Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-05 / 104. szám
1990. MÁJUS 5., SZOMBAT matt • MKorEl 5 Még az alagút sem volt ingyenes Rettsgettek Mind elkeltek már a helyiségek Szentendrén Lesz-e híd vám Esztergomnál? Felröppent a hír; amennyiben felépülne a Duna-híd Esztergom és Párkány között, hídvámot szednének az átkelőktől. Az ötlet alapja, hogy az anyagi források hiánya miatt, csak vállalkozással képzelhető el az esztergomi folyami híd újjáépítése. Egyébként a magyar és szlovák Duna-part között egykoron átívelő hidat, még a millennium idején, 1895-ben építették. Azonban már négy és fél évtizede annak, hogy a második világháború végén a többi Duna-hidunk szomorú sorsra jutott; a menekülő németek felrobbantották. Mint a hírből megtudtuk, akadna vállalkozó, aki hídvá- mos konstrukcióban finanszírozná a hídépítést. Ennek lényege: a kompviteldíj helyett ezután hídpénz fejében lehetne átjutni a túlsó oldalra. Valljuk meg őszintén, hogy napjainkban a hídpénz bevezetésének terve igencsak hihetetlennek tűnik, pedig nem újkeletű kezdeményezésről van szó. Ugyanis legelső állandó Duna-hidunk, a budapesti Széchenyi-Lánchíd, annak idején bizony nem épülhetett volna meg, ha nincs a vállalkozói konzorcium! Egy közismert bécsi pénzmágnás megnyerése által, annak közreműködésével alakították meg a Lánchíd Részvény Társaságot. Az rt. magára vállalta a híd építési költségeit, a létesítmény további fenntartását, ezzel szemben elrendelte a hídvám megfizetését, melyet még a minden adó fizetése alól mentes nemességre is kötelezővé tették. Ilyen előzmények után kerülhetett sor 1840 nyarán az első cölöpök leverésére, és jó tíz esztendei munkát követően a Lánchíd 1849. november 20-i felavatására. Egyébként a kö- zelműlíban emlékeztünk a Lánchíd 140 éves jubileumára... A Lánchíd hatalmas lendületet adott Pest és Buda fejlődésének, azonban mint vállalkozás is sikeresnek és eredményesnek bizonyult, hiszen a Lánchíd Rt. a beszedett hídvám összegéből törleszteni tudta az építés költségeit, annak kamatait, sőt még osztalékot is fizettek az rt.-tagok- nak. A korabeli krónikák máig is őrzik az akkortájt érvényben lévő — hídvámtarifá- kat... Minden áthaladónak hídvámot kellett fizetni, és nem is keveset. Egy társaskocsi után például, ha négynél több utas tartózkodott rajta, attól függően, hogy két vagy négy ló húzta a fogatot, 20- tól 40 krajcárig kellett fizetni. A díjtételeket ugyan később 1858-tól csökkentették, ezután kocsinként 12, utasonként 2-2 krajcárt kellett leszurkolnia annak, aki át kívánt kelni a hídon. Azonban, hogy némi összehasonlítással is szolgáljunk, elmondjuk, hogy akkoriban bizony a kiskeresetűeknek 12 és 30 krajcár között volt a napi bérük... Később, amikor 1855-ben elkészült az alagút a Lánchíd budai hídfőjénél, ennek használatáért is fizetni kellett! A gyalogosoktól 1, az egyfogatú kocsi után 3, míg a társaskocsi után 6 krajcárt kaszíroz- tak be ... A majdan bevezetendő hídpénz óhatatlanul is eszünkbe juttatja az erőszakoltan kitervelt autópályadíj bevezetésének gondolatát, amely tavaly borzolta a kedélyeket, mindenesetre reméljük, hogy a közlekedési tárca illetékesei sem felejtették el múlt évi pénzügyi kudarcukat, s eszükbe jut, mielőtt még a hídvám bevezetéséről döntenek. Bozó Emil I Virágpiac - forgalmi dugó Budaörs lakossága számon tartja a virágos ünnepeket, de nem örömteli készülődésre gondolva, inkább szorongva. Ugyanis egy-egy gyakoribb női név napján, ^agy nőnap es anyák napja előtt — mint most — kétszer-háromszor annyi ideig tart a fővárosba vezető út, mint egyébként. Május 4-én sem , volt ez másképp, mert a Floracoop Virág- és Dísznövény-kereskedelmi Szervezési és Szolgáltató Egyesülés — közismerten nagybani virágpiac — különösen nagy forgalmat bonyolított, és a hétfőnként, péntekenként amúgy is hagyományosan beduguló Budaörsi úti közlekedés állóháborúvá változott. Ki-ki magyarázkodna- tott, ha nem indult el a megszokottnál jóval