságot, s leültek megvitatni ezt a kérdést. A beszélgetés kezdetén Halász Gábor oktatáskutató, az Oktatáskutató Intézet e témával foglalkozó munkatársa ismertette, miért van manapság újra létjogosultsága az iskolaszékeknek. — Az 1985-ös oktatási törvény útmutatása tartós tendencia, nem térhetünk többé vissza a centralizált oktatás- irányításhoz. Helyi szintű dön- tésket helyben kell legitimálni. Ennek eszköze egy olyan választott testület, mint az iskolaszék, amelynek az összetétele — a nemzetközi trendek is erre mutatnak — három alapvető érdeket egyeztetne: a szakmáét, a pedagógusokét, a fenntartókét, az önkormányzatét, a használókét, a szülö- •dtét és gyermekekét. Ezt a kombinációt harmonikusan kell alkalmazni, mert káros lehet a pedagógiai túlsúly, ugyanúgy, mint a szakma figyelmen kívül hagyása. ÍGY SZÜLETETT Ezt követően dr. Horváth Antal, a Fazekas Mihály Gyakorló Iskola angol szakos tanára a Kereszténydemokrata Néppárt nevében, Drahos Péter a Fidesz, dr. Kemény Csaba a Munkástanácsok Országos Szövetsége, Dovala Márta a pedagógus-szakszervezet, Lukács Istvánné és Karvász Kálmánné a gödi Németh László Általános Iskola, Varga Sándor né az Abonyi NagyNyilvdnos rádiófelvétel Táborfalván Népzenei hangverseny Meglepetés készül a népzenét és a citeramuzsikát kedvelők számára. Az eddig szűkösnek mondható kínálatot bővíti a táborfalvi népzenei együttes és a Csutorás együttes nagylemeze, amely az év második felében jelenik meg a MOVI-filmstúdió és a Táborfalvi Közművelődési és Népzenei Egyesület közös kiadásában, a Hungaroton térj észté-, sében. A táborfalvi népzenei együttes 1975-ben alakult a Birinyi család kezdeményezésére. Részben saját készítésű, részben vásárolt hangszerekkel — citera, bőrduda, doromb, nádsíp, furulya, bőgő, facimbalom, köcsögduda, ütő- gardon — játszanak az együttes tagjai. A hangszeres és (énekes repertoár a szűkebb haza, az Alföld hagyományain kívül kiegészül szinte az egész magyar nyelvterület jellegzetességeivel. A Csutorás együttes 1978- ban alakult a táborfalvi népzenei együttes gyermek-, majd ifjúsági csoportjaként. A zenekar tagjai a felnőttekkel is muzsikálnak, de a Csutorás együttesnek ma már országosan és nemzetközileg ismert önálló koncertprogramja van. A tv-, rádió-, lemezfelvételek, filmszereplések, élő koncertek, műsorok mellett a népzene tanítására is nagy hangsúlyt fektetnek az együttes zenekarvezetői engedéllyel rendelkező tagjai. Patronálják, szervezik a szegedi nemzetközi népzenei tábort, valamint a Csutorás népzenei tábort és a „C” kategóriás citerazenekar- és népdalkör-vezetői tábort. Az együttes vezetője: Birinyi József. Számos szép eredményt mondhatnak magukénak nemcsak a megyében, hanem országos minősítéseken is. Elérték a Kiváló Együttes címet, két ízben nívódíjat kaptak, Birinyi Józsefen kívül Kovács László és Jóri Lajos szólisták, valamint a Csutorás együttes a Népművészet Ifjú Mestere cím tulajdonosai. Nemzetközi zenei versenyen két évvel ezelőtt második helyezést értek el. Most újabb szereplésre kerül sor: a Magyar Rádió és az Újvidéki Rádió közös hangversenyt rendez május 19-én, szombaton este 7 órakor Tó- borfalván, a Jókai Mór Művelődési Házban. Ezt a műsort a rádió is felveszi. községi Tanács és Hatvani Istvánné a megyei tanács művelődési és sportosztálya nevében mondták el véleményüket. Igen szép példája a hivatás- tudatnak, hogy a gödi általános iskola pedagógusai már konkrét tervezetet is kidolgoztak. Elmondták, hogy kezdetben ők is a tantestület életébe való beavatkozásnak tekintették a kezdeményezést, ezért szkeptikusan fogadták. Később azonban