Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-16 / 113. szám
2 1990. MÄJUS 16., SZERDA Rakéták és nézőpontok ; Cáfolják a híreszteléseket À szovjet külügyminisztérium illetékese kedden határozottan cáfolta azokat az amerikai híreszteléseket, amelyek szerint a Szovjetunió nem tartja magát a közepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti rakétákról (KHR—HHR) kötött megállapodáshoz. Mihail Sztrelcov. a közös ellenőrző bizottság tagja ismét elmondta, hogy az NDK-nak, Csehszlovákiának és Bulgáriának a Szovjetunió jóval a szerződés megkötése előtt adott át SS—23-as rakétákat (nukleáris robbanótöltet nélkül). így azokra — minthogy harmadik országok tulajdonát képezik — nem terjed ki az egyezmény érvénye. Hozzátette, hogy országának e rakéták vonatkozásában nincs semminemű kötelezettsége. Az Európai, Parlament ülése alkalmából újabb német— német kormányfői találkozó színhelye lesz Strasbourg: Helmut Kohl kancellár és IjOthar de Maiziere — az államszerződésről és pártjaik, a két CDU fokozatos összeolvadásáról folytatott éjszakába nyúló hétfői megbeszélésük után — szerdán valószínűleg már az össznémet választások időpontjának esetleges kitűzéséről cserélik ki véleményüket. A bonni kormányfő a nyugatnémet kormánykoalíció vezető képviselőinek azt az ajánlását közölheti keletberlini hivatali partnerével, hogy már a Bundestag mostani választási ciklusának a végén össznémet parlamenti választásokat kellene tartani, esetleg az egyébként már deA szovjet diplomata ugyanakkor furcsának tartotta az Egyesült Államok területén tárolt — állítólag nyugatnémet tulajdont képező — Pershing— 1A rakéták helyzetét. Mint mondotta, ezeket az eszközöket 1989. december 1-ig kellett volna megsemmisíteni. Szerinte „nem világos", hogy miért vannak még meg (amerikai területen). A Szovjetunió még a KHR— HHR megállapodás megkötése előtt egy olyan ellenőrzési módszert javasolt az amerikai félnek, amely megbízhatóan igazolta volna a rakéták feletti nyugatnémet tulajdont. Erre azonban az amerikai fél mind a mai napig nem adott kielégítő választ — mondotta Sztrelcov. cember 2-ára előirányzott NSZK-beli országos választások helyett. Erről a CDU— CSU és az FDP kormányszövetségének képviselői a kancellár elnökletével kedden tanácskoztak. A CDU—CSU képviselőcsoportja is magáévá tette azt az álláspontot, hogy vagy december 2-án, vagy jövő év január 13-án kerítsenek sort e választásokra. A CDU—CSU-csoport állás- foglalását azzal indokolta, hogy minden halogatás egyrészt megdrágítaná a német— német egyesülést, másrészt a nemzetközi, azaz elsősorban a szovjetunióbeli politikai bizonytalanságok is gyors cselekvésre ösztönöznek. Kohl kancellár mindamellett a koalíciós tanácskozáson is nyomatékosította: a kérdést csakis az NDK-kormánnyal teljes összhangban lehet eldönteni. Mihail Gorbacsov hatvanegy százaléka Mihail Gorbacsov szovjet elnököt az’SZKP júliusi kongresszusának küldöttévé választották, de az erre jogosult moszkvai kerületben a párttagoknak mindössze 61 százaléka szavazott rá. A hírt kedden Moszkvában egy párttisztségviselő közölte. Az illető a Reuter hírügynökség moszkvai tudósítóját telefonon tájékoztatta arról, hogy a moszkvai Frunze kerület pártalapszervezetében 2900 párttag vett részt a szavazáson. Mihail Gorbacsov után Va- lerij Baranov — egy üzemi szintű pártvezető — kapta a legtöbb voksot, az összes szavazatok harminchat százalékát. Baranov a párton.belül a „radikális demokratikus platformot" képviseli. Az SZKP vezetése a múlt hónapban nyílt levélben szólította fel e platform híveit, hogy változtassák meg a nézeteiket, vagy távozzanak a pártból. Nem festik be a választók ujját Bulgáriában a júniusi parlamenti választásokon nem alkalmazzák a „nicaraguai módszert", azaz nem festik be a választók, ujját a csalások megakadályozása érdekében — erről született megállapodás kedden Szófiában