előbb. Ezért csak a virágárusok kedvelik a Floracoopot Budaörsön. K. M. Bezárt az étterem, nyit a bolt Bezárt Szentendrén a Teátrum étterem, helyén üzlet és irodaház nyílik. A földszinten vásárcsarnok, hús-, kenyér-, zöldség- és élelmiszerboltok lesznek, az emeleten pedig kerámia, cipő, ruházati boltok, fagylaltozó, összesen 21 elárusítóhely nyílik. A vállalkozók szentendrei viszonylatban méltányos áron, 1500 forintért bérlik majd a helyiségek négyzetméterét, el is keltek már mind. A szervezők úgy tervezik, jövőre még egy szintet húznak az épületre, amely körülbelül 1000 négyzetméterrel növelné majd a területet, itt helyeznék el az irodákat. — Van igény ennyi irodára? — kérdeztük Paulina Lászlót, a HA-JÓ Kft., ügyvezető igazgatóját, a készülő bevásárlócentrum fő szervezőjét. — Nagyon nagy az igény, hiszen ezek a helyek is mind elkeltek már. Gondolni kell arra is: a közeljövőben engeAnyák napja előtt A Sasad Tsz felkészült az anyák napi megnövekedett virágkeresletre: 51 üzletbe mintegy 136 ezer szál vágott virágot és 12 ezer cserepes növényt szállítanak. Felvételünkön Patkós László, a Sasad budaörsi virágelosztójában délyezik majd, hogy az ügyvédek, orvosok magánpraxist folytassanak, így a helyiségek iránt még ennél is nagyobb lesz az érdeklődés. — Mi lesz az étterem sorsa? — A Teátrum rosszul ment, szinte vegetált, a végén már csak szezonálisan tartott nyitva. Az új út megépülte után a forgalom is elkerülte, de nem felelt meg az idelátogató turisták igényeinek sem. ök inkább a centrum hangulatos, családias, kicsi éttermeit keresik. Megszűnésével párhuzamosan azonban a Görög kan- csóval szemben egy új, 120 személyes éttermet, egyben éjszakai szórakozóhelyet nyitunk a Dunán. Hajóból alakítjuk át, melyet a MAHART a jövő hét folyamán vontat a helyszínre. Félig-meddig már be is rendeztük. — Mikorra várható az üzlet- központ nyitása? — Júniusra, a tervezettnél korábban, bár nagyon sok nehézségünk volt a tárgyalások során számos vezető bürokratikus hozzáállása miatt. Fontosnak tartottuk például, hogy a vásárcsarnokban lakossági igényeket kielégítő üzletek nyíljanak. Ezért jelentős kedvezményeket kínáltunk tárgyalópartnereinknek. A húsüzlet mellé például ingyen, három — körülbelül másfél millió forint értékű — hűtőkamrát ajánlottunk. A Kék Duna Tsz-szel ennek ellenére nem tudtunk megegyezni. Felkínáltuk a Komáromi Húsipari Vállalatnak is. Nekik ugyanis van már a belvárosban egy húsüzletük, amelyet azonban a város vezetősége meg akar szüntetni. Ezek ellenére ajánlatunkra még csak nem is válaszoltak. Szükségünk lenne leg^ alább 15 telefonfővonalra is. Ez ügyben éppen most folytatunk tárgyalásokat a postával. Az átalakítás növeli az épület használati értékét, és a jelenleginél asztétikusabb lesz a külseje is. Mivel megfelelő alaptőkével rendelkezünk, garantáltan biztosítani tudjuk majd a működéshez szükséges összeget. Sz. K. Sorsukról maguk akarnak dönteni Nagykátán Önkormányzati rendőrség ' alakul A saját bőrünkön is érezhetjük, manapság mennyire megromlott a közbiztonság. Naponta hallhatunk, olvashatunk arról, hogy fényes nappal lakásokba törnek be, vagy megtámadnak valakit az utcán. Mi állampolgárok úgy érezzük, hogy védtelenül állunk a bűnözőkkel szemben, nincs aki igazán megvédene bennünket. A menyasszony még kéreti magát A kalocsnit kérjük az előszobában hagyni? Rendben; a menyasszony tisztában van a szépségével, de azt is tudnia kell, hogy meddig kéretheti magát — hallottam a minap a kissé zsarolásízű kijelentést egy külföldi cég magyarországi megbízottjától. A képvisélő földet venne a nyugati tőke letelepítéséhez, a tanács meg nem tudja mitévő legyen: új föld- és önkormányzati törvény nélkül csak egy helyben toporog. Sok helyütt a frigy már megköttetett, általában a téeszek, állami gazdaságú •: vezetőivel, akik közül egyesek jobban látták önmagukat mentve kft.