tanulmányozták a kérdést és annak különböző alternatíváit, amelyek közül az egyik meg is tetszett nekik, és továbbgondolkodásra késztette őket. így született meg a tervezet. NÉZZÜNK MAGUNKBA Eszerint szeptemberben, az önkormányzati testületek megválasztása után önkormányzati bizottságok jönnének létre, amelyeknek egyike lenne az iskolaszék. Tagjai egy főgondnokból. egy titkárból, az iskolaigazgatókból, az óvoda vezetőiből, lelkészekből, a gyermekorvosból és egy választott testületből — iskolánként, óvodánként tanárok és szülők — állna. Feladata az iskolák fenntartása, működtetése, fejlesztése, alapítványok szervezése, tehetségkutatás lenne. Nem tartozhatna azonban hatáskörébe az igazgató és a kollégák kinevezése, a szakmai ügyeket pedig szak- felügyelővel kellene tisztázniuk. — Azért készítettük a tervet — mondta Lukács Istvánné, az iskola igazgatója —, hogy az önkormányzatok megalakulása után rögtön benyújthassuk konkrét elképzeléseinket. Jelenleg egy, a minisztérium által meghirdetett kísérletben is részt veszünk. A felszólalók egyébként az iskolaszékek létrehozása mellett foglaltak állást annak ellenére, hogy mint elmondták, „nézzünk magunkba, és lássuk be. hogy a jelenleg tanító pedagógusok egy része bizony nem fog megfelelni a szigorú szakmai elvárásoknak”. Nagyra értékelték a megjelentek azt is, hogy ennek a kérdésnek elébe mentünk, hiszen az önkormányzati törvény jelenleg még csak készülőben van. Félig-meddig ellenvéleményt egyedül a Baloldali Alternatív Egyesülés egy megjelent tagja képviselt. Elmondása szerint a Baloldali Alternatív Egyesülés a közvetlen demokrácia híve, és ezért az a véleményük, hogy az iskolának azok legyenek tulajdonosai, akik azt fenntartják. A hozzászóló egyébként utólag azt kérte, hogy neve ne jelenjen meg az újságban. Szegő Krisztina Hálás szívvel mondurtk köszönetét Önöknek, hogy kérésünkre felkeresték a ceglédi OTP-kirendeltséget, s végre, most már egy év lejártával befejeződött az ügy. De nem ment idegeskedés nélkül. A levelünk közlése után, április 26-án ismét kaptunk egy értesítést, amelyben arról tájékoztattak, hogy a hitelünk kiegyenlítést nyert, a földhivatalnál törlésre került. Azonban 30-án újabb felszólítás érkezett, hogy nyolc napon belül fizessünk be 469 forintot! Dg se csekk, se magyarázat, hogy ez milyen tartozás. S a legérdekesebb, hogy március 31-én, keltezték a formanyomtatványt, és aláírást sehol nem leltünk rajta. Any- nyira idegesek lettünk, hogy össze is vesztünk a férjemmel. Gond nélkül vettük fel annak idején a hitelt, tizenhat évig semmi problémánk nem volt, sőt egy hónappal mindig előre fizettünk. De az utolsó fél évet, melyből — a ceglédi fiók jóvoltából — egy esztendő lett, soha nem felejtjük. Elkerülhetetlen volt ez a sok idegeskedés és bosszan- kodás? Reméljünk. Most már kezünkben van a földhivatal törlése: nem tartozunk. Talán már nem érkezik újabb, egészen másmilyen felszólítás ... N. S.-né Kiskunlacháza M®zzászúíás és véüsresésiy A Pest Megyei Hírlap április 25-i Postabontásában Ébredő Mogyoród? címmel jelent meg Bodrogi Imre levele. Köszönet jár a szerzőnek, hogy széles nyilvánosság elé került Mogyoród elmúlt félévszázados története, mégis távol áll tőlem még a gondolata is annak, hogy Mogyoród népét Bodrogi úrral azonosítsam. Mivel én a falu nevében nem nyilatkozom — ellentétben a levélíróval —, csak a magam nevében mondom reménykedve, hogy egyszer befejezi már a nagy művét. És engedtessék meg, hogy mások is írhassák — kicsit másképp! Hogy a hír szent, a vélemény szabad ne csak szlogen legyen, íme a leírt idézet: „Ébredj félévszazados