a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon. Az ellenzék elfogadta a kormánypártnak azt az érvelését, hogy a személyi számok választói névjegyzékben való feltüntetésével és komputeres ellenőrzésével garantálni lehet a szabad és demokratikus választások tisztaságát. A nemzeti kerekasztal aláírta a választási kampány etikai kódexét, döntött a rádió és televízió választási kampányba történő bevonásának alapvető kérdéseiről. Ezeket a dokumentumokat néhány nap múlva hozzák nyilvánosságra Bulgáriában. Osztrák évforduló Örök semlegesség Az örök semlegesség, amelyet Ausztria önként vállalt az államszerződés 35 évvel ezelőtti megkötése után, nem veszítette el jelentőségét a mai, sok változáson átmenő Európában sem. Ezt Franz Vranitzky kancellár, az Osztrák Szocialista Párt elnöke jelentette ki a hazája független, demokratikus államiságát újra megteremtő nagy fontosságú nemzetközi okmány aláírásának évfordulója alkalmából kedden közzétett nyilatkozatában. Rámutatott : a semlegesség Ausztria számára olyan biztonságpolitikai megoldást jelent, amelyen az országnak a nemzetközi életben betöltött tevékeny szerepe alapul. ! KülföSdi események — j egy mondatban .... ........... 11,1........................ 1 ——... .műm, M ihail Gorbacsov és Hoszni Mubarak kedden délelőtt a moszkvai Kremlben négyszemközti megbeszélést tartott. A James Baker tanácsadói kíséretében Moszkvába repült, ahol szerdán kezdődnek a tárgyalások a két nagyhatalom külügyminiszterei között a május 30-ra kitűzött washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt. A Miközben Európán s Izraelen végigsöpör az antiszemitizmus kísérlete, újabb sírgyalázásrá bukkantak a svéd Lund város temetőjében, ahol a feldúlt sírok némelyiké magyar származású, a náci koncentrációs táborok egykori foglyainak földi maradványait gyalázták meg. A Borisz Jelcin, miközben élesen bírálta Mihail Gorbacsov politikáját, egy moszkvai nagygyűlésen megerősítette: jelöltetni fogja magat az Orosz Föderáció elnöki tisztségére. A Nyílt tárgyaláson fogják felelősségre vonni Todor Zsivkovot, jelentette be a bolgár legfőbb ügyész annak a bolgár parlamenti bizottságnak az ülésén, amely a zsivkovi éra törvénytelenségeinek tisztázásával foglalkozik. A II- János Pál mexikói látogatását a rendszerek közötti egyensúlyozás politikája jellemezte: a pápa kudarcba fulladt ideológiának nevezte a kommunizmust, de attól is óvakodott, hogy a liberálkapitalizmus győztesnek érezze magát — dél-amerikai sajtókörökben így értékelik a pápa mexikói útját. A Miközben Kohl kancellár időt, energiát nem kímélve tárgyal keletnémet kollégájával a 40 éves álom, a német egység mielőbbi megvalósításáról, otthon, egyszerre két tartomány szavazói voksaikkal fejezték ki: lelkesedésük az ügyben nem osztatlan. Össznémet parlamenti választások? Sokba kerül Televíziók felülvizsgálata Tisztelt vásáriónk! A TS 6395-ös típusú, 029001-032999-es és 016904-016906-os sorozatszámmal ellátott tv-készülékeink néhány darabjánál - szállítás és tartósabb üzemeltetés után - érintésvédelmi szempontból, balesetveszélyes hiba fordulhat elő. Ezért kérjük a felsorolt sorozatszámú készülékek tulajdonosait, hogy haladéktalanul áramtolanitsák a készüléket, és jelentsék be a címüket a legközelebbi Videoton-szerviznek, a tv díjmentes ellenőrzése érdekében. Az említett hiba csak a felsorolt sorozatszámú készülékeknél fordulhat elő. Köszönjük együttműködésüketl VIDEOTON minőség-ellenzőrzési főosztály Alapvető változtatásokra van szükség A piacgazdaság és az érdekegyeztetés Nemcsak a kormányzati munkában érvényesítheti jól a foglalkoztatáspolitikai célokat az új Munkaügyi Minisztérium, hanem az országos érdekegyeztetési fórumokon is eredményesebben tevékenykedhet. Főként azért, mert a kormányüléseken közvetlen információkhoz jut. illetve a munkaügyi kérdésekben részese lesz a döntések előkészítésének. Milyen