-k tulajdonába átjátszani a kiszemelt területeket. Nincs mit csodálkozni azon, hogy mindenki a főváros előszobájában, a budai agglomerációban kívánja hagyni a ka- locsniját. Mindazoknak, akik a nyugati kapun át érkeznek hazánkba és a tervezett Bécs —Budapest világkiállítás okán keresgélnek lehetőséget, megakad a szemük Törökbálint, Budaörs, Biatorbágy és Budakeszi környékén. — És le is horgonyoznak ott, mert e területek mindegyike valahol az Ml—M7— M0 vonzáskörzetében van. Elég volt két településről hírét venni, hogy megjelent a nyugati tőke, kézenfekvőnek látszott, hogy a délnyugati agglomerációt egységes egészként kezeljük — állítja Schu- chmann Péter, a Pest Megyei Tanács Tervező Vállalat igazgatóhelyettese, a településtervezési osztály vezetője. A megyei főépítész, Hajnóczy Péter is hamar rájött, hogy a települések vezetői nem kezdeményeznek ez ügyekben egymással tárgyalásokat (minek is adnának alapot a szomszédnak a csábításhoz), a megye viszont már nem érez jogot a koordináló szerepkörre (bántották eleget, hogy felülről szól bele a települések önállóságába). A tervezőkkel együtt vállalta magára az egyébként ésszerű feladatot, miszerint végigjárták a tanácsokat, a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat, erdészeteket és csokorba gyűjtötték a valóban mesébe illő kínálatokat. Mi tagadás, a rajzasztalnál kiderült jó néhány anomália, erre viszont az egymásról tudó nyugati vállalkozók azt mondják: a versenyben majd eldől, melyikük a gyorsabb, a jobb. Csak Budakeszi közigazgatási területén például két golfpályát jelöl a tervrajz, sőt számítanak egyre a biatorbá- gyi tóparton is. Egymástól szinte karnyújtásnyira, Budaörsnél és Törökbálintnál is feltüntetni kényszerültek a tervezők egy-egy bevásárló- központot. Az új létesítmények mindegyike teljes közművet igényel, ugyanakkor az agglomeráció fejlődésének évtizedek óta éppen ez az első számú gátja — mondja Schuchmann Péter. — A tervezéskor abból az alapelvből indultunk ki, hogy e fejlesztések nem történhetnek a települések ellátásának rovására. Budakeszi például már most sem kap elegendő vizet a fővárostól, a Krisztina központ zsúfoltsága miatt ugyan ők hiába protestálnak telefonért. Ezeket a köldökzsinórokat hamarosan úgyis el kell vágni, ezért már most azzal számoltunk, hogy a térség a közműveket majdan az érdi rendszerről kapja. A bevásárlóközpont, a Törökbálint határába tervezett Fanny Land, a Csiki-pusztá- ban jelölt szabadidőközpont, vagy nem messze tőle a Teleport, sőt a biatorbágyi kamion- depo óriási forgalmat jelentenének. Új közlekedési csomópontok szükségesek, hogy e létesítmények egyáltalán megközelíthetők legyenek, s a napi- és óracsúcsokban jelentkező forgalmat biztonságosan levezessék. Ezt ismerte fel az Országos Közúti Fő- igazgatóság is és elémenve a kihívásnak, támogatta a körültekintő tervezést. Már most új csomópont létesítéséhez adta áldását az MO-n, számítva a Fanny Landre. A Walt Disney parkhoz hasonló létesítmény — amely azonban a magyar történelem és mesevilág alakjait elevenítené meg —, bizonyára csak akkor épül fel, ha lesz világ- kiállítás. Akkor viszont naponta 20-30 ezer embert és a mintegy 6 ezer főnyi személyzetet kell eljuttatni oda ... A tervrajzot szemlélve látszik: már-már elfogytak a számításba jöhető területek, hiszen az említetteken kívül Budaörs térségében például több kis szálloda helyét is kijelölték. Igaz ugyan, hogy mindez csak rajzasztalon látszik, hiszen egyedül a svéd Tetrapack üzem az, aminek munkálatai a valóságban is elkezdődtek. Schuchmann Péter szerint túlzónak látszik az ijedelem, miszerint a nyugati töke ne várna. Érthető viszont a települések izgalma is, hiszen egyik-másik vállalkozás megvalósulása feltehetőleg akkorát lökne a majdani önkormányzat pénztárcáján adóbevételek formájában, nem utolsósorban a közmű- ellátáson, amiről eddig álmodni sem mertek. De vigyázat, a mámor elmúlik, a kijózanodást rosszullét is követheti! — Előbb-utóbb elfogynak a budai területek, felértékelődik a Csepel-sziget: Sziget- szentmiklós