álmodból Mogyoród lakossága! Szent László kolostorának romjai között friss szellő járja!” Ez a szöveg eredetiben így szól: Ébredj Mogyoród félévszázados álmodból! Szent Több évszázadosak a kapcsolatok Szentendrén éledt újjá A Magyar—Holland Kulturális Egyesület szervezését Hollandiában 1966-ban kezdték el. Nálunk ez év márciusban alakult meg az egyesület. Elnökük, Dékány Károly, a jelenleg Szentendrén élő magyar-holland állampolgárságú író. A. szervezés a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár munkáját dicséri. Az egyesület a két ország kultúrájának ápolását, népszerűsítését, az egyéni és családi kapcsolatok fejlesztését tűzte célul mindkét nyelvterületen. Ideiglenes ügyvezető titkáruk, C. Tóth János elmondta, hogy 200 tagjuk van, közülük 120-an alapítók. Az eddig jelentkezők között a legkülönbözőbb szakmák művelőit találjuk, de elsősorban értelmiségiek, írók, művészek, pedagógusok az érdeklődők. Legtöbben Szabolcs-Szatmár megyeiek, ott ugyanis sokan érdekeltek a kapcsolatok felvételében. Magyarországnak Hollandiával több évszázadra vissza- nyúlók kötődései. A 17. és 18. században számos magyar diák tanult a hágai protestáns egyetemeken, majd visszakerülve, Erdélybe telepedtek le, ott tanítottak, illetve lelkész- kedtek. Jelenleg szerkesztés alatt áll egy kiadványuk,'amelynek Holland Fórum — Magyar Fórum lesz a címe, és holland illetve magyar nyelven jelenik meg. A jövőben talán folyóirattá alakul majd át. Nyelv- tanfolyamok szervezésére szintén gondoltak. Programokat is terveznek, körülbelül két hónapon belül egy holland—magyar estet rendeznek nyitóként. Sz. K. részének az alkotása. Mindenesetre a fentiek nem akadályozták meg a levélírót abban, hogy hamis állítása mögé hasonló következtetést adjon. Megjegyzésként állíon itt a való élet: dr. Kiss Róbert került a Parlamentbe, és nem Bodrogi Imre úr! A tények, amelyeket leírt, önmagukban objektívek. Még akkor is, ha azok egy részét eddig Mogyoród egyik illusztris tanácstagja szokta önérzetesen felsorolni. A levélíró történelmet csinált Mogyoródon. Tudnia kellett azt is, hogy az általa említett hatalomnak kritikátlan végrehajtói is voltak', és ezeknek a falu népe ez idáig, de ezután sem ontja vérét. Emlékeztetném egy régi közmondásunkra, hogy ágyúval nem verébre kell lőni. Azután arra is, hogy eljárt az az idő, amikor Bodrogi úr Mogyoród nevében és érdekében, de megkérdezése nélkül megfellebbezhetetlenül szentenciákat mondjon. Elismeri, hogy a felsorolása hiányos. íme némi adalék arról az időről, amiről fogalmam van: Miért nem tudta megakadályozni a község földjei egy részének belügyi dolgozók számára való kiárusítását? (Kaptak ugyan helybeliek is, de nem elsősorban a régi tulajdonosok vagy azok örökösei.) Egy világvárost is ellátó gázvezetékre csak Mogyoródon nem volt szükség? Kinek a területén van a Hun- garorinÿ? Ezek már nem bántják .Moavuród Ön-érzetet?"” ~ P ' A lajstrom .hosszúra nyúlhat, de fölösleges. Most, amikor együtt kellene cselekedni, Bodrogi úr az íróasztal mellett áskálódva keres nem létező csatabárdot. Nem lehet csak az én hibám, hogy önérzetességéhez méltó megközelítést kap, és nem csak tőlem ... Kónya Attila Mogyoród Jebban kell figyelnünk Dunavarsányban majd ké éve alakult meg az Életet a: éveknek nyugdíjasklub. Tag jai közül jelenleg közel ötve nen látogatják a helyi műve lődési házat. Jó lenne egy idősek nap' közi otthona, ahol az égés napos foglalkoztatás és az ét keztetés ugyancsak megoldható. Addig is jobban odt kell figyelnünk idősebb lakótársainkra, hisz a gazdasáj nehéz .helyzete a kisnyugdíja sokat (és