lehetőségeket kínál ebből a szemponthói az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal helyett a közeljövőben létrehozandó ú.i tárca? — kérdezte Csuhaj V. Imrétől, a Munkaügyi Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettesétől az MTI munkatársa. , — Egy piacgazdaság nem működhet, a három fő tárgyaló fél, az állam, a munkáltatók és munkavállalók kiépített érdekegyeztetési mechanizmusa nélkül. Erre az egyeztetési szisztémára és gyakorlatra szükség van országos, ágazati, szakmai, területi és vállalati, valamint gazdálkodási szinten egyaránt. A Munkaügyi Minisztérium fontos feladata lesz, hogy koordinálja ezt a tevékenységet. Mielőbb tisztázni kell, hogy az állam mikor jelenjen meg e tárgyalásokon mint munkáltató, mikor a jogi keretek meghatározójaként, illetve a tárgyalások koordinálójaként. Kívánatos meghatározni azt is, hogy mely tárgyalásokon ne jelenjen meg közvetlenül az állam, a kormány. Ilyen színtér lehet a vállalati szférára vonatkozó szakmai, ágazati, területi, illetve a vállalati, intézményi tárgyalások köre, Átgondolásra vár az Országos Érdekegyeztető Tanács szerepköre. A bérezésen kívül a munkakörülmények, a munkaidő, s a foglalkoztatáspolitika más kérdéseivel is foglalkoznia kell. A kormányzaton kívül munkájába szükséges bevonni a munkáltatói 'és munkavállalói, érdemben működő érdekképviseleteket. Ennek lehetőségét várhatóan megteremtik az újjáalakuló munkáltatói érdekvédelmi szervezetek, valamint az egyre inkább valós érdekvédelmi szerepkört betöltő hagyományos és független szakszervezetek. Ma még az sem tisztázott minden tekintetben, hogy a vállalati tanácsok, küldöttvagy közgyűlések, illetve az újra alakuló munkástanácsok, a tulajdonosi, a munkáltatói, vagy a munkavállalói érdekeket képviselik-e. Válaszra vár, hogy melyik „oldalra” üljenek le a tárgyalásokon e képviseletek, vagy egyáltalán részt vegyenek-e az egyeztetéseken. A vállalati tanácsok helyett a piacgazdaság követelményeihez jobban igazodhatna az üzemi tanácsi, a felügyelőbizottsági „beleszólási” forma. A gazdasági társaságok felügyelőbizottságaiban egyébként már érvényesül az egyharmados dolgozói részvétel. — Egyes szakértők szerint csak akkor van szükség az országos érdekegyeztetésre, ha a középső, vagy a helyi szinteken nem tudnak megegyezni az érdekelt felek. — Az lenne a helyes, ha a béreket, a munkakörülményeket, a munkaidőt, a foglalkoztatáspolitikát tekintve csak bizonyos betartandó minimumokban állapodna meg az országos érdekegyeztetés. A szakmai vagy a területi szint ennél csak többet adhatna — ha ennek a feltételei létrehozhatók. A vállalatoknál, gazdálkodóegységeknél ugyanis a középszinten elfogadottak jelentenék a minimumot, amihez viszont — saját adottságaikat kihasználva — még hozzá tehetnek bérben, szabadidőben stb. Az érdekegyeztetési mechanizmusban fontos szerepet tölt be a munkáltatók, illetve a munkavállalók közötti szerződések rendszere. Ahhoz, hogy érdemi, használható szerződések szabályozzák mindkét fél kötelezettségeit, lehetőségeit, a szerződéskötéseknél is alapvető változtatásokra van szükség. Ő irta Nem hallatszik Tiszteljük Hankiss Elemért, még ha nem mindenkor értünk vele egyet, akkor is. mert következetesen mondja, írja a magáét. Ezt tette a múltban, ezt teszi ma is. Most például a Heti Világgazdaságban (90/19.) írt cikkét olvastuk egyetértő szorongással. Egyetértve, mert — sajnos — mélységesen igaz az, amit leírt. S . Jtznroagva. mivel, tartunk tőle: fejét veszik, ha így folytatja. Volt bátorsága ugyanis papírra tenni: „A diadalmasan polgárosodó társadalomban a kül-, elő- és iparvárosok hangja ma még nem hallatszik fel a kisebb dombokra, s be az elegánsabb belvárosokba.” Még nem hallatszik fel... S bizony, nem hallatszik be máshová sem, mert hiszen H. E. pontosan állapítja meg: „Az új parlamentben átmenetileg nincs — vagy nem nagyon van — közvetlen, s erős képviselete a munkásságnak. Ennek nemcsak ők láthatják a kárát, hanem az egész ország, s az új demokratikus rend is.” Manapság ritkán olvasható hallható vélemény, holott: igaz! Talán éppen ezért hallható, olvasható ritkán... Sok biztatót a jövőt illetően sem tud írni H, E. Nem tartja bajnak, hogy „Az új parlament a polgárság köréből rekrutálódik”, ám a parlamenti pártoknak „ ... nagy erőfeszítéseket kell majd tenniök annak érdekében, hogy más társadalmi rétegek érdekei ne sérüljenek meg túlságosan.” Hajlandóak-e erre a nagy erőfeszítésre? Avagy éppen mert „nem hallatszik fel a kisebb dombokra, s be az elegánsabb belvárosokba” az örökös vesztesek, a mindig is kihasználtaknak a szava, hangja, véleménye, úgy gondolják a parlamenti pártok: mert csend van. akkor rend is van, a demokrácia pullmankocsija simán fut Európa felé? S ha nem lesznek nagy erőfeszítések, akkor remélhetjük-e, más rétegek érdekeinek sérülései sem lesznek túlságosan nagyok? S ki dönti majd el, mi a kis s mi a nagy sérülés? Tartunk tőle, majd azok döntenek róla, akik eddig nem sokat törődtek a „más társadalmi rétegekkel”, akik a sérüléseket okozták ... Gazdag hagyományokra támaszkodhatnak! De akkor: mi a különbség volt és van között.?! KLIENS A legnagyobb ellenzéki pártot egy csöppet sem zavarja, hogy nem kerülhet a kormányrúdhoz. A szabaddemokratáknak nincsenek gátlásaik, sem szerepzavaraik, nem sopánkodnak a tárcák osztogatásán, nem kötik le energiájukat a koalíciós tárgyalások. Ök múltjukat egy percre sem feledve a szabad kezdeményezések hívei. Olyannyira, hogy most ők vezénylik a Parlament munkáját. A sürgősét is gyorsan A tegnapi ülésszak délelőttié szavazásokkal telt. 'Főképpen SZDSZ-es képviselők indítványairól kelleH a honatyáknak dönteniük, bár néha szót kapott egy-egy kormányzópárti vagy koalíciós törvényhozó, mutatóba, hogy ilyenek is vannak a Házban. Sürgősen kellett szavazni, mert sürgős javaslatokról volt szó. A szabaddemokraták halaszthatatlannak ítélik a Varsói Szerződésből való kilépésünkről 1956-ban hozott törvény törvényesítését, a kisebbségek jogainak tárgyalását, az Axel Springer-ügyet, meg mindent. Mindent, ami több évtized alatt fölgyülemlett, ami az átmenet korszakából átjött, s mindent, ami a választások óta történt. No meg azt, aminek ezek után kell megtörténniük. Csak ennyi, nem kevés, vár a honatyák döntésére. Csoda, hogy a törvénykezésbe végre bejutott képviselők azt sem tudják, hová kapjanak? No persze nem mindegyikük érzi halaszthatatlannak, amire eddig is ráértünk. A Varsói Szerződés és hazánk kapcsolatáról csak 108-an gondolták úgy, hogy 34 év után már ideje lenne dönteni, 232-en Pató Pál úr filozófiája szerint szavaztak. Nem úgy a Springer- botrány esetében. Az nemcsak a megyei lapok helyzetét, a képviselők lelkivilágát is megrengette: 202 igennel sürgősen határoznak a dologról. Csengey Dénes nagy bánatára, aki jobbnak látta volna előbb’ a kulturális bizottságban való vitatkozást, ö valószínűleg azon 137 képviselő között volt, akik nem gondolták, hogy sürgős lenne az, ami sürgősen is késő. Szóval van, ami sürgős, ami igen sürgős, ami igen-igen sürgős és ami ezeknél is sürgősebb. Kész csoda, hogy napirendbe tudják szedni őket, s sorra a bizottság elé kerülhetnek. Amelyek így gőzerővel, reggeltől estig üléseznek, vitatkoznak, minden áldott nap. Olykor szünet van a bizottsági üléseken, akkor iktatják be a plenáris üléseket. Hiszen szavazni is kell valamikor, méghozzá ország-világ szeme- láttára. Ez nem show-műsor Ország-világ szeme, mely csak nézi, hogy miket nem lát? Amióta láthatja, látta, milyen sokan kértek szót, s mondták lehetőleg ugyanazt, néha pedig kipróbálták a szavazógépet, főképpen csak azért, hogy működik-e. Működött. Most is működik. Szinte percenként teszik próbára a honatyák — az ember meg csak nézi, milyen unalmas lett a műsor. Csak • nyomkodnak,