és Dunaharaszti is. Ma még hiába próbáljuk odacsalogatni a tőkét, arra a vidékre nem harapnak — mondja a tervező. — Pedig például Veresegyháza és Ör- bottyán térsége — az újpesti metró elkészültével — potenciálisan a legjobban fejleszthető agglomerációs vidék lesz. Más kérdés, hogy akár a budai, akár a déli részen megtelepedő vállalkozók és a megalakuló új önkormányzatok meddig tolerálják, hogy az általuk kiépített közműveket — a szabad kapacitással együtt —, mai törvényeink szerint át kell adniuk az üzemeltetőknek. Mert ésszerűnek látszik az az érv, miszerint a közműveket milliárdokért kiépítők részesülni szeretnének a haszonból... F. E. Ma már nem titok, hogy Magyarországon is létezik szervezett bűnözés. A statisztikai adatok is bizonyítják, hogy szinte folyamatosan növekszik a bűnesetek száma. Maguk a szakemberek többsége is vallja, hogy a rendőrség szervezete megcsontosodott, nem tudja kellőképpen megoldani feladatait. A struktúra az államszervezet általános állapotához viszonyítva is elmaradott, korszerűtlen — hangzott el a megállapítás a Nagykátai Rendőrfőkapitányságon tartott tanácskozáson, amelyen a térség tanácsi és rendőri vezetői, a pártok képviselői is megjelentek. Többen hangsúlyozták, úgy érzik, egyfajta bizalmi válság alakult ki. A rendőrök elidegenedtek az állampolgároktól, a lakosságban pedig a mai napig is él a félelem, mert a rendfenntartó erőket mindmáig valamiféle titkosság övezi. A rendőrök többsége elismeri, hogy sokszor csak kullognak az események után. Nem mindig a sokat hangoztatott pénztelenség, a technikai elmaradottság akadályozza az eredményes munkát. A bürokrácia bástyáin is jó néhány kezdeményezés elhal. A rendőrökben is megvan az igény arra, hogy közös nyelvet beszéljenek a lakossággal. A köz- biztonság siralmas állapota azt a gyakran hangoztatott érvet is látványosan cáfolja, miszerint a szigorú központosítással eredményesebbé tehető a rendőri munka. A tanácsi közterület-felügyeletek megjelenése, a kialakított polgárközeli rendőrállomások is jelzik, hogy a közbiztonság fenntartása nem választható el a helyi közösségi ügyektől. Számos nyugat-európai példa bizonyítja, hogy az úgynevezett önkormányzati rendőrségek alkalmasak egy-egy település közbiztonságának fenntartására. A helyi rendőrséget az önkormányzat vezetője — a polgármester — irányítja. A nemzetközi gyakorlatban nem ismeretlen az sem, hogy az egyes önkormányzatok szerződéssel magáncégeket bíznak meg a helyi rendőri teendők ellátásával. Az önkormányzati rendőrségek szervezhetnék meg a körzetmegbízotti, járőr- és őrszolgálatot. Az igazgatásrendészeti, a bűnüldözési feladatok egy része is hozzájuk tartozna. Gondoskodhatnak a nagyobb ünnepségek, sportesemények rendjéről is. Természetesen továbbra is intéznék azokat az ügyeket, amelyek részben vagy egészben ma is tanácsi irányításúak. A földek, a közösségi területek magánkézbe adásával a lakosságnak is érdeke lesz, hogy megbízható kezekben legyen a vagyon, a magántulajdon védelme. Ha az önkormányzati rendőrség a saját költségvetése szerint gazdálkodhat, rákényszerül, hogy megnézze, mire mennyi pénzt adhat ki. Többórás tanácskozás után az ülés résztvevői úgy döntöttek, hogy kísérletképpen Nagy- kátán és térségében megszervezik az önkormányzati rendőrséget. Egyhangúlag elhatározták, nyílt levéllel fordulnak az Országgyűléshez. Ebben kérik, a törvényhozás biztosítsa annak a lehetőségét, hogy a jelenlegitől eltérő szervezeti és irányítási megoldásokat vezethessenek be. Szükségesnek tartják, hogy az önkormányzati törvény konkrétan rendelkezzen az önkormányzatok és a rend- fenntartó szervek viszonyáról, s halaszthatatlannak tartják azt is, hogy a rendőrségről szóló törvényt mielőbb elfogadják. Kérik, hogy a kormány és az Országgyűlés anyagilag is támogassa vállalkozásukat. Ügy vélik, hogy Nagy- káta és térségének lakossága már eddig is bizonyította, felelősséget érez a közbiztonság fenntartásáért. Hargitai Éva