nagycsaládosokat érinti legkedvezőtlenebbül. Törődéssel, gondoskodássá és pár jó szóval emberek életét könnyíthetjük meg. í csak így remélhetjük, hogj unokáink is hasonlóan cselekednek majd velünk. Venczel Éva népművelő Dunavarsány Szadai faGurcapok Általános iskolások vetélkedőn adhattak számot tudásukról. és videón egy közel negyvenperces filmet láthattak a falu életéről. A népművészeti kiállítás szebbnél szebb munkáka' mutatott be. a sport területén' pedig kosárlabda- és kispályás labdarúgó-mérkőzések, valamint sakkcsaták zajlottak. Megnyílt Székely Bertalan állandó kiállítása. A záróest műsorát a szadai népiegyüttes és vendég hagyományőrző csoportok adták. A szadai íalunapok három Találkozzunk • •• rr • _ I g ovos*© is: Aki részt vett április 30-án a gyömrői kultúrházban a nyugdíjasok által idén is nagy sikerrel megrendezett műsoros esten, annak igazán felejthetetlen élményben volt része. Az előadás első részében a János vitéz című daljáték legszebb részleteit adták elő: a díszlet, a ruhák igazán stílusosak, szépek voltak. Szívet- lelket melengető volt hallgatni lluska dalát, Kukorica Jancsi belépőjét, s bizony fergeteges tapsot váltott ki a „Megjöttek a szép huszárok” kezdetű toborzó is. De sorolhatnám tovább ... A második részben sanzonokat, operettrészleteket, régi slágereket, magyar nótákat, népdalokat hallhattunk. Kár, hogy nem tudom felsorolni a szereplőket — nem ismerem őket. Csak egy néző voltam, aki meghatottan ült a nézőtéren, csodálkozva azon a töretlen akaraterőn, amely ezt a szép estét létrehozta, már-már hagyomány- nyá emelte. Ráadásul az egész elődás azt tükrözte, hogy szív- vel-lélekkel csinálják, s nemcsak a maguk, de a közönség számára is sikerült egy picit visszalopni az ifjúságot s feledtetni a napi gondokat. Én így ismeretlenül is azt kívánom az egész együttesnek, hogy egészségben folytassák ezt a szép munkát a maguk, s a mi örömünkre. És találkozzunk jövőre is! Dr. Bcncsik Mihályné Monor Még gyíkot is gy üitonek? Budapest központjától alig 15, a határtól talán 3 kilométer távolságra, a pilisi hegyvidék lábánál fekszik Pomáz nagyközség. Kedvelt kirándulóhely, hétvégenként tízezrek járnak erre. Akad is bőven látnivaló: a Nagy-Csi- kóvár az 557 méjteres magasságával, a Kő-hegy a kő- gombjával vagy a Holdvilág- árok a maga hűvös komolyságával már önmagában megéri az ideutazás fáradalmait. De e vidéken olyan állat- és növényfajokkal is találkozhatunk, amelyek másutt csak elvétve, vagy egyáltalán ' nem fordulnak elő. Csodálatos élmény például a Kő-hegy fennsíkján gyönyörködni az ezerszínű virágszőnyegben, és a környék — innen jól látható — panorámájában. Nem véletlen, hogy az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal ezt a vidéket is bevonta a pilisi tájvédelmi körzet területébe, és védelem alá helyezte az itt honos növények, állatok számos faját. Az idelátogatók között azonban akadnak olyanok, akik semmibe veszik mindezt, és pusztítják az élővilágot: gyakran védett virágokból kötnek csokrokat, vagy töves növényritkaságokat visznek hazai Esetenként eldobált kosborok, harangvirágok hevernek az úton, a leszaggatott kerti virágok mellett, hiszen olykor csupán az értelmetlen pusztítás a cél. Viszont elvétve látunk olyanokat is, akik igen ritka rézsiklót vagy pannon gyíkot ejtenek foglyul. Ha pedig valaki szóvá meri tenni vandalizmusukat, nyomdafestéket nem tűrő választ kap. és örülhet, ha ép bőrrel megússza ezt a találkozást. Nem tudom, mit lehetne tenni, de valahogyan meg kell akadályozni a természet eme kártevőit. A meggyőzés, felvilágosítás sajnos nem elég. Balogh Gyula Pomáz
